Tóth-Mózer Szilvia Digitális nemzedék a tanulási folyamatban. Középiskolások internethasználati és tanulási preferenciái, énképe és digitális kompetenciája című doktori értekezésének nyilvános vitáján elhangzott előadás
Tóth-Mózer Szilvia Digitális nemzedék a tanulási folyamatban. Középiskolások internethasználati és tanulási preferenciái, énképe és digitális kompetenciája című doktori értekezésének nyilvános vitáján elhangzott előadás
VII. Oktatás-Informatikai Konferencia
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
2015. május 15-16.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont
A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggései onk2015Szilvia Tóth-Mózer
A digitális bennszülöttek mítoszának megteremtésével és a laikus közbeszédben való elterjedésével párhuzamosan egyre több felől fogalmazódnak meg a 21. századi tanulóval kapcsolatos konkrét elvárások. Ezek között hangsúlyos a digitális kompetencia megléte is, amelyet a szerzők számos módon közelítenek meg és különböző részterületre bontanak (Calvani, Cartelli, Fini és Ranieri, 2008, Erstad, 2010, Pegrum, 2011, Area és Pessoa, 2012, Ng, 2012, Hinrichsen és Coombs, 2013). A digitális kompetencia mérésének alapját azok a jól körülírt kompetenciák és készségek adják, amelyekről nemcsak szakirodalomi összefoglalókban olvashatunk, hanem a munkaerő-piaci elvárásokat tükröző dokumentumokban is.
Az előadásban ismertetett kutatás célja a középiskolás tanulók internethasználattal kapcsolatos ismereteinek, forráskeresési és -értékelési stratégiáinak, valamint a digitális kompetencia kognitív dimenzió összefüggésrendszerének megismerése. A kutatásban 2014 őszi félévében 14 középiskola 38 osztálya vett részt összesen 1037 tanulóval.
A digitális kompetenciát mérő teszthez Calvani és munkatársai (2008) Instant DCA (Digital Competence Assessment) tesztjéből adaptáltuk a kognitív dimenzióban mérő feladatokat, Eszter Hargittai (2009) fogalomgyűjteményéből vettünk át néhány fogalmat, a PISA 2012-es matematikai tesztfüzetéből választottunk egyet (OECD, 2012), illetve néhány saját kérdést is alkalmaztunk. A mérőeszköz 16 féle feladatba sűrített itemeit reliabilitás-vizsgálatnak vetettük alá, a Cronbach-alpha értéke megfelelőnek bizonyult (0,712).
A kutatás rávilágított, hogy a tanulók forráskeresési és –értékelési stratégiáinak fejlesztése terén még sok teendő van. A varianciaanalízisek eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a szülők iskolai végzettsége a digitáliskompetencia-pontszámból 4%-os hányadot magyaráz meg, ahogyan a tanuló előző évi bizonyítványátlaga is. Az osztály mint független változó esetében volt a legmagasabb a megmagyarázott variancia (36%), azaz hogy a tanulók melyik osztálynak, tanulóközösségnek a tagjai. A digitáliskompetencia-pontszám összefüggést mutatott az iskolai Országos Kompetenciamérésnek a matematikai (r=0,53, p=0,01) és a szövegértés-eredményeivel is (r=0,535, p=0,01). A digitális kompetencia nem függött össze az életkorral, a heti informatikaórák számával, a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy olvasással töltött órák számával sem (p>0,05).
A digitális tanulói jellemzők és a hatékony tanulási szokások (Prensky, 2001, Jukes és Dosaj, 2006 nyomán Thompson, 2012) felmérése alapján elkülönített klaszterek (hatékony alkalmazók, közömbösek, eredményorientáltak) a digitáliskompetencia-teszten nyújtott teljesítményükben csak néhány feladat esetében különböznek szignifikánsan. A hagyományosabb tanulási preferenciájú tanulók sem feltétlenül maradnak el a digitális világ kihívást jelentő feladataiban. A digitális kompetencia sem nem veleszületett, sem nem spontán fejlődő, de hozzáértő pedagógusok munkája nyomán fejleszthető.
Digitális állampolgárság a tanulók, a tanárok és a nem tanár felnőttek szemsz...Lilla Habók
A digitális megosztottság komparatív analízise TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV kutatás alprogramjának záró workshopján elhangzott előadás a Digitális Állampolgárság területéről.
