1. Az IEA
International Association for the Evaluation of
Eduvational Achievement
Az oktatási - nevelési eredmények
nemzetközi értékelésének társasága
Készítették:
Beck-Szabó Barbara
Bőke Melinda
Jáki Borbála
Kratochwill Fruzsina
Losonci Annamária
Tóthné Tóth Fanni
Verderber Éva
2013. november 9.

2. IEA ÉS MAGYAR VONATKOZÁSA
Az alapítás hivatalos dátuma 1961.
Magyarország 1968-ban csatlakozott az IEA-hoz.
Hazai képviselője Báthory Zoltán volt.
A közoktatási rendszer „finomhangolására” van szükség a magyar
hagyományok, és külföldi jó gyakorlatok figyelembevételével.
Cél: a pedagógusok aktív együttműködésére alapozott folyamatos
fejlesztés.

3. NEMZETKÖZI MÉRÉSEK KIROBBANÁSÁNAK OKA
Az oktatási rendszerek, a tananyagtartalmak és a tanulói teljesítmények nemzetközi
összevetésére irányuló igényeknek oka: szputnyik-sokk.
A szovjet iskolákban folyó matematikai és természettudományos oktatás
eredményességének a bizonyítékát vélték látni.
Következménye az oktatási rendszerek vizsgálata lett.

4. IEA VIZSGÁLATOK
•
•
•
Olvasásmegértés,
matematikai és
természettudományos tudás vizsgálata.
Komperatív eredménymérés, mert a politika a
„komprehenzív”alapiskola eredményeire volt kíváncsi.
„Megszabadultunk minden oktatási rendszert fenyegető bezártságtól, és lehetővé vált
néhány fontos terület tanulási teljesítményeinek nemzetközi összehasonlítása.”
“Lehetővé vált az országok oktatási rendszereinek, térben és időben egymástól távoli
tanulási teljesítményeinek az összehasonlítása. ”

5. IEA VIZSGÁLATOK
JELLEGZETESSÉGEI
•
•
•
•
Igen nagy létszámú, többezres minta alkalmazása,
egyidejűleg több korosztályra történő kiterjesztés,
(legtöbbször életkori különbségek, iskolai szintek és típusok különbségei),
ciklusos szervezésű.

6. IEA VIZSGÁLATOK
Az IEA matematika és természettudományos feladatelemből álló tesztekkel mér.
standardizált
Az IEA a mindennapi iskolai gyakorlatban megszokotthoz hasonló rövid, tömör a
megoldáshoz alapvetően szükséges utasításokat, kérdéseket, információkat
tartalmazó itemekből összeállított hagyományos feladatlapokat használ.
Az IEA négy teljesítményszintet különböztet meg:
• alap (basic),
• közbülső (intermediate),
• felső (high),
• haladó (advanced)
standardizál

7. TUDÁSKONCEPCIÓ
Szaktudományos, szakértői tudáshoz közelebb álló mivel:
tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteket,
tudásstruktúrákat és
kognitív mechanizmusokat vizsgálnak.
Tudományos az akadémikus, diszciplinához kötött szemlélet miatt.
Azt keresi, hogy mit tudnak a tanulók.
•
•
•
•
•
Az IEA vizsgálatok elméleti háttere:
• A résztvevő országok hivatalos, a tsd-i követelményeket indirekt módon
közvetítő tanterveinek elemzésére épül.
A mérések keretrendszerei a deklarált nemzeti tantervek közös elemei (témái,
elvárásai) alapján alakulnak ki.
•

8. EREDMÉNYEK
Azt mutatják meg, hogy mi valósul meg a hivatalos
elvárásokból, milyen az elsajátított tanterv színvonala,
vagyis azt, hogy milyen valójában az “iskolai
tudomány”.
1.
általános
eredmények
3.
IEAvizsgálatok
hazai felmérés
2.
EREDMÉNYEK

9. 1.
ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK
HÁTTÉRVÁLTOZÓK ALAPJÁN
szülők iskolázottsága → iskolaválasztás
ismeretek
mennyiségének
növekedése
az iskola kudarca →attitűdformálás
A legjobb eredmény jellemzői:
Nincs feltétlen mélyebb
megértés!
●sok a tanulásra fordított idő,
●több a kísérletezés módszere,
●átlag feletti tankönyvhasználat,
●tananyag központi szabályozása.

10. 2.
IEA - VIZSGÁLATOK TERÜLETEI
OLVASÁSMEGÉRTÉS
(1970, 1991)
irodalomoktatás
lányok jobb teljesítményátlaga
→ verbális képességek
1970 - első olvasásmegértés-vizsgálat
hazánk átlag alatt
→ alternatív olvasástanítási módszerek
1991 - 3 terület vizsgálat:
elbeszélő, leíró, dokumentumjellegű
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TUDÁS
(1970-71, 1983-84, 1994)
“iskolai tudás” mérése - tantárgyi tudásszintmérő
teszt
Háttérváltozó elemzése: órakeret különbségek
különbözőség: Magyarorszáon több a tanulásra
fordított idő
Első vizsgálat: 14-15 éves korcsoportban hazánk 1.
helyezett
Harmadik vizsgálat: hazánk hátrébb kerül a
rangsorban.
EREDMÉNY
9-10 évesek teljesítménye átlagos; 1415 évesek az élmezőnyben
Háttértényező elemzése: a családi
kulturális tényezők jelentősége
Aggasztó jelek a magyar természettudományos
oktatás jelenében és jövőjében.
MATEMATIKAI TUDÁS
(1964, 1980-82, 1994)
első vizsgálat: második vizsgálat
a magyar matematikatanítás hatékony
harmadik felmérés
helyezésekkel hátrébb szorultunk a
nemzetközi rangsorban

