1. Insemnari, feljegyzések - 2023 iuni 2 - 2023 iuni 8
A ma domináns balliberális értelmiség ideológiai felsőrendűség tudata, kisebbrendűségi
komplexusból táplálkozik. Ez érvényes bármely kor domináns értelmiségére.
Ma a tudatosítás nem más, mint valami "inteligens" megszállottság.
Potentialul energetic de a opune, rezistenta sociala, impotriva puteri, se ascunde in familie,
cuplu, pe fondul acesteia, in natie. Ei sunt principalele coeziuni sociale, cei care pot opune
puteri si trebuie distruse de catre minti diabolice, prin niste miscari si "drepturi" de gen. Aicea e
vorba de partea exterioara ale problemei.
Problema mai grava este, tendinta inconstientului colectiv de catre regres, care se manifesta in
haosul acestuia si ale constiintei colective, destructurand constiinta colectiva.
Destructurarea acesta inseamna o nivelare prin fuliditate. Totul se tinde spre haos! Daca pana
acuma dictaturile au impus haosului, ca o reactie adversa, elitele globale, chiar genereaza
haosul, in armonie cu regresului inconstientului colectiv.
Bine, pe urma si ei vor un control ale haosului, dar pe fondul haosului numai, un control
"inteligent" ale haosului. Cel mai grav este ca totul se porneste din inconstient si nu de la elitele
globale, ei fiind o consecinta numai ale regresului in inconstientul colectiv. Dar asta nu scuteste
pe ei de responsabilitate, ca ei totul fac intr-un mod constient de a controla lumea.
Anglia brexitului nu inseamna ca a iesit sub influenta ideologica ale elitelor globale. Degeaba ne
bucuram de o lume bipolara, ca uni opun puteri globale ale Americii, otrava ideologica prescrie,
e prezent peste tot in lume.
Cel mai problematici sunt tineri! Cei care se nasc intr-o lume cu un gol ontologic, fara scop real
in viata in acest sens spiritual. Si ei se lipesc la acest promisiune eshatologica falsa ale
neoliberalismului. Ca neoloberalismul vine cu o promisiune ideologica ale raiului pe pamant, ca
orice ideologie pana acuma, fascismul, comunismul.
Imparatia cerurilor, in sens religios, pe fondul desavarsiri omului, contopeste contrariile. Care se
intampla si in cazul casatoriei. Foarte interesant e ca si ideologia de gen are o idee
asemanatoare de a contopi contrariile de gen, dar fara desavarsirea specificatiilor acestuia, fara
desavarsirea unicitatii alteritatii polurilor opuse de gen. In cazul lor specificatiile alteritatii,
unicitatea de gen se contopesc prin fluidizare, prin distrugerea specificatiilor alteritati polurilor
opuse, masculin si feminin. Prin fluidizare se distruge unicitatea alteritatii genurilor, care ar
trebui in sens invers dezvoltate prin desavarsirea lor spirituala.
In final, ideologia de gen face o fuziune fortata intre polurilor opuse ale genurilor, pe fondul
nedesavarsi, distrugerea alteritatea unicitatii ale polurilor opuse de gen, chiar prin negarea
genurilor. Cam asa se construieste raiul ideologic de gen pe pamant.
Si pe urma nu uitam ca relativismul stiintific, da un cadru stiintific fals ideologiei de gen. Omul de
mult a facut compromis cu gandirea relativista, crezand ca un spirit mai inalt fata de dogmatism,
dar acuma da roadele sale diabolice.
Legea Cutia-Pandorei lumea stie de mult. Dar nu s-a ridicat la nivelul constiintei ca, cutia e in
noi, e inconstientul nostru, pe care nu controleaza constientul, prin integrarea inconstientului in
constient, spiritul diabolic poate sa scapa din cutie, dupa ce s-a umflat datorita hybrisului
omului, nu poti poruncii inapoi.
Amit ma tudatosításnak neveznek, az azt jelenti, hogy hogyan tegyük megszállottá az
egyoldalúan racionális tudatot, a fölöttes én manipulálásával.
