XI. Országos Neveléstudományi Konferencia - A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolában és online közösségi felületeken

1. XI. Országos Neveléstudományi Konferencia
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
2011. november 3-5.
A digitális nemzedék tanulási stratégiája és
tanulási környezete az iskolában és online
közösségi felületeken
Elnök: Ollé János
Opponens: Forgó Sándor
• Ollé János: A digitális nemzedék tanulási stratégiájának változása és az
online eszközhasználattal kapcsolatos összefüggések
• Papp-Danka Adrienn: Az online tanulás egy lehetséges megközelítése –
avagy az IKT-kompetencia és az önszabályozó tanulási képesség kapcsolata
• Tóth-Mózer Szilvia: Online közösségi oldalak - Online tanulási terek? - Tanulói
attitűdök
• Lévai Dóra: Informális tanulás lehetőségei az online közösségi felületen

2. "A szorongó csodavárástól a hárító
csalódottságig"
• az IKT kompetencia generációs kérdés?
• digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók
(nomádok, telepesek)
• fókuszpontok és túlzások:
o számítógép- és internetfüggőség
o társas kapcsolatok formálódása
o intézményen belüli és személyes tanulás
átalakulása
• valódi kérdések és problémák:
o internetbiztonság
o oktatásmódszertan, tanulásmódszertan és technika
távolsága
o kapcsolatfenntartó és reflexiógyűjtő online
közösségi lét

3. A digitális bennszülöttek vélt és tapasztalt
sajátosságai
• a bennszülött - elvárások
• aktív és produktív médiahasználó
• otthonos a gyors visszacsatolásokkal teli
környezetben
• lételeme az információgazdagság, multitasking
• hálózatba kapcsolt - mindig online
• “amíg a kutatók elmélkedtek, a gyakorlat minimális
mértékben változott, addig majdnem felnőtt néhány
digitális nemzedék”
• a digitális bennszülött - csalódások
• nem az extenzív felhasználók generációja
• valós tevékenységének online másolata
• inproduktív web 2.0 felhasználás
• tanulásmentes technika- és eszközhasználat

4. Tanulás, tanulásmódszertan, online közösség
és iskolán kívüli élet
• ha az információszerzés és információfeldolgozás
generációk szerint különböző, akkor különböző a tanulási
stratégiák dominanciája is
• az online tanulás az offline tanulás nagyon fontos
kiegészítése lehet, ha a tudatos IKT eszközhasználat és a
tanulás önszabályozása adja az alapját
• az online közösségek és az intézményes nevelés-oktatás
között híd építhető, ha a szerepértelmezés reális és a
környezetben természetes az átjárhatóság
• ha a tanári szerep nem ér véget az osztályterem, vagy az
iskola határvonalán, akkor az online környezet és a
technológia nem konkurencia, hanem módszertani
lehetőség
• az online közösségi oldalak használatát az
osztályteremben és azon kívül sem tiltani kellene, hanem
megfelelően beépíteni a tanulási és tanítási folyamatba

5. Tanulási stratégia vizsgálatok
• kérdőíves vizsgálat: sajátosságok, szituációk önjellemzése
• 2004-ben (N=298), 2007-ben (N=266) és 2011-ben
(N=237) elvégzett, részben az összehasonlítást célzó
mérés
• mélyrehatoló, reproduktív, auditív, vizuális, kooperatív, vers
enyorientált, egyéni tanulási stratégiák osztálytermi és
iskolán kívüli dominanciájának vizsgálata ugyanazzal az
eszközzel
• kiegészítő vizsgálatok: családi háttér, tanulási
technikák, IKT eszközhasználat, tanulási motiváció, stb.
• vidéki kisváros tanulói, a vizsgálati év szerinti 12-13 éves
tanulócsoport (6. évfolyam) teljes városi mintája kötelező
válaszadás alapján

