Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Ökopolitika, ökoszocializmus

1,484 views

Published on

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (TEM) idén első ízben, 2017 július 10-11-én rendezte meg nyári egyetemét, amely a társadalomelmélet, társadalomkritika jövőbeni állandó találkozási pontja kíván lenni. A rendezvény címe: Posztdemokrácia, populizmus, politikai gazdaságtan.

A rendezvény célja az volt, hogy társadalomelméleti témákkal foglalkozó egyetemi hallgatók, doktoranduszok, kutatók, politikusok, illetve a társadalomelméleti témák iránt érdeklődők számára egy átfogó társadalomelméleti palettát villantson fel az adott témakörrel foglalkozó hazai szakemberek, gondolkodók közvetítésével. Az esemény mindenki számára nyitott volt, akik közösen akartak gondolkodni a kortárs társadalomelméleti témákról és a baloldalt feszítő dilemmákról, kihívásokról (az alapjövedelemtől egészen az aktuális gender-vitákig).

A nyári egyetem ezeken túl – a társadalomelmélet legjelentősebb teoretikusainak interpretálásával – bepillantást adott a TEM-ben folyó kutatási irányokba is.

A rendezvény célja továbbá azt volt, hogy egy olyan baloldali szellemi közösség kiépítésére tegyen lépéseket, amely alkalmas lehet a hazai baloldali gondolkodás megújítására, jelentős közéleti viták lefolytatására és együtt gondolkodásra. Célunk a jövőben is a közösségépítés és a közös gondolkodási, cselekvési perspektívák megtalálása.

A rendezvény második napján Ökopolitika, ökoszocializmus címmel tartottam előadást, amelynek diasora alább elérhető.

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Ökopolitika, ökoszocializmus

