Downloaded 12 times
Integráció-inklúzió
- 1. Integráció - inklúzió Dr.Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium 2013. 12. 18.
- 2. Módszertani Intézmény tevékenységei Szoros együttműködésa befogadó intézményekkel Folyamatos kapcsolattartás a családokkal Közvetlen foglalkozás a gyermekekkel Felkészítés Tanácsadás Egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési terv alapján Hospitálás Aktuális problémák megbeszélése Csoportos foglalkozások éves tematika szerint ↓ Tanácsadás Játék,- eszköz,- szakirodalom kölcsönzés 1. Baba-mama csoport Előadások tartása Szülőklubok 2. Óvodás csoport Tanfolyamok Szülőtanfolyamok 3. Iskola-előkészítő csoport Pedagógiai dokumentumok elkészítése Szakirodalom-eszközkölcsönzés Speciális eszközök bemutatása Nyári táborok
- 3. Létszámaink 2013. 1 25 Intézményegység-vezető teljes státuszú utazótanár 1 pszichológus Gyermekek száma: 15 59 108 53 koraigondozott integrált óvodás általános iskolás középiskolás Összesen: 235 Munkatársak száma:
- 4. Utazótanáraink munkaterülete Utazunk: Családokhoz(10) Bölcsődékbe (5) Óvodákba(48) Általános iskolákba(82) Középiskolákba(28)
- 5. A hallássérülés • • • • • • • Orvosi megközelítés Gyógypedagógiaiszempontú meghatározás 20-40dB Enyhe fokú nagyothallás 41-60dB Közepes fokú nagyothallás 61-80dB Súlyos fokú nagyothallás 81-95dB Igen súlyos fokú nagyothallás 95dB felett Hallásmaradványos siket
- 6. 60 00 30 00 15 00 50 0 12 5 00 80 00 40 00 00 20 -10 10 30 50 70 90 110 500 1000 20004000 8000 -10 10 jobb Kész. 50 0 10 00 20 00 30 00 40 00 80 00 250 bal Kész. 25 0 125 jobb 12 5 bal -10 10 0 50 0 25 -10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 12 5 Különböző típusú hallásveszteségek audiogramjai 10 30 30 50 50 70 70 90 90 110 110 bal j obb Kész. bal jobb Kész.
- 7. 1 2 5 2 5 0 50 0 1 0 0 2 0 0 00 40 0 8 0 0 0 10 6 0 0 0 A beszédhangok elhelyezkedése a beszédmezőben (Fant) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 (dB) i ú ú á á i s sz z, c zs, cs (Hz)
- 8. Általános problémák • Nemérzékeli a szókezdő vagy szóvégi hangzókat • Szó és jelentés közötti összefüggés nem alakul ki • A nyelvi tapasztalatok nem tökéletesek → a beszédprodukció hibás lehet tartalmilag és formailag • Még a kevésbé súlyos hallássérülésnél is (41-60 dB) közelről érthető a beszéd, de a halk és távoli beszéd csak 50%-a követhető • Szájról olvasási kép elmaradása nem támogatja a beszédértést • Megkésett beszédfejlődés → hátráltatja a gondolkodás fejlődését → nem alakul ki a gyermek verbális fogalomrendszere az őt körülvevő világról.
- 9. Nyelvi diszfunkciók, osztályozásuk1. Ok szerint : organikus eredetű beszédzavarok (hallássérülés, a hangképző szervek organikus hibája, az agyműködés, illetőleg az idegrendszer szervi zavara), funkcionális beszédzavarok (pl. bizonyos percepciós zavarok), pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén afónia), környezeti tényezők (leggyakrabban az ingerszegény környezet) eredményezte beszédzavarok.
