Uploaded byLevai Dora
Onk 2011 szimpózium
XI. Országos Neveléstudományi Konferencia - A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolában és online közösségi felületeken
Onk 2011 szimpózium
- 1. XI. Országos NeveléstudományiKonferencia Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 2011. november 3-5. A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolában és online közösségi felületeken Elnök: Ollé János Opponens: Forgó Sándor • Ollé János: A digitális nemzedék tanulási stratégiájának változása és az online eszközhasználattal kapcsolatos összefüggések • Papp-Danka Adrienn: Az online tanulás egy lehetséges megközelítése – avagy az IKT-kompetencia és az önszabályozó tanulási képesség kapcsolata • Tóth-Mózer Szilvia: Online közösségi oldalak - Online tanulási terek? - Tanulói attitűdök • Lévai Dóra: Informális tanulás lehetőségei az online közösségi felületen
- 2. "A szorongó csodavárástóla hárító csalódottságig" • az IKT kompetencia generációs kérdés? • digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók (nomádok, telepesek) • fókuszpontok és túlzások: o számítógép- és internetfüggőség o társas kapcsolatok formálódása o intézményen belüli és személyes tanulás átalakulása • valódi kérdések és problémák: o internetbiztonság o oktatásmódszertan, tanulásmódszertan és technika távolsága o kapcsolatfenntartó és reflexiógyűjtő online közösségi lét
- 3. A digitális bennszülöttekvélt és tapasztalt sajátosságai • a bennszülött - elvárások • aktív és produktív médiahasználó • otthonos a gyors visszacsatolásokkal teli környezetben • lételeme az információgazdagság, multitasking • hálózatba kapcsolt - mindig online • “amíg a kutatók elmélkedtek, a gyakorlat minimális mértékben változott, addig majdnem felnőtt néhány digitális nemzedék” • a digitális bennszülött - csalódások • nem az extenzív felhasználók generációja • valós tevékenységének online másolata • inproduktív web 2.0 felhasználás • tanulásmentes technika- és eszközhasználat
- 4. Tanulás, tanulásmódszertan, onlineközösség és iskolán kívüli élet • ha az információszerzés és információfeldolgozás generációk szerint különböző, akkor különböző a tanulási stratégiák dominanciája is • az online tanulás az offline tanulás nagyon fontos kiegészítése lehet, ha a tudatos IKT eszközhasználat és a tanulás önszabályozása adja az alapját • az online közösségek és az intézményes nevelés-oktatás között híd építhető, ha a szerepértelmezés reális és a környezetben természetes az átjárhatóság • ha a tanári szerep nem ér véget az osztályterem, vagy az iskola határvonalán, akkor az online környezet és a technológia nem konkurencia, hanem módszertani lehetőség • az online közösségi oldalak használatát az osztályteremben és azon kívül sem tiltani kellene, hanem megfelelően beépíteni a tanulási és tanítási folyamatba
- 5. Tanulási stratégia vizsgálatok •kérdőíves vizsgálat: sajátosságok, szituációk önjellemzése • 2004-ben (N=298), 2007-ben (N=266) és 2011-ben (N=237) elvégzett, részben az összehasonlítást célzó mérés • mélyrehatoló, reproduktív, auditív, vizuális, kooperatív, vers enyorientált, egyéni tanulási stratégiák osztálytermi és iskolán kívüli dominanciájának vizsgálata ugyanazzal az eszközzel • kiegészítő vizsgálatok: családi háttér, tanulási technikák, IKT eszközhasználat, tanulási motiváció, stb. • vidéki kisváros tanulói, a vizsgálati év szerinti 12-13 éves tanulócsoport (6. évfolyam) teljes városi mintája kötelező válaszadás alapján
- 6. "Facebook-kutatás 2011" • Tóth-MózerSzilvia és Lévai Dóra 2011. januárban indított kutatása • 3 csoport számára készített kérdőív (diákok, tanárok, felhasználók) • A kutatás kérdéskörei: • Tanár-diák kommunikáció • Iskolával kapcsolatos Fb-használat • Fb-használat sajátosságai • Metaforagyűjtés („A Fb olyan, mint…”) • felsőoktatásban és közoktatásban tanuló diákokat válaszait elemeztük (N=1505) • online, önkitöltős kérdőíves módszer • Kényelmi mintavételen alapuló vizsgálat • Facebook-csoport a kutatáshoz kapcsolódóan
