VII. Oktatás-Informatikai Konferencia
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
2015. május 15-16.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont
VII. Oktatás-Informatikai Konferencia
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
2015. május 15-16.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett ...Balázs Czékmán
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) oktatási célú alkalmazásai esetében
Aknai Dóra Orsolya – Czékmán Balázs – Fehér Péter
A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. Az utóbbi ötven év gyökeres változásokat hozott a virtuális valóság fejlődésében; a fizikai valóság megszokott szabályai, és a felhasználók érzékszerveire gyakorolt hatások újraértékelődtek (Mazuryk – Gervautz, 1996). Napjainkban, különböző megjelenítő eszközök, érintőképernyős készülékek (például okostelefon, tablet) használatával, lehetőség nyílik olyan képzeletbeli, vagy digitálisan reprezentált valódi világok megtapasztalására, ahol a felhasználó, különböző érzékszervei segítségével kerülhet kapcsolatba a multimédiás környezettel (Dong Hwa et al., 2016), azt saját nézőpontjából szemlélheti. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna lehetőség (Piovesan et al., 2012). A szemléltetés mellett ugyanakkor több lehetőség is mutatkozik a tartalomelőállításra vonatkozólag, melyek alkalmazásra révén egyidejűleg több kompetencia fejlesztése is történhet.
A virtuális valóság alkalmazás mellett, a hazánkban még kevésbé ismert kiterjesztett valóság (augmented reality), illetve az ezen alapuló alkalmazások is bevonhatók a tanulói ismeretszerzésbe. A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015).
A virtuális valóság gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatunk ezért a következő fő kutatási irányokat tűzte ki: (1) Milyen módon valósulhat meg a tartalomelőállítás a VR és az AR használata során?; (2) Mely tudományterületeken, tantárgyak esetében alkalmazható a VR és az AR? (3) Az oktatás mely szintjein alkalmazható a VR és az AR?; valamint be kívánjuk mutatni az általunk alkalmazott virtuális valóság applikációkat. Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki (Aurasma, Quiver, Augmenter, CoSPaces, Google Utcakép). A VR és AR alkalmazások felhasználásával alkalmat teremtünk az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.
kulcsszavak: virtuális valóság, kiterjesztett valóság, IKT eszközök, mobil eszközök
Szóasszociációs módszerrel végzett tudásszerkezet vizsgálat saját fejlesztés...Balázs Czékmán
A modern, oktatást segítő eszközökhöz sok esetben konstruktív pedagógiai megközelítések úgy mint konstruktív tanulási környezetek, konnektivizmus, trialogikus tanulás (ld. Nanjappa, A. - M. Grant, 2003; Fehér, 2014, 2015; Komenczi, 2009; Kulcsár, 2009; Ollé et al. 2013; Racsko, 2012;) kapcsolódnak. Az új tanulási környezetek által generált, megváltozott tanulási és tanítási szokások azonban új mérési módszerek kifejlesztését és használatát indokolják. A tanulók tudásának felmérésére, tudásszerkezetének vizsgálatára szóasszociációs módszerek is alkalmazhatók (Shavelson, Ruiz-Primo és Wiley, 2005 idézi Nakiboglu, 2008). A vizsgálatok háttere, hogy a nyelvi rendszer, s annak szemantikus memóriájában tárolt fogalmai közötti kapcsolatok mintázatokba rendeződnek (Barabási, 2006), melyek elemei között kapcsolatok vannak (Daru és Tóth, 2013). Szóasszociációs vizsgálat alkalmazása során, egy-egy hívószó, kapcsolódó fogalmakat idézhet fel, melyek vizsgálatával, elemzésével feltérképezhető az egyén fogalmi hálója. A vizsgálati módszer már egészen kisgyermekkortól lehetőséget biztosít a tudásszerkezet felmérésére; alkalmazható óvodás (ld. Daru és Tóth, 2014), általános iskolás diákoktól (ld. Malmos – Revákné, 2015) egészen középiskolás tanulók, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatókig.
