Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota előadás

1,368 views

Published on

Giorgio Agamben szerint a modern politika és állam alapvető sajátossága a kivételes állapot általánossá válása. A kivételes állapot egy olyan bizonytalan, kétségekkel teli helyzet, amely a jog és a politika határterületén helyezkedik el. Ahogyan Agamben megjegyzi a State of Exception című munkájában: a rendkívüli állapot olyan „jogi forma, aminek nincs jogi formája". Ugyanakkor Agamben úgy véli, hogy a kivételes állapot nem más, mint a modern politika normál állapota. A modern állam és a modern kormányzatok a biztonságot állítják cselekvéseik középpontjába, s emiatt nem egy-egy társadalmi-politikai jelenség (gyakran társadalmi katasztrófák) okait, hanem sokkal inkább annak következményeit próbálják meg kezelni. A modern kormányzás tehát nem az okok, sokkal inkább a „következmények kormányzása". Jelen tanulmány Agamben munkássága alapján először is meg kívánja ragadni és teoretizálni szeretné a kivételes állapot fogalmát, mint amely meghatározza a modern politikát, és új kereteket ad annak. Ezt követően a kivételes állapot elméletét és az ehhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket vizsgálom meg, különös tekintettel a kivételes állapot történeti kialakulására, Carl Schmitt szerepére a kivételes állapot elméletének megkonstruálásában, valamint utóbbi irányzat Agamben által adott kritikájára. Utalni fogok arra, hogy Agamben hogyan köti a kivételes állapotot a szuverenitás és a bipolitikai hatalom kérdéshez (a Homo Sacer című kötetében). Megvizsgálom azt is, hogy a kivételes állapot hogyan értelmezhető biopolitikai szempontból és a biohatalom kontextusában. Ezt követően foglalkozom azzal, hogy a kivételes állapot Agamben szerint (Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig) hogyan lett a modern kormányzás fő paradigmája, sőt azt is mondhatnának, hogy a kivételességből véglegesség, illetve normalitás lett. A tanulmányt azt ebből eredő veszélyek és kockázatok felvillantásával, illetve a biopolitikai hatalomkorlátozás mechanizmusára vonatkozó javaslattal zárom le.

