2. Tartalom
• Társadalmi kommunikáció fogalma
• A társadalmi kommunikáció rendszere, alrendszerei
• A társadalom jelrendszerei
• A közvetlen emberi és a közvetett kommunikáció
• A közvetett vagy mediális kommunikáció
• A tömegkommunikáció alrendszerei
• A köznapi és hivatali kommunikáció
3. Társadalmi kommunikáció fogalma
• A társadalmi kommunikáció a
társadalmat alkotó csoportok,
egyének információcseréje,
amely magába foglalja két
ember kapcsolatát és a
technikai eszközök
közbeiktatásával megvalósuló
tömegkommunikációt is.
4. Társadalmi kommunikáció rendszere, alrendszere
• A társadalmi kommunikáció
rendszerének elemei
1. Politikai,gazdaságpolitikai
2. Kulturális,
3. művészeti
4. Erkölcsi,
5. ideológiai,
6. világnézeti
7. gazdasági,
8. vállalati és marketingkommunikáció
Alrendszerei:
a kommunikáció rendszerszemléletű vizsgálatának
feltáratlan területét jelenti
Csoportképzési lehetőségek:
• a kommunikáció irányultsága szerinti
alrendszerek
• a felépítmény intézménystruktúrája szerinti
alrendszerek
5. A társadalmi kommunikáció jelrendszerei
nem formális közvetlen kommunikáció
• személyek közötti elsődleges csoportokban jön létre
• Kölcsönösségen alapul
• primitív társadalmak kizárólagos kommunikációs formája
• a népi kultúra jellemző kerete
6. A társadalmi kommunikáció jelrendszere
Közvetlen jellegű személyes kommunikáció
• a közleményeket a befogadók közvetlen jelenlétében alkotják
• Az átadókat és vevőket összekapcsoló viszonyok formalizáltak, szerepük formálisan
rögzített, aszimmetrikus jellegű
• Az adó-vevő szerep nem cserélődik fel
speciális szaktudáshoz (pl. előadói) tevékenységhez kötött.
7. A közvetlen emberi és a közvetett kommunikáció
Kommunikációs
formák
Közvetlen Közvetett
Beszéd Testbeszéd Nyomtatott Elektronikus
8. Közvetlen emberi kommunikáció
• tér- és időbeli eltolás nélkül ,
személyközi, közvetlen vagy szemtől szembe (face to face) kommunikáció
• A kommunikáló felek között lehetőség van visszacsatolásra
• Üzenet küldése kétféle:
1. Nonverbális kommunikáció: a verbális kommunikációt kíséri (pl. hangsúly,
hanglejtés, mimika, testbeszéd). Kiegészíti és egyben hangsúlyosabbá teszi a szóbeli
közlést
a direkt kommunikáció jelzéseit tudatosan küldjük
az indirekt kommunikáció spontán megnyilvánulás
2. A verbális kommunikáció során az üzenet küldése szóban történik
9. Közvetlen közlési formák
(Face to Face)
Hallási csatorna
Nyelvi tartalom Hanghordozás
Hm…
Manifest
(információközlő)
Látens
(kétértelmű közlések
Nyelvbotlás)
Látási csatorna
arckifejezés
Külső Megjelenés
(fizikum)
pszichofiziologiás
válaszok
Testbeszéd
(bólintás)
10. A közvetett emberi kommunikáció
Közvetett jellegű társadalmi kapcsolat az Adó és a Vevő között
• a rendszer az adó, közlő oldaláról formalizál a vevő számára tetszőleges
• Ennek a rendszernek jelentős, de nem egyetlen változata a tömegkommunikációs
tevékenységekhez kapcsolódik.
• A közvetlen megnyilvánulásokat a hangközlő szervünk által képzett hangok és a
beszéd alkotja
11. A közvetett vagy mediális kommunikáció
• befogadó nem közvetlenül van (tér és/vagy időbeli eltolással) kapcsolatban a
kibocsátóval,hanem az általa előállított, továbbított üzenettel
• az információ a médiumokon keresztül jut el a befogadóhoz
• A médiumok alkalmazása révén megszűnik a szemtől szembeni forma
• A mediális kommunikációnak két típusát különböztetjük meg egymástól: a tele- és a
tömegkommunikációt.
kibocsátó Kódolás
üzenet Dekódolás Befogadó
Médium
12. A telekommunikáció = távközlés
• egymástól távol lévő halló és látótávolságon kívüli személyek közötti közlési forma
• a személyes közlés keskenysávú (narrow)
• A tömegkommunikációs eszközök nem léteznének a távolságot áthidaló médiumok
nélkül.
• üzenetnek mindig konkrét címzettje van
• Jellemzője a kommunikáló felek közötti sűrű szerepcsere
13. A tömegkommunikáció
• tér-időbeli, valamint a technológiai változatosságából adódik
• közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok)
útján, rendszerint egyirányú formában történik
• Legfontosabb jellegzetességei: a tömegesség, a heterogenitás és a technikai
közvetítettség
• A tömegkommunikációs eszközök közé tartoznak a közterületi objektumok,
kiállítások, konferenciák, a film, a sajtó, a rádió, a tévé
• közlők és a befogadók sűrű szerepcseréje nélkül jut el az információ a közönséghez
Adó
(pl. rádió)
Vevő
(pl. hallgatók)
14. A tömegkommunikáció alrendszerei
1. Az információgyűjtő: hírügynökségek, tudósítók, hálózatok
2. Feldolgozó: szerkesztőségek, stúdiók
- az információkból közlemények lesznek ( politikai, ismeretterjesztő, szórakoztató
és reklámműsorok)
3. A kisugárzó rendszer a technikai szerkesztőség, adóállomás.
Itt már nem módosul az üzenet, legfeljebb zajossá válhat.
15. A köznapi és hivatali kommunikáció
társadalmi kommunikációs formák közé tartozik
• Személyes jellegű pl magánbeszélgetések
Beszédkészségünk, az egyénenként jellemző nyelvhasználati szokások
kisgyermekkorban alakulnak k
• Nyilvános vagy Hivatalos: egyszerre feltétele és eredménye a személyiség
szocializációs folyamatának
elsajátítása többnyire az oktatási intézményekben kezdődik és valósul meg,
16. A köznapi és hivatali kommunikáció
Az egyének személyközi kommunikációs
formái
• Nemcsak szubjektíven, hanem
kölcsönös, elérhető és nyilvános
• társadalmilag is meghatározott
• hatékony elsajátításához
kommunikációra is szükség van
A szervezetek kommunikációja
• az archiválás, a szervezeten belüli, a
más szervezetekkel, illetve az
ügyfelekkel való kommunikáció
• A szervezet nevében közlö (vagy
befogadó) elsősorban és alapvetően
szervezetük képviselőiként vesznek
részt
A kultúraközi kommunikáció az eltérő kulturális háttérrel rendelkező
kommunikációs partnerek közötti fellépő konfliktusokkal foglalkozik.
