Pedagógusszerepek

1. 1
1. Ismertesse a pedagógus kötelességeit. Válasszon ki három területet, és értelmezze ezen kötelességek
teljesítését.
2. Ismertesse a pedagógusok jogait. Válasszon ki három területet és értelmezze ezen jogok
gyakorlásának lehetőségeit.
3. Határozza meg a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség fogalmát, jogosítványait, feladatait.
Elemezze a saját intézménye szakmai munkaközösségeinek feladatellátását, saját szerepét a
munkaközösségben.
4. Ismertesse a pedagógusok munkaidejének meghatározására vonatkozó szabályozást.
5. Ismertesse a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemeit, a
pedagóguskompetenciákat.
6. Hasonlítsa össze a hagyományos nevelési koncepciót a reformpedagógiai irányzatokkal!
7. Ismertesse a pedagógus etika fogalmát! Elemezzen ki, a pedagógus kötelességei közül három témát,
amelyeket a pedagógus szakmai etikai normák alkalmazásával/figyelembe vételével lehet teljesíteni!
8. Ismertesse a Nemzeti alaptanterv és kerettanterv szabályozási területeit.
9. Ismertesse és értelmezze a pedagógiai tervezés folyamatát, a pedagógiai tervezés követelményeit.
10. Mit tartalmaz, hogyan épül fel, milyen területeket szabályoz a pedagógiai program, a helyi tanterv?
11. Hogyan szabályozza a köznevelés rendszere a tanulók munkájának értékelését, a magasabb
évfolyamba lépés feltételeit?
12. Ismertessen a köznevelés rendszerében használható eredményességi mutatókat!

2. 2
1. Ismertesse a pedagógus kötelességeit. Válasszon ki három területet, és értelmezze ezen kötelességek
teljesítését.
Knt. 62.§
Alapvető feladatok:
 nevelés-oktatás,
 Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelés,
 a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,
 SNI tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
Kötelességek:
a) gyermek személyiségének fejlődése, tehetségének kibontakoztatása, figyelembe véve a gyermek
egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyéni foglalkozás, együttműködés más
szakemberekkel, HH gyermek/tanuló felzárkóztatása,
c) tehetségek felismerése, kiteljesedése, nyilvántartása,
d) gyermek/tanuló erkölcsi fejlődésének elősegítése, közösségi együttműködés magatartási
szabályainak elsajátítása, betartatása,
e) egymás szeretete és tisztelete, családi élet értékei, környezet-tudatosság, egészséges életmód,
hazaszeretet,
f) a szülő (törvényes képviselő) rendszeres tájékoztatása a tanuló iskolai teljesítményéről,
magatartásáról, problémákról, az iskola döntéseiről, lehetőségekről,
g) testi-lelki egészség fejlesztése és megóvása: felvilágosítás, a munka- és balesetvédelmi előírások
betartása/betartatása, veszélyhelyzetek feltárása/elhárítása,
h) gyermek/tanuló/szülő/munkatárs emberi méltósága, jogai - tiszteletben tartás, érdemi válasz adása,
i) tárgyilagosan, sokoldalú és változatos ismeretközvetítés, kutatómunka szakszerű megtervezése,
tanulói tevékenység irányítása,
j) értékelés a kerettanterv és PP szerinti érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan,
követelményekhez igazodóan,
k) részvétel az előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan önképzés,
l) tanulói pályaorientáció irányítása,
m) PP-ben, SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok teljesítése,
n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken, éves munkaterv
szerinti rendezvényeken,
o) kötelező minősítések megszervezése határidőre,
p) hivatali titok megőrzése,
q) hivatáshoz méltó magatartás,
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködés munkatársakkal és más intézményekkel.
Továbbképzési kötelezettség
 hétévenként legalább 1 alkalommal továbbképzésben vesz résztű
 megszüntethető munkaviszonya, ha önhibájából nem vett részt / tanulmányait nem fejezte be
 az első továbbképzés a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező
 mentesül a kötelezettség alól, aki betöltötte az 55. életévét
 nem kell továbbképzésben részt venni, ha pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét
évben
 visszasorolás Pedagógus II./Mesterpedagógus/Kutatótanár esetén eggyel alacsonyabb fokozatba kerül
visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából
nem teljesíti
 külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan, amelynek programját az oktatásért felelős
miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott (nem tartozik a felnőttképzésről
szóló törvény hatálya alá)
 pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését az OH látja el

3. 3
Munkaidőre vonatkozó kötelezettség
 pedagógusmunkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80 százalékát (kötött
munkaidő) az intézményvezető által a KN. tv. által feladatok ellátásával köteles tölteni
 a munkaidő fennmaradó 20 százalékában a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult
meghatározni
 a teljes munkaidő 55-65 százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb
foglalkozások megtartása rendelhető el
 ebbe bele kell számítani legfeljebb heti 2-2 óra időtartamban az osztályfőnöki, kollégiumi,
tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatokat
 továbbá legfeljebb heti 1 óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen
belüliönszerveződésének segítésével összefüggő feladatokat
 a kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-
oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el
 Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és
egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
 Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet
magában foglaló foglalkozásra kell fordítania,
 a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal
összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai
segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.
 A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje gyakorló óvodában a teljes
munkaideje 60 százaléka, más gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló szakszolgálati
intézményben a teljes munkaideje 30 százaléka lehet.
 A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakört
betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje 50 százaléka.
 A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai
tanárok esetében a teljes munkaideje 50 százaléka, óvodapedagógusok esetében 65 százaléka lehet.
 Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben
történő foglalkoztatás esetében - heti 22 óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával,
konzultációval, tanácsadással (közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a
gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó
feladatokat.
 Az óvoda-, iskolapszichológus további heti 10 órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások
szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat
óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti
a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a
munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével
kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen
pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek
között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson
kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.
 Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő
keretében biztosítja a könyvtár nyitvatartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött
munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett
könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai
kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári
kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más
tevékenység ellátására szolgál.
 A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő
foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a
gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói
tanfolyamok megtartásával (közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra
megállapított időn kívül – munkaköri feladatként – látják el a szakértői véleményhez szükséges
vizsgálatok, valamint a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok
keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a

4. 4
folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen
kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.
 A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a teljes munkaidő tanórai
foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.

5. 5
2. Ismertesse a pedagógusok jogait. Válasszon ki három területet és értelmezze ezen jogok gyakorlásának
lehetőségeit.
A pedagógusok jogait a nemzeti köznevelésről szóló törvény 63.§-a rögzíti.
A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait
tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit
megválassza,
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az
alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.
Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a- vallási,
világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelésoktatási
folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti
meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit-
és erkölcstan oktatásban vehessen részt.
d) a fenti bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő,
oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának
megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen
a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban,
pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos
közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári
segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket
és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát
igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa (ez a jog megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből
helyeztek nyugállományba),
k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