2. Ma, amikor egyre nagyobb ideológiai, politikai, balliberális kampányok vannak a gyűlölet ellen,
engem egyre jobban aggaszt, ami majd ebből következik.
Jézus egyszerű szavai jutnak eszembe: "Az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül van." Ez egy
lélektani értelemben vett árnyékra utal, mely mind annyiunkban ott van. A gyűlölet az árnyékból
jön, amire azt mondani, hogy csak ők, az ellentábor gyűlöl, az az árnyék projekciója.
A történelemben eddig a kollektív árnyék projekciók vezettek népírtáshoz, diktatúrához. Azok-é,
akik nem látják saját árnyékukat.
Ma a balliberálisok, akiknek kedvence a gyűlölet elleni harc, saját árnyékuk projekciójából élnek,
amiből Hitler, meg a kommunisták is éltek. Sajnos a modernitásba az árnyék projekciója szűli a
ideológiai megváltás eszméket és a földi paradicsom igéreteket. Ez alól sem a balliberálisok,
sem a zőldek nem kivételek, mert ők is, mint mindannyian a történelemben, a kollektív
tudattalan törvényszerűségeinek kénytelenek engedelmeskedni.
Ez már manipuláció a javából: a kisember számára lelkiismereti kérdéssé kell tenni a
környezetvédelmet, jól betáplálni a felettes énbe, de a nemzetközi elit érdekei, soha sem
környezetszennyezők, sőt, még ők használják fel a környezetvédelmet, a társadalom
manipulációjára, hatalmuk növelésére, a tömegek kontroljára.
Megkérdem, hogy a Kolozsvári Rádió szerkesztőségében, akik ezt a lelkiismereti, fölöttes én
manipulációját folytatják, hányan festik a hajukat?! Ugye, az nem környezetszennyező. Láttam
arrogáns környezevédőket festett hajjal.
A környezetvédők miért nem akarnak békét a környezetért?! A fegyvergyártást még nem
hallottam hibáztatni a környezetrombolásért. Melyik lehet vajon környezetszennyezőbb, a
húsállattartás, vagy a fegyvergyártás?! Gondolom a környezetvédők, akik vegánok, azok
nyugodtan eszik festett hajjal a vegán ételeket, s szurkolnak Amerikának az oroszok ellen, mert
ugye, az "igazságos" háború nem környezetszennyező!
Valójában egyetlen egy háború van! Az ember háborúja önmaga lelkében, mert minden háború
eleve ott folyik. Magunk ellen fojtatott háborunk tesz hamisá mindent, mert valójában a
hybrisünkért harcolunk önmagunk ellen. Hogy képesek vagyunk megmenteni a természetet,
pusztán racionális alapokon, csak a hybris része, ami majd egyszer összeomlik. A hybrisnek
nincsen végtelen növekedése, amit haladásnak neveznek.
A racionális étkeztetést már megismertük a kommunizmusban, mit jelent, amikor egy diktátor
megalomániája kontrolálja mennyit, mit eszel.
Ceausecu kivette a szánkból a húst, mert az ország tartozott. Miért, egy megalomán iparosítás,
építkezés miatt. Úgy néz ki, hogy a zöldek is kiveszik a szánkból a húst, vagy meglehet, hogy
magát a természetes ételt is, mert a földet meg kell menteni. A művi kaja meg alkalmasabb lesz
a társadalmi kontrolra!
A kommunisták a munkásosztályt akarták felemelni, Hitler a németeket, diktatúra lett belőlük. A
zöldek a természetet. Vajon ebből is diktatúra lesz?! Félek, hogy igen, mert a világelit beállt
mögéje. Ugye, ez a liberálisok szerint összeesküvés elmélet. De a hatalmi hybris megléte, mely
birtokba vett eddig minden felszabadítási mozgalmat, nem összeesküvés elmélet. Verena Kast
jungiánus pszichológus irja, hogy minden felszabadítási mozgalom a fasizmus magvait hordja
magában!
