2. A kommunikáció
fogalmának megközelítése
elterjedten használnak a
társadalomtudományban és a
természettudományban is
latinul: communicatio, communicationis
jelentése: közzététel, gondolatok közlése
kommunikációs tevékenység lényege:
tájékoztatás,
információcsere,
visszacsatolás
3. A kommunikáció
fogalmának megközelítése
az információelméleti meghatározása
szerint a kommunikáció minden, amiben
információtovábbítás történik
napjainkra az emberi közlések,
kapcsolatok, a kommunikáció vizsgálata a
tudományos megismerés egyik fontos
kérdésévé vált
4. A kommunikáció fogalma
a társadalmi élet egyik alapjelensége
legfontosabb emberi életjelenség, amely
minden társadalmi folyamatban szerepet
játszik
kommunikációelmélet szorosan
kapcsolódik hírközléshez, pszichológiához,
szociológiához, pedagógiához
5. A kommunikáció fogalma
Az Idegen szavak és kifejezések szótárában1
a „kommunikáció" fogalom:
latin alakja communicatio, -onis
jelentése: közzététel, teljesítés,
gondolatok közlése
Másik értelmezésben2: tájékoztatás;
(hír)közlés; információk közlése és cseréje
valamilyen erre szolgáló eszköz,
jelrendszer útján
• 1: Bakos Ferenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 441.
• 2: Horányi Özséb: Kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok.
Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 5.
6. Az interperszonális
kommunikáció
Interakció:
latin eredetű
két vagy több szereplő olyan
kommunikációs helyzete, amelyben
minden résztvevőnek lehetősége van
üzenetet küldeni, a többiektől jövő
üzeneteket felfogni és azokra válaszolni
lehet személyközi (interperszonális), ember-gép
(számítógép)
fontos a kölcsönhatás, kölcsönös közlés, a
viszontválasz/visszajelzések
7. Értelmezések
Az információt többféle módon definiálhatjuk:
A kommunikáció annak a két alapvető
folyamatnak az egyike, amely minden élő
rendszerre jellemző3
Szociológia szempontból olyan társadalmi
folyamat, amelyben jeleket hoznak létre és
visznek át4
Wilbur Schramm5 a kommunikáció
természetének vizsgálatával, valamint a
tömegkommunikáció elméletével foglalkozott
• 3: Ayer, A. J.: Mi a kommunikáció? In: Társadalmi kommunikáció. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974. 119.
• 4: Worth, S.–Gross, L.: Szimbolikus stratégiák. In: Kommunikáció I. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági
és Jogi Kiadó, 1977. 41.
• 5: Wilbur Schramm–Donald F. Roberts: Nature of Communication between Humans. Az emberi kommunikáció
természete In.: The process and effects of masscommunication. University of Illinois Press, 1974. 980. o.
8. Értelmezések6
A kommunikáció az érzékelésen alapszik
Az érzékszervek tulajdonsága, állapota és
működése befolyásolja a kommunikáció
működését
Egyes szerveink a közvetlen közeli
jelenségeket, tárgyakat érzékelik
Pl: a tapintás, a szaglás,
az ízlelés szervei
mások a távolikat is
Pl.: fül, szem
az ember érzelmi, értelmi,
kreatív és művészi hajlama
• 6: H. Varga Gyula: Kommunikációs ismeretek. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2000.
9. Értelmezések7
A kommunikáció több területre osztható fel:
Kommunikáció információelméleti-kibernetikai
értelemben: információ-átadás mindenféle
rendszerben
Kommunikáció technikai értelemben:
információ-átadás ember alkotta, technikai
rendszerekben
Társadalmi kommunikáció: információ-átadás
az emberek között a társadalmi szféra
rendszereiben7
Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek
rendszereiben lezajló információ-átadás
• 7: Józsa Péter: Kód, kultúra, kommunikáció. Budapest, 1977.
10. A kommunikáció
kiindulási feltételei, posztulátumai
Barnlund szerint a kommunikáció szükségszerű
az ember képes csökkenteni bizonytalanságát,
hogy képes legyen hatékonyan cselekedni,
védekezni, megerősödni
11. A kommunikáció
kiindulási feltételei, posztulátumai
Barnlundnak hét posztulátuma (munkahipotézise)
van, a kommunikációról alkotott nézeteit foglalja
össze
1. A kommunikáció a jelentés evolúcióját írja le
2. A kommunikáció interpretálóban lejátszódó
dinamikus folyamatként jellemezhető
3. folytonos
4. körkörös
5. megismételhetetlen
6. irreverzibilis
7. összetett
12. További tételek a kommunikációról
Watzlavik, Bateson és munkatársaik szerint:
a kommunikáció az emberi életben
nélkülözhetetlen
a kommunikáció mindig kétszintű folyamat:
tartalmi szint
viszony meghatározó szint
13. További tételek a kommunikációról
A kommunikáció dinamikai alapelvei:
szükségszerű
többcsatornás és többszintű
digitális és analóg rendszerek által jut
kifejezésre
az emberi viszonyok természetét a
partnerek két- vagy többoldalú
kommunikációs cseréjének tagoltsága
határozza meg
egyenrangú és egyenlőtlen is lehet
14. További tételek a kommunikációról
A kommunikáció dinamikai alapelvei:
kölcsönösség jellemzi
Irányultsága lehet közvetett és közvetlen
eszköz- és (érzékszervi) csatornaigényes,
illetve többcsatornás
társadalmi méretek szerint eltérő
A kommunikáció rendszerenként eltérő
sajátosságokkal rendelkezik
15. A kommunikáció alapfunkciói
információs funkció: a kommunikációs
folyamat résztvevői között tájékoztatás történik
érzelmi funkció: a közlő személyiség belső
feszültségei oldódnak fel az érzelmek
kifejezésével
motivációs funkció: a kommunikációs
folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a
fogadót rá akarja bírni valamire
ellenőrzési funkció: segítségével tárjuk fel
kommunikációs partnereink indítékait
16. A kommunikáció alapfunkciói
A kommunikáció további funkcióit8:
Tájékoztatás - információ gyűjtése
Szocializáció - a közös tudásalap megszerzése a
magán- és a közélet szférájában
Motiváció - rövid és hosszú távú egyéni és társadalmi
célok megvalósítása
Vita és eszmecsere - a társadalmi konszenzus
elősegítése
Oktatás-nevelés - személyiségformálódás
elősegítése
Kulturális fejlődés - az emberiség kultúrájának őrzése
Szórakoztatás - az egyén alkotóerejének rekreációja
Integrálás - egyének, csoportok, kölcsönös
megismerése
• 8: A Mcbraide-jelentés – Új nemzetközi kommunikációs rend felé. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, BP, 1983.