  1. 1. Ökopolitika, ökoszocializmus Antal Attila koordinátor Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely antal.attila@phistory.hu
  2. 2. Témakörök I. A környezetvédelem neoliberális intézményrendszere II. Ökopolitika III. Ökológiai alapok a marxizmusban IV. Ökoszocializmus V. Dilemmák: vörösek és/vagy zöldek VI. Baloldali ökopolitika
  3. 3. I. A környezetvédelem neoliberális intézményrendszere
  4. 4. I. A környezetvédelem neoliberális intézményrendszere A válság hírnökei  Rachel Carson: Néma tavasz (1962)  Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)  Garrett Hardin: The Tragedy of the Commons (1968)  Meadows et al.: A növekedés határai (1972)
  5. 5. I. A környezetvédelem neoliberális intézményrendszere  Az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciája a Konferencia az emberi környezetről  Az ENSZ Környezetvédelmi Programja 1972-től (UNEP)  A Brundtland-bizottság Közös jövőnk jelentése (1987)  Éghajlat-változási Kormányközi Testület (1988) (IPCC)  AZ ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (1992): Kiotói Jegyzőkönyv, COPs  Koppenhágai Megállapodás (2009)  Cancúni Megállapodás (2010)  Párizsi Klímamegállapodás (2015)
  6. 6. II. Ökopolitika  Ökológia: oikosz (háztartás, élőhely) + logosz (okoskodás valamiről, tan, tudomány) (Ernst Häckel)  Az ökologizmus kritikai, a felvilágosodással szembeni eszmeáramlat  Mozgalmi-közösségi jelleg és az erős morális, etikai megalapozottság  Sokféle ökológiai politika: enyhe antropocentrikus irányzattól a mélyökológiáig (bioregionalizmus, ökofeminizmus, Earth First mozgalom)
  7. 7. II. Ökopolitika Enyhe emberközpontú (antropocentrikus) Morális kiterjesztő Visszafogott holista Mélyökológia Instrumentális értékek Determinista Az ember az elsődleges érték Reformista Helyesli az iparosítást Az érző lények bírnak értékkel A természet egésze értékkel bír Ontológiai monizmus Belső érték, önérték a természet Voluntarista A bioszféra vagy ökoszféra mint érték Radikális A fenntartható jövőt védi
  8. 8. II. Ökopolitika Ökopolitika Baloldal: társadalmi kohézió, igazságosság Konzer- vativizmus: tradíció tisztelete, lokalitás támogatása Liberalizmus: szabadság- jogok kiterjesztése
  9. 9. III. Ökológiai alapok a marxizmusban  Ellentmondásos felfogások: a történelmi materializmus ökológiai érzéketlenségétől egészen a „ökológiai Marxig”  Marx és Engels ökológiai pozíciója  Korai írások, Gazdasági-filozófiai kéziratok, A tőke, Anti-Dühring, A természet dialektikája  A környezeti problémái társadalmi következményekként merülnek fel  Többek között: Engels A munkásosztály helyzete Angliában című munkájában  Valamint: „Egyaránt valamennyi érzékszervet sérti a mesterségesen felfokozott hőmérséklet, a nyersanyag hulladékaival teli levegő, fülsüketítő lárma stb., nem beszélve arról, hogy a munkást életveszély fenyegeti a sűrűn összezsúfolt gépek között, amelyek az évszakok szabályszerűségével termelik ipari veszteséglistájukat.” (Marx: A tőke)  Mind a dolgozó embereket, mind a természetet az uralkodó társadalmi osztályok zsákmányolják ki Parsons, 1977; Redclift, 1987; Deleage, 1989; Vaillancourt, 1992
  10. 10. III. Ökológiai alapok a marxizmusban  Ugyanakkor kétségtelen, hogy Marx elemzése erősíti azt a képet, hogy a kapitalizmus függetlenedni tud természeti határaitól  Marx történelemfelfogása a termelőerők határtalan fejlődését vetíti előre a szocializmus keretei között, s túlságosan evolúcionista  Ebből a szempontból nincs különbség a marxista és a neoliberális közgazdászok között?  Lebecsülik a természet hatását az emberre (mindez a masszív materialista és antropocentrikus szemléletéből következik) Martinez-Allier, 1990; O’Connor, 1991
  11. 11. IV. Ökoszocializmus  Posztmarxista szintézis (Eckersley, 1992; Pepper, 1993)  A globális környezetvédelem neoliberális intézményrendszerének kudarcai Antropocentrizmus • Antropocentrikusság és humanizmus • Pozitív emberkép • De nem mitizál • A környezeti devianciák gazdasági- társadalmi meghatározottságúak • A természettől nem lehet elidegenedni Szocialista termelés • Le kell mondani a természet kizsákmányolásáról (termelőeszközök kollektív tulajdonlása) • Társadalmi szükségletek, jólét- felfogások megváltoztatása • A kapitalizmus helyett szocialista termelés • A technológia a természethez (és benne az emberhez alkalmazkodik) • Világméretűség és kölcsönösség • Bérrabszolgaság helyett önkéntes munka Demokrácia, intézmények • Nem államellenes • Szükség van formális intézményekre • Az állam ambivalens felfogása: a tőke érdekinek megjelenítője és a szociális állampolgári jogok, valamint a társadalmi jóléti rendszerek biztosítása • Részben önellátó társadalom, magas szintű állami koordinációval • A deliberációhoz szükség van az államra • Harc a gazdasági tőke globális szuverenitása ellen
