Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Társadalmi részvétel

4,446 views

Published on

Lehetőségek a társadalmi részvétel gyakorlására: részvétel a jogalkotásban, népszavazás-népi kezdeményezés, hatósági eljárásokban való részvétel.

Published in: Government & Nonprofit
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Társadalmi részvétel

  1. 1. A társadalmi részvételA társadalmi részvétel lehetőségei és jelentőségelehetőségei és jelentősége Antal Attila Energiaklub Szakpolitika Intézet és Módszertani Központ antal@energiaklub.hu
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Mi a társadalmi részvétel II. A társadalmi részvétel előnyei III. Az információhoz való hozzáférés IV. A társadalmi részvétel szintjei és szabályozása V. Aarhusi Egyezmény VI. Túl a társadalmi részvételen
  3. 3. I. Mi a társadalmi részvétel?I. Mi a társadalmi részvétel?  Alaptörvény: B) cikk (4) bek.: „A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”  Önkormányzati törvény: 2. § (4) bek. „A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.”  Kontroll-mechanizmus  A közhatalmi szervek ellenőrzése és közreműködés a döntéseik meghozásában  Nem együttdöntésről van szó  A társadalmi részvétel elmaradásának sem szankciója nincs, a részvétel nem szükséges a döntés érvényességéhez
  4. 4. II. A társadalmi részvétel előnyeiII. A társadalmi részvétel előnyei  Növeli a közpénzek felhasználásának átláthatóságát  Csökkenti a korrupciós kockázatokat  Az időhorizont problematikája  A civil részvétel fontos faktor lehet a biztonságos működést illetően (folyamatos kontroll)  Legitimációs szempontok  A társadalmi és környezeti igazságtalanságok kiküszöbölése
  5. 5. III. Az információhoz való hozzáférésIII. Az információhoz való hozzáférés  Bármilyen társadalmi részvétel előfeltételezi a nyilvánosan elérhető információkhoz való hozzáférést  Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény  Közzétételi listák  Adatigénylés: közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse
  6. 6. III. Az információhoz való hozzáférésIII. Az információhoz való hozzáférés  Mit kezdünk a megszerzett információkkal?  Hogyan illesztjük be a projektbe az információt?  Hogyan használható fel az információ a társadalmi részvételi ügyeiben?  Az információs aszimmetria kérdése
  7. 7. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása
  8. 8. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása Jogszabályok Alaptörvény 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (Kvt.) 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
  9. 9. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 1. Népszavazás, népi kezdeményezés (Európai Unió) Európai polgári kezdeményezés Lisszaboni Szerződés Az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő egymillió polgár kérheti az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen Polgári kezdeményezést úgynevezett polgári bizottság szervezhet, amelynek tagjai legalább heten vannak és legalább hét különböző tagállamban élne Egy év áll rendelkezésre a szükséges aláírások összegyűjtésére
  10. 10. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 1. Népszavazás, népi kezdeményezés (országos) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott Kizárt tárgykörök (költségvetés) Megszűnt a népi kezdeményezés országos szinten
  11. 11. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi) Az önkormányzati döntés egy fajtája A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a helyi népszavazás elrendelése A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben Kizárt tárgykörök Kötelező elrendelni: amikor törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő
  12. 12. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi) Helyi népszavazást kezdeményezhet  a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede  a képviselő-testület bizottsága  az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál (kötelező elrendelni a meghatározott aláírás összegyűjtése esetén) (Boda: 25%; Pécs: 10 %)
  13. 13. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi) Helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést  olyan magánszemély, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó lehet,  párt,  egyéb egyesület a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben szervezhet. A helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a helyi népszavazás eredménye alapján a képviselő-testület el tudja dönteni, hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen, milyen döntés meghozatalára köteles
  14. 14. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi) Helyi népi kezdeményezés: arra szolgál, hogy az önkormányzat képviselő-testülete megtárgyaljon olyan ügyeket, amelyek a hatáskörébe tartoznak Nem kötelezi az önkormányzatot Helyi szabályozás rendelkezik róla