A kommunizmus bukása, vagy buktatása?, után az volt, hogy tudjuk mit kell tenni, mert végre
az inteligencia vette át a hatalmat. Ezt sugalta a "demokratikus" Nyugat is nekünk. Jung írta az
I. VH után, hogy az emberek azt hiszik, hogy inteligensebben kerültek ki a világégésből,
tanultak. Nem, csak a lelkük démonait fojtották el egy időre. Amely ha kipiheni magát, újra
támad.
A kommunizból is valahogy hasonlóan kerültünk ki, csak megfeledkeztünk az árnyékunkról,
3. melyet sikerült elfojtanunk a kommunizmus idején a diktatúrának köszönhetően, hogy aztán a
kommunistákra projektáljuk. De ez az árnyék újra támadott 89 után is, amit azzal lepleztünk,
hogy ez az átmenet. A korrupciót, a pártos konfliktusokat az átmenet számlájára írtuk, hogy hát
ez a göröngyös út vezet a jogállamisághoz, amit meg kell tanulnunk.
A racionális tudat hybrise elhiteti, hogy racionálisan majd megoldható lesz minden, mert a
fejlődés egyre jobban növeli az inteligencia hatékonyságát. Ebből származik az a hamis tudat,
hogy majd eljön a zöld menyország. És nem potyára használtam a "menyország" kifejezést,
mert a diktatúrák mögött, mindig is egy iracionális, archetipális földi menyország fantazma állt.
Ja, hogy volt eddig, ami volt, de most az inteligencia vette át a hatalmat?! Ezt sugallja az erre
tartó liberális ideológiai eszme. Jung írja, hogy a racionális tudat, amikor egyoldalúvá válik,
szembefordulva a kollektív tudattalannal, a tudattalan erők veszik át fölötte a hatalmat, s
diabólikusá válik. Ezért lesz minden ideológikus megváltáseszméből diktatúra.
Az elfojtott kollektív tudattalan árnyékká válik. Ezért nem hiszek abban, hogy a szemét egyre
inkább inteligens kezelése megold valamit. A szemetét, mondjuk azt, hogy lehet megoldja, de a
tudati egyoldalúság, s annak árnyéka, ami mögötte van, azt nem oldja meg. Mert a természet
bennünk van, amiből árnyékot csináltunk. Ezért a bennünk lévő természet ellen harcolunk, a
külső pusztítás, csak ennek következménye és ezt nem oldja semilyen inteligencia, csak a tudat
békélye, önmaga tudattalan mélyrétegeivel, vagyis az ember békélye önmagával.
Nem lehet a történelmi múltat csak úgy flegmatikusan leírni, mint ahogy némely liberális,
csörtető, tolforgató teszi. A kollektív történelmi árnyékkal, ami Trianonhoz vezetett, a
nemzetiségek elnyomása, azzal már illene szembesülni. Vagy a Trianon-gyász épp arra jó,
hogy múltunkkal ne kelljen szembesülnünk?!
Olvasom Salat Leventénél, hogy maga a román állam sem nagyon igyekezett bennünket
integrálni. Ez így magában, a történelmi összefüggéseket nékülöző igazságában, úgy csórén
igaz. De történelmi összefüggéseibe helyezve, meg kellene látni az okokat is, amik rajtunk
múltak, múlnak, hogy miért. Az egyik, a múlt be nem ismerése, a történelmi hibáink be nem
ismerése. Mi beszélünk Trianoni-traumáról, de senki nem mondta még ki senki, magyar részről,
hogy a magyar uralom is lehetett trauma a románok számára. Trianon előtt, és Észak-Erdély
elcsatolása idején.
A Trianon-traumát egyszerűn leírni, mintha nem is létezne, lélektanilag nem helyes, mert létét
nem a nacionalizmusnak köszönheti, hanem magának Trianonnak. A Trianon-traumának két
oka van: az, hogy egy teljesen illuzórikus birodalmi hybris kapta meg a nem várt
kegyelemdöfést, mely azért bűnhődött traumával, mert nem számolt a valósággal; a második
ok, a nem várt hírtelenség, a traumatikus sokk, ahogy bekövetkezett.
Trianon esetében a gond, amit a nacionalisták elkövetnek, a lelki seb, a fájdalom, már, már,
mesterséges, kultikus, ápolása, de persze nem a gyógyulás irányába.
