Trianon után: határon innen és túl Pannon Egyetem MFTK 2020. november 20.

1. A nemzeti érzés a kommunista
diskurzusban: 1956 és Trianon
Somogyvári Lajos
Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központ
somogyvari.lajos@mftk.uni-pannon.hu
www.uni-pannon.hu
Trianon-konferencia, 2020
2020. november 20.

2. Az előadás szerkezete
• Problémafelvetés
• A kutatás keretei:
Célok, források
és időhatárok
• Módszertan
• Diskurzuselemzés
• Befejezés
• Szakirodalom MSZMP KB APO, 1959 (Társadalmi Szemle)

3. Problémafelvetés
• Nemzet és párt problematikus viszonya: a politikai nyelvben
szétválasztódott az ötvenes években (Pető, 2020)
• A nemzeti érzéssel nem tudott mit kezdeni a rendszer
(internacionalizmus, SZU), ami így problémaként jelentkezett
• Elfojtott érzések felszínre kerülése 1956-ban – Trianon újra
tematizálódik, foglalkozni kell vele
• Interpretáció:
ellenforradalom és nacionalizmus
megoldási lehetőség: „jó” és „rossz” hazafiság (ideológia és
osztályhelyzet általi meghatározottság), nemzeti érzés kétfajta
értelmezése
• Kiút: küzdelem a nacionalista „métely”, „eltévelyedés” ellen
• Pedagógiai kontextusban jelentkezik a kérdés – ideológiai/világnézeti
(át)nevelés, felvilágosítás (tanárok szerepe, tanári nyelv, nevelők
nevelése, l. Marx, 1973)

4. A kutatás keretei
Cél:
Az elfojtott majd felszínre került Trianon-problematika elemzése a
kommunista diskurzusokban, a nemzettel kapcsolatos gondolatok
tágabb kontextusában
Legitimációs deficit – Rákosi – Kádár (Nagy?) – vö. Románia
Források:
- Nyilvánosságnak szánt (publicisztika) és
- belső diskurzusok (pártdokumentumok)
Időhatárok:
1956 – 1959 – a korai kádárizmust, a hatalom megszilárdítását
folyamatosan végigkíséri
1956-1957: értelmezés, keretezés, ideológia meghatározása vs. 1956
1958: népi írók, művelődéspolitika
1959: Tézisek, kongresszus
(1960-as évek eleje: Molnár Erik-vita)

5. Módszertan
Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai (2003)
Konstruktivista fordulat: Szereplők, konfliktusok, rendszerek és
elméletek helyett: Hogyan jön létre a politika „jelentéses valósága”?
Achim Landwehr: Historische Diskursanalyse (2008)
1. Egy-egy tematikus összefüggésen keresztül a történeti valóság
konstrukció jellegének (diskurzusok) feltárása
2. Korpusz meghatározása
3. Keletkezési kontextus
4. Azon kijelentések, megállapítások feltárása, amik
a, rendszeresen ismétlődnek
b, funkcionális szerepük van
(kijelentések és diskurzus – strukturáló és strukturált viszony)
Történeti-társadalmi valóság létrejötte: kijelentések, érvelések
kiemelése, elhagyása

6. A kiindulópont: Gerő Ernő Moszkvában értékel
(1956. november 28.)
• Kinek szól?
• A magyarországi események kérdéséhez
- okok keresése
- önmentegetés
• „Burzsoá nacionalizmus és sovinizmus áradata”
- „Alapja (…) Trianon volt” – irredentizmus, „ilyesmi nem volt és
nincsen egyetlen más népi demokratikus országban sem”
- „A szovjet hadsereg úgy szabadította fel Mo-ot, hogy Nagy-
Magyarország ismét visszaalakult trianoni Magyarországgá.”
- Nemzeti érzés megsértése, SZU-val való kapcsolat – ezt
„rendkívüli mértékben kiélezte Trianon kérdése”
- „a párt vezetése nem számolt eléggé a jogos nemzeti érzéssel” (!)