6. "Facebook-kutatás 2011"
• Tóth-Mózer Szilvia és Lévai Dóra 2011. januárban indított
kutatása
• 3 csoport számára készített kérdőív (diákok, tanárok,
felhasználók)
• A kutatás kérdéskörei:
• Tanár-diák kommunikáció
• Iskolával kapcsolatos Fb-használat
• Fb-használat sajátosságai
• Metaforagyűjtés („A Fb olyan, mint…”)
• felsőoktatásban és közoktatásban tanuló diákokat válaszait
elemeztük (N=1505)
• online, önkitöltős kérdőíves módszer
• Kényelmi mintavételen alapuló vizsgálat
• Facebook-csoport a kutatáshoz kapcsolódóan

7. A digitális nemzedék tanulási stratégiájának
változása és az online eszközhasználattal
kapcsolatos összefüggések
Ollé János
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
olle.janos@ppk.elte.hu

8. A tanulás és eszközhasználat vizsgálata
• auditív, vizuális, egyéni, társas, mélyrehatoló és reproduktív
tanulási sajátosságok papír alapú kérdőíves mérése 2004-
ben (N=298), 2007-ben (N=266) és 2011-ben (N=237)
• tanulási stratégiákhoz rendelhető internet- és online
eszközhasználati szokások mérése (multimédia
"fogyasztás", multimédia készítés, tartalommegosztás,
közösségi interaktivitás) 2011-ben (N=237)
• hipotézisek:
• digitális nemzedékek közötti különbség - nemzedékek
tanulási stratégia dominanciája közötti különbség: "Y" és
"Z" generáció között jelentős, "Y" generáción belüli
nincsen különbség
• eszközhasználat mértéke és tanulási stratégiák
dominanciája között szoros, pozitív összefüggés

9. A generációk, mérföldkövek, vizsgált
csoportok és vizsgálatok áttekintő ábrája

10. A generációk közötti különbségek keresése
• a generációk közötti különbség (2004, 2007, 2011) minden vizsgált
tanulási stratégia területén jelentős, nem a véletlennek köszönhető
különbséget mutat (p<0.00)
• generációs modell hazai vonatkozásban erős
finomításra szorul
• az auditív tanulás és az egyéni tanulás dominanciája folyamatosan
növekszik
• a hangra épülő információáramlás területet
nyer, növekszik az egyén szerepe
• 2004-ben és 2007-ben mérhető tanulási stratégiák közötti kivétel nélkül
p<0.00 különbség van, legnagyobb növekedés az auditív és vizuális
stratégiák esetén figyelhető meg
• az "Y" generáció homogenitása nem igazolható,
• ha van generációs váltás, akkor az az 1991 és 1994
születésűeknél már egyértelmű

11. A generációk közötti különbségek keresése
• az auditív és vizuális tanulási stratégiák dominanciája a két csoport
(2007 „Y” és 2011 „Z”) között kisebb, nem jelentős különbséget mutat a
„Z” generáció javára (p=0.063, p=0.763)
• az egyéni tanulási stratégia a két generáció között jelentős (p=0.002)
különbséget mutat, a „Z” generáció esetében nagyobb a dominancia
• a mélyrehatoló, reproduktív és kooperatív tanulási stratégiák
dominanciájában a „Z” generáció 2011-es mérése lényegesen kisebb
értékeket mutat, mint az „Y” generáció 2007-es mérése (p=0,048,
p=0,015, p=0,002)
• az „Y” és a „Z” generáció közötti különbség összetett,
egyáltalán nem evidens a „változás” iránya és mértéke
• a „Z” generáció 12-13 éves korára nem lett lényegesen
auditívabb és vizuálisabb, mint az „Y” generáció,
• sokkal inkább dominál a tanulásban az egyén, sokkal
kevésbé domináns a kooperáció és bizonytalanodik az
információszerzés