6. 6
3. Határozza meg a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség fogalmát, jogosítványait, feladatait.
Elemezze a saját intézménye szakmai munkaközösségeinek feladatellátását, saját szerepét a
munkaközösségben.
A nevelőtestület
A nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, egyházi
szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel
rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.
- a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.
- tankerületi központ fenntartásában: egy nevelőtestület
A nevelőtestület:
 nevelési és oktatási kérdésekben,
 a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben,
 meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel
rendelkezik.
A nevelőtestület dönt:
a) a pedagógiai program elfogadásáról,
b) az SZMSZ elfogadásáról,
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
e) a továbbképzési program elfogadásáról,
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
g) a házirend elfogadásáról,
h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, és a jogszabályban meghatározott más ügyekben.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény
működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból –
meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását
átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott
jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott
időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket
a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.
Szakképzési centrum esetén a kizárólag egyetlen tagintézményt érintő ügyekben az adott tagintézmény
nevelőtestülete, míg a szakképzési centrum valamennyi tagintézményét érintő ügyekben a
tagintézmények együttes nevelőtestülete jár el.
Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni
• az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, kollégiumvezető,
• a nevelőtestület tagjai egyharmadának,
• az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére.
A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni
a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt,
c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
d) az igazgató-helyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt,
e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

7. 7
A szakmai munkaközösség
A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy
nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre.
A szakmai munkaközösség részt vesz:
• a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és
ellenőrzésében,
• összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.
A szakmai munkaközösség dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben
folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.
A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni
a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,
b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek,
segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.
A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet,
ha köznevelési szakértőként nem járhat el.
A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási
intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.
A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények
közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének
rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség
hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.
A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének
kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

8. 8
4. Ismertesse a pedagógusok munkaidejének meghatározására vonatkozó szabályozást.
A pedagógusok munkaidejének beosztásáról a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik.
Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek nevelésseloktatással le
nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének
megszervezése,
4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének
segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb
foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. az osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői munkával összefüggő tevékenység heti két órát
meghaladó része,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. a munkaközösség-vezetés, tanszakvezetés heti két órát meghaladó része,
16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei
közötti utazás,
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy
egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,
22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára,
23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.
A 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít
be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.
Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi
fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést
és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos
kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság,
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-
vagy csoportfoglalkozás lehet.

9. 9
Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek
neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, vizsgálatok, szűrések, egyéb közvetlen foglalkozások előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók fejlődésének, vizsgálati eredményeinek értékelése,
3. szakértői, továbbá a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során keletkező vizsgálati és egyéb
vélemények készítése,
4. fejlesztési tervek készítése,
5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
6. eseti helyettesítés,
7. a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
8. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
9. külső és belső kapcsolattartás,
10. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
11. a szakalkalmazotti értekezlet, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
12. heti két órát meghaladó időtartamban munkaközösség-vezetés,
13. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,
14. feladatvégzési helyek közötti utazás,
15. a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, pedagógiai szakszolgálati intézményen kívüli
tevékenység végzése,
16. a pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos nyitvatartásának biztosításában aló
közreműködés,
17. gyakornok esetében a minősítő vizsgára való felkészülés,
18. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.
A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok,
amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében,
és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb
foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a
munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem
áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul
lehetetlenné vált.
A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy
tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással
lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés az előző bekezdésben foglaltak alapján
rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.
A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a
hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a
kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként
legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra
rendelhető el.
Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a
pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és
fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi
foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon
teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ez esetben a
kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és
épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként
átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva.
A tankerületi központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a
tankerületi központ vezetőjével egyeztetve készíti el.

10. 10
A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá az üzemi tanács vagy a közalkalmazotti tanács tagjait és
elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly
módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre,
húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.
A köznevelési intézmény munkatervében - az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni
a) középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató
bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-
pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,
b) szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő,
c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő
pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a
felsorolt feladatok végrehajtásában.
A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az
országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő
pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.
A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód
követelményét köteles megtartani, biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a
nevelőtestület tagjai között.

11. 11
5. Ismertesse a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemeit, a
pedagóguskompetenciákat.
1.6.5. Pedagógus kompetenciák
A pedagógus professzióval kapcsolatos elvárások Magyarországon egyrészt az oktatáskutatási diskurzus
és kutatás fókuszába kerültek, másrészt törvényi, jogszabályi változásokkal egy szinten a pedagógus-
életpályamodellben, a pedagógusok előmeneteli rendszerében fogalmazódnak meg nyolc
kompetenciaterületbe foglalva.
A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok
alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét.
A pedagóguskompetenciák:
a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
c) a tanulás támogatása,
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű,
sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló
többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő
módszertani felkészültség,
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a
különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs
tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
f) a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
g) a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és
a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja,
h) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
i) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati
intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógusmunkakörben, pedagógiai
szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyermekvédelemről szóló törvény hatálya alá
tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős minister hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal
közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a felsorolt
kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni.
Napjaink legnagyobb kihívása a pedagógus oktatástechnikusi szerepköre, az infokommunikációs
eszközök használata az oktató-nevelő munkában. Eszközeink bővülése, az információrobbanás, a vizuális
robbanás új szerepkörökbe kényszeríti a pedagógust. A felgyorsult technikai fejlődés eredményeként
mindennapi életünk részévé váltak és az oktató- nevelő intézményekben is elfoglalták helyüket. A
pedagógus az igényekhez alkalmazkodva rákényszerül alkalmazásukra. A kommunikációs formák
alapvető megváltozásával egyre fontosabb szerephez jutott a tömegkommunikáció. Az iskola nevelő
hatása már eltörpül a tömegkommunikációs eszközök vonzó „értékközvetítő” hatása mellett.
Az információáramlás magas foka önnön végleteként a verbális kommunikáció erős csökkenését
produkálja. Magyarázó, közvetítő, ellensúlyozó szerepkört igényelne ez a jelenség, vagy inkább valódi
értékek felmutatását.
1.6.6. A pedagógus személyisége, szerepe a köznevelés-fejlesztés folyamatában
pedagógusok személyiségfejlődését segítő, iskolán belüli tényezők:
• a hatékony nevelésre törekvés;
• együttműködésre kész kapcsolatok a tanulókkal, egymással;
• szervezett munkamegosztás szerinti napi tevékenység;
• a megszokottnál alaposabb, korszerűbb tanórai és tanórán kívüli foglalkozások;
• gyermekközpontú magatartás;
• szeretet a mindennapi munka során;
• a pedagógiai kihívásoknak való megfelelés;
• a közös nevelés normarendszere;
• innovatív nevelő-oktató munka;
• nyitottság az eredményesebb módszertani lehetőségek iránt;
• a tantervi órákon és az egyéb programokon a pedagógusi én maximumának megjelenése;
• az iskola, mint a belső biztonságot nyújtó társas élet színtere;
• a felzárkóztatás és a tehetséggondozás speciális lehetőségei;