- 7. A digitális nemzedéktanulási stratégiájának változása és az online eszközhasználattal kapcsolatos összefüggések Ollé János ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ olle.janos@ppk.elte.hu
- 8. A tanulás éseszközhasználat vizsgálata • auditív, vizuális, egyéni, társas, mélyrehatoló és reproduktív tanulási sajátosságok papír alapú kérdőíves mérése 2004- ben (N=298), 2007-ben (N=266) és 2011-ben (N=237) • tanulási stratégiákhoz rendelhető internet- és online eszközhasználati szokások mérése (multimédia "fogyasztás", multimédia készítés, tartalommegosztás, közösségi interaktivitás) 2011-ben (N=237) • hipotézisek: • digitális nemzedékek közötti különbség - nemzedékek tanulási stratégia dominanciája közötti különbség: "Y" és "Z" generáció között jelentős, "Y" generáción belüli nincsen különbség • eszközhasználat mértéke és tanulási stratégiák dominanciája között szoros, pozitív összefüggés
- 9. A generációk, mérföldkövek,vizsgált csoportok és vizsgálatok áttekintő ábrája
- 10. A generációk közöttikülönbségek keresése • a generációk közötti különbség (2004, 2007, 2011) minden vizsgált tanulási stratégia területén jelentős, nem a véletlennek köszönhető különbséget mutat (p<0.00) • generációs modell hazai vonatkozásban erős finomításra szorul • az auditív tanulás és az egyéni tanulás dominanciája folyamatosan növekszik • a hangra épülő információáramlás területet nyer, növekszik az egyén szerepe • 2004-ben és 2007-ben mérhető tanulási stratégiák közötti kivétel nélkül p<0.00 különbség van, legnagyobb növekedés az auditív és vizuális stratégiák esetén figyelhető meg • az "Y" generáció homogenitása nem igazolható, • ha van generációs váltás, akkor az az 1991 és 1994 születésűeknél már egyértelmű
- 11. A generációk közöttikülönbségek keresése • az auditív és vizuális tanulási stratégiák dominanciája a két csoport (2007 „Y” és 2011 „Z”) között kisebb, nem jelentős különbséget mutat a „Z” generáció javára (p=0.063, p=0.763) • az egyéni tanulási stratégia a két generáció között jelentős (p=0.002) különbséget mutat, a „Z” generáció esetében nagyobb a dominancia • a mélyrehatoló, reproduktív és kooperatív tanulási stratégiák dominanciájában a „Z” generáció 2011-es mérése lényegesen kisebb értékeket mutat, mint az „Y” generáció 2007-es mérése (p=0,048, p=0,015, p=0,002) • az „Y” és a „Z” generáció közötti különbség összetett, egyáltalán nem evidens a „változás” iránya és mértéke • a „Z” generáció 12-13 éves korára nem lett lényegesen auditívabb és vizuálisabb, mint az „Y” generáció, • sokkal inkább dominál a tanulásban az egyén, sokkal kevésbé domináns a kooperáció és bizonytalanodik az információszerzés
- 12. Az eszközhasználat mértékeés a tanulási stratégia dominanciája • hipotézis: az információszerzésben és információfeldolgozásban hasznosítható online eszközök használatának gyakorisága vélhetően pozitív összefüggés mutat a tanulási stratégiák dominanciájával • a youtube web 1.0 használat gyakorisága és a vizuális tanulási stratégia dominanciája pozitív összefüggést mutat (p=0.045) • a fényképszerkesztés gyakorisága pozitív irányban összefügg a vizualitás dominanciájával (p=0.025) • a multimédiás prezentáció szerkesztésének gyakorisága pozitív irányban összefügg az auditív stratégia dominanciájával (p=0.009) • az egyéni tanulási stratégia dominanciája negatív irányban összefügg az online közösségi játékok használatának gyakoriságával (p<0.000) • az evidenciák kapcsolatán túl a hipotézis egyáltalán nem igazolható • a tanulást támogató tudatos eszközhasználat (módszertani hiányosságok miatt) nem megfelelő mértékű
- 13. Köszönöm a figyelmet! Ollé János ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ olle.janos@ppk.elte.hu