- 10. Nyelvi diszfunkciók, osztályozásuk2. A zavar keletkezési körülményei szerint : veleszületett zavarok, szerzett zavarok. A folyamat-működés szerint: A beszédészlelés zavarai, A beszédmegértés zavarai A beszédindulás zavara, A beszédprodukció zavarai Gósy,2000
- 11. A beszédben akadályozottság (beszédfogyatékosság,beszédzavar, beszédhiba) beszédfejlődési elmaradások − (megkésett beszédfejődés, akadályozott beszédfejlődés, diszfázia), artikulációs zavarok (pöszeség, rinolália, rinofónia), beszédritmuszavarok (hadarás, dadogás), centrális zavarok (dizartia, affázia), parciális teljesítményzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), hangképzési zavarok (diszfónia). Gyógyped. Lex., 2001
- 12. Nyelvi nehézségek ahallássérült gyermekeknél 1. • Zavar a beszédészlelés és beszédértés terén 1. mentális lexikon - a szókincs jellemző hibái,akár 2-3 éves lemaradás a szókincsben - szemantikai problémák, - ismeretlenek számára a rokon értelmű kifejezések, szókapcsolatok - értelmezési nehézségek → az olvasott szövegből nem képes a kulcsszavakat kiemelni → olvasási és fogalmazási problémák - szókincsében főnévi dominancia – mesterségesen alakíthatóak az egyéb szófajok - szó-fogalom elem rögzítési nehézsége, beépítése a passzív szókincsbe, majd aktivizálása hosszú folyamat
- 13. Nyelvi nehézségek ahallássérült gyermekeknél 2. • 2. grammatika - nehezített a szerkezetalkotás(szintaktika) → szóvégi toldalékok, a szórend hibái névmások, névutók, igekötők, határozószók helytelen használata hiányos értés a szólamokban, hasonlatokban, mondásokban (pl. töri a fejét stb.) • 3. artikuláció ( a hangok helyes ejtése) - hosszú és rövid magánhangzók felcserélése zöngés-zöngétlen tévesztések sziszegő hangok hibái (a hallási kontroll hiánya miatt) a szupraszegmentális elemek ( hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó stb.) hibás alkalmazásai. • 4. szemantikai és pragmatikai hiányok
- 14. • Példák A szemantika anyelvi funkcióknak az a része, amely a szavak, frázisok, mondatok jelentésének megértésére vonatkozik, valamint a szavak beszéd közbeni helyes használatára. - problémájuk van az absztrakt, elvont szavak jelentésével /pl. „furcsa”, „kíváncsi”/, vagy érzelmeket, indulatokat kifejező szavakkal /pl. „zavartság”, „aggódás”/, vagy olyan szavak jelentésével, amik bizonyos állapotra utalnak / „önállóság”, „jártasság”/, vagy fokozatokat, mértéket kifejező szavakkal /”lényegesen”, „körülbelül”/. „14 éves fiú , akitől megkérdezték, hogy sok időt szokott-e tölteni a barátaival? Ő erre értetlenül nézett, azt válaszolva, hogy nem érti, hogy lehet az időt tölteni, amikor csak a vizet szokták tölteni a pohárba” - nem képes a mondatból kiemelni a lényeget. Ha a mondatban változtatják az alanyt, a tárgyat, számukra elhomályosul a mondat jelentése Ezt példázza: „Ide tudnád adni azt az atlaszt a polcról?” Erre ő azt válaszolta: „Az Atlasz-hegység Észak-Afrikában van.” • A pragmatika a nyelvi funkció azon területeit foglalja magába, ami a nyelvhasználat társadalmi kontextusában jelentkezik. Tisztában kell lennünk azzal, amit mondunk, ahogyan mondjuk, mikor mondjuk, és hogyan viselkedjünk különböző emberekkel. A pragmatikai nehézségekkel küzdő gyerekek kommunikációs szokásai gyakran udvariatlannak, gorombának, tapintatlannak tűnnek. /2001. Caroline Bowen/
- 15. Definíció értelmezése A határbevételaz összbevételnek az a növekménye, amely a kínálat egységnyi, ill. infinitezimális növelésével érhető el. A határbevétel és a határköltség nagysága a tőkés vállalatok üzletpolitikájának fontos meghatározója. Szabad verseny esetén a határbevétel és a határköltség az árral azonos. Monopólium fennállásakor a határköltség kisebb, mint az ár, mert nagyságát a keresletrugalmasság is befolyásolja. Ez az összefüggés jut kifejezésre az ún. Amoroso-tételben is, amely szerint a határbevétel = ár – _ _ár______ rugalmasság Közgazdasági kislexikon 1997
- 16. Szövegfeldolgozás „Már a merkantilistákés fiziokraták is alkalmaztak matematikai módszereket, példa erre Quesnay újratermelési sémája. Marx műveiben is sok példáját találjuk a mennyiségi elemzésnek, újratermelési sémája a modern input- output analízis közvetlen elődjének tekinthető.” Közgazdasági kislexikon 1997
- 17. „Tekenfilmek és afigyelemzavar” Zsörtölődnek a je ouders is, hogy veelvuldig naar de televisie kijken versuft a gyereket? Zie je vel: tudományos vizsgálat bizonyítja, dat igazuk van – op zijn minst bizonyos fajta tekenfilmek esetében.