12. Az eszközhasználat mértéke és a tanulási stratégia
dominanciája
• hipotézis: az információszerzésben és információfeldolgozásban
hasznosítható online eszközök használatának gyakorisága
vélhetően pozitív összefüggés mutat a tanulási stratégiák
dominanciájával
• a youtube web 1.0 használat gyakorisága és a vizuális tanulási
stratégia dominanciája pozitív összefüggést mutat (p=0.045)
• a fényképszerkesztés gyakorisága pozitív irányban összefügg a
vizualitás dominanciájával (p=0.025)
• a multimédiás prezentáció szerkesztésének gyakorisága pozitív
irányban összefügg az auditív stratégia dominanciájával (p=0.009)
• az egyéni tanulási stratégia dominanciája negatív irányban összefügg
az online közösségi játékok használatának gyakoriságával (p<0.000)
• az evidenciák kapcsolatán túl a hipotézis egyáltalán nem
igazolható
• a tanulást támogató tudatos eszközhasználat
(módszertani hiányosságok miatt) nem megfelelő
mértékű

13. Köszönöm a figyelmet!
Ollé János
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
olle.janos@ppk.elte.hu

14. Az online tanulás egy lehetséges megközelítése –
avagy az IKT-kompetencia és az önszabályozó
tanulási képesség kapcsolata
Országos Neveléstudományi Konferencia
2011. november. 3-5.
Papp-Danka Adrienn
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ

15. Online tanulás „elméletben”
 A tudás új forrásai, a tanulási fogalom kitágulása
 Az online tanulás definíciói a szakirodalomban
 A változó megközelítések lehetséges okai
 Van-e online tanulás offline nélkül?
 Az online tanulás pedagógiai háttere: PLE
 Az önszabályozó tanulás viszonya
az online tanulási környezethez

16. A vizsgálatról
 A vizsgálat céljai, kérdései
 Hogyan értelmezi a digitális bennszülött az online tanulás
fogalmát?
Tanuló-
 Milyen kapcsolat van a tanulók önszabályozó tanulási
képessége és IKT kompetenciája között?
központú
 Hipotézisek
 Digitális nemzedékként a tanulók széleskörűen értelmezik az
online tanulás fogalmát
 Az online tanulási tevékenység definiálása pozitív
Értékelés-
összefüggést mutat a digitális tanuló eszközhasználati
szokásaival központú
 Az önszabályozó tanulási képesség és az IKT kompetencia
között szignifikáns pozitív összefüggés van

17. Eredmények I.
szókincsfejlesztés 52.5
1. Online tanulás =
szótárok 58.9
Hagyományos tanulás?
teszt
Facebook 2. Az online tanulás
webes kommunikáció
tanárokkal
„definiálása” független:
webes kommunikáció
diákokkal
• az eszközhasználattól,
blogszerkesztés 16.1 • a tanulási stratégiától,
tananyagok online
cseréje
20.8 • az önszabályozó
videóanyag megnézése tanulási képességtől.
hanganyag hallgatása
prezentáció készítése 49.2
3. Kritikai szemléletű
elektronikus
jegyzetkészítés
49.2
információkeresők
olvasás neten 64.8
szerint
anyaggyűjtés neten 76.7
• a blogszerkesztés és
fogalomtérkép 22.5
FB posztolás IGEN
0 20 40
Az online tanulás tevékenységei közé
60 80 100
• az elektronikus jegyzet,
tartoznak-e az alábbiak? szótár, teszt NEM

18. Eredmények II.
Önszabályozó tanulási képesség a mintában
4
3.5
3.02 2.96
3 2.76
2.66
2.58
2.5 2.31
2.23
2
1.5
1
Az önszabályozó tanulási képesség pozitív szignifikáns
összefüggést mutat a tanulók iskola és tanulás iránti
szeretetével (r=0,95; p<0,05)