- 14. Az online tanulásegy lehetséges megközelítése – avagy az IKT-kompetencia és az önszabályozó tanulási képesség kapcsolata Országos Neveléstudományi Konferencia 2011. november. 3-5. Papp-Danka Adrienn ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
- 15. Online tanulás „elméletben” A tudás új forrásai, a tanulási fogalom kitágulása Az online tanulás definíciói a szakirodalomban A változó megközelítések lehetséges okai Van-e online tanulás offline nélkül? Az online tanulás pedagógiai háttere: PLE Az önszabályozó tanulás viszonya az online tanulási környezethez
- 16. A vizsgálatról Avizsgálat céljai, kérdései Hogyan értelmezi a digitális bennszülött az online tanulás fogalmát? Tanuló- Milyen kapcsolat van a tanulók önszabályozó tanulási képessége és IKT kompetenciája között? központú Hipotézisek Digitális nemzedékként a tanulók széleskörűen értelmezik az online tanulás fogalmát Az online tanulási tevékenység definiálása pozitív Értékelés- összefüggést mutat a digitális tanuló eszközhasználati szokásaival központú Az önszabályozó tanulási képesség és az IKT kompetencia között szignifikáns pozitív összefüggés van
- 17. Eredmények I. szókincsfejlesztés 52.5 1. Online tanulás = szótárok 58.9 Hagyományos tanulás? teszt Facebook 2. Az online tanulás webes kommunikáció tanárokkal „definiálása” független: webes kommunikáció diákokkal • az eszközhasználattól, blogszerkesztés 16.1 • a tanulási stratégiától, tananyagok online cseréje 20.8 • az önszabályozó videóanyag megnézése tanulási képességtől. hanganyag hallgatása prezentáció készítése 49.2 3. Kritikai szemléletű elektronikus jegyzetkészítés 49.2 információkeresők olvasás neten 64.8 szerint anyaggyűjtés neten 76.7 • a blogszerkesztés és fogalomtérkép 22.5 FB posztolás IGEN 0 20 40 Az online tanulás tevékenységei közé 60 80 100 • az elektronikus jegyzet, tartoznak-e az alábbiak? szótár, teszt NEM
- 18. Eredmények II. Önszabályozó tanulási képesség a mintában 4 3.5 3.02 2.96 3 2.76 2.66 2.58 2.5 2.31 2.23 2 1.5 1 Az önszabályozó tanulási képesség pozitív szignifikáns összefüggést mutat a tanulók iskola és tanulás iránti szeretetével (r=0,95; p<0,05)
- 19. Eredmények III. 70% 62.7% 60% 50% 46.7% 45.8% 0 40% 1-30 perc 32.6% 29.1% 31-60 perc 30% 61-120 perc 20.0% 20% 10% 0% számítógépezéssel töltött idő online léttel töltött idő tanulással töltött idő Mennyi időt töltenek a tanulók az alábbi tevékenységekkel naponta? • A számítógépezéssel töltött idő és az önszabályozó tanulási képesség között negatív szignifikáns korreláció van (r = -0,296; p < 0,01) „szabadság” • Az online léttel töltött idő és az önszabályozó tanulási képesség között negatív szignifikáns összefüggés van (r = -0,291; p < 0,01)
- 20. Eredmények IV. Alapvetőenaz önszabályozó tanulási képesség és az IKT kompetencia között nincs szignifikáns összefüggés Néhány kivétel: Minél inkább megelégszik a netes keresési folyamat első találatával, annál kevésbé fejlett az önszabályozó tanulási képessége (r = -0,189; p < 0,05) → erőfeszítés, önhatékonyság, tanulási környezet. Minél jobban tudja használni a tanuló az egyes számítógépes alkalmazásokat, annál fejlettebb az önhatékonysági képessége (r = 0,214; p < 0,01) → autodidakta! → módszertan? Minél jobban tudja a tanuló strukturálni a saját tanulási környezetét, annál ritkábban használja a számítógépet online közösségi oldalakon való időtöltésre (r = -0,233; p<0,01) → nyomonkövetés képessége és strukturált IKT-használat.
- 21. Következtetések Az onlinetanulás mint tevékenység még nem definiált a digitális bennszülöttek fejében. A napi „online lét” hosszú időtartama nem jár együtt online tanulással – vagy csak nem nevezik annak? A számítógép és internet előtt töltött idő önmagában nem kedvez az önszabályozó tanulási képességnek VS tanulási szempontból ezen a képességen alapul! Az online tanulás akkor lenne az offline tanulás mérvadó kiegészítése, ha tanulásmódszertani és IKT kompetenciabeli tudatos fejlesztések történnének.
