ONK 2019

1. A karhatalom diskurzusai a
nevelésről-oktatásról (1956-1957)
Somogyvári Lajos
Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központ
somogyvari.lajos@mftk.uni-pannon.hu
www.uni-pannon.hu
ONK, 2019
Pécs, 2019. november 9.

2. Az előadás szerkezete
• Kutatási kérdések és hipotézisek
• Források
• Elmélet és módszertan
• Historiográfia
• Történeti kontextus
• A karhatalom beavatkozása
• Befejezés
• Szakirodalom

3. Kutatási kérdések és hipotézisek
A karhatalom jelenléte: beavatkozás, represszió, erőszak és utóélet
• A kontroll visszaszerzése és megerősítése
• „Szabadjára engedett” rendteremtés – szabályozatlanság és káosz
• Különböző szereplők és érdekek, konfliktusok
Karhatalom és iskola: nyelvi megjelenítés
• Oktatásban való jelenlét: érvek és diskurzusok, legitimáció és
magyarázat
• Karhatalmisták, mint nevelők
• Eltérő ellenségképek és narratívák

4. Források
• Időszak
1956. november – 1957. május
• Kiindulópont: „talált tárgy”
• Forráscsoportok
- Művelődésügyi Minisztérium (panaszok,
MNL),
- pártiratok, jegyzőkönyvek (országos és
megyei),
- Karhatalom jelentése (HL MN KGY),
- újságcikkek,
- Oral history (OSA)
Sporadikus bizonyítékok és különböző
nézőpontok
HM MN KGY F 11.

5. Elmélet és módszertan
Az erőszaktörténet elemzési szintjei:
• Filozófiai, ontológiai és pszichológiai megközelítés
Az emberről való gondolkodás – moralizálás vs. a feltételek elemzése
(Pinker, 2011; Reemtsma, 2012; Baberowski, 2015; Fiske & Rai, 2015)
• Történeti
- Folyamatosan jelenlévő és megbúvó (Hobsbawm, 1959; Zemon Davis, 1973)
- a XX. század tapasztalati horizontja (Snyder, 2010; Gerwarth & Horne, 2012) –
elhallgatott erőszak (Pető, 2017)
• Politikai
- Érdekcsoportok és célok (Tilly, 2003)
Diskurzuselemzés, mint módszertan
• Nyelvhasználat, kontextus és társadalmi jelentés (van Dijk, 2009)
• Lépések: tematikai fókuszok (thematic tag) intézményi környezet
(institutional setting), szereplők és mezők (actors and arenas)
(Keller, 2013)

6. Historiográfia
Az erőszaktörténet megjelenése a
magyar historiográfiában:
• Kiemelt témák: 1919, 1956 és a
kollektivizálás
(Horváth, 2015; Müller, Takács & Tulipán, 2017,
2019)
Rendteremtés az oktatásban 1956
után:
• Az Educatio 1956-os száma:
ideológiai, oktatáspolitikai kérdések
(Nagy Péter Tibor, Szabolcs Éva, 2006)
• Elbocsátások és fegyelmi eljárások
(Ipolyi, 1996)
• Iskolai megéléstörténetek (Gergely, 2006,
2016)
• Helytörténet (Albertné Zombori, 2014)
• Maruzs Roland tanulmánya (2018)
Feltárásra váró terület, új téma
Budapest Főváros Tanácsa VB-ülés, 1957. 06.07.
(BFL XXXIII. 102.a.1) Pesta László előterjesztése

7. Történeti kontextus
• Az értelmiség és a tanárok
szerepe – kampányok
• A pedagógia/neveléstudomány és
a pedagógus szerepköreinek
újrafogalmazásai (Donáth, 2008; Garai &
Németh, 2017; Sáska, 2018)
• Az összeomlás tapasztalata
• „Minden tanár fasiszta!”
(Övezze tisztelet a becsületes magyar pedagógusokat, 1957)
• Az „ellenforradalmár”
figurájának megalkotása
• Fegyveres erők szerveződése –
szabályozás csak 1957 májusában
• 1957 utáni csend