VII. Oktatás-Informatikai Konferencia
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
2015. május 15-16.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont
A digitális kompetencia kognitív dimenziója és összefüggései onk2015Szilvia Tóth-Mózer
A digitális bennszülöttek mítoszának megteremtésével és a laikus közbeszédben való elterjedésével párhuzamosan egyre több felől fogalmazódnak meg a 21. századi tanulóval kapcsolatos konkrét elvárások. Ezek között hangsúlyos a digitális kompetencia megléte is, amelyet a szerzők számos módon közelítenek meg és különböző részterületre bontanak (Calvani, Cartelli, Fini és Ranieri, 2008, Erstad, 2010, Pegrum, 2011, Area és Pessoa, 2012, Ng, 2012, Hinrichsen és Coombs, 2013). A digitális kompetencia mérésének alapját azok a jól körülírt kompetenciák és készségek adják, amelyekről nemcsak szakirodalomi összefoglalókban olvashatunk, hanem a munkaerő-piaci elvárásokat tükröző dokumentumokban is.
Az előadásban ismertetett kutatás célja a középiskolás tanulók internethasználattal kapcsolatos ismereteinek, forráskeresési és -értékelési stratégiáinak, valamint a digitális kompetencia kognitív dimenzió összefüggésrendszerének megismerése. A kutatásban 2014 őszi félévében 14 középiskola 38 osztálya vett részt összesen 1037 tanulóval.
A digitális kompetenciát mérő teszthez Calvani és munkatársai (2008) Instant DCA (Digital Competence Assessment) tesztjéből adaptáltuk a kognitív dimenzióban mérő feladatokat, Eszter Hargittai (2009) fogalomgyűjteményéből vettünk át néhány fogalmat, a PISA 2012-es matematikai tesztfüzetéből választottunk egyet (OECD, 2012), illetve néhány saját kérdést is alkalmaztunk. A mérőeszköz 16 féle feladatba sűrített itemeit reliabilitás-vizsgálatnak vetettük alá, a Cronbach-alpha értéke megfelelőnek bizonyult (0,712).
A kutatás rávilágított, hogy a tanulók forráskeresési és –értékelési stratégiáinak fejlesztése terén még sok teendő van. A varianciaanalízisek eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a szülők iskolai végzettsége a digitáliskompetencia-pontszámból 4%-os hányadot magyaráz meg, ahogyan a tanuló előző évi bizonyítványátlaga is. Az osztály mint független változó esetében volt a legmagasabb a megmagyarázott variancia (36%), azaz hogy a tanulók melyik osztálynak, tanulóközösségnek a tagjai. A digitáliskompetencia-pontszám összefüggést mutatott az iskolai Országos Kompetenciamérésnek a matematikai (r=0,53, p=0,01) és a szövegértés-eredményeivel is (r=0,535, p=0,01). A digitális kompetencia nem függött össze az életkorral, a heti informatikaórák számával, a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy olvasással töltött órák számával sem (p>0,05).
A digitális tanulói jellemzők és a hatékony tanulási szokások (Prensky, 2001, Jukes és Dosaj, 2006 nyomán Thompson, 2012) felmérése alapján elkülönített klaszterek (hatékony alkalmazók, közömbösek, eredményorientáltak) a digitáliskompetencia-teszten nyújtott teljesítményükben csak néhány feladat esetében különböznek szignifikánsan. A hagyományosabb tanulási preferenciájú tanulók sem feltétlenül maradnak el a digitális világ kihívást jelentő feladataiban. A digitális kompetencia sem nem veleszületett, sem nem spontán fejlődő, de hozzáértő pedagógusok munkája nyomán fejleszthető.
Digitális állampolgárság a tanulók, a tanárok és a nem tanár felnőttek szemsz...Lilla Habók
A digitális megosztottság komparatív analízise TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV kutatás alprogramjának záró workshopján elhangzott előadás a Digitális Állampolgárság területéről.