19. Eredmények III.
70%
62.7%
60%
50%
46.7% 45.8%
0
40%
1-30 perc
32.6%
29.1% 31-60 perc
30%
61-120 perc
20.0%
20%
10%
0%
számítógépezéssel töltött idő online léttel töltött idő tanulással töltött idő
Mennyi időt töltenek a tanulók az alábbi tevékenységekkel naponta?
• A számítógépezéssel töltött idő és az önszabályozó tanulási
képesség között negatív szignifikáns korreláció van (r = -0,296; p <
0,01) „szabadság”
• Az online léttel töltött idő és az önszabályozó tanulási képesség
között negatív szignifikáns összefüggés van (r = -0,291; p < 0,01)

20. Eredmények IV.
 Alapvetően az önszabályozó tanulási képesség és az IKT
kompetencia között nincs szignifikáns összefüggés
 Néhány kivétel:
 Minél inkább megelégszik a netes keresési folyamat első
találatával, annál kevésbé fejlett az önszabályozó tanulási képessége
(r = -0,189; p < 0,05)
→ erőfeszítés, önhatékonyság, tanulási környezet.
 Minél jobban tudja használni a tanuló az egyes számítógépes
alkalmazásokat, annál fejlettebb az önhatékonysági képessége (r =
0,214; p < 0,01)
→ autodidakta!
→ módszertan?
 Minél jobban tudja a tanuló strukturálni a saját tanulási
környezetét, annál ritkábban használja a számítógépet online
közösségi oldalakon való időtöltésre (r = -0,233; p<0,01)
→ nyomonkövetés képessége és strukturált IKT-használat.

21. Következtetések
 Az online tanulás mint tevékenység még nem definiált a
digitális bennszülöttek fejében.
 A napi „online lét” hosszú időtartama nem jár együtt online
tanulással – vagy csak nem nevezik annak?
 A számítógép és internet előtt töltött idő önmagában nem
kedvez az önszabályozó tanulási képességnek VS tanulási
szempontból ezen a képességen alapul!
 Az online tanulás akkor lenne az offline tanulás mérvadó
kiegészítése, ha tanulásmódszertani és IKT
kompetenciabeli tudatos fejlesztések történnének.

22. Köszönöm szépen a figyelmet!
Papp-Danka Adrienn
pda@mutf.hu
danka.adrienn@ppk.elte.hu

23. Online közösségi oldalak - Online
tanulási terek? - Tanulói attitűdök
Országos Neveléstudományi Konferencia
2011. 11. 3-5., Budapest
Tóth-Mózer Szilvia
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ

24. A tanulási környezetek perspektívái
Közösség
Tanuló- Tudás-
központú központú
Értékelés-
központú
Bransford et al. (1998)

25. Tudás-
központú?
Osztanak-e meg tanár-ismerőseid
oktatással kapcsolatos tartalmakat a
facebookon?
40%
IGEN
NEM
60%

26. Értékelés-
központú?
Tanuló- Tudás-
központú központú
megosztják az általuk jónak tartott
13,7% 86,3%
bejegyzéseinket
esetenként lájkolják
33,1% 66,9%
bejegyzéseinket igen
nem
hozzászólnak bejegyzéseinkhez 23,8% 76,2%
0% 20% 40% 60% 80% 100%

27. Közösség
Tanuló- Tudás-
központú? központú
Értékelés-
központú
Bransford et al. (1998)

28. A tanulók megismerése - offline
Tanórai Tanórán kívüli Iskolán kívüli Tanulói
események események tevékenységek produktumok
direkt
Osztályfőnöki Beszélgetőkör, Családlátogatás, Családrajz, iskol
óra, pl. napközi pl. szülői arajz, füzetben
beszélgetés a fontos-e ma a értekezlet, fogad lévő
tanulási becsületesség ó óra firkák, padfirkák
szokásokról
indirekt Osztály-
Szociometria – a Iskolai
kirándulás, Íráskép, külal
társas projektek, ünnep
szabadidős ak
kapcsolatrendszer ségek pl.
feltérképezése teremdíszítés programok
szervezett
Óralátogatás Tantestületi eset- Szakértői Összehasonlító
más szakórákon megbeszélések vizsgálatok, esett vizsgálatok
anulmányok
Ollé, 2006

