Dr. Perlusz Andrea

1. A család, a pedagógus, a
gyógypedagógus együttműködése az
integráció sikeres megvalósítása
érdekében
TÁMOP 3.1.6.-11/1-2011-0002
Dr. Perlusz Andrea
ELTE BGGYK
Hallássérültek Pedagógiája Tanszék

2. A SNI tanulók egyéni
megsegítésének lehetséges
modelljei
 Egyéni
fejlesztés gyógypedagógussal
(a gyerekekre irányuló figyelem szempontjából
nagyon hatékony, de a tanulóra nehezedő
nyomás, az osztálytársakkal való szociális
kapcsolatok hiánya, az osztálytermi
helyzetekből való kimaradás stigmatizáló és
költséges)

3. Kiscsoportos oktatás
(koncentrált figyelem, nyugodt és támogató
atmoszféra. De negatív hatásai, pl. egyes tanulók
stigmatizálónak érezhetik, hogy el kell hagyniuk az
eredeti osztályukat, kimaradnak abból a
tananyagból, amivel az osztály többi tanulója éppen
foglalkozik, illetve nem biztos, hogy kellőképpen
figyelembe vehetők az egyéni különbségek a
csoportos tanítás miatt. Kevés idő jut a többségi
pedagógussal történő közös tervezésre, hiányos a
tárgyi tudás.)


4.  Együttműködő
tanítás (kéttanáros modell)
(két pedagógus egyidejű részvételével az
osztályteremben – ezt a formát általában
mindkét fél üdvözítőnek tartja, az osztály több
tanulója férhet hozzá a segítségnyújtáshoz,
nem érzik úgy, hogy kimaradnának az
osztály történéseiből. A tervezés jobb
színvonalú, ugyanakkor a közös tervezés
időigényes is, a gyógypedagógus
asszisztensnek érezheti magát.)

5. A gyerekek iskolai teljesítményét pozitív
irányba befolyásolja az, ha a szülők is
részesei az iskolai létnek, és aktív szerepet
játszanak gyermekük iskoláztatásában .

6. Ha bevonjuk a szülőket az oktatás
folyamatába…










•
pozitívabb viszonyulás
jobb teljesítmény
magatartási problémák csökkenése
házi feladatok
hiányzások számának csökkenése
kevesebb tanulónak kell külön megsegítés
elégedettebb pedagógusok
jobb kommunikáció a szülők és a gyerekek között
ha az emberek informáltak és bevonódnak a döntéshozatalba, jobban támogatják
a meghozott döntéseket
az önkéntesség mintája a közösséghez való hozzájárulásra tanítja a
gyerekeket
ha a szülők rendszeresen előfordulnak az iskolában, az a gyermekeik
számára azt jelenti, hogy az otthon és az iskola szorosan összekapcsolódik,
és az iskola fontos szerepet tölt be a család életében.
(Berla,1991; Henderson, 1994; San Diego County Office of Education, 1994)

7. A szülői bevonódás formái az Európai
Bizottság szerint
Részvétel
– a törvényes tanácsadó és döntéshozó testületek
munkájában (iskolaszék, szülői munkaközösség),
– az iskolai minőségértékelés folyamatában,
Bevonódás
– önkéntes egyesületek, közösségek munkájába,
Önkéntes részvétel
– az iskola utáni programokban,
– az osztálytermi tevékenységekben.

8. A szülők bevonásának szintjei
 Formális
 Konzultatív
 Aktív
 Iskolavezetés
szintjére is kiterjedő
(Daniels – Labon – McGovern, 1995.)

9.  Hátráltatók
 Erőforrások
 Partnerek
 Megrendelők
(Ainscow, 1993.)

10. Lehetőségek a bevonásra











Iskolai előadások
Sportprogramok (szülő-tanár-diák mérkőzések)
Multikulturális estek (zene, tánc, kiállítás, ételek,stb.)
Szülők, mint előadók
„Kire miben számíthatunk” táblázat (nem anyagi természetű)
A „diák árnyéka”
Önkéntesek számára rendezett „köszönő ünnepség”
Ismétlő programok (pl. matematika)
Skype, mail – szülői óra
Aktualizált honlap, újság, videotéka
Szülők számára fenntartott szoba

11. a pedagógusok segíthetnek a szülőknek
énhatékonyságuk növelésében és abban,
hogy szülői szerep-konstrukciójuk része
legyen a gyermek tanulásának támogatása
(Hoover-Dempsey és Sandler, 1997)

12. Joyce Epstein (Johns Hopkins University, Center on
School, Family, and Community Partnerships) Az
Amerikai Egyesült Államok 14 államának több mint
1000 iskolájában működő Partneriskola Hálózatban
(National Network of Partnership Schools; Sanders
és Epstein, 2000) végzett kutatások szerint: a
szülők valószínűbben vonódnak be gyermekeik
iskoláztatásába, amennyiben az intézmény nyit a
szülők felé, vagy aktívan „utánuk nyúl”.

13. Az együttműködés jellemzői az
SNI tanulók esetében
laikus → „társ-terapeuta”
A szülő a saját gyermekének szakértője
(Sodogé-Eckert, 2004)

14. A sajátos igényű gyermekek
szülei
 Gyakran
a szülő nem választja az adott
intézményt.
 A szülő estenként maga is érintett.
 Elhárító mechanizmusok:elfedés, túlféltés,
mártír szerep, támadás, belebetegedés,
hárítás, bűntudat, stb.
 A családok gyakran a periférián
élnek,munkanélküliség, HH, HHH)

15. A sajátos nevelési igényű
gyermekek szülei







Találkozás szakemberekkel
Speciális eszközök, segédanyagok megismertetése
(pl. közös játék)
Információk biztosítása (kétnyelvű/lefordított
anyagok, könnyen érthető verzió, nyelvet tudó
munkatársak, stb.)
Szakértői vélemény értelmezése
Könyvtár/eszközkölcsönző
Segítő személyzet (pl. másik SNI gyermek szülője)
Társadalmi kapcsolatok színhelye (más szülőkkel
találkozás)

16. „A gyermekem egész
életében velem volt. Úgy
érzem, ez feljogosít
arra,hogy bármelyik
szaktekintéllyel
beszéljek róla.”

17. Köszönöm a figyelmet!
perand@t-online.hu