- 22. Köszönöm szépen afigyelmet! Papp-Danka Adrienn pda@mutf.hu danka.adrienn@ppk.elte.hu
- 23. Online közösségi oldalak- Online tanulási terek? - Tanulói attitűdök Országos Neveléstudományi Konferencia 2011. 11. 3-5., Budapest Tóth-Mózer Szilvia ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
- 24. A tanulási környezetekperspektívái Közösség Tanuló- Tudás- központú központú Értékelés- központú Bransford et al. (1998)
- 25. Tudás- központú? Osztanak-e meg tanár-ismerőseid oktatással kapcsolatos tartalmakat a facebookon? 40% IGEN NEM 60%
- 26. Értékelés- központú? Tanuló- Tudás- központú központú megosztják az általuk jónak tartott 13,7% 86,3% bejegyzéseinket esetenként lájkolják 33,1% 66,9% bejegyzéseinket igen nem hozzászólnak bejegyzéseinkhez 23,8% 76,2% 0% 20% 40% 60% 80% 100%
- 27. Közösség Tanuló- Tudás- központú? központú Értékelés- központú Bransford et al. (1998)
- 28. A tanulók megismerése- offline Tanórai Tanórán kívüli Iskolán kívüli Tanulói események események tevékenységek produktumok direkt Osztályfőnöki Beszélgetőkör, Családlátogatás, Családrajz, iskol óra, pl. napközi pl. szülői arajz, füzetben beszélgetés a fontos-e ma a értekezlet, fogad lévő tanulási becsületesség ó óra firkák, padfirkák szokásokról indirekt Osztály- Szociometria – a Iskolai kirándulás, Íráskép, külal társas projektek, ünnep szabadidős ak kapcsolatrendszer ségek pl. feltérképezése teremdíszítés programok szervezett Óralátogatás Tantestületi eset- Szakértői Összehasonlító más szakórákon megbeszélések vizsgálatok, esett vizsgálatok anulmányok Ollé, 2006
- 29. A tanulók megismerése- online IKT-val Online Tanulói Közösségi támogatott tanulási produktumok oldalak tanulás környezet direkt Gondolattérkép Feltöltött Fórum- készítése, pl. fényképek, posz hozzászólások Üzenetváltások, k asszociációk tok, blog- ommentek bejegyzések indirekt Kollaboratív Online tartalomfejlesztés Honlap-/blog- szociometria Digitális pl. együttműködési design (csoportaktivitás, lábnyomok készég ki kit lájkol) szervezett Digitális Diagnosztikus Online kérdőívek, kompetencia értékelés szavazó- logfájlok (tanulási Profilelemzések és felhasználói rendszerrel szokások) szokások
- 30. Egymás megismerése A tanárok informálódnak a diákjaik iskolán kívüli tevékenységünkről, kapcsolatainkról. 37,2% nem igen 62,8%
- 31. Egymás megismerése AFacebook segítségével pontosabb információkat kaphatnak a tanáraim a családi hátteremről. átlag=2,08 szórás=1,31 A Facebook segítségével jelezni tudom esetleges problémáimat (magánéleti/tanulmányi). A Facebook segít nekem közelebbről is átlag=2,10 szórás=1,37 megismerni a tanáraimat. Gyakran érzem úgy, hogy a tanáraim átlag=2,03 szórás=1,31 által megosztott információk nem tartoznak rám. A Facebook által szorosabbá vált a átlag=2,09 szórás=1,37 kapcsolatom a tanáraimmal. átlag=1,65 szórás=1,10 A Facebook által szorosabbá vált a kapcsolatom az osztálytársaimmal. átlag=3,49 szórás=1,45
- 32. Egymás megismerése A Facebook által szorosabbá vált a kapcsolatom a tanáraimmal. átlag=1,65 szórás=1,10 (r=0,368, p<0,01) A Facebookot tanuláshoz is használjuk. átlag=2,39 szórás=1,47 (r=0,318, p<0,01) (r=0,267, p<0,01) A Facebook által szorosabbá vált a A Facebook segít nekem közelebbről kapcsolatom az osztálytársaimmal. is megismerni a tanáraimat. átlag=3,49 szórás=1,45 átlag=2,03 szórás=1,31
- 33. Online és offlinekapcsolat A Facebookon több esetben kezdeményezek tanáraim felé, mint személyesen. Többször teszek fel kérdéseket átlag=1,72 szórás=1,15 tanáraimnak a Facebookon, mint személyesen. átlag=1,45 szórás=0,96 Tanáraim a Facebook-on ugyanúgy megkövetelik a tiszteletet, mint személyesen. átlag=3,46 szórás=1,49 Tanáraim a diákoktól (úgy, mint személyesen) a Facebookon is távolságtartást követelnek. A tanárok kivételeznek azokkal, akikkel átlag=2,54 szórás=1,44 rendszeresen kommunikálnak a Facebookon. Átlag=1,46 szórás=1,01