- 18. A befogadással kapcsolatosfogalmak • Szegregált oktatás: az épektől elkülönített, speciális iskolákban történő iskoláztatás. • Integrált nevelés: „az 1970-s években elindult pedagógiai irányzat, melyet a tanulásban valamilyen oknál fogva akadályozott – pl. fogyatékosság, képességzavar, szociális hátrány – gyermekek együttes, a lakóhelyhez közeli nevelését, oktatását jelenti a kortársakkal.”(Pedagógiai Lexikon,1997.) • Inklúzió = befogadás: az ilyen iskolák szemléletére jellemző, hogy figyelembe veszi minden gyermek egyéni sajátosságait „hogy nem kétfajta: ép és fogyatékos ember, hanem sokféle ember van, s nincs kétfajta bánásmód, csak egyféle: emberi bánásmód.” (Gordosné 2004.) → elvezet a fogyatékossággal élők teljes társadalmi integrációjához.
- 19. Integráció (fogadás) • Módszer,óraszervezés nem változik • Frontális, teljesítményorientált stílus • A gondokért maga a gyermek a felelős • A gyógypedagógusra hárul a probléma megoldása • Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban Inklúzió (befogadás) • Módszer, óraszervezés nem hagyományos • Differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógia • Gondok esetén a pedagógusnak kell változtatnia • A gyógypedagógus partner a megoldásban • Szemléletváltás a teljes tantestületben
- 20. A befogadó pedagógusközösség Atanítási programok rugalmas kezelése: változtatás elhagyás kiváltás kompenzálás A differenciálás képessége Egyéni sajátosságok figyelembe vétele Tanulásszervezésben jártasság Kompetencia az integrált nevelésben Elemi ismeretek a sérülésekről, a sajátos nevelési igényről A pedagógus és a szülő szoros együttműködése, mely a siker egyik legfontosabb záloga A befogadó pedagógus attitűdje: szociálisan érzékeny empatikus toleráns hiteles képes a különbségek kezelésére együttműködő a problémamegoldásban
- 21. • Szemléletváltás ateljes tantestületben • Egyéni sajátosságok figyelembe vétele • Változtatás a módszertani kultúrában ( differenciálás, kooperatív tanulási formák alkalmazása) • A tanítási anyagok rugalmas kezelése ( más anyag számonkérése, szűkített szövegezés, vázlatos megfogalmazás stb.) • Elemi ismeretek a sérülésekről, a sajátos nevelési igényről • A pedagógus és a szülő szoros együttműködése • Kompetencia az integrált nevelésben • Követelményszint, értékelés egyénre szabva • Társak részéről igazi befogadás • A befogadó pedagógus attitűdje
- 22. A rutinok fennmaradásátigazolja: 1. 2. 3. 4. 5. A szülők megrendelése A differenciálásra alkalmas eszközök hiánya A „jó tanár” megítélésének hagyományos kritériumai Az elit iskolák eredményei Az anyagi források helyi hiánya Azonban, ha nekünk „minden gyerek számít”, akkor 5 alapvető kritériumot kell figyelembe vennünk: a pedagógus támogató szerepe képesség-és személyiségfejlesztés differenciálás gyakorlatközpontúság motiváló tanulási környezet
- 23. Differenciálás A differenciáló pedagógiaa gyermekek egyéni különbségeit figyelembe vevő, azokhoz igazodó – egyéniesítő pedagógia. SNI gyermekeknél differenciálás több szintű: 1. Differenciálunk az eljárásokban 2. A fejlesztés, oktatás céljában és tartalmában 3. A követelményekben 4. Az értékelésben
- 24. A többségi intézménybenmegvalósuló inkluzív oktatás Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal magasabb értéket kínál NEM! egyszerűen részvétet és védettséget nyújt Sikerkritérium: a tanulók beilleszkedése és a többi tanulóval való együtt haladása