12. 12
• a tantervi követelmények pszichológiai és didaktikai tényezői;
• a tanulók személyiségének gazdagítása;
• a gyermek teherbíró, konfliktustűrő és problémamegoldó képessége;
• a családi szocializáció hiányosságaiból eredő szociális és kulturális hátrányok kompenzálása;
• kommunikációs készségszint (egyénben és intézményben);
• mentálhigiénés közérzet;
• a teammunka lélektani ereje;
• intézményi klíma.
A pedagógusszerep követelményei
A társadalmi változások hatására a tanulók jelentős része szociális és kulturális, részben pedig mentális,
pszichikai és egészségügyi hátrányok sokaságával érkezik az iskolába.
Ezek kezelése a pedagógusra hárul. A tanulók egyénenkénti, eredményes személyiségfejlesztése,
társadalmi integrációjának segítése érdekében meghatározó, hogy a pedagógus rendelkezik-e a
következő tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel figyelmen kívül hagyva az intergenerációs
problémákat):
• a saját és a teljes tantestület munkája iránti igényesség;
• az egyéni és csoportérdek érvényesítésére törekvés;
• az elhivatottság vezérelte csapatmunka igénye;
• a csoporton belüli egészséges versenyszellem kialakítása;
• egymás értékelése és megbecsülése;
• egymástól tanulás, együtt tanulás;
• építő kritikát tartalmazó konfliktuskezelés;
• a jó munkakedv építőerejében való hit;
• képzési igényen alapuló, csoporton belüli elismerés;
• teljesítmény-központú munkakapcsolatra törekvés;
• konszenzusteremtő képesség;
• a kommunikációs kultúra fejlesztésének igénye;
• elkötelezettség az iskola programja iránt;
• a közösségi munkafegyelmet erősítő hatásának elismerése;
• innovációra, szakmai aktivitásra törekvés;
• sikerorientáltság;
• szakmaiságon alapuló együttműködési készség;
• partnerkapcsolatra törekvés az iskolahasználók körével;
• a közösségi mentálhigiéné fejlesztésére irányuló tevékenység igénye;
• a klientúra elvárásainak megfelelő nevelő-oktató munkára
törekvés.
36
A pedagógust jellemezze:
• határozottság (mert csak így tud határozottságra nevelni);
• erős kontroll (mert így tudja a tanulókat önkontrollra nevelni);
• értelmes irányítás (mert így éri el tanulóinál az önirányító képesség fejlődését);
• a problémákhoz való érzékeny viszonyulás (mert így tud fogékony, a többi ember érzelmeit mindig
figyelembe vevő érzelmi életre és magatartásra nevelni).
A megújulás elősegítése Az iskolavezetés megerősítésére irányuló segítő tevékenység célja, hogy a
vezetés azonosulni tudjon az intézményi klíma komplex fejlesztésének szükségességével, és aktivizálni
tudja az ezzel kapcsolatos innovációs elképzeléseit. Az intézmény egészének célja, hogy a pedagógus
biztonságban érezze magát, merjen gondolkodni és dönteni, tudja önmagát menedzselni, érezze, hogy
nem egyszerű oktatási végrehajtó, hanem alkotó értelmiségi, akinek van öntudata, birtokolja a
pedagógusmesterséget, képes a személyiségfejlesztő nevelés és oktatás megvalósítására, és
személyiségével az iskolai klientúra (szülők, tanulók, fenntartó) megelégedését váltja ki. Elismerést, a
mindennapok apró sikereinek észlelését, bátorítást, az önmegvalósítás lehetőségeihez vezető út
megmutatását igénylik a tantestületek. Így várható a pedagógusszakma iránti elkötelezettségük
erősödése és az, hogy az intézményből felkészült fiatalokat bocsássanak ki, akik képesek a
társadalomban való aktív és konstruktív létre.”7

13. 13
1.7. A pedagógus szervezeti szerepe, együttműködés
Egy pedagógus egyéni szervezeti szerepei más, például gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi szakmákhoz
képest korlátozottak, ugyanakkor a szervezet közösségi felelőssége rendkívül nagy. A pedagógus a
tantestület tagjaként egyéni felelősséggel tartozik szaktárgya eredményes tanításáért, a rábízott osztály
képviseletéért, közösségi felelőssége tartalmát pedig intézménye, tantestülete képviselete, a
kollegialitás követelményeinek betartása, az iskola tekintélyének őrzése jelenti. A pedagógus
személyisége, egyéni adottságai, a nevelésioktatási intézmény szervezeti struktúrája, a nevelőtestület
nagysága meghatározza az egyén szervezeti lehetőségeit, azt hogy milyen közösségben, csoportban lesz
része a testületi hierarchiának.
A pedagógus intézményi szervezeti struktúrában elfoglalt helye a szervezeti és működési szabályzatból,
a munkaköri leírásból vagy esetleg egyéb egyedi megbízásából azonosítható be. E megbízatásából,
szerepéből adódóan feladatköre, hatásköre bővebb lehet közvetlen kollégáinál, ekkor a szakmai és
szervezeti felelőssége is nagyobb. Jó példa erre az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető. De a
diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus szervezeti szerepe is rendkívül jelentős lehet.
A pedagógusok a szervezetben betöltött helyük alapján egyéni és közösségi felelősséget viselnek.
A szervezeti felelősség megjelenik a közösségi szervezeti szerepek esetén. Ilyenek például a munkához
való hozzáállás, a többletfeladatok vállalása, szerepvállalás a szervezeti folyamatokban, aktivitás, s
ennek hasznossága szervezeti fórumokon, egyéni érdekek összehangoltsága az intézmény
célkitűzéseivel. Kiemelt szervezeti szerep lehet a pedagógus szervezeti eseményekhez való viszonya,
szerepvállalás az intézmény imázsában.
A testületi szerepek mellett fontossá válnak a csoportszerepek, a munkamegosztás a csoportban, a
csoportok vezetése, a csoportok viszonya az iskolavezetéshez.
Ha a pedagógus valamely szakmai, szervezeti, érdekvédelmi munkacsoportban dolgozik, úgy kialakul a
testületen belüli csoportbeli tagsága, együttműködése a többi csoporttal.
Ilyen munkacsoportok lehetnek például:
• szakmai munkaközösség,
• egy osztályban tanító tanárok csoportja,
• mérési munkacsoport,
• pályázati munkacsoport,
• adott projekt megvalósítására létrejött csoport.
A tantestület tagjai egyenrangúak, de bizonyos hierarchiát teremt a kor, a tapasztalat, a szakmai
felkészültség.
Minden testületben vannak olyan kollégák, akik elismerést, tiszteletet váltanak ki személyiségükkel,
szakmai tekintélyükkel. Külön rangot, a testület elismerését jelenti, ha valaki választás útján kap
tisztséget. Rangot jelenthet, ha valaki szakértői, versenybizottsági, vizsgaelnöki feladatokat végez.
A pedagógus kapcsolatai, együttműködése
A pedagógus együttműködik a munkatársakkal, a tanítványaival, az iskola többi tanulójával, a szülőkkel,
egyéb partnerekkel.
A pedagógiai vezetés a tanulóközösségben érvényesül, a közösség tudatos pedagógiai irányítását jelenti.
Ebben a vezetési folyamatban meghatározó a tanár - diák viszony. Erre a kapcsolatra jellemző, hogy a
vezető felnőtt ember, akit hivatalos beosztása hatalmaz fel a vezetésre, és ez a beosztás adja meg a
vezetéshez szükséges hatalmát, a hatalomgyakorlás eszközeit a tanítvány jogainak, személyiségének
tiszteletben tartásával.
A pedagógus - szülő kapcsolat egyenrangú felnőttek kapcsolata. Előfordulhat, hogy a szülő magasabb
iskolai végzettségű, társadalmi, anyagi helyzetét tekintve előkelőbb helyet foglal el, mint a pedagógus,
akinek ezt a helyzetet is kezelnie kell.
A pedagógus kapcsolataiban nagy szerepet kap a kollégákkal való kapcsolat, erre szükség van a közös
vélemények kialakítása, a tanulók értékelése, a belső konfliktusok feloldása, az intézmény
szellemiségének alakítása és őrzése érdekében, az intézmény külső kapcsolatainak szervezésében, az
intézmény népszerűségének növelésében. A pedagógusok felelősek egymásért is, a jó közösségekben
kockázatot vállalnak egymásért. Az egymás közötti kapcsolatok stílusa, hangneme, az egymás iránti
tisztelet és megbecsülés kedvezően érezteti hatását a nevelőmunka egészére.
A pedagógus kapcsolataihoz tartozik az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott
dolgozóival való együttműködés, akik neki nem beosztottai, nem utasíthatja őket, de gyakran kell az