- 34. Hipervilágok és mikrovilágok összekapcsolása HIPERVILÁG MIKROVILÁGOK MEZOVILÁG Lokális reprezentáció Globális reprezentáció Gutenberg-galaxis ISKOLA Nyitott tanulási környezet Marconi-konstelláció Neumann-univerzum Egyedi tudástartalmak Megelőző tapasztalatok Különböző kognitív kompetenciák World Wide Web Eltérő kulturális hátterek Különböző világszemléletek A tanulási környezet Személyes célok és programok mezomodellje, Kome nczi, 2009
- 35. A Facebook olyan,mint egy… Individum törvények Mikrorendszer oktatási rendszer Mezorendszer barátok család Exorendszer Makrorendszer osztálytársak helyi közösség kultúra Bronfenbrenner ökológiai modellje (1979)
- 36. A Facebook olyan,mint egy… Metaforacsoportosítás Bronfenbrenner ökológiai modellje (1979) alapján
- 37. Az életkor ésa metaforaválasztás összefüggései Ökológiai 0-14 év 15-18 év 19-24 év 25-35 év 35- év rendszerek mikro mezo exo makro
- 38. Következtetések A Facebookonpozitívan befolyásolja a tanár-diák kapcsolatokat a közösségi oldal tanulási folyamatba való beemelése. A tudásmegosztás, a pedagógiai értékelés terén a pedagógusok kevéssé használják ki a lehetőségeiket. Érdemes figyelmet fordítani a tanári kommunikáció és a tanulók megismerésének viszonyára. A fiatalabbak a közösségi oldalt inkább a közvetlen társas környezetükként látják, nem pedig globalizációs trendként.
- 39. Köszönöm szépen afigyelmet! Tóth-Mózer Szilvia ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ tothmozerszilvia.hu toth-mozer.szilvia@ppk.elte.hu
- 40. Informális tanulás lehetőségeionline közösségi felületen Országos Neveléstudományi Konferencia 2011. 11. 3-5., Budapest Lévai Dóra ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
- 41. Informális tanulás onlinetanulási környezetben Pedagógus Tanulás-tanítás Diákok Hitelesség növekedése Egyensúly-teremtés Kommunikáció Tartós, Együttműködés Mintaszemély folyamatos, intenzív A tanulók Gyakorlati, Tudásmegosztás megismerése közvetlen kapcsolat
- 42. Tanár-diák kommunikáció Azérintettt diákok üzenőfalára írnak 0.11 89.11% Igen Nem Csoport/oldalfalra írnak 0.12 87.99% Személyes üzenetet küldenek 0.13 86.96% Csevegni is lehet velük 0.18 82.11% Közérdekű információkat az üzenőfalukon osztanak meg 0.22 77.74% Itt sosem szoktak üzenni 0.60 39.72% informálódnak a diákjaik iskolán kívüli… 0.63 37.21% 0% 20% 40% 60% 80% 100%
- 43. Kapcsolatkezdeményezés-és fogadás BELETÖRŐDŐ BARÁTKOZÓ UDVARIAS IDEÁLIS A=AKTÍV ELZÁRKÓZÓ P=PASSZÍV T=TUDATOS REJTŐZKÖDŐ TARTÓZKODÓ N=NEM TUDATOS VÁLOGATÓS NY=NYITOTT Z=ZÁRKÓZOTT Tóth-Mózer–Lévai, 2011
- 44. Mintázat neve Jellemző % Ideális Aktív kapcsolatot ápol minden tanárával, de 1,4% különbséget tesz a tartalmak megosztásában. Beletörődő Nem szoktam ismerősnek jelölni, de 22% visszajelölöm őket, ha bejelölnek Barátkozó, de A szimpatikus tanárokat bejelölöm 19% nem feltétlen nyitott Elzárkózó Nem szoktam ismerősnek jelölni a tanáraimat, 11% és vissza sem igazolom a jelölésüket Udvarias A tanáraimmal mást osztok meg, mint a 6% barátaimmal Válogatós, de A szimpatikus tanárokat bejelölöm. Csak a 5% nem feltétlen kedvenc tanáraimat jelölöm vissza tudatos Barátkozó Nem szoktam ismerősnek jelölni a tanáraimat, 4% de visszajelölöm őket, ha bejelölnek. A szimpatikus tanárokat bejelölöm
- 45. A tanárokba vetettbizalom a tanulási motiváció egyik alapvető eleme? Michael W. Corrigan és Paul E. Chapman (2008): „Trust in teachers: A motivating element to learning” A tanulási motiváció és a tanárokba vetett bizalom között pozitív irányú összefüggést találtak. Schmidt Andrea és Paksi Borbála (2005): Pedagógusok mentálhigiénés állapota: A tanárok bizalmi rangsorban elfoglalt helye kedvezőtlen. A kutatásunk egyik kérdése az online közösségi oldalon megjelenő tanár-diák kapcsolat, különös tekintettel a bizalom kérdésére.