8. Kezdeti zavar a definíciók körül
• „Ők”
Az ellenállás különböző formái:
- 1956. december 6-a után „eltűnt
minden nyoma annak az – előzőleg,
különösen kezdetben még meglévő –
elvnek, hogy a népre nem lövünk.”
Ilyen esetekben nem a népről, hanem a
nép ellenségeiről van szó
„Sokkal pontosabban kell meghatározni
a «nép» fogalmát, mert ez az első
hetekben nagyon sok gondot okozott.”
- Uszító diákok és tanárok:
A 9. század „javaslatot tett X. Y. 4.
gimnáziumi tanuló kizárására, mert
folyamatosan uszított…”
„Népi demokrácia ellenes szellemben
neveli a gyerekeket”
(Koselleck, 1997)
• „Mi”
„Nem kompromittálom magam
ma sem, én nem megyek a
karhatalomba”
„Mi nem voltunk Rákosi
janicsárjai és nem leszünk Kádár
bérencei sem”
Megtisztítás, szilárdság:
„Végre felső vezetésünk belátta,
hogy a karhatalom öklét
céltudatosan kell felhasználni.”
„Be kell menni az iskolákba és az
osztályokba”
„Tanárokkal, igazgatókkal sokat
beszéltek a nevelésről, a
felelősség kérdéséről (…)
Megbeszélték, hogy a karhatalom
hogyan segít az iskolákban”

9. Kiút: a katonai nyelv elemei
• „Az iskolák eleinte gócpontjai voltak a népi demokráciaellenes
megmozdulásoknak:”
• „Az ellenség támadást intézett az iskolákon keresztül”
• A harc eltolódik az iskolák felé: „Fő harci kérdés: kié legyen az iskola,
milyen szellemű tanítás legyen”
• Pedagógusok rossz irányú nevelése: „Z. a Pannonia utcai fiúiskola
tanára kormányellenes kijelentéseket tett és résztvett az orosznyelvű
könyvek elégetésében. A Horthy-hadseregben zászlós volt.”
A beavatkozás szükségessége
• Felderítő munka az iskolákban – konspiráció és dekonspiráció
• Iskolafigyelő szolgálat
• Az ellenség „pszichológiai támadása” – az egyetemisták ‚mozgósítják a
felsőbb osztályokat” (MÚK)

10. Az iskolalátogató csoportok munkája
(intézményi környezet)
• Adminisztratív eszközök
• „Felvilágosító munka”: igazgatókkal,
tanárokkal, diákokkal, szülőkkel
• A tantestületek kollektív felelőssége
• Félelem és meggyőződés
(MNL OL XIX-I-2-j 4. d., MNL OL M-KS-288-
22)
• „Igen jó módszernek bizonyult a
kommunista szülők gyermekeinek
felhasználása az ellenforradalmi
elemek felderítésére. Ezek a gyerekek
elmondták, hogy egyes pedagógusok
mire uszítják őket és elmondták, hogy
melyik osztálytársuk dicsekedett
azzal, hogy neki vagy a szüleinek
fegyvere van elrejtve.” (HL MN KGY)

11. Egyetemisták és karhatalmisták vitája – különböző
nézőpontok és szereplők
(1957. március 2.)
• A hallgatók kérdései:
Miért szerepelt így a hadsereg októberben?
Miért tagadják az események forradalmi jellegét? (A Fehér könyv csak
kilengések gyűjteménye)
Politizáljanak-e az egyetemisták?
Mi volt a miskolci egyetemi botrány?
Minek a karhatalomnak gumibot?
• Válasz:
Egyetemisták felelőssége – „mint jó apa, bosszankodunk”
Bárki kérdezhet – ha nem provokál
Részvétel a középiskolások közti munkában: „De csak azt mondhatják, amit
előre megbeszéltünk.”
MÚK: a reakció a hátuk mögé bújva tör a hatalomra

12. Diákok a bíróság előtt
• Tanmesék és racionalizáló szándék
• Ellenségképek és szereplők
• Első típusú magyarázat:
• „Saját szüleik, testvéreik ellen szervezkednek”
• Megtévesztett gyerekek, a háttérből szervezkedők a főbűnösök
• 8-10 éves gyerekek „szervezkedése” – egy ismeretlen „bácsitól”
kapott feladat (fegyvergyűjtögetés, röpcédulázás)
• Második típusú magyarázat:
• Az ellenforradalmár figurája
• „Az alma nem esett messze a fájától (…) A nyilas pékmester és a
volt jegyző úr még nem adták fel a harcot. Utódaikban
igyekeztek elplántálni a népi demokrácia elleni gyűlöletet.”