29. A tanulók megismerése - online
IKT-val Online Tanulói
Közösségi
támogatott tanulási produktumok
oldalak
tanulás környezet
direkt
Gondolattérkép Feltöltött
Fórum-
készítése, pl. fényképek, posz
hozzászólások Üzenetváltások, k
asszociációk tok, blog-
ommentek bejegyzések
indirekt Kollaboratív Online
tartalomfejlesztés Honlap-/blog- szociometria
Digitális
pl. együttműködési design (csoportaktivitás,
lábnyomok
készég ki kit lájkol)
szervezett Digitális
Diagnosztikus Online kérdőívek,
kompetencia
értékelés szavazó- logfájlok (tanulási Profilelemzések
és felhasználói
rendszerrel szokások)
szokások

30. Egymás megismerése
A tanárok informálódnak a diákjaik iskolán
kívüli tevékenységünkről, kapcsolatainkról.
37,2%
nem
igen
62,8%

31. Egymás megismerése
A Facebook segítségével pontosabb
információkat kaphatnak a tanáraim a
családi hátteremről.
átlag=2,08 szórás=1,31 A Facebook segítségével jelezni tudom
esetleges problémáimat
(magánéleti/tanulmányi).
A Facebook segít nekem közelebbről is átlag=2,10 szórás=1,37
megismerni a tanáraimat.
Gyakran érzem úgy, hogy a tanáraim
átlag=2,03 szórás=1,31
által megosztott információk nem
tartoznak rám.
A Facebook által szorosabbá vált a átlag=2,09 szórás=1,37
kapcsolatom a tanáraimmal.
átlag=1,65 szórás=1,10 A Facebook által szorosabbá vált a
kapcsolatom az osztálytársaimmal.
átlag=3,49 szórás=1,45

32. Egymás megismerése
A Facebook által szorosabbá vált a
kapcsolatom a tanáraimmal.
átlag=1,65 szórás=1,10
(r=0,368, p<0,01)
A Facebookot tanuláshoz is használjuk.
átlag=2,39 szórás=1,47
(r=0,318, p<0,01) (r=0,267, p<0,01)
A Facebook által szorosabbá vált a A Facebook segít nekem közelebbről
kapcsolatom az osztálytársaimmal. is megismerni a tanáraimat.
átlag=3,49 szórás=1,45 átlag=2,03 szórás=1,31

33. Online és offline kapcsolat
A Facebookon több esetben
kezdeményezek tanáraim felé, mint
személyesen.
Többször teszek fel kérdéseket
átlag=1,72 szórás=1,15
tanáraimnak a Facebookon, mint
személyesen.
átlag=1,45 szórás=0,96
Tanáraim a Facebook-on ugyanúgy
megkövetelik a tiszteletet, mint
személyesen.
átlag=3,46 szórás=1,49 Tanáraim a diákoktól (úgy, mint
személyesen) a Facebookon is
távolságtartást követelnek.
A tanárok kivételeznek azokkal, akikkel átlag=2,54 szórás=1,44
rendszeresen kommunikálnak a
Facebookon. Átlag=1,46 szórás=1,01

34. Hipervilágok és mikrovilágok
összekapcsolása
HIPERVILÁG
MIKROVILÁGOK MEZOVILÁG
Lokális reprezentáció Globális reprezentáció
Gutenberg-galaxis
ISKOLA
Nyitott tanulási környezet Marconi-konstelláció
Neumann-univerzum
Egyedi tudástartalmak
Megelőző tapasztalatok
Különböző kognitív kompetenciák World Wide Web
Eltérő kulturális hátterek
Különböző világszemléletek A tanulási környezet
Személyes célok és programok mezomodellje, Kome
nczi, 2009