Persze itt egy mesterkélt fájdalomról van szó, mert ezt már közülünk nem élte át senki. De azt
sem mondhatjuk, hogy nem létezzik, mert ott van a magyarság kollektív tudattalanjában, mint
lelki seb. Ezért kéne a tudatba emelni a történelmi lelki sebet, szembesülni vele, de annak
okaival is, a magyarság hibáival, mert a történelmi árnyékunkkal való szembesülés teszi
fontossá a trauma feldolgozását, mert az ányékkal való konfrontáció nélkül a traumát sem lehet
feldolgozni.
Az inteligensnek tűnő liberális nyegleségnek nem tudok igazat adni, mely csak úgy leírja a
keserű történelmi tapasztalatot. Hogy egy világ csak elsülyedt, az nem azt jelenti, hogy nem
létezik. Az lesülyedt a kollektív tudattalanba. Mert esetleg elfolytódot. Az ilyen világok
démonként térhetnek vissza a tudattalanból!
Hogy a múlt ne kísértsen feldolgozatlan traumaként, Trianon esetében két dologgal kell
4. szembesülni. Az egyik a nemzetiségek elnyomása, mint egyik ok. A másik, hogy jól hangzik a
Nagy Magyarország, de lásuk be, hogy nem volt az, hanem egy nemzetiségi konglomerátum
volt, mely erőszakosan volt összetartva, a habsburgoknak köszönhetően, mely még
szellemében sem volt magyar. A magyar Nagy Magyarország, Trianon után születet, egy fajta
érzelmi ősvigaszként. Lássuk be, hogy Mátyás óta, Magyarország, a maga középkori
valóságában nem volt életképes, a török és a habsburg között. Az élhető Magyarország, az
Trianonban született. Akik Bibót olvassa rájön arra, hogy mik voltak a történelmi hibáink és miért
fájlaljuk Trianont, valami teljesen nem egészségesen, folytatván a Trianon előtti nemzeti tévútat.
Visszatérve a problémára, hogy mi az, ami rajtunk múlott, hogy a román állam sem igyekezett
integrálni bennünket. Egy alkalommal azt mondta nekem Ovidiu Hurduzeu román író, hogy a
románoknak az fáj, hogy a magyarok elutasítják őket, s ebben igaza van. Mert ez a trianonos
megveszekedettség egy elutasítást eredményez a többség fele, melyet minden nap az
értésükre adunk. Ha mi elutasítjuk őket, akkor ne is várjuk, hogy integráljanak. Katit csak úgy
lehet táncba vinni, ha ő is akar menni.
Traumáink megértését ne várjuk el addig, míg mi nem szebesültünk történelmi hibáinkkal a
nemzetiségekkel szemben, mert csak akkor értjük meg a történelmi megbékélés titkát, ha a
párhuzamos traumák sorozataként kezeljük. Csak akkor lesz párbeszéd, ha belátjuk a
párhuzamos traumatizáltság történelmi realítását. A történelem kellemetlen oldalának nyegle,
liberális elutasítása, csak pszichológiai értelemben vett hárítás!
Egy nemzetközösség akkor marad meg, ha kollektív tudatának vannak a kollektív tudattalan
energiából származó vitális tartalmai, ami a kultura nagy archetipális képeiben nyilvánul meg.
A nacionalizmusok, konzervativizmusok, ilyen szempontból steril nullák. Pusztán csak a politikai
akarnokság eszközei.
Az életenergiákkal egyre rosszabbul álunk, de maga az emberiség is, melynek része vagyunk.
Esélyeink nem nagyok. Lehet, hogy a magnak el kell halnia, hogy valami újjászülethessen.
Ma egy nemzet, kisebbség, megmaradása az akarat kérdése. A hagyományos kultúrákban,
ösztön-akarat. A túlélési akaraté, ami a kollektív tudattalanból indul. A megmaradás, mindig egy
a pusztán tudati akaratot meghaladó erőnek köszönhető. A tudati akaratnak ezzel kell
összhangban lennie, hogy aktívan tartsa, vagy aktiválja, ha szükséges.
