Recommended
More Related Content
Viewers also liked
Similar to Tudományterületek
Similar to Tudományterületek (20)
Tudományterületek
- 1. A kommunikációelmélet és tudományterületei Jászai Martin Boldizsár Mozgóképkultúra és médiaismeret OEJ94V
- 3. Az emberi megismerés számára a kommunikációelmélet interdiszciplináris tudományos kérdés.
- 4. 1. Filozófia Jaspers a tudományos, objektív megismerés határait kutatva nagy jelentőséget tulajdonít a kommunikációnak. Véleménye szerint a létezés sem jut egyedül önmegvalósításhoz, hanem másik emberre van szüksége. Ezért tartja nagy jelentőségűnek a kommunikációt. Sartre nézetei rendszerében fontos helyet foglal el a „másvalakihez fűződő vonatkozások viszonya". A másokért való lét struktúráját a tekintet elemzésében tárja fel.
- 5. 2. Kognitív elméletek A nyelv szerepének fontosságát mutatták ki a gondolkodási folyamatban. Ferdinand de Saussure nyelvtudományból kiinduló vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a nyelv jelrendszer, méghozzá a legfontosabb társadalmi jelrendszer, és a jelrendszerek önállóságuk ellenére összefüggenek egymással. Piaget kognitív elmélete szerint csak az emberre jellemző, de nem előre programozott, és a kognitív fejlődés megelőzi a nyelvfejlődést. Továbbá nincs nyelvi megfelelője annak a fogalomnak, vagy jelenségnek, amely még nem alakult ki a gyermekben.
- 6. 3. A kulturális antropológia Az egyes népek törzsei életmódjának, viselkedésének, kultúrájának leírása, összehasonlításával rendszerezésével foglalkozó szakterület. Az 1920-as években kirajzolódó tudományág. A különböző kultúrák összehasonlítása során a nyelvek összehasonlításán túl a beszédet kísérő paralingvisztikai elemekre terelődött a kutatás. Legfőbb kutatója napjainkig is Paul Ekman.
- 7. 4. A szociológiai kommunikációkutatás Képviselői a 30-as években a tömegkommunikáció hatását - rádiózási szokásokat kutatva - a személyes befolyás szerepét (P.F. Lasarsfield), valamint a beállítódások változását elemezték Carl Hovland és munkatársai. Míg mások a tartalomelemzés fontosságára hívták fel a figyelmet. Harold D. Laswell-től származik, hogy a kommunikációkutatásban azt kell vizsgálni, hogy ki, mit mond, milyen kommunikációs csatornán keresztül, kinek és milyen eredménnyel jön létre.
- 8. 5. Szociálpszichológia A csoport életében a csoporthatás a kommunikáción keresztül érvényesül. G. H. Mead már a 20-as években leírta, hogy a gyermeki személyiség a szülőkkel és a környezettel való kommunikáció folyamatában alakul ki. Kurt Lewin elsősorban a csoportdinamikai vizsgálataival vitte előbbre a kommunikációkutatást.
- 9. 6. Etológia A kommunikáció elemi formáinak megjelenésével foglalkozó szakterület, az állatok viselkedésében természetes életkörülmények között, a kommunikáció biológiai alapjainak feltérképezésével foglalkozik. Darwin érzelmek és indulatokkal foglalkozó munkássága, majd a behaviourizmus képviselői is ide sorolhatók.
- 10. 7. A behaviourizmus Képviselői laboratóriumi körülmények között vizsgálják az egyed viselkedését, kommunikációját. A behaviourizmus szerint az ingerek különféle környezeti hatások, míg a válaszok valamilyen cselekvéses reakciók (Thorndike, Watson, Skinner).
- 11. 8. Az információelmélet Az információval mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hírközlési tudományterület, mely tömegkommunikáció, főleg a titkosítás (hadi) fejlődésével vált ismertté. A kommunikáció formális, kódelmélet leírását a matematika segítségével Morse és Hartley alkotta meg.
- 12. 9. A matematikai információelmélet Atyjának Claude Shannont tekinti a tudomány. Az elmélet születésének fontos előzményei voltak. Ide számítjuk Morse és Hartley munkásságát. A hírközlésben a leggazdaságosabb jelátalakítás, hírtovábbítás matematikai törvényeinek leírását alapozta meg (l. hírközlési modell). A kommunikáció legáltalánosabb meghatározása: Információtovábbítás valamilyen kódban, amely lehetővé teszi, hogy az információt a befogadó értelmezze, vagyis az információ egyáltalán hatással legye rá.
- 13. 10. A rendszerelmélet A rendszer és környezet közötti információs kölcsönhatást vizsgálja (l. Bertalanffy). Az Általános Rendszerelmélet -- természetfilozófia. Az elemi összetevőkön túl mindig az Egészet, a kapcsolataikat, a kölcsönhatásaikat, a rendszer önszerveződését és a megismerési folyamatokat vizsgálja. Az egész több, mint a részek összege, a tulajdonságai nem következnek az alkotórészek jellegzetességeiből. A oksági kapcsolatok bonyolult, összetett hálózatot képeznek.
- 14. 11. A kibernetika Az élőszervezetben és a gépben történő kommunikációnak és vezérlésnek az elmélete (Wiener). E tudományterület alkotta meg a visszacsatolás fogalmát, ill. emelte fontosságát az információtovábbítás során. A behaviouristák által alkotott modellt a kibernetika „fekete doboz" elvében újra fogalmazta. Ennek lényege az, hogy a vizsgálandó szervezet a „doboz" tartalmát az ingerekre adott válaszok alapján próbálja megismerni.
- 15. 12. A szemantika vagy jelentéstan A jelentés és jelentett viszonyának a kommunikációra gyakorolt hatásával foglalkozott (a jel és az általa jelzett valóság viszonyát tárgyalja). Használják a jel és jelölt kifejezést is. A kommunikációban azért fontos, mert a „jelentés" az üzenet tartalmát hordozza.
- 16. 13. A szintaktika A jelek közötti viszonnyal foglalkozik, míg a pragmatika a közlő személyek viszonyára utaló szabályszerűségeket foglalja magában.
- 17. 14. A szemiotika Jeltan, vagyis a jel tudománya. Az eddig legteljesebb jeltipológiát Ch. S. Peirce alkotta meg. Rendszerében a jeleket három szempont alapján csoportosította, amelyek további három összetevőből állnak. Rendszerében reláció, azaz a jelölő és a jelölt közötti viszonyt hármas tipológiába sorolta (l. később).