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a Microsoft megközelítéséről és módszertanáról a digitális oktatásban
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberl
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Pécsi Tudományegyetemen által megszervezett II. Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpózium – Fogyasztás és generációk témakörben tartottam előadást a legifjabb generáció mobilinternetezési szokásairól (alfák=2010 után születettek). Saját szokásaimmal ellentétben, nem saját empirikus eredményeimmel léptem fel, hanem mások által készített kutatásokkal. Ennek elég egyszerű a magyarázata, véges számúak a 0-6 évesekkel készített kutatás. Az eredmények igen szerteágazóak, igen, valóban sok saját tulajdonú táblagépes gyermek van (még itthon is), igen, sokat ülnek és kattingatnak a táblagép felett, és igen, valóban 0-2 évesek közt függőséget okoz. Vannak nemzetközi eltérések is, pl.: Egyesül Államokban gyakrabban, Észak-Európában kevésbé engedik gyermekeket internethez. Kínában már internetleszoktató (katonaihoz hasonló) táborok virágoznak.
Similar to Digitális bennszülött vagy digitális állampolgár? (20)
2. Digitális tanuló
Bennszülött vagy állampolgár?
◦ Életkor - homogén csoport?
◦ Kompetenciák – fejleszthető?
◦ Mennyiségi használat - minden téren?
◦ Minőségi használat - helyzethez igazodó?
3. A tanulói csoport jellemzése
Egyenlő arányban a nemek (ffi: 54,9%; nő: 45,1%)
85,8% a 11-18 év közöttiek aránya
Iskolatípusok:
◦ általános iskola: 38,6%
◦ szakközépiskola: 42,6% (gimn. és szakisk. 8-9%)
40%
30%
20%
10%
0%
1
2
3
4
5
6
1. ábra: A minta eloszlása a tanulási eredményesség szempontjából (1=rossz tanuló; 6=jó tanuló)
4. Digitális kommunikáció (N = 929)
PPK ITOK - DÁ 2013
______________________
Behozhatatlan előnyben a közösségi oldalak (85% naponta
vagy naponta többször)
Alacsony attitűd a (tanulási) tartalommegosztás iránt
Átlag
Szórás
Medián
3,67
1,68
4
3,61
1,71
4
3,27
1,73
3
2,81
1,58
3
Mennyire fogadnád el, ha egy iskolai projekt megbeszélését
videókonferenciával bonyolítanátok le?
Mennyire fogadnád el, ha iskolai kiselőadásodról készült
bemutatód hanganyagát fel kéne tölteni az internetre?
I.
eszközhasználat
______________________
digitális egészség
digitális én-megjelenítés II.
digitális együttélés
értékteremtés
produktivitás
időgazdálkodás
Mennyire fogadnád el, ha kedvenc témádhoz kapcsolódó
közös internetes blog szerkesztésére hívnának?
hozzáférés
______________________
Mennyire fogadnád el, ha a hétvégi családi fotókat külföldi
rokonokkal interneten keresztül kéne megosztanod?
kommunikáció
1. táblázat: A digitális kommunikáció reagálásban mért átlageredményei és szórásai (1-6-ig skálán)
tartalom-menedzsment
III.
5. Digitális hozzáférés
a tanulók több mint 80%-ának az otthonában rendelkezésére
áll a digitális környezet (laptop vagy számítógép, és internet);
körülbelül kétharmaduk
◦ rendszeresen használ számítógépet tanulási tevékenységhez is;
◦ szívesen képzi önmagát annak érdekében, hogy megtanulja a
számítógép- és eszközhasználatot;
◦ szívesen kér segítséget az eszközhasználathoz.
1/3!
6. Digitális eszközhasználat
Az eszköz neve
Rangpontszáma
számítógép
6138
papír-ceruza
5997
tankönyv, jegyzet
5120
okostelefon
4778
internetes információforrás
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
3463
néha
használom
rendszeresen
használom
2. táblázat: A tanuláshoz használt eszközök és
használatban elért gyakorisági rangpontszámuk
• Számítógép az első helyen?!
• Okostelefon!
2. ábra: Digitális alkalmazások tanulási céllal való felhasználásának gyakorisága
• Le- és feltöltés?!
• Internetes megosztás iránt nyitott vagyok vagy
veszélyesnek tartom? (3)
7. (Rész)összefoglalás
Ami a közösségi oldalakat illeti…
◦ Netgeneráció2010 hasonló adatai
Tartalommegosztás iránti attitűd fejleszthetősége
Digitális szakadékok mint figyelmeztető jelek
◦ Hozzáférés tekintetében
◦ Felhasználás minőségének tekintetében
3. Pozitív
hozzáállás
1. Technikai
környezet
biztosítása
(otthon, isk)
2. Technikai
tudás megléte
Mi befolyásolja, hogy van-e valakinek internetelérése?