14. 14
intézmény belső életében együttműködniük. Ebben az együttműködésben is a kölcsönös tisztelet,
egymás munkájának elismerése, megbecsülése lehet egyedül eredményes.
A pedagógus külső szakmai, társadalmi kapcsolatai előnyösek lehetnek az intézmény számára.
A pedagógus különböző kapcsolataiban, az együttműködés módszereiben elfogadja az iskola
vezetőjének stílusát, módszereit, alkalmazkodik a tradíciókhoz, a kialakult szokásokhoz, a tantestület
egészére jellemző magatartásmódhoz. Ezek a kapcsolatok olyan jellegűek, hogy szükséges a
pedagógusetika erkölcsi szabályozása.
39
1.8. A pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésének hatása a pedagógus
szerepekre
A 21. században az oktatáspolitikával és az oktatással befolyásolható humánerőforrás fejlettsége a
társadalmak kulcskérdésévé vált.
A „kiművelt emberfők”, a szilárd erkölccsel rendelkező emberek a jövő zálogai. Egy ország
versenyképességét csak részben határozzák meg a GDP-ben kifejezhető gazdasági mutatók, az emberi
élet minősége a kevésbé számszerűsíthető, ám hosszú távon annál inkább meghatározó
humánerőforrás minőségétől, ez pedig jórészt az oktatás színvonalától függ.
Ezért minden fejlődő társadalom versenyképességének az alapja az oktatás sikeressége. A diákok iskolai
teljesítményét az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül elsősorban a pedagógusi munka
minősége határozza meg. A tanulási-tanítási környezet más összetevőinek – az oktatásra fordított
összegek nagyságának, az osztálylétszámnak, a tárgyi felszereltség színvonalának – sokkal kisebb
mértékben mutatható ki a tanulók eredményeire tett hatása.
Az elmúlt évtizedek nemzetközi kutatási eredményei arra a következtetésre vezettek, hogy a sikeres
oktatási rendszerek középpontjában a pedagógusok állnak. „A tanárok számítanak” címet viselő OECD-
jelentése szerint is a világon mindenütt meghatározó elem a kormányzatok gondolkozásában a
pedagógusok ügye.
Az egyik legfontosabb oktatáspolitikai célnak kell lennie, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb,
legtehetségesebb emberek válasszák, és a már gyakorló eredményes pedagógusok a pályán
maradjanak. Ez akkor lehetséges, ha a pedagógusszakma presztízse össztársadalmi szinten is
növekedésnek indul.
A magyar pedagógus-előmeneteli rendszer központi eleme a pedagógusok szakmai fejlesztése,
minőségi munkavégzésük elismerése lett. A minősítés során a pedagógus szakmai munkájának
színvonalát és az alapfeladatokon túlmutató szakmai teljesítményét jutalmazzák a különböző minőségi
fokozatokba való besorolással, a fokozatokhoz rendelt fizetésemeléssel és a magasabb presztízsű
szakmai feladatok ellátásához szükséges jogosultság megadásával.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 64-65. §-ában bevezeti a pedagógusok előmeneteli rendszerét.
A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól
függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a köznevelési
törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és
illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései - a jubileumi jutalomra vonatkozó
rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak.
A köznevelési törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való
előmenetel lehetőségét.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához
a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség,
továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori
cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység,
minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a következő fokozatok
érhetők el:
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár.

15. 15
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek
minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel
magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési
kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra
kezdődik.
A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a hivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a
minősítési eljárásra a pedagógus a hivatalnál jelentkezik.
A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak.
A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a
pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.
Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus
I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg”
minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A
közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás
eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.
A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának,
személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc
napon belül a bíróságtól kérheti.
A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az
illetményalap százalékában a törvény melléklete állapítja meg.
A Kormány rendeletben állapítja meg a melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel
meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.
Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az
intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg
a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében
éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.
Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető
keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal
számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát.
A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni
tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a
továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett
munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidőcsökkentés arányának ötven
százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a
nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek
pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.
A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait, a sikeres minősítő vizsgához és minősítési
eljáráshoz, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja
meg.
A Kormány rendeletben állapítja meg:
• a pedagógusok előmeneteli rendszerét,
• az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket,
• a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését,
• a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket,
• a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit,
• a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó
garantált illetményt, valamint
• az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a meghatározott keretek között az illetménypótlék és a
kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait,
• a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét,
befizetésének szabályait.
A minősítési rendszer a pedagógusok egyéni szakmai fejlődésének motiválásával, a szakmai munka
értékelésével, a világos pályakép megrajzolásával hatást gyakorol az egyes pedagógusok életpályáján túl
az oktatás teljes rendszerére.

16. 16
A minősítési rendszer céljai:
• A köznevelés rendszerének eredményesebbé tétele.
• A nevelő-oktató munka értékelésében országosan egységes rendszer kialakítása.
• A nevelő-oktató munka eredményességének növelése.
• A minőség elismerése és jutalmazása.
• A pedagógusok hivatásbeli továbbfejlődésének ösztönzése.
• A pedagógusok motiválása saját teljesítményük javítására.
A minősítéshez szükséges kompetencia-, sztenderd- és indikátormeghatározások azt a célt szolgálják,
hogy ezek minél pontosabban legyenek képesek leírni a szakmai fejlődési szinteket, és minél objektívebb
értékelést tegyenek lehetővé.
A 326/2013-as Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rögzíti
a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemeit, a
pedagóguskompetenciákat.
Az Oktatási hivatal a pedagógusok minősítési rendszerének támogatásához készített útmutatóiban
megadja az előmeneteli rendszer fokozataihopz tartozóan a pedagóguskompetenciákhoz tartozó
fejlődési szinteket és indikátorokat.
Itt most a Pedagógus II. fokozathoz tartozó meghatározásokat közöljük:
Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
A pedagógus törekszik szaktudományi, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának minél
hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudás fejlesztésének egységben való kezelésére. Felismeri
a más szaktárgyakhoz, művelődési területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkája során fel is
használja őket. Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és
differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően. Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra,
aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában. Gyakorlati
tapasztalatainak beépítésével képes a tananyag sokoldalú bemutatására, a gyakorlati alkalmazhatóság
szempontjainak érvényesítésére. Fontosnak tartja a formális, a nem formális és az informális úton,
tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.
1.5. Munkakörök a köznevelési intézményekben
A pedagógus tevékenységében együtt jelentkezik a nevelés és az oktatás. A különböző
intézménytípusokban, munkaformákban lehet hangsúlyosabb, nagyobb szerepe az oktatásnak vagy a
nevelésnek. A munkaformákat tekintve azt mondhatjuk, hogy a pedagógus elsődleges tevékenysége a
nevelés- oktatás és mindaz, ami szorosan kapcsolódik a neveléshez, oktatáshoz.
A pedagógus további feladatai közé tartoznak az oktatáshoz közvetve kapcsolódó tevékenységek,
amelyek nélkülözhetetlenek az intézmény működése érdekében. Ilyen tevékenységek a szervezetben
betöltött szerepből adódó feladatok és az adminisztráció.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény 61.§-ában meghatározza a pedagógusok és alkalmazottak körét,
66. §-ában pedig a köznevelésben történő alkalmazás feltételeit.
Nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás,
pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás
– pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével,
közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el.
Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A
tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra
létesített munkakörben foglalkoztatottak a tankerületi központtal közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
Ettől eltérően, idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátása érdekében anyanyelvi
tanárként történő foglalkoztatásra sor kerülhet a nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás
alapján, Magyarországon tevékenykedő szervezettel létesített munkaviszonyban történő kirendeléssel
is.
A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítők körét kormányrendelet határozza meg:
• a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát,
• intézménytípusonként rögzíti a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti
munkaköröket, meghatározza a finanszírozott létszám feltételét.
Óvodák vonatkozásában az utóbbi szabályozás törvényi szinten történik.

