Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (18)
Similar to A kommunikációelmélet és tudományterületei
Similar to A kommunikációelmélet és tudományterületei (20)
A kommunikációelmélet és tudományterületei
- 1. ~ A kommunikációelmélet és tudományterületei ~
- 2. I. A kommunikációelméletek hét tradíciója 1. szociálpszichológiai hagyomány 2. kibernetikai hagyomány 3. retorikai hagyomány 4. szemiotikai tradíció 5. szociokulturális hagyomány 6. társadalomkritikai hagyomány 7. fenomenológiai hagyomány
- 3. 1. Szociálpszichológiai hagyomány –Az empirikus módszer használja az elméletében, az ok-okozati összefüggéseket vizsgálja –Neves képviselője Carl Hovland
- 4. 2. Kibernetikai hagyomány –A kommunikációt mint információfeldolgozást fogja fel –Elnevezés: Wiener -> mesterséges intelligencia –Legjelentősebb képviselői Shanon és Weaver
- 6. 3. Retorikai hagyomány - Tisztán hermeneutika módszereket használ - A kommunikációt egyirányúnak tekinti - Ókori görög-római szónoklattanig nyúlik vissza - Jeles képviselője volt Arisztotelész
- 7. 4. Szemiotikai tradíció - A kommunikációt jelfolyamatnak tekinti - I.A. Richards írta le első között, hogyan működnek a szavak - A jelentést nem a szavak vagy más szimbólumok hordozzák, hanem maguk az emberek - C.K. Ogdennel Richards megalkotta a szemantikai háromszöget
- 9. 5. Szociokulturális hagyomány - Fő tétele a kultúra folyamatos újrateremtése a beszéd révén - A valóságról alkotott képünket erősen befolyásolja az a nyelv, amit gyerekkorunk óta használunk - Úttörői a Chicago Egyetem nyelvésze, Edward Sapir és tanítványa, Benjamin Lee Whorf - egy kultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait és tetteit
- 10. 6. Társadalomkritikai hagyomány - A kommunikációt intellektuális kihívásnak tekinti az igazságtalan diskurzus ellen - A kifejezés -> „Frankfurti Iskola” tudóscsoport • A társadalomnak három jellemzőjét támadják: – A nyelv kisajátítása a hatalmi előnyök fenntartása érdekében – A tömegtájékoztatás szerepe az elnyomással szembeni érzékenység tompításában – A tudományos módszerekbe vetett vak hit és a tapasztalati úton szerzett eredmények kritika nélküli elfogadása
- 11. 7. Fenomenológiai hagyomány - A kommunikációt úgy tekinti, mint emberi kapcsolatoknak a kialakítását párbeszédeken keresztül - nagy hangsúly azon, hogy az emberek hogyan értelmezik saját szubjektív tapasztalataikat - Képviselője Rogers
- 12. II. A kommunikációkutatás határterületei • A kommunikációelmélet interdiszciplináris tudományos kérdés • Különböző tudományok kiemelt figyelmet fordítanak az emberi kommunikáció különböző folyamataira • aszerint próbálták meghatározni, hogy melyik határtudomány oldaláról közelítettek hozzá
- 13. Filozófia - Jaspers: tudományos megismerés határainak kutatása, a létezés nem jut egyedül önmegvalósításra -> jelentős a kommunikáció Kognitív elméletek - A nyelv szerepének fontossága - Ferdinand de Saussure: a nyelv a legfontosabb társadalmi jelrendszer
- 14. Kulturális antropológia - Népek törzsi életmódjának kutatásával foglalkozik - Jeles képviselője Ekman - Nyelvek, beszéd összehasonlítása Szociológiai kommunikációkutatás - Hovland: tömegkommunikáció, személyes befolyás - Ki, mit mond, milyen kommunikációs csatornán keresztül, kinek és milyen redménnyel
- 15. Szociálpszichológia - A csoporthatás a kommunikáción keresztül érvényesül - Mead: gyermeki személyiség - Lewin: csoportdinamikai vizsgálat Etológia - A kommunikáció elemi formái - A kommunikáció biológiai alapjai - Darwin pár munkássága, behaviorizmus
- 16. Behaviorizmus - Laboratóriumi körülmények között - Az inger környezeti hatás, a válasz cselekvéses reakció - Thorndike, Watson, Skinner Információelmélet - Matematikai, hírközlési tudományterület - Morse, Heartly a matematika segítségével a kommunikáció kódelmélet leírását
- 17. Matematikai információelmélet - Jelátalakítás, hírtovábbítás matematikai törvényeinek leírása - Kommunikáció legáltalánosabb meghatározása - Atyja: Shannon Rendszerelmélet - A rendszer és környezet közötti információs kölcsönhatást vizsgálja
- 18. Kibernetika - Élőszervezetben és a gépben történő kommunikáció - Norbert Wiener nevéhez fűződik - A visszacsatolás fogalma Szemantika/jelentéstan - A jelentés és jelentett viszonya és kommunikációra gyakorolt hatása - Jel, jelölt - A „jelentés” az üzenet tartalmát hordozza
- 19. Szintaktika - A jelek közötti viszonnyal foglalkozik Pragmatika - A közlő személyek viszonyára utaló szabályszerűségeket foglalja magában Szemiotika - Jeltan, a jel tudománya - Peirce: legteljesebb jeltipológia
- 20. ~ Köszönöm a figyelmet! ~
Editor's Notes
- A kommunikációs elméletek hét tradícióját különböztetjük meg. Osztályozásuk azt is megmutatja, miért van egyes tradícióknak közös alapja, és miért vannak amik elkülönülnek egymástól.
