Ebben a prezentációban a társadalmi kommunikáció fogalmáról, modelljeiről, a közvetett,- és közvetlen kommunikáció helyes használatáról és a média és médium fogalmáról esik szó.
2. A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ
• A társadalomban használt jelrendszerek rendkívül
változatosak. A legfontosabb a természetes nyelv
(információátadás, az emberi társadalom terméke)
• A társadalmi kommunikáció minden olyan viszonylatot
tartalmaz, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek,
szociális rendszerek között létezhet.
• Lehet közvetlen vagy közvetett, valamint személyes és
nyilvános
• A társadalmi kommunikáció rendszerének elemei között
megkülönböztetik: a politikai, gazdaságpolitikai, kulturális,
művészeti, erkölcsi, ideológiai, világnézeti, gazdasági, vállalati
és marketingkommunikációt.
3. A TÁRSADALOM JELRENDSZEREI
• A fejlődéssel arányosan nőtt a jelrendszerek száma, egyre
nagyobb szerepet töltöttek be a mindennapi életünkben.
• A kulturális kommunikáció az emberi kommunikáció
legfejlettebb formája, a kommunikáció csúcspontja. Nem
csupán közlemények, hanem intuitív értékek, üzenetek is
megjelennek a kommunikációs folyamatban.
• A társadalmi kommunikációs rendszer alapvető funkciója,
hogy a társadalmi tudatformákat alakítsa, formálja és a
globális társadalmi követelmények és célok szellemében
irányítsa az adott társadalom létezését, a kívánatos irányok
szerinti fejlődését.
4. A TÁRSADALOM JELRENDSZEREI
• A közvetlen jellegű személyes érintkezések során a közleményeket a
befogadók közvetlen jelenlétében alkotják vagy ismétlik meg
intézményesített formában
• Az átadókat és vevőket összekapcsoló viszonyok formalizáltak,
szerepük formálisan rögzített, az adó-vevő szerep nem cserélődik fel
• Az adó és vevő közötti közvetett jellegű társadalmi kapcsolatok
jellemzője, hogy a rendszer az adó, közlő oldaláról formalizált,
centralizált szervezetű, míg az információ befogadása területén
nincs formalizáció, hanem tetszőlegesség és szabadság van
• A humán kommunikációt irányultsága szerint két nagy csoportra
oszthatjuk: közvetlen és közvetett kommunikációra.
5. A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ
• Azt a kommunikációs formát, melynek során a felek
azonos időben, azonos helyen, tehát tér- és időbeli
eltolás nélkül vesznek részt a kommunikációs
folyamatban személyközi, közvetlen vagy másképp
szemtől szembe (face to face) kommunikációnak is
nevezik.
• A kommunikáló felek között lehetőség van
visszacsatolásra, a felek nincsenek elválasztva egymástól
térben vagy időben.
• Az üzenet küldése kétféle módon történhet :
Nonverbális kommunikáció és Verbális kommunikáció
6. A KÖZVETETT EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ
• A kommunikációnak az a fajtája, amelyben a befogadó nem
közvetlenül van (tér és/vagy időbeli eltolással) kapcsolatban a
kibocsátóval, hanem az általa előállított, továbbított üzenettel,
közvetett vagy mediális kommunikációnak nevezzük.
• Az információ a médiumokon keresztül jut el a befogadóhoz.
• A technikai kommunikáció az emberi - biológiai és társadalmi -
kommunikáció szabályszerűségeinek megfelelő, azonban tárgyiasult
formában jelenik meg tudatunkban.
7. A KOMMUNIKÁCIÓ MÉDIUMAI
• Minden kommunikációhoz közegek, eszközök
kellenek
• Az állatvilágban a természetes anyagok a közegek, a
humán kommunikációban már megjelennek a
mesterségesen előállított közegek, anyagok ->
médiumok
• A szóbeli információ tartós rögzítése megoldódott az
írás és a könyvnyomtatás feltalálásával, a képi
információkat a fényképezés, mozgófilm, képmagnó
rögzíti, a hang tárolására pedig megalkották a
hanglemezt, a mágneses hangszalago
8. A KOMMUNIKÁCIÓ MÉDIUMAI
• Média: A média fogalma a sajtótörténet egy
meghatározott szakaszában kialakult, a
tömegkommunikáció eszközrendszereként
intézményesült sajtóformák gyűjtőneve.
• Médium: médium azokat a közvetítő
közegeket jelenti, amin keresztül az üzenet
eljut az egyik embertől a másikig.
9. A TELEKOMMUNIKÁCIÓ
• A telekommunikáció (távközlés) fogalmán az egymástól távol
lévő - halló- és látótávolságon kívüli - személyek közötti közlési
formát értjük
• A technika mai állása már azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre
láthassuk és hallhassuk kommunikációs partnerünket.
10. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ
• A tömegkommunikáció egyike a manapság a
legszélesebb értelemben használt fogalmaknak.
• A tömegkommunikáció során közléseink intézményes
formában, médiumok útján, rendszerint egyirányú
formában jutnak el nagy tömeghez.
• A tömegkommunikáció leginkább abban különbözik a
kommunikáció más szintjétől és formáitól, hogy itt az
alapvető alanyok a társadalmi egységek teljesen
meghatározott típusai.
• A tömegkommunikációt valamely társadalmi, sőt
formális szervezet kezdeményezi, nem intézményes
tömegkommunikáció nem is létezik
11. A KÖZNAPI ÉS HIVATALI KOMMUNIKÁCIÓ
• A személyes jellegű magánbeszélgetés számunkra a
legtermészetesebb forma.
• A nyilvános vagy hivatalos beszéd elemeinek elsajátítása
többnyire az oktatási intézményekben kezdődik és valósul
meg
• Nemcsak szubjektíven, hanem kölcsönös, elérhető és
nyilvános formában kommunikálunk. Az emberi
kommunikáció egyúttal társadalmilag is meghatározott, ill.
hatékony elsajátításához kommunikációra is szükség van.
• A szervezetek kommunikációja körébe tartozik az archiválás, a
szervezeten belüli, a más szervezetekkel, illetve az ügyfelekkel
való kommunikáció.