17. 17
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és
szakképzettségi követelményeit a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. melléklete határozza meg.
A pedagógiai szakszolgálatok feladatait és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat szakirányú felsőfokú
végzettségű szakember látja el.
A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások
ellátását szakképzett szakemberek segítik.
A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik. A szaktanácsadó feladata a
pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése,
véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó központi
szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki
pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelőoktató munkában eltöltött legalább tízéves szakmai
gyakorlattal rendelkezik.
A szaktanácsadó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll vagy egyéb
köznevelési intézmény alkalmazottja vagy onnan öt évnél nem régebben ment nyugdíjba.
Pedagógus-munkakörök köznevelési intézményekben:
• óvodapedagógus
• tanító
• tanár
• középiskolai tanár
• szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár
• szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató
• szakmai tantárgyat tanító tanár
• kollégiumi nevelőtanár
• könyvtárostanár (tanító)
• óvodapszichológus/iskolapszichológus
• fejlesztő pedagógus
• szociálpedagógus
• konduktor
• logopédus
• gyógypedagógus
• nemzetiségi óvodapedagógus, tanító
• közismereti tantárgyat nemzetiségi nyelven oktató tanár
• nemzetiségi nyelvtanár
• idegennyelvtanár
• együttnevelést segítő pedagógus
• közismereti tantárgyat oktató tanár
• közismereti tantárgyat oktató szakgimnáziumi tanár
A pedagógus munkaköröket a rendelet melléklete nevelési-oktatási intézményenként, a nevelő-oktató
munka pedagógia szakaszai szerint határozza meg. A munkakörökhöz a melléklet az alkalmazáshoz
szükséges szakképzettséget is rögzíti.
22
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök:
óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár; dajka óvodában; gondozónő és takarító óvodában; laboráns
a köznevelés ötödik évfolyamától; pedagógiai asszisztens óvodában, általános iskolában;
iskolapszichológus, óvodapszichológus; könyvtáros vagy könyvtárostanár/tanító; szakoktató; szakorvos
kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő intézményben; gyermek- és
ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens; szabadidő-szervező; pszichopedagógus;
műszaki vezető; ápoló; hangszerkarbantartó; rendszergazda.
A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más
alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó
feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és
pedagógiai szakszolgálati intézményekben – a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért
felelős miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével – gazdasági, ügyviteli, műszaki,
kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított
létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet.

18. 18
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a törvényben foglalt kivétellel a
munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében
- a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a
tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel.
Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a
pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy
felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt.
Ha a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus vagy a nevelőoktató
munkát közvetlenül segítő alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít,
amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, felmentéséhez nincs szükség a
köznevelési intézmény vezetőjének egyetértésére.
A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy
a köznevelési intézménynek ki a fenntartója.
A köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen, a) ha a magasabb
vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult a Polgári Törvénykönyv szerinti
hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, valamint b) a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltaktól eltérően, ha a tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszonyban álló személy polgári jogi
jogviszony alapján lát el a tankerületi központ által fenntartott más köznevelési intézményben
egyébként a munkakörébe tartozó feladatokat.
Ahol a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról
rendelkezik, azon a tankerületi központot, továbbá – az intézményvezető számára e törvény által
biztosított munkáltatói jogok tekintetében – a tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézményt kell érteni.
A köznevelésben az alkalmazás feltétele,
hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,
b) ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű
legyen és
c) cselekvőképes legyen.
A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai
nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat
ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi
védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusi
megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége
és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai
szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
1.6. A pedagógus szerepek
A szervezetben pozíciót betöltő pedagógusnak ‒ a törvény által meghatározott munkaköri feladatai
elvégzése során ‒ a szervezet és a társadalmi környezet elvárásai szerint több szerepet is kell egyidejűleg
vállalnia, betöltenie. Ebben a fejezetben ennek történetiségét, változását és napjaink értelmezését
vizsgáljuk meg.
6. Hasonlítsa össze a hagyományos nevelési koncepciót a reformpedagógiai irányzatokkal!
1.6.1. A pedagógus szerepek változásai
Varga Miklósné a 90 –es évek végén a pedagógusszerepek változásait a következőkben összegzi:
„A klasszikus pedagógusszerep összetevőinek kialakulását a jezsuita rendházak, a protestáns
kollégiumok nevelőinek jellemzői formálták. Míg a jezsuita nevelő a „növendék teljes személyisége
feletti korlátlan hatalom” jegyében a lélek megtöretésének változatos büntetési rendszerét dolgozta ki,