- 1. A szociálpszichológiai hagyomány felfogása a kommunikációt interperszonális befolyásolásként fogja fel. Azok az empirikus kutatók, akik ezt az irányt követik olyan okokozati összefüggéseket keresnek, amelyek megjósolják, mikor lesz sikeres egy bizonyos kommunikációs viselkedés és mikor nem. Carl HOVLAND (a Yale egyetemen vezetett 30 fős kutatócsoportot) a kommunikációs kutatások egyik alapító atyja szerint a nagyon hitelesnek tűnő forrásból származó üzenet nagyobb véleménymódosulást eredményezett, mint a kevésbé hiteles forrásból származó azonos üzenet. A Yale Attitűd Vizsgáló Csoport a meggyőzési lehetőségek három okát kutatta: Ki – az üzenet forrása (szakértelem) Mit – az üzenet tartalma (segélykérés, az érvek sorrendje) Kinek – a befogadó jellemzői (személyiség, befolyásolhatóság) Jó példa erre John F. Kennedy Berlini beszéde (Ich bin ein Berliner)
- 2. A kibernetikai hagyomány: a kibernetika elnevezés WIENER nevéhez fűződik. Shannon a kommunikációt információ-feldolgozásként fogta fel.
- A retorikai hagyomány a kommunikációt jól megszerkesztett nyilvános beszédként értelmezi, melynek gyökerei a görög–római városokban kialakult szónoklattanig (DÉMOSZTENÉSZ, CICERO) nyúlnak vissza, ugyanakkor napjaink tömeghez szóló szónokaiig terjed. Pl. Ifjabb Martin Luther King legendás Van egy álmom kezdetű beszédében olyan stilisztikai eszközöket használt, mint például a vizuális láttatás, az ismétlés, az alliteráció és a metafora. Az 1992-es elnökválasztáson Bill CLINTON stratégiája az volt, hogy a választókra az érzelmeiken keresztül hasson.
- A szemiotikai tradíció a kommunikációt jelek segítségével történő jelentésátvitelként kezeli. A szemiotika a jelek tudománya. Jelnek minősül mindaz, ami valami mást helyettesítve képvisel. (Pl.: A magas láz a fertőzés jele, a drága autó a vagyont jelképezi) I. A Richards és C.K. Odgen alkotta meg a szemantikai háromszöget, melyben rámutatnak arra az indirekt kapcsolatra, ami a szimbólumok és azok feltételezett utalásai között van.
- 5. A szociokulturális hagyomány azon a feltételezésen alapul, hogy az emberek a kultú- rát beszéd közben teremtik újra. E felfogás szerint a valóságról alkotott képünket erősen befolyásolja az a nyelv, amit gyerekkorunk óta használunk. Úttörői SAPIR és tanítványa, Lee WHORF, akik a chicagói egyetemen nyelvészként végeztek kutatásokat.
- A társadalomkritikai hagyomány képviselői a kommunikációt mint intellektuális kihívást tekintették az igazságtalan diskurzus ellen. A „Frankfurti iskola” néven ismert tudós csoport vezető egyéniségei HORKENHEIMER, ADORNO és MARCUSE – akik a marxi hagyományokat folytatva bírálták a társadalmat – meg voltak győződve arról, hogy a törté- nelmet a szenvedés igazságtalan elosztása jellemzi.
- A fenomenológiai hagyomány képviselője ROGERS a kommunikációt mint önmagunk és mások felfedezését dialóguson keresztül történőnek tekintették.
- Filozófia: JASPERS a tudományos, objektív megismerés határait kutatva nagy jelentő- séget tulajdonít a kommunikációnak. Véleménye szerint a létezés sem jut egyedül önmegvalósításhoz, hanem másik emberre van szüksége. Ezért tartja nagy jelentőségűnek a kommunikációt. SARTRE nézetei rendszerében fontos helyet foglal el a „másvalakihez fűződő vonatkozások viszonya”. A másokért való lét struktúráját a tekintet elemzésében tárja fel (ami nem feltétlenül korlátozódik a szemre mint érzékszervre). Tekintve lenni azt jelenti, hogy mindig a másvalaki jelenléte konstatálja az egyesek létét. (Teljes részletezés nélkül még a további területek említhetők: nyelv- és irodalomtudomány, művészetelmélet, esztétika, jogtudomány.) JÜRGEN HABERMAS egy olyan egyetemes pragmatikán dolgozott, mely számot ad arról, hogy mely tényezők járulnak hozzá a nyelvi kommunikáció létrejöttéhez. 2) A kognitív elméletek: a nyelv szerepének fontosságát mutatták ki a gondolkodási folyamatban. FERDINAND DE SAUSSURE nyelvtudományból kiinduló vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a nyelv jelrendszer, méghozzá a legfontosabb társadalmi jelrendszer, és a jelrendszerek önállóságuk ellenére összefüggenek egymással.