13. Befejezés
• A nyelv, ideológia és propaganda hangsúlyos szerepe:
„Az egész személyi állomány ellenforradalom elleni gyűlőletét fokozta a
politikai munkának az a módszere, hogy nap mint nap leleplezték (…) az
ellenforradalmi csoportok és személyek tevékenységét az üzemekben,
iskolákban és az utcán.”
• Különböző szereplők és viszonyrendszerek (a szovjetek szerepe?)
• Lehetséges motivációk (bosszú, bűnbak-képzés, szelekció, kontroll,
konszolidáció)
• Ellenállási formák
• Területi különbségek
• Mikrotörténeti perspektíva

14. Irodalomjegyzék
Elsődleges források:
Budapest Főváros Levéltára (BFL)
Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)
Hadtörténelmi Levéltár (HM)
Másodlagos szakirodalom:
Albertné Zombori Katalin (2014). Forradalom és megtorlás a Bács-Kiskun megyében lezajlott tanár- és diákperek
tükrében (1956-1958). Budapest: PPKE BTK, Doktori disszertáció.
Baberowski, Jörg (2015). Räume der Gewalt. Frankfurt: Fischer Verlag.
Donáth Péter (2008). Oktatáspolitika és tanítóképzés, 1945-1960. Budapest: Trezor.
Fiske, Alan Page & Rai, Tage Shakti (2015). Virtuous Violence: Hurting and Killing to Create, Sustain, End, and Honor
Social Relationships. Cambridge: Cambridge University Press.
Garai Imre & Németh András (2017). Disciplinary Changes in Science Education in Hungary in the Era of Stalinist
Dictatorship. Pedagogika, 67(4), 431-442.
Gerwarth, Robert & Horne, John (2012). War in Peace: Paramilitary Violence in Europe after the Great War. Oxford:
Oxford University Press.
Gergely Ferenc (2006). Tanárok és tanítványok az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Archivnet. 6(6).
Gergely Ferenc (2016). Vállvetve a szabadságért – Tanárok és tanítványok az 1956-os forradalom és szabadságharc idején
Új Pedagógiai Szemle, 66(9-12), 24-44.
Hobsbawm, E. J. (1959). Primitive Rebels. Manchester: University of Manchester.
Horváth Sándor (2015). Az erőszak államosítása és a kollektivizálás – kutatási problémák és keretek. In Hováth Sándor –
Ö. Kovács József (szerk.). Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. 9-28. Budapest: MTA BTK
Történettudományi Intézet.
Ipolyi Ferenc (1996). Pedagógus elbocsátások az 1956-os forradalom után. In Kahler Frigyes (szerk.), Sortüzek. Harmadik
jelentés. 113-125. Lakitelek: Antológia Kiadó.

15. Keller, Reiner (2013). Doing Discourse Research: An Introduction for Social Scientists. Los Angeles – London – New
Delhi – Singapore – Washington, SAGE.
Koselleck, Reinhart (1997). Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Jószöveg, Budapest.
Maruzs Roland (2018): Különleges feladatok a karhatalomban. In: A dolgozó népet szolgálták? NEB, Budapest.
Müller Rolf, Takács Tibor & Tulipán Éva (2017): 1956: Erőszak és emlékezet. Jaffa, Budapest.
Müller Rolf, Takács Tibor & Tulipán Éva (2019): Terror, 1918-1919. Jaffa, Budapest.
Nagy Péter Tibor (2006). Világnézeti nevelés az ötvenes évek Budapestjén. Educatio. 15(3), 566-592.
Övezze tisztelet a becsületes magyar pedagógusokat, 1957. Népszabadság. 1957. február 2. 6.
Pető, Andrea (2017). Silencing and Unsilencing Sexual Violence in Hungary. In: Kivimäki, Ville & Karonen, Petri (eds.).
Continued Violence and Troublesome Pasts. Helsinki: Finnish Literature Society – SKS, 132–144.
Pinker, Steven (2011). The Better Angels of Our Nature: Why Violence Has Declined. New York: Viking Penguin.
Reemtsma, Jan Philipp (2012). Trust and Violence: An Essay on a Modern Relationship. Princeton, NJ: Princeton
University Press.
Sáska Géza (2018). Igény az igazság monopóliumára. Pedagógiatörténeti Szemle, 4(1-2), 1-52.
Snyder, Timothy (2010). Bloodlands: Europe between Hitler and Stalin. New York: Basic Books.
Szabolcs Éva (2006). „Pedagógiánk… valóban népünk nevelőihez fog szólni”. Educatio, 15(3), 609-622.
Tilly, Charles (2003). The Politics of Collective Violence. Cambridge: Cambridge University Press.
van Dijk, Teun A. (2009). Society and Discourse. Cambridge University Press, Cambridge.
Zemon Davis, Natalie (1973). The Rites of Violence: Religious Riot in Sixteenth-Century France. Past & Present, No. 59.
51-91.