19. 19
a protestáns kollégium egy másfajta pedagógusszerep kialakulását segítette elő. Nem volt éles
határvonal felnőtt és gyerek között, a nagyobb diákok részt vettek a tanításban, együttműködtek a
tanárral a kollégiumi élet irányításában, mintegy előrevetítve a mai diákönkormányzatokat.
Az újkori pedagógia a comeniusi pedagógusszerepet bontakoztatta ki. A pedagógus az ismeretek kegyes
adományozója volt, de itt is megmaradt a „lélek fölött hatalmat gyakorló személy” státusa; jóllehet
nyájas, atyáskodó barát maszkjába bújtatva. E megszelídült pedagóguskép nem veti el a pedagógus
játékban való részvételét, célja megnyerni az „együgyű” tanítványok szívét.
A XVIII. században, „a rousseau-i” lázadás a testvér szerepét adja a nevelőnek, mely még az „atyai szerep
súlyát is sokallja”.
A nevelésben előtérbe kerül a szeretetet, a derűt, bizalmat fenntartó és a szüntelen korholó,
türelmetlen, zsarnoki hatalmával rendet tartó pedagógus magatartását elvető felfogás.
A XIX. század herbarti pedagógusfelfogása elfeledteti az atyai szerepet, helyette a „tanár felölti a rendőr
szerepét”. Az erő, a felsőbbség fitogtatása, a szenvtelen rendteremtés, az embernyomorítás válik legitim
pedagógusi magatartássá.
A XX. században már jól kitapintható a tanítói és a tanári szerepkör különválása is.
Árnyaltabbnak látszanak a középiskolai tanár szerepelvárásai: a tanítványok iránti tisztelet, a tudás
fontossága, a személyiség megtagadása a felvett tanári szerep miatt. A személytelen, 25 mássá lett
ember arcai közül fontossá vált a tudós tanár szerepkör és ennek ellenpólusa a „parlagi úr” névvel illetett
primitív tanártípus.
Az oktatás, a tantárgytanítás, a módszertani ismeretek hangsúlyozását felváltották a
reformpedagógusok ellentétes gondolatai, amelyek a gyerekek megismerését, a személyiségnevelést
hangsúlyozzák. Az elméleti tudás profilja mellett megjelenik a „nevelés művésze” szerepkör. A
reformpedagógia új pedagógusszerepeket hozott, melyek napjaink új szerepelvárásaivá váltak.
A szerepátalakulást az a társadalomban zajló változás indukálja, amely az utóbbi időben a
rendszerváltással végbement. A demokrácia beköszöntével megszűnt a centralizált irányítás,
elkövetkezett a „kényszerkényelem” vége, amelyet a döntés szabadsága váltott fel. Azt is mondhatnánk,
a tudatváltás korát éljük, a kollektív tudatú emberből egyedi individuumlett, ami magával hozta az
autonómia, a kreativitás, az önálló tervezőmunka igényét.
Korunk sajátossága, az intellektualizmus felé való eltolódás egyensúlytalanságot szült a pedagógiában.
A „minél korábban, minél többet megtanítani” elv, a felgyorsult tempó – melyet a technika, a tudomány
rohamos fejlődése indukál – veszélyes intellektuális fejlesztést indított el. Háttérbe szorult a kreativitás.
A gyerek elszakadt a természettől, a természetes környezetben, természetes anyagokkal történő
érzékletes tapasztalatszerzéstől. Az óvodai foglalkoztatás az iskolához hasonlóan a feladatlapok
használata felé tolódott el. Eluralkodott a túlzott irányítottság, a gyerek idejének beosztása, természetes
impulzusainak figyelmen kívül hagyása, a fejlesztés előtérbe állítása.
Ebbe a tarthatatlan helyzetbe lépnek be az alternatív pedagógiai törekvések, amelyek „az egyoldalú
intellektualizmusból való kitörés útjait keresik”. Ez szerepmódosulással jár.
Létrejönnek az alternatív pedagógusszerepek, amelyek megindítják a hagyományos pedagógusszerepek
maszkjának széttöredezését.”1
A hagyományos nevelési koncepciók normatív jellegűek, értékeket, normákat határoznak meg, és ezek
közvetítését, elfogadtatását kívánják meg az iskolától.
A XX. századi nevelési koncepciók nem normatív jellegűek.
Néhány jellegzetesség:
• megszűnik az iskola egyoldalú tanulóiskola, tankönyviskola jellege,
• fejlesztő, nevelő munkáját a tevékenységrendszer motiválásával kívánja elérni, érdekesebbé teszi az
iskolát, nagy szerepet kap a tanulói aktivitás, a gyerekek tevékenykedtetése, a munkaformák között
helyet kap az individuális munka, a csoportmunka, a tananyag gyakorlatiassá válik.
Ezek a nevelési koncepciók megváltoztatják a pedagógus szerepét a nevelési folyamatban.
Előtérbe kerül a tanulókkal való együttműködés, a tanulók munkájának szervezése, a munkához
szükséges feltételek biztosítása, a folyamatos segítségnyújtás.
„A nevelő tehát nem fölérendelt értékelő tényező többé, hanem támogató, tanácsadó munkatárs. Ez a
szerepváltás nevelési szempontból azért érdemel figyelmet, mert pozitív nevelő-növendék kapcsolat
kialakulását támogatva nyitottabbá teszi a gyerekeket a nevelő kimondott vagy kimondatlan
elvárásainak elfogadására, valamint a pedagógus konstruktív magatartási mintáinak átvétele iránt.”
(Bábosik, 1994)2
Németh András a különböző reformkoncepciók pedagógus felfogásának főbb jellemzőit így összegzi:

20. 20
Koncepció A pedagógus szerepe
Montessori pedagógia Nem kizárólagos „tudásközvetítő”, nem a tanulók önművelődési folyamatának
hátterében tevékenykedő indirekt „szervezőirányító”; előkészíti a taneszközöket, újakat tervez, készít,
ellenőrző feladatlapokat szerkeszt, megfigyeli növendékeit, és ennek alapján személyre szabott
segítséget nyújt, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Anélkül, hogy osztályozna, ellenőriz, figyelmeztet és
korrigálja a tévedéseket.
Waldorf-pedagógia Saját személyisége és a környezet alakítása által hat, valamint a temperamentumok
művészi-szuverén kezelése által:
1. példakép;
2. tekintély;
3. szakrendszerű oktatás;
4. a szaktárgyi képzés ideje
Dalton-terv
A nevelő hatású környezet és feladatok kialakítója, az önállóan tevékenykedő és magukat szabadnak
érző tanulók kísérője, tanácsadója, bátorítója, a szakteremben: a szaktárgy szakembere.
Jenaterv-pedagógia
Szervező (előzetesen meghatározott elvek szellemében) és a gyermeki tanulási folyamatok irányítója.
Személyiségének, pedagógiai tudatosságának fontossága, elengedhetetlen tulajdonsága a folyamatok
követésének képessége.
Freinet-pedagógia
A pedagógiai koncepció szervezője és vezetője, a gyermeki tanulási folyamat kísérője.
Alternatív iskolák
Partneri tanár-diák viszony; a tanár háttérben álló „folyamatszervező”, a gyermeki élet és tanulás
tanácsadója és a gyerekekkel egyenrangú (társ-) szervezője.
A pedagógus szerepét a modern didaktika „tanítás” fogalma alapján Nagy Sándor a következők szerint
értelmezi: „egyre nyilvánvalóbb, hogy a tanítás fogalma csak úgy értelmezhető helyesen, ha
mindenestől meghaladjuk annak hagyományos, ismeretátadó, ismeretnyújtó felfogását, s ennek
helyébe a tanításnak azt a »művészetét« tesszük, amely »a tanulás tudományát« eredményezi, ehhez
juttatja el mindazokat, akiknek egy életen át az újonnan megjelenő információk tengernyi sokaságát kell
önállóan feldolgozni és feladatmegoldásokra transzformálni… a hangsúlynak a tanulásra való áttevődése
nem a tanítás jelentőségének csökkenését akarja kifejezni, hanem kiélezetten fogalmazza meg annak
szükségességét, hogy a tanítást új féle módon kell értelmezni. A tanítás ebben az értelmezésben kapja
meg valódi jelentését.”
Az előzőeknél még tömörebb megfogalmazást idézve: „…a tanítás a komplex tanulási tevékenység direkt
és indirekt irányítása”.
A hagyományos pedagógusszerepben is sok pedagógus merít ezekből a nevelési koncepciókból, és saját
pedagógiai gyakorlatában hasznosít a reformkoncepciók pedagógus- felfogásából.
1.6.2. A hagyományos pedagógus-szerepkör
A pedagógiai hivatásban a szerepelméleti értelmezések szociológiai megközelítésű hagyományos
pedagógus-szerepkör felfogás szerint három részre osztható a pedagógusok szerepei: nevelői, tanári-
szakemberi és tisztviselő-hivatalnoki.4 Az első a nevelőszerep, amely a pedagógus és a gyerekek-tanulók
csoportkapcsolata során alakul ki. Hasonló a szülőszerephez. A pedagógus ezt a szerepet valósítja meg
egyéni vagy kollektív nevelési helyzetekben. Ő az idősebb, bölcsebb, tanácsot tud adni, konfliktusokat
tud megoldani és kiutat tud mutatni konfliktusokból.
A szakemberszerep lényege, hogy a pedagógus a sajátos pedagógusi képzése során valamilyen
tudományterület szakértőjévé vált, a specialistája lett. Ezzel elkülönül a többi szaktanártól, mert ők más
területek szakértői lettek. Ezáltal természetesen többet tud a tanítványainál is. Itt visszaköszönnek a
munkaterületek differenciáltságára vonatkozó gondolatok és problémák.
A tisztviselői-hivatalnoki szerep a tanári munka adminisztrációs része. A pedagógus statisztikákat készít,
elemzéseket ír, jelentést készít, a köznevelés jogszabályait értelmezi és alkalmazza. Tisztviselőként
viselkedik, „működteti” az iskolarendszert az iskolai szervezeti szintjén és tagjaként.
1.6.3. A változásokhoz igazodó pedagógusszerepek