A szóasszociációs tudásszerkezet vizsgálat egy viszonylag egyszerű módszer, mely tanórák végén is alkalmazható, így használatával könnyen és gyorsan kapható visszajelzés a diákok tudásáról. Az 5-6 hívófogalomra adott asszociációk összegyűjtése 5-7 perc alatt megtörténhet, melyek feldolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ezt kívántuk könnyebbé tenni saját fejlesztésű, automatizált, online alkalmazásunkkal, mely teljes egészében elvégezhető IKT eszközökkel is, jelentősen lerövidítve a vizsgálathoz szükséges időt. Mobil eszközök használatával –akár a BYOD hozzáférés alkalmazásával, a tanulók saját eszközeit segítségül hívva– gyorsabbá és könnyebbé válhat az adatok begyűjtése, feldolgozása a papíralapú eszközökhöz viszonyítva. Előadásomban a saját fejlesztésű alkalmazást, és az ahhoz kapcsolódó vizsgálati módszer kivitelezését bemutató jó gyakorlatot kívánom megosztani, a vizsgálat előkészítésétől, az adatok begyűjtésén át, egészen a feldolgozásig. Az első eredmények kapcsán, egy általános iskolában végzett (n=149) „internet-használati” kutatás eredményeit mutatom be. A kutatás részletesen kitér a különböző évfolyamok közötti változásokra, s szemlélteti, olykor magyarázza, az idősebb diákok fogalmi hálójának bővülését.
kulcsszavak: tudásszerkezet vizsgálat, szóasszociációs vizsgálati módszer, IKT eszközök, mobil eszközök
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett ...Balázs Czékmán
A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) oktatási célú alkalmazásai esetében
Aknai Dóra Orsolya – Czékmán Balázs – Fehér Péter
A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. Az utóbbi ötven év gyökeres változásokat hozott a virtuális valóság fejlődésében; a fizikai valóság megszokott szabályai, és a felhasználók érzékszerveire gyakorolt hatások újraértékelődtek (Mazuryk – Gervautz, 1996). Napjainkban, különböző megjelenítő eszközök, érintőképernyős készülékek (például okostelefon, tablet) használatával, lehetőség nyílik olyan képzeletbeli, vagy digitálisan reprezentált valódi világok megtapasztalására, ahol a felhasználó, különböző érzékszervei segítségével kerülhet kapcsolatba a multimédiás környezettel (Dong Hwa et al., 2016), azt saját nézőpontjából szemlélheti. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna lehetőség (Piovesan et al., 2012). A szemléltetés mellett ugyanakkor több lehetőség is mutatkozik a tartalomelőállításra vonatkozólag, melyek alkalmazásra révén egyidejűleg több kompetencia fejlesztése is történhet.
A virtuális valóság alkalmazás mellett, a hazánkban még kevésbé ismert kiterjesztett valóság (augmented reality), illetve az ezen alapuló alkalmazások is bevonhatók a tanulói ismeretszerzésbe. A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015).
A virtuális valóság gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatunk ezért a következő fő kutatási irányokat tűzte ki: (1) Milyen módon valósulhat meg a tartalomelőállítás a VR és az AR használata során?; (2) Mely tudományterületeken, tantárgyak esetében alkalmazható a VR és az AR? (3) Az oktatás mely szintjein alkalmazható a VR és az AR?; valamint be kívánjuk mutatni az általunk alkalmazott virtuális valóság applikációkat. Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki (Aurasma, Quiver, Augmenter, CoSPaces, Google Utcakép). A VR és AR alkalmazások felhasználásával alkalmat teremtünk az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.