  15. 15. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 2. Részvétel a jogalkotásban (országos szint)  A törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre, szabályozási koncepciókra terjed ki (törvény, kormányrendelet)  Korlátozások széles köre:  egyéni képviselői javaslat  a Magyar Köztársaság érdekinek veszélyeztetése (kizárt)  sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik (nem kell)
  16. 16. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 2. Részvétel a jogalkotásban (országos szint)
  17. 17. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 2. Részvétel a jogalkotásban (helyi szint)  Önkormányzati törvény: a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt  Rendelet-tervezetekkel kapcsolatos vélemények  A rendeletek hatályosulásával kapcsolatos észrevételek  Helyi szabályozások
  18. 18. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 2. Részvétel a jogalkotásban (helyi/országos szint)  A környezetvédelmi egyesület joga [Kvt. 98. § (2). bek.]:  közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában  véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit (be kell jelenteni a véleményezési igényt)  véleményezze a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését
  19. 19. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 3. Részvétel a hatósági eljárásokban (környezetvédelmi ügyekben)  Általános szabályok: Ket.  Kvt. 98. § (1): „A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”  Az érintett szervezetek bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat
  20. 20. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 3. Részvétel a hatósági eljárásokban (környezetvédelmi ügyekben)  Környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás  Ügyféli jogok  Közmeghallgatás
  21. 21. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei és szabályozásaés szabályozása 3. Részvétel a hatósági eljárásokban (nukleáris engedélyezési eljárás)  A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti nukleáris biztonsági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban – kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján – javasolt biztonsági övezet területe, de legalább a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres távolságon belüli terület [Atomtörvény 11/A. § (2b)]
  22. 22. V. Aarhusi EgyezményV. Aarhusi Egyezmény  2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről (Aarhusi Egyezmény)  Területek:  Hozzáférés a környezeti információhoz (4. Cikk)  A környezeti információk összegyűjtése és terjesztése (5. cikk)  A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban (6. Cikk)  A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos tervekre, programokra és irányelvekre vonatkozó eljárásokban (7. Cikk)  A nyilvánosság részvétele a végrehajtó jellegű szabályok és/vagy az általánosan kötelező érvényű szabályozó eszközök kidolgozásában (8. Cikk)  Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz (9. Cikk)
  23. 23. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen  A TASZ összefoglalója és jogi segítsége  Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el jogsértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet  Nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait  A polgári engedetlenkedést végző tudatában van tette jogellenességének és vállalja annak következményeit  Társadalmi szolidaritás  Nem magáért a polgári engedetlenségért (véleménye tartalmáért) számíthat szankcióra, hanem az engedetlenség keretében elkövetett jogsértésért
  24. 24. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen  A TASZ összefoglalója és jogi segítsége  Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el jogsértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet  Nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait  A polgári engedetlenkedést végző tudatában van tette jogellenességének és vállalja annak következményeit  Társadalmi szolidaritás  Nem magáért a polgári engedetlenségért (véleménye tartalmáért) számíthat szankcióra, hanem az engedetlenség keretében elkövetett jogsértésért
  25. 25. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen „A TASZ javaslatai: ha polgári engedetlenség céljából törvénysértésre készültök, előzetesen tájékozódjatok a várható joghátrányokról; törekedjetek arra, hogy a törvénysértés ne legyen aránytalanul nagyobb a kifogásolt jogtalanságnál; próbáljátok a nyilvánosság számára világosan megfogalmazni, mi a polgári engedetlenség indoka; ha lehetséges, ne akadályozzátok a szükségesnél jobban a közintézmények működését; őrizzétek meg az engedetlenség békés jellegét, és kerüljétek az ellenszegülést a rendőri vagy más hatósági intézkedéssel szemben.”
  26. 26. Köszönjük a figyelmet!Köszönjük a figyelmet! energiaklub.huenergiaklub.hu

×