1. HUNYA MÁRTA
A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT
TANULÁS. INFORMATIKAI
ESZKÖZÖK ÉS DIGITÁLIS
PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A
TANÓRÁN CÍMŰ PHD
ÉRTEKEZÉSÉRŐL
2. TÉMAVÁLASZTÁS, CÉLOK
Tárgya a számítógéppel segített tanulás, az
informatikai
eszközök
és
digitális
pedagógiai módszerek alkalmazásának
tanórai feltérképezése
Cél
annak a vizsgálata, hogy a
számítógéppel segített tanulás miként
válhat a pedagógiai paradigmaváltás egyik
eszközévé, az aktív tanulási környezet
részévé.
3. SZERKEZET ÉS TEMATIKA
Bevezetés
1. A kutatás nemzetközi és hazai kontextusa
2. A kutatás bemutatása
3. Az informatikai eszközök használata a tanulási
és a tanítási folyamatban, a fejlesztő munka
tapasztalatai
4. Az országos informatikai mérés
5. Kitekintés – az informatika oktatási célú
használatának monitorozása más országokban
Mellékletek
4. A kutatás
A kutatás szervezeti keretei és költségei
A kutatás szükségességének indoklása
és hátterének bemutatása
A kutatás és fejlesztés célja
Kutatási hipotézisek, mérőeszközök,
produktumok
A kutatási és a fejlesztési feladatok terve
„A Sulinet Digitális Tudásbázis tesztéve a 2004-2005-ös tanév.
Ebben a kutatás-fejlesztési feladatban azt vizsgáljuk, hogy az
innovatív, az informatikai eszközök használatában már járatos,
illetve a lemaradó, de motivált iskolák hogyan építik be az
eszközök(LCMS, LMS), valamint a tananyagok használatát az iskolai
tanulási folyamatba. Segítjük a hagyományos órai munkába való
beillesztést, összegyűjtjük és a többi iskola számára hozzáférhetővé
tesszük a követésre méltó példákat. A kutatásfejlesztés másik célja
az, hogy a résztvevő iskolák maguk is fejlődjenek intézményi
szinten. Évente felmérés születik az IKT-eszközök oktatási
alkalmazásáról, ismétlődő országos méréssarra vonatkozóan, hogy
hogyan hasznosulnak az informatikai fejlesztések és eszközök az
iskolában,hogyan hatnak a tanári munkára, végső soron a tanulási
folyamatra …
7. A DOLGOZAT STRATÉGIAI,
OKTATÁSFEJLESZTÉSI DIMENZIÓI
1.
2.
3.
4.
7.
Van egy olyan innovatív iskolai kör Magyarországon, amely
műhellyé válva mintául szolgálhat a követő iskolák számára,
és ezek az iskolák igénylik a segítséget a továbbfejlődéshez.
Az informatikai eszközök szak- és korszerű alkalmazásának
tudatos segítése emeli a digitális eszközök használatának
pedagógiai színvonalát és az eszközhasználat intenzitását.
Az IKT-eszközök korszerű és szakszerű használata hatással
van az iskolai munka egészére is.
A motivált, de tapasztalatlan iskolákban a fejlesztő folyamat
hatékonyabb.
Az új eszközök alkalmat adnak a pedagógiai
paradigmaváltás – a kooperatív tanulás – felgyorsítására, az
iskolafejlesztésre. Ezt a célt jól szolgálják a kollaboratív
platformok.
8. A DOLGOZAT STRATÉGIAI,
OKTATÁSFEJLESZTÉSI DIMENZIÓI
(HIPOTÉZISEK)
5.
6.
8.
9.
Az intézményvezető informatikai motiváltsága és jártassága
szoros összefüggésben van az iskola informatikai
fejlettségével
A jó gyakorlatok összegyűjtése és terjesztése képes az
informatikai eszközök tanórai alkalmazásának katalizálására.
Az IKT-eszközöket tanórán használó tanárok, illetve az ilyen
órák száma körülbelül duplájára nő a 3 éves időszakban.
A hatékony IKT tanártovábbképzés rendszere kialakul a
projekt 3. évére
9. TOVÁBBI TERVEK,
GONDOLATOK
kitekintés – az informatika oktatási célú
használatának
monitorozása
más
országokban
az
indikátorok
képzése,
amelyek
segítségével mérhető, milyen mértékben
hasznosulnak
az
informatikai
fejlesztésekbe fektetett anyagi és szellemi
források
önértékelő rendszer kidolgozása az
iskolák megítélésének támogatására
10. ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS
rendkívül időszerű, és a közoktatási rendszer
továbbfejlesztése
szempontjából
különösen
fontos témaválasztás
tudományos tevékenység dokumentálásra kerül
komplex
tématerületen való széles körű
tájékozottság és tapasztalat bizonyítása
empirikus vizsgálatok adataiból illetve releváns
szakirodalom
elemzéséből
levont
következtetések alapján gyakorlatközeli és
konstruktív javaslatokat megfogalmazása