kulcsszavak: virtuális valóság, kiterjesztett valóság, IKT eszközök, mobil eszközök
Szóasszociációs módszerrel végzett tudásszerkezet vizsgálat saját fejlesztés...Balázs Czékmán
A modern, oktatást segítő eszközökhöz sok esetben konstruktív pedagógiai megközelítések úgy mint konstruktív tanulási környezetek, konnektivizmus, trialogikus tanulás (ld. Nanjappa, A. - M. Grant, 2003; Fehér, 2014, 2015; Komenczi, 2009; Kulcsár, 2009; Ollé et al. 2013; Racsko, 2012;) kapcsolódnak. Az új tanulási környezetek által generált, megváltozott tanulási és tanítási szokások azonban új mérési módszerek kifejlesztését és használatát indokolják. A tanulók tudásának felmérésére, tudásszerkezetének vizsgálatára szóasszociációs módszerek is alkalmazhatók (Shavelson, Ruiz-Primo és Wiley, 2005 idézi Nakiboglu, 2008). A vizsgálatok háttere, hogy a nyelvi rendszer, s annak szemantikus memóriájában tárolt fogalmai közötti kapcsolatok mintázatokba rendeződnek (Barabási, 2006), melyek elemei között kapcsolatok vannak (Daru és Tóth, 2013). Szóasszociációs vizsgálat alkalmazása során, egy-egy hívószó, kapcsolódó fogalmakat idézhet fel, melyek vizsgálatával, elemzésével feltérképezhető az egyén fogalmi hálója. A vizsgálati módszer már egészen kisgyermekkortól lehetőséget biztosít a tudásszerkezet felmérésére; alkalmazható óvodás (ld. Daru és Tóth, 2014), általános iskolás diákoktól (ld. Malmos – Revákné, 2015) egészen középiskolás tanulók, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatókig.
A szóasszociációs tudásszerkezet vizsgálat egy viszonylag egyszerű módszer, mely tanórák végén is alkalmazható, így használatával könnyen és gyorsan kapható visszajelzés a diákok tudásáról. Az 5-6 hívófogalomra adott asszociációk összegyűjtése 5-7 perc alatt megtörténhet, melyek feldolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ezt kívántuk könnyebbé tenni saját fejlesztésű, automatizált, online alkalmazásunkkal, mely teljes egészében elvégezhető IKT eszközökkel is, jelentősen lerövidítve a vizsgálathoz szükséges időt. Mobil eszközök használatával –akár a BYOD hozzáférés alkalmazásával, a tanulók saját eszközeit segítségül hívva– gyorsabbá és könnyebbé válhat az adatok begyűjtése, feldolgozása a papíralapú eszközökhöz viszonyítva. Előadásomban a saját fejlesztésű alkalmazást, és az ahhoz kapcsolódó vizsgálati módszer kivitelezését bemutató jó gyakorlatot kívánom megosztani, a vizsgálat előkészítésétől, az adatok begyűjtésén át, egészen a feldolgozásig. Az első eredmények kapcsán, egy általános iskolában végzett (n=149) „internet-használati” kutatás eredményeit mutatom be. A kutatás részletesen kitér a különböző évfolyamok közötti változásokra, s szemlélteti, olykor magyarázza, az idősebb diákok fogalmi hálójának bővülését.
kulcsszavak: tudásszerkezet vizsgálat, szóasszociációs vizsgálati módszer, IKT eszközök, mobil eszközök
Tóth-Mózer Szilvia Digitális nemzedék a tanulási folyamatban. Középiskolások internethasználati és tanulási preferenciái, énképe és digitális kompetenciája című doktori értekezésének nyilvános vitáján elhangzott előadás
1. IKT Műhely
Hevesy György Általános Iskola
Tura IKT: Információs és
Kommunikációs
Technológia - röviden
2012.06.25-28. infokommunikációs
technológia
Ma: Az Információs és
Kommunikációs
Technológia (IKT)
Digitális pedagógia? körébe sorolható
minden olyan
számítógépes-
informatikai
E- Hevesy eszköz, alkalmazás, és
szolgáltatás, amelyek a
tanítási tanulási
Gmail.com folyamatba
bevonásra, felhasználásr
a kerülnek.