11. 2.
IEA - VIZSGÁLATOK TERÜLETEI
Háttérváltozó elemzése: gazdasági és kulturális tényezők
figyelembe vétele az oktatás hatékonyságában.
A tanulási eredményekből kirajzolódó profilok
összefüggésben vannak az adott ország gazdaságitársadalmi berendezkedésével és kulturális tényezőivel.
Az IEA-vizsgálatok összességükben a magyar oktatási
rendszer hatékonyságát bizonyították.
Elérendő természettudományos oktatásunkban tartalmi és
szemléletbeli változásokra van szükség.
A legjobb eredményeket azoknak az országoknak a tanulói érték
el, amelyekben sok volt a tanulásra fordított idő , ahol a tanulók
többet kísérleteztek, és ahol a leginkább használták a
tankönyveket.
CDI- Összetett Fejlettségi Mutató
*
Az indexben számszerűsítve vannak olyan tényezők, mint az egy
főre jutó jövedelem, az oktatásra fordított kiadások, a várható
életkor, stb.
A tudás mint érték fogalma ugyanis fokozatosan
átértékelődik, és a „mit” helyett a „hogyan”-ra tevődik át
a hangsúly.

12. 3.
HAZAI VIZSGÁLATOK
PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS
Kiss Árpád
Országos Pedagógiai Intézet
Nagy József
József Attila Tudományegyetem
Pedagógia Tanszék
→ tesztfejlesztés
→ országos reprezentatív
felmérések
→ Monitor vizsgálat
három terület:
olvasásmegértés,
matematika,
A felvett nagyszámú háttérváltozónak
számítástechnika
köszönhetően az eredményeket az oktatáspolitika
hasznosítja.
→ tudás egyszerűbb
elemeinek vizsgálatára
kidolgozott tesztek
→ tudásszintmérő tesztek
→ standardizált témazáró
tesztek

13. Milyen üzeneteket fogalmaz meg a mérés a pedagógia gyakorlata számára?
•
Mérési eredmények alkalmazási területe:
o az oktatáspolitika két szintje: a központi- kormányzati és a lokális vagy helyi
szint (intézményfenntartó, intézmény),
o tantárgy- pedagógiák,
o oktatáskutatók.
•
Megmutatja:
o oktatási rendszer eredményességét,
o körülményeit,
o működését,
o belső összefüggéseit.

14. Tanulási stratégiák
A magyar pedagógiai kultúrában a tanulási stratégiák terén túlságosan nagy szerep jut az emlékezetbe vésésnek, a
versenynek, a házi feladat végzésének, és viszonylag kevés hangsúlyt kap az önkontrollon, a konstruáláson alapuló tanulás
és a csoportban történő tanulás.
A tanulók által percipiált tanulásszervezés döntő mértékben az iskolai tanulás hagyományos felfogását tükrözi.

15. Dilemmák
• a munkaerőpiac a leendő munkavállalótól kompetenciákat vár el, a standardizált tesztek a konkrét
megszerzett tudást mérik - van-e ennek létjogosultsága így a 21. század elején?
• „lehet e közös, egyenértékű mérőeszközöket fejleszteni?”
• „elegendő-e az ismeretek mérni, vagy a hétköznapi szituációban való alkalmazását, sőt esetleg a tanulási
motivációt is kell-e?”
• „melyik életkorban vagy iskolafokozatban érdemes eredményeket mérni?”
• „mit tekintünk eredményességnek?”
• „hogyan lehet méltányosan figyelembe venni, hogy a részt vevő országokban eltérőek a tantervek?”
• „a kulturális különbségeket a tesztekben?”
• „a nemzetközi viszonylatban jónak számító eredmények eléréséért nem fizet-e túl nagy árat a magyar
iskolarendszer - más tantárgyak háttérbeszorításával?”

16. „A tudás, mint érték fogalma ugyanis fokozatosan átértékelődik, és
a „mit” helyett a „hogyan”-ra tevődik a hangsúly.”

17. Felhasznált irodalom
•
•
•
•
Báthory Zoltán (2003): Rendszerszintű pedagógiai felmérések. Iskolakultúra, 8. 3-17.
Csapó Benő (1998): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest.
URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/iskolai-tudas-eloszo/ch05s02.html, Utolsó letöltés: 2013. november 03.
Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér és Kinyó László (2009): A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi
összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra, 3-4. 3-12.
•
•
•
Mihály Ildikó (2000): Összehasonlító mérés és értékelés a nemzetközi pedagógiai gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle, 6.
74-84.
Balázsi Ildikó (2009): Az OECD PISA, IEA TIMSS és PIRLS adatbázisainak bemutatása, In: Műhelybeszélgetések a
nemzetközi tanulói teljesítménymérésekről, URL: http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/elektronikus-kiadvanyok
PIRLS és TIMSS 2011 tájékoztató, URL: http://bit.ly/17kBQal