- 46. Tanári visszajelzések adiákoktól érkező nem tetsző tartalmakra igaz hamis Egyéni üzenetben fejezi ki nemtetszését 3.3% 93.5% Felveszi a kapcsolatot a diák szüleivel 4.3% 92.5% Nyilvános hozzászólásban fejezi ki nemtetszését 8.5% 88.3% Személyesen, négyszemközt fejezi ki 10.2% 86.6% nemtetszését Figyelmen kívül hagyja 14.3% 82.5% Személyesen, nyilvánosan fejezi ki 16.0% 80.7% nemtetszését Nem fordulhat elő (a t-k nem ismerősök) 20.7% 76.1% Nem fordult még elő velem ilyesmi 51.8% 45.0%
- 47. A Facebook mintnevelési környezet? Homlokzatvédő Homlokzatromboló stratégiák stratégiák Egyéni üzenetben Nyilvános fejezi Online hozzászólásban ki nemtetszését. fejezi ki nemtetszését. (3,3%) (8,5%) Személyesen, Személyesen, négyszemközt Offline nyilvánosan fejezi ki nemtetszését. fejezi ki nemtetszését. (10,2%) (16%) Figyelmen kívül Felveszi a kapcsolatot hagyja. a diák szüleivel. (14,3%) (4,3%)
- 48. A Facebook mintnevelési környezet? Szemlélődőből aktív résztvevővé válás! A hiteles pedagógusszerep kialakítása! Online viselkedéskultúra kialakítása!
- 49. A Facebook mintnevelési környezet? A tanulók egy része ügyel arra, hogy a tanáraival mást osszon meg, mint a diáktársaival, de a tanárok részéről tapasztalt nemtetszés-nyilvánítás tekintetében nem volt szignifikáns különbség (χ2=0,7322; df=1, p=0,392) az e stratégiát magukra nézve igaznak vallók között. Azok a diákok, akik azt látták tanáraiktól, hogy nyilvánosan fejezik ki nemtetszésüket, sokkal tudatosabban mást osztanak meg a pedagógusokkal, mint a barátokkal (χ2=9,0892; df=1, p=0,003). A diákok jobb megismerésének egyik lehetősége A tanárok és diákok közötti bizalom megerősítése az online térből indulhat ki!
- 50.
- 51. Kötelék, de miféle? Pozitív Kapcsolat Fogság érzelmi lehetősége kötelék 217 metafora 502 metafora 219 metafora
- 52. Következtetések A digitálisgeneráció IKT-használata még mindig tanulásmentesnek tűnik. Online tanulás minőségben az offline tevékenységeiket "másolják„. Az önszabályozó tanulás fejlesztése szükséges a hatékony informális online tanuláshoz, figyelembe véve, hogy a képesség fejlődésének egyébként nem kedvez az online környezet . Az online környezetek használatával a pedagógiai munka átláthatóbbá, követhetőbbé válik. Az online környezetek lehetőséget adnak szakmai közösségek kialakítására, szakmai tartalmak megosztására és követésére.
- 53. Köszönjük szépen afigyelmet! Lévai Dóra ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ levaidora.hu levai.dora@ppk.elte.hu