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota előadás

  1. 1. Antal Attila: A kivételes állapot mint a politikaA kivételes állapot mint a politika „normál” állapota„normál” állapota A különleges jogrend 2017. április 21. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Elméleti keretek II. A kivételes állapot meghatározása III. Kialakulás és terminológia IV. Carl Schmitt és Agamben V. Biopolitikai perspektívák VI. A permanens kivételes állapot a modern kormányzás sajátos technikája VII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmi ágat?
  3. 3. I. Elméleti keretekI. Elméleti keretek Giorgio Agamben munkássága Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life (1998) Remnants of Auschwitz: The Witness and the Archive (1999) State of Exception (2005) Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig (2016)
  4. 4. II. A kivételes állapot meghatározásaII. A kivételes állapot meghatározása Irányzatok
  5. 5. II. A kivételes állapot meghatározásaII. A kivételes állapot meghatározása Agamben elutasítja ezeket az irányokat A kivételes állapot sem a jogrendszeren belül, sem azon kívül nem helyezhető el A jognélküliség hogyan ragadható meg a jog eszközeivel? Olyan jogi forma, amelynek nincs jogi formája A jog(i) és a politikai határán helyezkedik el Probléma: a kivételes intézkedés
  6. 6. III. Kialakulás és terminológiaIII. Kialakulás és terminológia A béke és az ostromállapot elválasztása Háborús körülményekből nő ki Később a nem háborús körülmények között is általánossá kezd válni (gazdaság és társadalmi válságok) Nehéz definiálni, mert közeli viszonyban van a polgárháborúval, a felkeléssel és az ellenállással
  7. 7. III. Kialakulás és terminológiaIII. Kialakulás és terminológia A kivételes állapot (state of exception) elfogadott a német szaknyelvben (Ausnahmezustand), a szükséghelyzet is (Notstand, state of necessity) A francia és olasz terminológia: vészhelyzeti rendelkezés (emergency decrees) és ostromállapot (state of siege) Az angol-szász rendszerben: a statárium (martial law) és vészhelyzeti hatalmak (emergency powers)
  8. 8. IV. Carl Schmitt és AgambenIV. Carl Schmitt és Agamben Schmitt szerint az a szuverén, aki a kivételes állapotról dönt Politikai teológia Korlátlan felhatalmazás, azaz az egész fennálló rend felfüggesztése Az állam a jog eltűnésekor is fennmarad Az állam erőfölénye Az autoritás számára a jog létrehozásához nincs szükség jogra A döntés megszabadul minden normatív kötelékétől A szuverén kívül áll az általánosan érvényes jogrenden
  9. 9. IV. Carl Schmitt és AgambenIV. Carl Schmitt és Agamben Agamben kritizálja Schmitt-et A jog hogyan birkózik meg a nemjoggal? Schmitt koncepciója a jogon kívüli helyzet megítéléséért folytatott versengés Schmitt a diktatúrához köti a kivételes állapotot, ugyanis a diktátor/szuverén lesz az, aki összeköti a jogi és nemjogi állapotot méghozzá a jogon kívüli, mégis jogi kötőerővel bíró döntésével Schmitt megközelítése az erőszak legitimálása, valamint a nem joginak a jog területén való elhelyezése Auctoritas – potestas
  10. 10. V. Biopolitikai perspektívákV. Biopolitikai perspektívák A szuverén hatalom Agamben szerint a politikai rend termelésével hozza létre önmagát Ehhez van szükség a kivételes állapotra: ez a jog felfüggesztése és az emberek jogi/politikai státuszuktól való megfosztása A politikai közösségből való kizárás: zoē vs bios Az emberek puszta léte (bare life) az államtól függ A római jogi homo sacer alakja A nyugati politika (a szuverén hatalom maga) a kezdetektől biopolitika (biopolitics) Kierőszakolt kivételes állapot: totalitárius rendszerek, koncentrációs táborok
  11. 11. V. Biopolitikai perspektívákV. Biopolitikai perspektívák A kivételes állapot tehát a modern állam biopolitikai hatalmának megnyilvánulása A koncentrációs tábor mindenütt és mindenhol jelen lévő potencialitás
  12. 12. VI. A permanens kivételes állapot a modernVI. A permanens kivételes állapot a modern kormányzás sajátos technikájakormányzás sajátos technikája A modern politika normál állapota A modern kormányzat középpontjában a biztonság áll Nem az okok, hanem a következmények kormányzása Kikényszerített válságok menedzselése A folytonos „államcsíny” állapota
  13. 13. VII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmiVII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmi ágat?ágat? Terrorveszélyhelyzet A terrortámadás veszélyét mikor és milyen körülmények alapján állapítja meg a kormányzat? Már bekövetkezett terrortámadás esetén miért szükséges „veszélyhelyzetről” beszélni? A végrehajtó hatalomnak rendkívül nagy a befolyása a törvényhozáson: csak formálisan dönt a parlament a kivételes állapot kérdéseben, valójában maga kormányzat diszponál minden döntés felett Politikai szempontból és az agambeni biopolitika oldaláról nincs különbség felhatalmazó és felhatalmazott között
  14. 14. VII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmiVII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmi ágat?ágat? Biopolitikai hatalomkorlátozás A permanens kivételes állapot miatt nincs lehetőség diskurzus folytatására (potenciális terrorista lehet bárki) A biztonság ígérete olyan politikai hívószóvá vált, amelynek égisze alatt olyan szabadságkorlátozó mechanizmusokat is be lehet vezetni, amely nem a társadalomnak a létbiztonságát, hanem a kormányzatnak a politikai biztonságát szolgálja Maga a törvényhozás sem elegendő garancia – a végrehajtás mint biopolitikai hatalmi ág Ki kell dolgozni a modern állammal/kormányzattal szembeni, biopolitikai hatalomkorlátozási mechanizmusokat
  15. 15. IrodalomIrodalom Agamben, Girogio (1998): Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life. Ford.: D. Heller-Roazen, Stanford, California: Stanford University Press Agamben, Girogio (1999): Remnants of Auschwitz: The Witness and the Archive. Ford.: D. Heller-Roazen, New York: Zone Books Agamben, Giorgio (2005): State of Exception. Ford.: Kevin Attell, Chicago: The University of Chicago Press Agamben, Giorgio (2016): Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig. A Szem, 2016. március 27. Forrás: http://aszem.info/2016/03/giorgio-agamben-az-ellenorzo- allamtol-a-destitualo-hatalom-praxisaig/
  16. 16. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu antal.attila@polhist.hu

×