21. 21
A pedagógusszerepek átalakulásával és a pedagógusokkal kapcsolatos elvárások változásával számos
tanulmány foglalkozik. A tanulmányok megállapítják és a közvélekedés is egybehangzó arról, hogy „a
klasszikus tudásátadó, szemlélet- és gondolkodásmód-átadó pedagógus, akinek végzettsége, tudása,
pozíciója önmagában legitimációt, tekintélyt és társadalmi elismertséget, megbecsülést jelent, már régen
a múlté. A pedagógus ma nem a tudás egyetlen birtokosa, közvetítője, sőt, bizonyos a diákok számára
evidens és a mindennapokban használt tudást és információtartalmakat folyamatosan el kell sajátítania,
ahhoz, hogy diákjaival lépést tudjon tartani (pl.: informatikai ismeretek). Egyre gyakrabban fordul elő,
hogy egy-egy diák, részben a tanár segítségével, de részben autodidakta módon valamely témakör
szakértőjévé válik, tudásban lekörözve tanítóját.”
“Társadalmi megközelítésben a tanári szerep, az értékeknek, normáknak, magának a társadalmi
tudásnak az áthagyományozása olyan szakemberek által, akik a rájuk bízott generáció folyamatos
előrehaladását biztosítják, és ezzel kapcsolatos visszajelzéseket adnak az érintetteknek.
Tovább árnyalja a képet, ha megnézzük, mit vár el az intézményfenntartó, akinek a jogszerűség mellett
a hatékonyság és minőség a kívánalma. A szülők elemiérdeke, hogy gyermekeik felnőttkori karrierjét
megalapozó, gyermeküket elfogadó szellemben nevelő pedagógusok foglalkozzanak a tanulókkal. A
tanulók pedig azt szeretnék, ha tanáraik mindenhez értő, jókedvű, barátságos és igazságos
személyiségek lennének, akikhez gondjaikkal is bátran fordulhatnak.”
A pedagógusokkal kapcsolatos elvárások egyre erőteljesebben és egyre cizelláltabban kerülnek
megfogalmazásra a szülők, diákok, a társadalom vagy éppen az oktatási rendszer, oktatáspolitika
részéről. Ennek következtében az utóbbi években kialakult annak gyakorlata, hogy munkájuk során a
tanároknak is el kell sajátítaniuk azokat a készségeket, tudást, amit az őket körülvevő új helyzet
megkövetel.
A pedagógus szakmai pozícióján belül elsősorban az oktató-nevelő szakember, a szaktanár, de gyakran
pszichológus; szervezeti szerepében vezető, középvezető, projektvezető, mediator, munkatárs; a
„hivatalnoki” szerepében adminisztrátor; és mindehhez társítja, hasznosítja pedagógusi tulajdonságait,
saját egyéni „civil” ismereteit, tudását.
A pedagógusok szerepei elkülöníthetőek érdekeik mentén is: a pedagógus egyrészt szakember, másrészt
munkavállaló, érdekeit mindkét szerepben érvényesítenie kell (iskola szervezete, pedagógus-
szakszervezetek).
A nevelésről, oktatásról való társadalmi gondolkodás irányai, változásai lecsapódnak az oktatási
rendszerben és természetesen a pedagógusokkal kapcsolatos elvárásokban is megjelennek. Az eltérő
pedagógiai koncepciók más és más szerepeket vagy legalábbis a szerepeken belül eltérő preferenciákat
mutatnak azzal kapcsolatban, hogy mit is kell tennie, milyennek is kell lennie a jó pedagógusnak.
A magyarországi köznevelés az utóbbi évtizedek, évek nagy változásainak megélője. A változások, a
fejlesztések – melyeket a technológiai és társadalmi fejlődés megváltozott körülményei idéztek elő –
kitartó munkát kívánnak minden pedagógustól.
1.6.4. Pedagógus, az alkotó szaktanár
A mai társadalom igénye az alternatív, a sokféle pedagógusszerep egyidejű létezése.
Az alternatív pedagógia kreatív pedagógust igényel, aminek lényege a spontaneitás, amely a
„személyiség nyomatékos jelenlétét kívánja”. Ez a felfogás magával hozta a természetbarát, a holisztikus
világszemléletű, a sokoldalú nevelő kívánalmait is. A hajdani tudós tanár karaktert felváltja az alkotó
pedagógus típusa, amely ugyancsak nem nélkülözheti a tudományokban való jártasságot. A kor kihívása
kísérletező, kutató, klinikus szerepkörre inspirálja a pedagógust. A klasszikus nevelő, oktató szerepkör
szétválási folyamata egyre mélyült az utóbbi időben. Az alternatív pedagógia a nevelés méltóságát hozza
vissza, konfrontálódva a hagyományosan az oktatószerepet előnyben részesítő pedagógiai gyakorlattal.
Az új, egyre bővülő feladatok eredményes ellátásához, a változatos szerepvállaláshoz szükség van a
pedagógusok tradicionális kompetenciáin kívüli bővítéséhez, fejlesztéséhez. Elvárás, hogy a
nevelőtestület kompetenciái illeszkedjenek az intézmény vállalt feladataihoz. A pedagógus
kompetenciák bővítéséhez már a 2003-ban megjelenő Nemzeti alaptanterv az alábbi elvárások
megfogalmazásával adott iránymutatást:
„Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérő pedagógusból az ismeretek közötti
eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A
tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb
szintjére.”
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a
különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével,

22. 22
hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók
fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények
(külső feltételek) kialakításában.
Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket.
A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és
szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a
következőket foglalja magában:
• az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése);
• az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;
• az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;
• a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka;
• az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása;
• a gondolkodási kultúra fejlesztése;
• az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;
• az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,
módszereinek elsajátítása.
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát,
szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás
fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és
elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat.
Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált
kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére,
különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére,
mindennapokban történő felhasználására.
Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek
kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a
tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a
kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a
konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi
egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
A pedagógus szerepeire és feladataira irányuló össztársadalmi elvárások, a vele kapcsolatos
kompetenciaelvárásokon keresztül fogalmazódnak meg. Ezek nemzetközi és hazai szinten is írásos
dokumentumokban is rögzítésre kerültek.
AZ OECD 1998-ban kiadott Education Policy Analysis az alábbiak szerint fogalmazza meg a „holnap
pedagógusaival” szemben támasztott elvárásokat: szakértelem, pedagógiai tudás, technológiai
kompetencia, szervezeti-együttműködési készség, rugalmasság, mobilitás és nyitottság.