Azt szoktam mondani, hogy a megmaradás, valami láthatatlan erönek köszönhető, mely a
kollektív tudattalanban egyedül képes egyesíteni a vitális energiákat. Ezt nem helyettesítik a
családtámogatások. Dél-Kórea nagyban támogat, s fogynak, mint a legyek a fagyban.
Amikor az ösztönök túlélési energiái kimerülnek, az öszönöket elfolytó, egyoldalúan racionális
tudatnak köszönhetően, helyébe lépik az elfolytó kollektív tudatnak az akarata.
Ez az a megmaradási akarat mesterségesen generált, mint a családtámogatás, mely részét
képezi a megmaradási akaratnak. Ekkor már nincs igazi, ösztönös, túlélési akarata a
közösségnek, s ekkor lépik képbe a politikai érdekek kreálta, teljesen mesterséges, nemzeti
megmaradási szándék.
Nemzeti, már csak külső csomagoló anyagában, mert az ösztönök önkifejezése, már nem
kulturális kreatív erő, mely az archetipális univerzalítás szellemi valóságában képes kifejezni a
közösség szellemi egyediségét. Ilyenkor a nemzet, már csak eszköz a politikai akarnokok
kezében.
Amikor a közösségről van szó, akkor is az emberből kell kiindulni, mint szellemi egészből, mint
tudat és tudattalan egysége. S nem az egyoldalú tudat kreálmányaiból, mint a haszonelv,
hatékonyság. A nemzeti politikum, a nemzetet, a maga szempontjából, már csak ezekből a
szempontokból képes elgondolni, s nem mint szellemi egészet, totalítást.
5. Gondolatok, Amerika - Kína konfliktus margójára.
Amerikának nem Tajvan az igazi probléma, hanem a "kommunista Kína"! Részben, ezzel nem
mondtam újat.
Amerika úgy érzi, hogy eddig mindenkit le tudott győzni, aki világhatalmat akart: Hitlert, meg a
kommunizmust. A C.I.A.-nak nagy szerepe volt a már válságban lévő kommunista tábor
felrobbantásában.
Kína azért szálka Amerika szemében, mert úgy érzi., hogy győzelme nem teljes, ameddig
Kínában kommunista vezetés van. Kínában meg tudják, hogy Amerikával szemben, csak, mint
kommunista Kína maradhatnak meg, egy reális ellentét párt képezve.
Amerika úgy érzi, hogy világtörténelmi szerepe sikertörténet. Amire még ez után kell feltennie a
koronát.
Kína meg úgy érzi, hogy hosszas megaláztatás után, most kezdődött el történelmének egy
újabb sikertörténete. Kína is úgy látja, mint Amerika, hogy világtörténelmi szerepének a
csúcsára juthat. A gond az, hogy ebben egyik sem akar osztoszkodni, még akkor sem, ha Kína
visszafogottabbnak látszik, mint Amerika, nagyon jó érzékkel, gazdasági alapokra helyezve
eljövendő világhatalmát. Hogy végül ki jusson a csúcsra, ki lesz az abszolút sikeres, arról fog
szólni a jövő "világáborúja"!
S a világ, szellemi alapjaiban, egyre jobban degenerálódik. A régi civilizációk szellemi alapokra
épültek. A ma világhatalmi állapota, diabólikus alapokon áll és bukik.
Min alapszik a hajfestés?! Majmoláson! Vagyis az emberi, szellemi, identításvesztésen. Korunk
űzlete, civilizációja, a kapitalizmus alapszik ezen. Ez egyben vitalítás, kreativitás vesztés.
Leginkább az untat, akit lenézünk. Ennek van egy ellentétes oldala is. Akit lenézünk, az ott van
bennünk a lélek mélyén és szenved, mert mi unjuk saját, belső, önmagunkat, vagyis annak egy
részét, árnyékunkat. A legunalmasabb mindenkinek a saját árnyéka. Ha másra vetítjük ki, akkor
árnyékunk projekciója révén válik embertársunk lenézetté és unalmasá.