- A kulturális antropológia: Az egyes népek törzsei életmódjának, viselkedésének, kultúrájának leírása, összehasonlításával rendszerezésével foglalkozó szakterület. Az 1920- as években kirajzolódó tudományág. A különböző kultúrák összehasonlítása során a nyelvek összehasonlításán túl a beszédet kísérő paralingvisztikai elemekre terelődött a kutatás (mai jeles képviselője P. EKMAN). 4) A szociológiai kommunikációkutatás képviselői a 30-as években a tömegkommunikáció hatását – rádiózási szokásokat kutatva – a személyes befolyás szerepét (P. F. LASARSFELD), valamint a beállítódások változását elemezték CARL HOVLAND és munkatársai. Míg mások a tartalomelemzés fontosságára hívták fel a figyelmet (HAROLD D. LASWELL). Tőle származik, hogy a kommunikációkutatásban azt kell vizsgálni, hogy ki, mit mond, milyen kommunikációs csatornán keresztül, kinek és milyen eredménnyel.
- 5) A szociálpszichológia értelmezése szerint a csoport életében a csoporthatás a kommunikáción keresztül érvényesül. G. H. MEAD már a 20-as években leírta, hogy a gyermeki személyiség a szülőkkel és a környezettel való kommunikáció folyamatában alakul ki. KURT LEWIN elsősorban a csoportdinamikai vizsgálataival vitte előbbre a kommunikáció- kutatást. 6) Az etológia: A kommunikáció elemi formáinak megjelenésével foglalkozó szakterü- let, az állatok viselkedésében természetes életkörülmények között (in vivo), a kommuniká- ció biológiai alapjainak feltérképezésével foglalkozik. DARWIN érzelmek és indulatokkal foglalkozó munkássága, majd a behaviourizmus képviselői is ide sorolhatók
- glalkozó munkássága, majd a behaviourizmus képviselői is ide sorolhatók. 7) A behaviourizmus képviselői laboratóriumi (in vitro) körülmények között vizsgálják az egyed viselkedését, kommunikációját. A behaviourizmus szerint az ingerek különféle környezeti hatások, míg a válaszok valamilyen cselekvéses reakciók (THORNDIKE, WATSON, SKINNER). 8) Az információelmélet: az információval mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hírközlési tudományterület, mely tömegkommunikáció, főleg a titkosítás (hadi) fejlődésével vált ismertté. A kommunikáció formális, kódelmélet leírását a matematika segítségével MORSE49 és HARTLEY alkotta meg.
- 9) A matematikai információelmélet atyjának CLAUDE SHANNONT tekinti a tudomány. Az elmélet születésének fontos előzményei voltak. Ide számítjuk MORSE és HARTLEY munkásságát. A hírközlésben a leggazdaságosabb jelátalakítás, hírtovábbítás matematikai törvényeinek leírását alapozta meg (l. hírközlési modell). A kommunikáció legáltalánosabb meghatározása: Információtovábbítás valamilyen kódban, amely lehetővé teszi, hogy az információt a befogadó értelmezze, vagyis az információ egyáltalán hatással legye rá. 10) A rendszerelmélet: a rendszer és környezet közötti információs kölcsönhatást vizsgálja (l. BERTALANFFY).
- 11) A kibernetika: az élőszervezetben és a gépben történő kommunikációnak és vezérlésnek az elmélete (WIENER). E tudományterület alkotta meg a visszacsatolás fogalmát, ill. emelte fontosságát az információtovábbítás során. A behaviouristák által alkotott modellt a kibernetika „fekete doboz” elvében újra fogalmazta. Ennek lényege az, hogy a vizsgálandó szervezet a „doboz” tartalmát az ingerekre adott válaszok alapján próbálja megismerni. 12) A szemantika vagy jelentéstan – a jelentés és jelentett viszonyának a kommunikáci- óra gyakorolt hatásával foglalkozott (a jel és az általa jelzett valóság viszonyát tárgyalja). Használják a jel és jelölt kifejezést is. A kommunikációban azért fontos, mert a „jelentés” az üzenet tartalmát hordozza
- z üzenet tartalmát hordozza. 13) A szintaktika a jelek közötti viszonnyal foglalkozik, míg a pragmatika a közlő személyek viszonyára utaló szabályszerűségeket foglalja magában. 14) A szemiotika – jeltan, a jel tudománya. Az eddig legteljesebb jeltipológiát CH. S. PEIRCE alkotta meg. Rendszerében a jeleket három szempont alapján csoportosította, amelyek további három összetevőből állnak. Rendszerében reláció, azaz a jelölő és a jelölt közötti viszonyt hármas tipológiába sorolta (l. később).