23. 23
7. Ismertesse a pedagógus etika fogalmát! Elemezzen ki, a pedagógus kötelességei közül három témát,
amelyeket a pedagógus szakmai etikai normák alkalmazásával/figyelembe vételével lehet teljesíteni!
1.9. Pedagógus etika
„A Kódex nem az egész embert átmelegítő, rendíthetetlenül megvalósult erkölcs maga – csak mankó,
amelyet majd egyszer eldobhatunk, mert a töréseket kihevert, ép csontozatú emberlénynek már
semmiféle külső támogatásra sem lesz szüksége. De addig örüljünk neki: használjuk. Segít. Erősít. Véd.”
- Jókai Anna A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógusok számos külső és belső, írott és íratlan
szabályrendszerben végzik munkájukat. Számos a jog eszközével nem szabályozható szituációba
kerülnek, amikor tapasztalatuk, érzelmi intelligenciájuk, értékrendszerük alapján viselkednek, hoznak
döntéseket.
Sokszor felmerül a kérdés:
• mihez van joga, mit engedhet meg magának egy pedagógus,
• egy-egy viselkedésforma, egy-egy helyzet megoldása etikus volt-e?
Az erkölcs és a jog szorosan összefüggő fogalmak. Míg az erkölcs a tetteink, cselekedeteink belső
mozgatóerőit, elveit vizsgálja, addig a jog mindezek külső megnyilvánulásait kutatja.
Mi az, ami a pedagógus munkáját megkülönbözteti a más területen dolgozók munkájától?
Lehetnek-e másfajta erkölcsi normák érvényesek és kötelezőek a pedagógusok számára, mint a
társadalom bármely más embere számára.
Elfogadhatjuk azt a megállapítást, miszerint mindazok a szakmai tevékenységek, amelyek kifejezetten
az emberre irányulnak, tehát így vagy úgy emberi sorsokról döntenek, és emberi sorsokat befolyásolnak,
sajátos és önálló erkölcsi tartalmat, erkölcsi viszonylatokat rejtenek magukban. Az emberekkel végzett
munkának sokrétű erkölcsi összefüggései vannak. A nevelő ember hitele és erkölcsi tekintélye
természetesen nem csupán az iskola belső, többé-kevésbé zárt világában létesülő viszonylatok alapján
nyugszik. A pedagógus erkölcsi arculatát szerteágazó kapcsolatrendszer eredményezi, akár kollégáival,
akár növendékeivel, akár tanítványai szüleivel érintkezik. Nem lehet valaki erkölcsi tekintély csupán mint
pedagógus, ha élete más megnyilvánulásaiban nem az! S megfordítva: legyen bármilyen jó és helyes az
erkölcsi felfogása, ha az iskolai hétköznapok során, az iskolában létesülő kapcsolatok alakítása alkalmával
nem tudja azt élettel megtölteni, személyiségének pedagógiai arculata, színe mindig korlátozott lesz.
A pedagógus társadalom évtizedes igénye egy etikai kódex megalkotása, mely a jogszabályi kereteken
túl biztosítja a pedagógiai munka színvonalának emelkedését, eredményeinek javítását. Célja továbbá a
pedagógusok szakmai munkájának segítése, a pedagógusok megbecsültségének helyreállítása és olyan
kritikus helyzetek kezelése, amelyek intézkedést kívánnak, de nem érik el a jogi beavatkozás
szükségességének küszöbszintjét.
Az állami intézményekben foglalkoztatott pedagógusok tekintetében az etikai kódexet a Nemzeti
Pedagógus Kar alkotta meg és működteti területi, országos szinten szerveződő etikai bizottságokon
keresztül. Így várhatóan kiszűrhetőek olyan megnyilatkozások, magatartások és szakmai hibák, melyek
a jogi szabályozás tárgykörén kívül esnek, de rombolják a pedagógus társadalom megbecsültségét és a
pedagógiai munka hatékonyságát. Ennél fogva az etikai kódex is jelentős mértékben hozzájárul a
pedagógusi munka minőségének emelkedéséhez. A Nemzeti Pedagógus Kar honlapján megtalálható a
Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe.
A Kódex célja a pedagógus szakma közmegegyezésen alapuló hivatáserkölcsi normáinak rögzítése, a
szakma belső összetartozását és ezzel társadalmi megbecsültségét erősítő, a közösség tagjaként
követendő etikus emberi magatartások leírása.

24. 24
8. Ismertesse a Nemzeti alaptanterv és kerettanterv szabályozási területeit.
2.3. Nemzeti alaptanterv, kerettantervek
A Nemzeti alaptanterv fejlődésének, mai állapotának kialakulását, annak mérföldköveit röviden a
Köznevelési rendszer és szervezattan jegyzet 2.3 fejezete, a tartalomszabályozás jelenlegi jogszabályi
hátterét, rendszerét pedig a 3.6. fejezet tárgyalja.
A Nat részletszabályait a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.
(VI. 4.) Korm. rendelet határozza meg.
A 2012-es Nat-ot az 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet módosította és meghatározta annak 2020-tól felmenő
rendszerben való bevezetését.
A Nemzeti alaptantervről szóló kormányrendelet a következők szerint épül fel:
A Nemzeti alaptanterv és műveltségi területeinek felépítése
A Nat
a) a fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és értékeit,
b) az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira, valamint az iskola és más
nevelési-oktatási intézmények közötti, az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai
tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket,
c) a kulcskompetenciákat,
d) az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban a egyes műveltségi területek
százalékos arányát,
e) a műveltségi területek tartalmát határozza meg.
A kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok
A kerettantervek meghatározzák
a) a nevelés-oktatás céljait,
b) a tantárgyi rendszert,
c) az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,
d) a tantárgyak követelményeit,
e) a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,
f) a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet.
A kerettantervek
a) értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket,
b) biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést,
c) azonosítható - koherens és indokolt - szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet,
műveltségképet közvetítenek,
d) segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást,
e) kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat,
f) továbbfejleszthetők, adaptálhatók.
• Nevelési-oktatási program
• A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések
• A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések
A Nemzeti alaptanterv tartalmi elemei a Kormányrendelet mellékleteként jelennek meg.
Ennek felépítése:
• Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei
• Alapvetés
• A Nat a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira épül.
• A köznevelés feladata és értékei
• Fejlesztési területek - nevelési célok
• Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
• A Nat, kerettantervek és a helyi szintű szabályozás
• A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok
• Kompetenciák, tudástartalma
• Műveltségi terület
• A műveltségi területek anyagai
Ahogy ezt a szabályozásban láttuk, az oktatásért felelős miniszter kerettantervet, alapprogramot,
irányelvet ad ki és tesz közzé.

25. 25
Ez a közzététel az Oktatási Hivatal honlapján történik.
A felmenő rendszerű bevezetés miatt itt a következő tagolásban találhatók meg a
szabályozó eszközök:
A 2012-es NAT-hoz illeszkedő kerettantervek
A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók

26. 26
10. Mit tartalmaz, hogyan épül fel, milyen területeket szabályoz a pedagógiai program, a helyi tanterv?
2.4. A pedagógiai, nevelési program, helyi tantervek
A pedagógiai program
A tartalomszabályozás következő szintje az intézményi pedagógiai program.
A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A
pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai
program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség
hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
Az iskola pedagógiai programjának részeként, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket
kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott
kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem
kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az
érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.
A programtanterv és a szakmai program
A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka
a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények és
b) a programtantervben - a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével -
ajánlásként megfogalmazottak figyelembevételével kidolgozott szakmai program szerint folyik.
A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja
A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés kimeneti követelményeit
programkövetelményben kell meghatározni. A szakmai képzés az Fktv. szerinti képzési program alapján
folyik.
A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot,
ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet,
kollégiumi pedagógiai programot használ.
Az intézmény a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő
rendszerben vezetheti be.
Az óvoda pedagógiai programja meghatározza:
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének
fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni
fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges
értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének
ápolásával járó feladatokat,
g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit,
eljárásait,
ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök
feladatait,
af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendjét,
ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
ai) a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit és az alkalmassági
vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,