  12. 12. IV. Ökoszocializmus Környezet, kapitalizmus • A környezet lehető legtágabb meghatározása: ökoszociális környezet • Konfrontálódni kell a kapitalizmussal • A globális osztálystruktúrák vizsgálata • A kapitalizmus magában hordozza világunk környezeti pusztulását Munkások, új társadalmi mozgalmak • Szkeptikusak az indusztrializmussal és a fejlett technológiával szemben álló ökológiai megközelítésekkel szemben • A munkásság koncepciójának, politikai szubjektumának újra gondolása • Munkahelyi demokratikus önigazgatás, munkásszövetkezetek (pl. energiaszövetkezetek) • Közösségalapú termelés vagy a cserekereskedelmi hálózatok • Ugyanakkor a lokalitás nem elégséges: a kapitalizmust átalakító globális mozgalom • A munkás és környezeti mozgalmak együttműködése • Az emberek mindennapi élet- és munkafeltételei valójában környezeti kérdések (ugyanolyan a munkások, háztartásbeliek, valamint a környezet kizsákmányolása)
  13. 13. V. Dilemmák: vörösek és/vagy zöldek Alkalmas-e a baloldal a zöld értékek befogadására?  Természetes kötőerő a zöld értékek vonatkozásában az ökopolitika és a baloldal között (legalábbis a többi ideológia kontextusában)  Politikai szövetségesek, állami és közösségi beavatkozások  Ugyanakkor a zöldek sokszor vitatják mindezt: az igazi különbség nem a kapitalizmus és a szocializmus között van, hanem a kapitalista/szocialista ipar és zöld megközelítés között  A kapitalizmus és a szocializmus az ipari társadalmak valamiféle közös ideológiai elegye?  Nehezíti a helyzetet a szocializmus súlyos antropocentrikussága  DE már Marxnál is az ember és természet interakciója akként jelenik meg, mint ami a lelki és esztétikai fejlődéshez elengedhetetlen, csakúgy, mint a materiális szükségletek kielégítéséhez
  14. 14. V. Dilemmák: vörösek és/vagy zöldek Feszültségek  Ütközőzóna a szocialista produktivizmus, valamint, az a szocialisták szerint a kapitalista korszak technológiai fejlődése nem más, mint a jövő szocialista társadalmának előfeltétele  Kapitalizmus vs. indusztrializmus  A környezet meghatározása  A növekedés ökológiai határainak kérdése
  15. 15. VI. Baloldali ökopolitika  Az antropocentikusságtól az ökocentrizmus felé  A kapitalizmus hatékonyabb kritikája  Inter- és intragenerációs igazságosság  A romák bevonása az ökológiai politikába (ökogettók)  A környezeti erőforrások kommodifikációja  A transznacionális baloldali politikai szubjektum megkonstruálása: prekariátus és környezetvédelem (klímamigráció); az ökológiai válságnak kitett társadalmi osztályok transznacionális szolidaritása; civilek és mozgalmak  A baloldal és az egyházak ökológiai szolidaritása
  16. 16. Irodalom Antal Attila (2014): Ökopolitika, ideológia, baloldal. Egy baloldali környezetpolitika alapjai. L’Harmattan. Bookchin, Murray (1982): The Ecology of Freedom: The Emergence and Dissolution of Hierarchy. Palo Alto, Chesire. Bookchin, Murray (1990): Ecologizing the dialectic. In: Clark, John P. (szerk.) (1990): Renewing the Earth: The Promise of Social Ecology. London, Green Print 202–219. Bookchin, Murray (1995): Communalism: the democratic dimension of anarchism. Democracy and Nature, Vol 3., No 2. 1–17. Deleage, Jean-Paul (1989): Eco-Marxist critique of political ecology. Capitalism, Nature, Socialism, 3, 15–31. Eckersley, Robyn (1992): Environmentaloism and Political Theory: Toward an Ecocentric Approach. London, UCL Press. Gorz, André (1980): Ecology as Politics. Black Rose Books Ltd. Martinez-Allier, Joan (1990) Ecological Economics: Energy, Environment and Society. Oxford, Blackwell. O’Connor, James (1991): Socialism and ecology. In: Conference Papers by James O’Connor, Santa Cruz: Capitalism, Nature, Socialism/Centre for Ecological Socialism Pamphlet No. 1, 29–40. Parsons, Howard L. (1977): Marx and Engels on Ecology. London, Greenwood. Pepper, David (1993): Eco-Socialism: From Deep Ecology to Social Justice. London – New York, Routledge. Redclift, Michael (1987): Sustainable Development. London, Routledge. Vaillancourt, J.-G. (1992): Marxism and ecology: more Benedictine than Franciscan. Capitalism, Nature, Socialism, 3 (1), 19–35.
  17. 17. Köszönöm a figyelmet! antal.attila@phistory.hu

×