- 25. Jótanácsok az integrációhoz -inklúzióhoz
- 26. Jótanácsok pedagógusoknak: • • • • • • • • • • • • Beszélgessünk négyszemközt,hogy megtapasztaljuk hogyan és milyen mértékben érti a HS. Gyerek a hozzá intézett beszédet, ill. milyen a beszédproduktuma (általában egyszerű rövid mondatok, hibás grammatikával, szórenddel, inadekvát szavakkal) Gyakori visszakérdezéssel elkerülhető a félrehallásból fakadó félreértés Írásbeli munkái gyengébb színvonalúak, mint a szóbeli kifejezése, ne értékeljük alul nyelvtani, szórendi nyelvhelyességi hibáit, koncentráljunk a tartalomra Szövegek utasítások értelmezése nehezített a HS számára => nem érti a szövegben a szavakat, félreérti (pl.: számos=számokkal kapcsolatos), külön-külön érti a szavakat, az összefüggést viszont nem Célszerű a HS. Gyereknek szánt szöveget lerövidíteni, szigorúan a tartalom megtartásával „” Optimális, nem túlzó hangerő, artikuláció, hanglejtés, beszéddallam Pótelem Osztálytársak felkészítése a HS gyermek érkezésére=> normál hangerővel beszéljenek a HS Gyhez, hátulról ne érintsék, ha nem figyel kerüljenek elé, vigyázzanak a HS Hk-re, CI-re, mert nagyon drága készülékek HS Gy is részt vehessen az osztálybeli felelősi feladatokban (pl.: hetes, ügyeletes) HS GY elől üljön, háttal az ablaknak, Bajuszos, szakállas tanárok beszédét nehéz leolvasni a szájukról A tanár ne beszéljen a tábla felé fordulva, mert így a HS elesik a szájról olvasási képtől A tanár beszéd közben ne sétálgasson a sorok között a hangterjedés és a szájról olv. kép hiánya miatt, HK-CI csak 1-2 m-en belül erősít ideálisan, enél távolabb fokozatosan romlik a beszédértés
- 27. • • • • • • • • • • • • Keressünk a HS.GY mellé segítő osztálytársat, aki mellette ül és segíti HS-t, ha elakadna, kölcsönadja HS-nek a füzeteit lefénymásolni Tanórán a társak által mondott fontos információkat ismételjük el, hogy a HS. Gyerek is hallja, ill. irányítsuk a beszélőre a figyelmét/adjuk körbe az adó-vevőt Fontos információk kerüljenek fel a táblára (pl.: szünetek, dolgozatok időpontjai, beadandó feladatok leadási határideje, kirándulás, behozandó pénz stb….) Tananyagok vázlatai, szemléltető ábrák írásvetítőn, táblára felírva, FONTOS A LÉNYEGKIEMELÉS Sok SZEMLÉLTETÉS –VIZUÁLIS MEGERŐSÍTÉS Magnó-CD hallgatásra a tanóra elején kerüljön sor, mert hallásfigyelmük ekkor még „friss”, filmnézésnél érdemes bekapcsolni a feliratot Segédanyagokat megkaphassa tanuló cd-n, pendrive-on, kazettán stb. Számonkérésnél: – Felelésnél: négyszemközt feleltessük, kevésbé frusztráló számára, jobban érti a pedagógus kérdéseit, több lehetőség adódik a kérdés átfogalmazására – Dolgozatnál: jó, ha kiváltható házidolgozattal, feladatok megfogalmazását leegyszerűsíteni Tollbamondáskor: kérjük vissza a lediktálandó szavakat, mondatokat HS GY. Vezethet szótárfüzetet a számára ismeretlen kifejezésekről, kérdezze meg jelentésüket, rajzolja le őket Bátorítsuk HS Gyereket a kérdezésre Ha észrevesszük, hogy tanulmányi eredményeiben lemarad azonnal jelezzük a szülőnek, gypnak
- 28. Befogadási magatartás összehasonlítása 10és 16 éves korcsoportban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ált.isk középisk . a. Szeretnék barátkozni hallássérült gyerekkel b. Sokat beszélgetek vele, hogy megszeressen c. Lassan beszélek, hogy megértsen d. Biztos, hogy rossz lenne, ha valamilyen sérülésem lenne
- 29.