Menekültválság és biopolitika/Migration Crisis and Biopolitics

1. Menekültválság és biopolitika
Otthonlét – idegenség
Kolozsvár, 2017. június 22–24.
Erdélyi Politikatudományi Konferencia
Antal Attila
Tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)
Koordinátor (Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)

2. TémakörökTémakörök
I. Kiindulópont
II. Biopolitikai keretrendszer
III. Az Orbán-kormány és a menekültválság
IV. Következtetések

3. I. KiindulópontI. Kiindulópont
Nem (csak) hagyományos ellenségképzés és nem (csak) a
politikai idegen kategóriája

4. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Mi a biopolitika?

5. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
A biopolitika kezdetei
20. század eleje: Rudolf Kjellén: az állam egy „szuper-
individuum”, amelynek természetes formája a nemzetállam
Organicista megközelítés
20. század első fele: nemzeti szocialisták (állami szintű
biopolitika, rasszista, totalitárius)
1960-as évek: biopolitológia (politikatudományi és biológiai
módszerek a választói viselkedés megértésének vizsgálatában)
1960-as, 1970-es évek: ökológiai biopolitika, majd
technocentrikus biopolitika

6. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Michel Foucault: Az állam biohatalma
A biopolitika nem elsősorban biológiai determinációkról szól
Az „élet” kerül a politikai stratégiák és a történelem
középpontjába
Az állam elkezdi magára vállalni az élettel kapcsolatos
szabályozást, menedzselést
17. századtól kezdve jön létre a biohatalom: értékesség és
hasznosság
Eleinte nem azonos a politikai szuverénnel, aki inkább az élet
elvételéről vagy arról dönt, hogy életben maradunk-e

7. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Michel Foucault: Az állam biohatalma
Feljogosítottnak érzi magát az értékelésre, ítélkezésre,
intézkedésre
A szuverén hatalom egybeolvad a biohatalommal: döntés az
élet meghosszabbításáról, irányításáról
A biohatalom formái: az egyén teste feletti hatalom és
népességszabályozás
A politikai szuverén hatalma az életet menedzselő, uraló erővé
vált és egyúttal meg is szabadult mindent addigi kontrolljától

8. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Michel Foucault: Az állam biohatalma
A 17-18. századi politikai-katonai diskurzusnak faji-biológiaivá
vált
A rasszizmus komoly hatást gyakorolt a biohatalomra
A politikai megosztottság mesterséges eszközökkel való
túlfeszítése, az ellenségképzés, az egymás alá- és fölérendelt
fajok képzete, fajok közötti háború
Dinamikus viszonnyá kapcsolódik össze egyes emberek élete
más emberek halálával: tényként kezelve azt, hogy annyira
tudunk élni, amennyire másokat meggyilkolunk

9. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Michel Foucault: Az állam biohatalma
Állami rasszizmus (nácizmus és szovjet államszocializmus):
 a rasszizmus a modern állam fegyvereként
 nem az állam lesz az az eszköz, amelyet az egyik faj használ fel a
másikkal szemben
 maga az állam lesz az integritás védelmezője, és a faj tisztaságának
garantálója

10. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Giorgio Agamben: A puszta élet feletti uralom
A szuverén hatalom Agamben szerint a politikai rend
termelésével hozza létre önmagát
Ehhez van szükség a kivételes állapotra: ez a jog felfüggesztése
és az emberek jogi/politikai státuszuktól való megfosztása
A politikai közösségből való kizárás: zoē vs bios
Az emberek puszta léte (bare life) az államtól függ: az állam
államosítja a magánszférát
A római jogi homo sacer alakja

11. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer
Giorgio Agamben: A puszta élet feletti uralom
A nyugati politika (a szuverén hatalom maga) a kezdetektől
biopolitika
Az állam már meglévő biopolitikai szükségszerűségének
kiterjedés
Szándékolt és kierőszakolt kivételes állapot: koncentrációs
táborok, ahol az állam közvetlenül uralja a puszta életet
A kivételes állapot a modern állam biopolitikai hatalmának
legmagasabb szintű megnyilvánulása

12. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
1. Az ellenség felmutatása a Keleti pályaudvaron

13. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
2. Nyelvpolitikai térfoglalás: MIGRÁNS

14. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
3. A kerítés

15. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
4. Gyűlöletkampány óriásplakáton

16. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
5. A nemzeti konzultáció: bevándorlásról ÉS terrorizmusról

17. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
6. Népszavazás

18. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
7. Alaptörvény-módosítás
„Terrorveszélyhelyzet
51/A. cikk
(1) Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére
terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy
terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a
terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a
Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet időtartama
meghosszabbítható.”

19. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
8. Túl a menekültválságon: terrorizmus, „Brüsszel”, belső
ellenség

20. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság
A menekültellenes politika összetevőjeA menekültellenes politika összetevője Biopolitikai relevanciaBiopolitikai relevancia
1. Az ellenség felmutatása a Keleti pályaudvaron A politikai ellenség biológiai felmutatása
2. Nyelvpolitikai térfoglalás: MIGRÁNS
Diszkurzív politikai ellenségképzés jelenlévő
„ellenség” hiányában is
3. A kerítés
A felkeltett biztonság-érzet és veszélyeztetettség
érzés materiális kielégítése
4. Gyűlöletkampány óriásplakáton
A gyűlölet elmélyítése és kiterjesztése az EU
irányába
5. A nemzeti konzultáció: bevándorlásról ÉS
terrorizmusról
Az ellenségképzés megerősítése: terrorista-
identitás
6. Népszavazás
A menekültellenes politika társadalmi
legitimációja
7. Alaptörvény-módosítás
A menekültellenes politika közjogi legitimációja,
és további belpolitikai ellenségképzés
8. Túl a menekültválságon: terrorizmus,
„Brüsszel”, belső ellenség
A menekültválságon túli biopolitikai küzdőterek
megnyitása

21. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
A menekültellenes gyűlöletkampány környezete
TÁRKI, 2016

22. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
A menekültellenes gyűlöletkampány környezete
TÁRKI, 2016

23. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
Konstans xenofóbia
TÁRKI, 2016

24. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
A menekültellenes politikaA menekültellenes politika
összetevőjeösszetevője
A magyar társadalombanA magyar társadalomban
tett érhető biopolitikaitett érhető biopolitikai
félelemfélelem
A kormányzat által generáltA kormányzat által generált
morális pánik (Kitzinger,morális pánik (Kitzinger,
2000)2000)
1. Az ellenség felmutatása a
Keleti pályaudvaron
X X
2. Nyelvpolitikai térfoglalás:
MIGRÁNS
X X
3. A kerítés X
4. Gyűlöletkampány
óriásplakáton
X X
5. A nemzeti konzultáció:
bevándorlásról ÉS terrorizmusról
X
6. Népszavazás X X
7. Alaptörvény-módosítás X
8. Túl a menekültválságon:
terrorizmus, „Brüsszel”, belső
ellenség
X

25. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések

26. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
 Nem újdonság a biopolitika (pl. „23 millió román”)
 A magyar kormányzat biopolitikai keretrendszerben kezelte a
menekültválságot
 A kormány a társadalomban immanens biopolitikai félelmekre
játszott rá
 Ebben a fő eszközök: az ellenségképzés, a morális pánik, az
erőteljes médiakampány
 Óriási veszélyek rejlenek a biopolitikai ellenségképzésben: nem csak
a nem saját állampolgárok, hanem az egész politikai közösség
vonatkozásában
 Melyek a modern állam szükségszerű biopolitikai jellegének
határai?

27. HivatkozásokHivatkozások
Agamben, Girogio (1998): Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life. Ford.:
D. Heller-Roazen, Stanford, California: Stanford University Press
Agamben, Girogio (1999): Remnants of Auschwitz: The Witness and the
Archive. Ford.: D. Heller-Roazen, New York: Zone Books
Agamben, Giorgio (2005): State of Exception. Ford.: Kevin Attell, Chicago: The
University of Chicago Press
Foucault, Michel (1990): The History of Sexuality, Volume 1: An Introduction.
Ford.: Robert Hurley. London: Penguin
Foucault, Michel (2003): „Society Must Be Defended”, Lectures at the Collège
de France, 1975-76. Ford.: David Macey. Szerk.: Alessandro Fontana, Mauro
Bertani. London: Penguin
Kitzinger Dávid (2000): A morális pánik elmélete. Replika, 40 (2000. június):
23–48.

28. HivatkozásokHivatkozások
Lemke, Thomas (2011): Biopolitics: An Advanced Introduction. New York,
London: New York University Press
O'Donoghue, Amy (2015): Sovereign Exception: Notes on the Thought of
Giorgio Agamben. Critical Legal Thinking. 2015. június 2.
Simonovoits, Bori – Bernát Anikó (2016): The Social Aspects of the 2015
Migration Crisis in Hungary. TÁRKI Social Research Institute

29. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu
antal.attila@phistory.hu