2. MIÉRT?
Egyre –
Fejlesztés
három
több a
főállású
figyelem
fejlesztő, Ka
tinál
zavaros
38, Editnél
gyerek…
60, Marikán
ál 31
Az emberi agy rendkívül képlékeny, nyitott, tapasztalatfüggő
gyerek!
rendszer, amelynek a működési módja a környezet hatására
alakul. Ha a környezet megváltozik, akkor ezzel együtt az
idegrendszerünk, a gondolkodásunk is változik.
4. MIÉRT van szükség a
digitális tudásra?
Tudod mi ez? A tanítványod tudja és használja!
Minden szülői generációnak megvan a maga
problémája a gyerekek generációjával. Ezzel nincs
semmi baj, hiszen a változás természetes része az
életünknek - viszont a mostani gyerekek egy olyan
dimenzióban mások, mint az eddigiek, ami a szülők és
pedagógusok többsége számára nemcsak, hogy
láthatatlan, de megközelíthetetlen is, mivel már maguk
a belépésre szolgáló eszközök is bevehetetlenek.
Gyarmati Éva
5. Változó felnőtt világ
• Amikor még hétfőn adásszünet volt a tévében 35 éve
• Amikor először kaptad a fizetésedet számlára…15 éve
• Amikor még jegypénztárban vetted a színházjegyet – Ma is ott
veszed? Már nem sokáig…már kevesebb, mint az eladások 30%-
a zajlik így!
• Hány telefonszámot tudtál fejből 15 éve? És most?
• Hány karácsonyi képeslappal mentél el a postára decemberben?
• Szól nálatok a tévé háttérzajként?
• Veszel, vettél a gyerekednek, unokádnak mobilt, pc-t,tabletet?
• Szeretnél újra keverőtárcsás mosógépet?
• Elindulsz otthonról a mobilod nélkül?
8. A szerzői jogok tekintetében a Creative Commons "Attribution - Nevezd meg!" licence
alá soroltam be a művet (CC-BY-3.0). Azaz a
felhasználáshoz, átdolgozáshoz, sokszorosításhoz nem kell a szerző előzetes engedélye.
Egyetlen megkötés, hogy "Nevezd meg!" vagyis hivatkozz a szerző nevére és a mű
címére. (Simon Gábor szakdolgozata 2012 : A web 2.0 hatása a közoktatásra)
A következőket teheted a
művel:
szabadon
másolhatod, terjesztheted, bem
utathatod és előadhatod a
művet
9. Milyen gyerekek?
• könnyedén kezelnek Minden információt
nagy ingertömegeket könnyen elérnek,
• gyorsabban tudnak azok megjegyzésére már
dönteni szinte egyáltalán nincsen
• hamar kiismerik a szükségük.
különböző helyzetekben
magukat
• szimultán képesek több Az emlékezőképesség
tevékenységet folytatni így rohamosan romlik.
11. Azonnal reagál, kommentál, véleményt mond…
Kettő perccel az EB –n, a
németek második gólja
után
Megjelent az oldalon!
12. • Napi 4 órán át lóg a
Facebookon
• Így üzen a barátainak: KI Ő?
*.* :D ♥ :P =)
• Amőba bajnokságon
helyezett
• Jonatán – Könyvmoly
• Bag –úszás - aranyérem
• Geoszféra(Bajza) csapat 4.
• Angol háziverseny 2.hely
• Informatika – Tura 2. hely
• Országos Titok-történelem –
csapat 1.hely
• Digitális nemz. Országos –
csapat 3. hely
• A 2012 tanév Hevesy díjas
tanulója
13. Veszélyek
• Éretlen személyiség – hamis virtuális profil !
• A facebook regisztrációban 13 év a határ!
• Személyes adatok felelőtlen kezelése, kiadása
• Bulvárosodás minden mennyiségben
• A tanári minta nem jelenik meg
• On-line vásárlás ….lopás veszély…
• Ismerkedés neten
• Téveszmék terjesztése, buzdítás törvényszegésre