7. Hangulatjelentések 1957-ből
Az oktatás területén
IX. Kerületi Tanács VB, 1957. 09. 10. A kerület oktatási helyzete
XV. Kerületi Tanács tanácsülései, 1957. 01. 31. Beszámoló a VB munkájáról
V. kerületi pedagóguscsoport taggyűlése, 1957. július 25.

8. Hangulatjelentések 1957-ből
MSZMP BPAPO
• Vélemények 1957 januárjából:
„Magyar gyermekekkel kár megtaníttatni azt, hogy „Ukrán” Kárpátok.”
„Trianonért a Szovjetuniót tartják hibásnak.” (!)
• Pártnapok kérdései:
„Erdély és Felvidék visszakövetelése miért nacionalizmus, amikor ezek mindig
magyar területek voltak (…) Lenin annakidején igazságtalannak tartotta a trianoni
békeszerződést, mégis 1945. után az SZKP a magyar határokat az ismert szerint
állapította meg.” (1957. június)
• Csoportos beszélgetések (1957. december)
MSZMP BP APO, Információs jelentés, 1957. december 2.

9. Publicisztika
Ugyanaz az üzenet, differenciáltan
- Most már lehet beszélni Trianonról
- Két Trianon-elmélet (Párizs prizmáján keresztül)
1. Belpolitikai Szemle cikksorozata: Még egyszer a határkérdésről,
Trianon és Párizs – az agitáció fehér foltja
2. Marosán György beszédei
A győri pártnapon (1957. 02. 01.)
Ausztria Kommunista
Pártjának (1957. 03. 28.)

10. Megoldás a problémára
• burzsoá gondolkodásmód
gyökerei
• Duna menti népek
összefogásának történeti
hagyománya
• Ady, József Attila
• proletár internacionalizmus
Népszava, 1958. 03. 30.

11. A címerkérdés
Magyarország, 1957.05.08. Kanadai Magyar Munkás, 1957.02.07.

12. Tabi Állami Gimnázium Irattára

13. Befejezés
• 1920 és 1945-1947 összekapcsolása
• A SZU szerepének visszavetítése
• Felelősségkeresés
• A pedagógusok és a nevelés eszköz-jellege (voluntarizmus)
• További kutatási lehetőségek

14. Irodalomjegyzék
Elsődleges források:
BFL, XXIII.209.a.2 / 8. kisdoboz IX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.09.10.
BFL, XXIII.215.a.1 / 34. kötet XV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.01.31.
BFL, XXXV. 1.c 5., 7., 9. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-
1958.01.09.
MNL OL 288 f./33/1959/1.ő. e. MSZMP KB TKO. A román-magyar kapcsolatok néhány problémája.
1959.06.19.
Tabi Állami Gimnázium Irattára, Az egyházi szimbólumok eltávolítása. 1957.08.23.
A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról. Társadalmi Szemle, 1959/8-9. 11-39.
Baktai Ferenc (1958): Még egyszer a határkérdésről. Belpolitikai Szemle. 5. 28-33.
Beszéljünk a határokról. Népszava, 1958.03.30.
Erdős Jenő (1957): A magyar nemzeti lobogó és a Kossuth címer. Kanadai Magyar Munkás, 1957.02.07.
Gerő Ernő (1956): A magyarországi események kérdéséhez. Közli: Baráth Magdolna, Múltunk, 1999/1,
138-169.
Kassai Géza (1958): Trianon és Párizs I-II. Belpolitikai Szemle. 7., 8. 33-40., 29-38.
Marosán György (1957a): A győri pártnapon. Kisalföld, 1957.02.01.
Marosán György (1957b): Ausztria Kommunista Pártjának. Népszabadság, 1957.03.28.
Marx Károly (1973): Tézisek Feuerbachról. Létünk, 2-3, 123-126.
Vadász Elemér (1957): A magyar címer kérdéséhez. Magyarország, 1957.05.08.
Másodlagos szakirodalom:
Landwehr, Achim (2008): Historische Diskursanalyse. Campus Verlag, Frankfurt/Main.
Pető Andrea (2020): Árnyékban. Jaffa, Budapest.
Szabó Márton (2003): A diszkurzív politikatudomány alapjai. L’Harmattan, Budapest.