35. A Facebook olyan, mint egy…
Individum
törvények Mikrorendszer
oktatási rendszer
Mezorendszer
barátok
család Exorendszer
Makrorendszer
osztálytársak
helyi közösség
kultúra
Bronfenbrenner
ökológiai modellje (1979)

36. A Facebook olyan, mint egy…
Metaforacsoportosítás Bronfenbrenner ökológiai
modellje (1979) alapján

37. Az életkor és a
metaforaválasztás összefüggései
Ökológiai 0-14 év 15-18 év 19-24 év 25-35 év 35- év
rendszerek
mikro
mezo
exo
makro

38. Következtetések
 A Facebookon pozitívan befolyásolja a tanár-diák
kapcsolatokat a közösségi oldal tanulási folyamatba
való beemelése.
 A tudásmegosztás, a pedagógiai értékelés terén a
pedagógusok kevéssé használják ki a lehetőségeiket.
 Érdemes figyelmet fordítani a tanári kommunikáció
és a tanulók megismerésének viszonyára.
 A fiatalabbak a közösségi oldalt inkább a közvetlen
társas környezetükként látják, nem pedig
globalizációs trendként.

39. Köszönöm szépen a figyelmet!
Tóth-Mózer Szilvia
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
tothmozerszilvia.hu
toth-mozer.szilvia@ppk.elte.hu

40. Informális tanulás lehetőségei online
közösségi felületen
Országos Neveléstudományi Konferencia
2011. 11. 3-5., Budapest
Lévai Dóra
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ

41. Informális tanulás online tanulási
környezetben
Pedagógus Tanulás-tanítás Diákok
Hitelesség növekedése Egyensúly-teremtés Kommunikáció
Tartós, Együttműködés
Mintaszemély
folyamatos, intenzív
A tanulók Gyakorlati, Tudásmegosztás
megismerése közvetlen kapcsolat

42. Tanár-diák kommunikáció
Az érintettt diákok üzenőfalára
írnak 0.11 89.11% Igen
Nem
Csoport/oldalfalra írnak 0.12 87.99%
Személyes üzenetet küldenek 0.13 86.96%
Csevegni is lehet velük 0.18 82.11%
Közérdekű információkat az
üzenőfalukon osztanak meg 0.22 77.74%
Itt sosem szoktak üzenni 0.60 39.72%
informálódnak a diákjaik iskolán
kívüli… 0.63 37.21%
0% 20% 40% 60% 80% 100%

43. Kapcsolatkezdeményezés-és fogadás
BELETÖRŐDŐ
BARÁTKOZÓ UDVARIAS
IDEÁLIS
A=AKTÍV
ELZÁRKÓZÓ
P=PASSZÍV
T=TUDATOS
REJTŐZKÖDŐ TARTÓZKODÓ N=NEM
TUDATOS
VÁLOGATÓS NY=NYITOTT
Z=ZÁRKÓZOTT
Tóth-Mózer–Lévai, 2011

44. Mintázat neve Jellemző %
Ideális Aktív kapcsolatot ápol minden tanárával, de 1,4%
különbséget tesz a tartalmak megosztásában.
Beletörődő Nem szoktam ismerősnek jelölni, de 22%
visszajelölöm őket, ha bejelölnek
Barátkozó, de A szimpatikus tanárokat bejelölöm 19%
nem feltétlen
nyitott
Elzárkózó Nem szoktam ismerősnek jelölni a tanáraimat, 11%
és vissza sem igazolom a jelölésüket
Udvarias A tanáraimmal mást osztok meg, mint a 6%
barátaimmal
Válogatós, de A szimpatikus tanárokat bejelölöm. Csak a 5%
nem feltétlen kedvenc tanáraimat jelölöm vissza
tudatos
Barátkozó Nem szoktam ismerősnek jelölni a tanáraimat, 4%
de visszajelölöm őket, ha bejelölnek. A
szimpatikus tanárokat bejelölöm

45. A tanárokba vetett bizalom a tanulási
motiváció egyik alapvető eleme?
 Michael W. Corrigan és Paul E. Chapman (2008): „Trust in
teachers: A motivating element to learning”
 A tanulási motiváció és a tanárokba vetett bizalom között pozitív irányú
összefüggést találtak.
 Schmidt Andrea és Paksi Borbála
(2005): Pedagógusok mentálhigiénés
állapota:
 A tanárok bizalmi rangsorban elfoglalt
helye kedvezőtlen.
 A kutatásunk egyik kérdése az online
közösségi oldalon megjelenő tanár-diák
kapcsolat, különös tekintettel a bizalom
kérdésére.

46. Tanári visszajelzések a diákoktól érkező nem tetsző
tartalmakra
igaz hamis
Egyéni üzenetben fejezi ki nemtetszését 3.3% 93.5%
Felveszi a kapcsolatot a diák szüleivel 4.3%
92.5%
Nyilvános hozzászólásban fejezi ki
nemtetszését 8.5% 88.3%
Személyesen, négyszemközt fejezi ki 10.2% 86.6%
nemtetszését
Figyelmen kívül hagyja 14.3% 82.5%
Személyesen, nyilvánosan fejezi ki 16.0% 80.7%
nemtetszését
Nem fordulhat elő (a t-k nem ismerősök) 20.7% 76.1%
Nem fordult még elő velem ilyesmi 51.8% 45.0%

47. A Facebook mint nevelési környezet?
Homlokzatvédő Homlokzatromboló
stratégiák stratégiák
Egyéni üzenetben Nyilvános
fejezi Online hozzászólásban
ki nemtetszését. fejezi ki nemtetszését.
(3,3%) (8,5%)
Személyesen, Személyesen,
négyszemközt Offline nyilvánosan
fejezi ki nemtetszését. fejezi ki nemtetszését.
(10,2%) (16%)
Figyelmen kívül Felveszi a kapcsolatot
hagyja. a diák szüleivel.
(14,3%) (4,3%)

48. A Facebook mint nevelési környezet?
Szemlélődőből aktív résztvevővé válás!
A hiteles pedagógusszerep kialakítása!
Online viselkedéskultúra kialakítása!

49. A Facebook mint nevelési környezet?
 A tanulók egy része ügyel arra, hogy a tanáraival
mást osszon meg, mint a diáktársaival, de a tanárok
részéről tapasztalt nemtetszés-nyilvánítás
tekintetében nem volt szignifikáns különbség
(χ2=0,7322; df=1, p=0,392) az e stratégiát magukra
nézve igaznak vallók között.
 Azok a diákok, akik azt látták tanáraiktól, hogy
nyilvánosan fejezik ki nemtetszésüket, sokkal
tudatosabban mást osztanak meg a
pedagógusokkal, mint a barátokkal (χ2=9,0892;
df=1, p=0,003).
 A diákok jobb megismerésének egyik lehetősége
 A tanárok és diákok közötti bizalom megerősítése az
online térből indulhat ki!

50. Metaforavizsgálat

51. Kötelék, de miféle?
Pozitív
Kapcsolat
Fogság érzelmi
lehetősége
kötelék
217 metafora 502 metafora 219 metafora

52. Következtetések
 A digitális generáció IKT-használata még mindig
tanulásmentesnek tűnik.
 Online tanulás minőségben az offline
tevékenységeiket "másolják„.
 Az önszabályozó tanulás fejlesztése szükséges a
hatékony informális online tanuláshoz, figyelembe
véve, hogy a képesség fejlődésének egyébként nem
kedvez az online környezet .
 Az online környezetek használatával a pedagógiai
munka átláthatóbbá, követhetőbbé válik.
 Az online környezetek lehetőséget adnak szakmai
közösségek kialakítására, szakmai tartalmak
megosztására és követésére.

53. Köszönjük szépen a figyelmet!
Lévai Dóra
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
levaidora.hu
levai.dora@ppk.elte.hu