Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

A populista demokrácia dilemmái

1,549 views

Published on

A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése
Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10.

A populista pártok megerősödése, a populizmus természetének átalakulása egyfajta (neo)populista korszellemet eredményezett. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a liberális demokrácia paradigmájának el/meggyengülése, ami sok tekintetben a liberalizmus és a demokrácia közötti belső feszültségekből, álláspontom szerint főként abból fakad, hogy a liberális demokrácia közjogi leképeződése, az alkotmányos demokrácia (másként: liberális alkotmányosság) számos ponton nem tudta kezelni sem a jelzett belső, immanens feszültségeket, sem pedig a populista tendenciák megerősödését. Az előadás egyrészt arra keresi a válasz, hogy szükségszerű-e a liberalizmus és a demokrácia közötti kapcsolat, vagy pedig lehet nem liberális a demokrácia (azzal, hogy lehet-e nem demokratikus a liberalizmus csak érintőlegesen foglalkozom). Az egyik fő konklúzióm az, hogy a populizmus és a liberalizmus között lényegében egy hegemóniaharc bontakozott ki a demokrácia természetének meghatározása végett. Ez a harc felveti a hibrid rezsimek problémáját, hiszen a populista demokrácia jellegét, törvényszerűségeit tekintve nem liberális demokrácia és sok autoriter vonást is tartalmaz. Az előadás fő kérdései a következők: Demokráciának tekinthető-e a populista demokrácia vagy pedig a demokrácia és diktatúrák közötti szürke sávba, a hibrid rendszerekbe sorolható inkább? A liberális demokrácia válságának és az alternatív paradigmáknak milyen hatása van a demokrácia-tipológiákra? Megváltoznak-e a demokrácia eddigi kritériumrendszerei azzal, hogy a populista demokráciák másként gondolkodnak magáról a demokráciáról?

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A populista demokrácia dilemmái

  1. 1. A populista demokrácia dilemmái A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10. Antal Attila Tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) Koordinátor (Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Az ideológia és a demokrácia közötti kapcsolat II. A liberális demokrácia meggyengülésének okai III. A populista demokrácia IV. Hegemóniaharc a populista demokráciáért
  3. 3. I. Az ideológia és a demokrácia közöttiI. Az ideológia és a demokrácia közötti kapcsolatkapcsolat  Az uralkodó osztály kialakítása egyet jelent a világnézet (Weltanschauung) kialakításával (Gramsci)  Minden korszak vezető eszméi egyben az adott uralkodó osztály eszméi is (Marx)  Az eszmék dominanciája határozza meg az uralkodó osztályt  Szükség van-e a demokrácia ideológiai megalapozására?  Az ideológia funkciója: a politikai világ konceptuális térképe; az elmélet és a gyakorlat összekötése; legitimáló erő  A liberális demokrácia válsága egyet jelen azzal, hogy felbomlik a kapcsolat ideológia és demokrácia között?  Elegendő-e az alkotmányosság?
  4. 4. I. Az ideológia és a demokrácia közöttiI. Az ideológia és a demokrácia közötti kapcsolatkapcsolat
  5. 5. II. A liberális demokrácia meggyengülésénekII. A liberális demokrácia meggyengülésének okaiokai  A liberalizmus és a demokrácia közötti inherens feszültségek  A neoliberális gazdasági, társadalmi, politikai magyarázatok meggyengülése  Hiperglobalizáció és a nemzetállami szuverenitás meggyengülése  A liberális alkotmányosság, az alkotmányos demokrácia meggyengülése  Depolitizáció, bürokratizálódás  Legitimációs deficitek  Az antipopulizmus túltengése
  6. 6. II. A liberális demokrácia meggyengülésénekII. A liberális demokrácia meggyengülésének okaiokai Meggyengül a liberalizmus és a demokrácia közötti kötőszövet
  7. 7. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia Hibrid rezsimek
  8. 8. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia Hibrid rezsimek
  9. 9. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia
  10. 10. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia Ideológia
  11. 11. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia Ideológia
  12. 12. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia A populizmus ideológiaként áll szemben a liberalizmussal? A populizmus csakis ideológiaként alkothat egy alternatív demokráciafelfogást Csakhogy nem önálló ideológia (vö.: Mudde, 2004) A klasszikus ideológiákra hatott a populizmus Azoknak vannak populista formái (lásd: a nacionalista, populista jobboldal sikerei) A populizmus jelentéskomplexuma átalakítja az ideológiákat, s rajzuk keresztül magát a demokráciát is
  13. 13. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia Demokratikus illiberalizmus A populizmus mindig is a demokrácia része volt (Lijphart, 1999) A populizmus lehet demokratikus, de nem lehet liberális (Pappas, 2014) Demokratikus illiberalizmus: mind a kormánypárt(ok), mind az ellenzék(ük) populista Liberális demokráciaLiberális demokrácia Populista demokráciaPopulista demokrácia Többszörös törésvonalak, pluralizmus Egy törésvonal Átfedő konszenzus Ellenségképző politika Liberális alkotmányosság (kisebbségi jogok) Többségi elv (majoritanizmus)
  14. 14. III. A populista demokráciaIII. A populista demokrácia Sajátosságok Fundamentális változások magában a demokráciában, a demokráciához való hozzáállásban Többségelvűség A nép szembeállítása az elittel (anitelitizmus) Fellépés az elit hatalomkoncentrációja ellen A modern állam biopolitikai hatalma (Foucault, 1990; Agamben 1998) átalakítja a viszonyulásunkat a demokráciához: közélet és magánélet összefolyása, biztonságra törekvés, terrorizmus A közhatalmi hatalomkoncentráció megtűrése, ha az védelmet biztosít
  15. 15. IV. Hegemóniaharc a populista demokráciáértIV. Hegemóniaharc a populista demokráciáért
  16. 16. IV. Hegemóniaharc a populistaIV. Hegemóniaharc a populista demokráciáértdemokráciáért Veszélyek Melyik populizmus-típus határozza meg a demokrácia 21. századi karakterét? A populista demokrácia bizonyos tendenciái (hirdetett programjuk ellenére) antidemokratikusak Az ellenségképzés abszolutizálása Mit kezdünk a hatalom helyével? (Lefort, 1988) Üres marad, a népet emeljük be oda vagy a politikai vezért A hatalom nem maradhat többé üres
  17. 17. IV. Hegemóniaharc a populistaIV. Hegemóniaharc a populista demokráciáértdemokráciáért Demokratikus vonások Antidemokratikus veszélyek Antidemokratizmus Illiberalizmus A demokratikus vonások figyelmen kívül hagyása A politikai törésvonalak kiélezése A nemzetből való kirekesztés Antielitizmus Ellenségképző stratégia Csak ellenség van a politikában A politikai közösség létrehozására való törekvés Többségelvűség Csak a többségi akarat számít A népi részvétel középpontba állítása A kisebbség nyílt elnyomása A hatalom „helyén” a nép van A hatalom helyén a vezér van
  18. 18. HivatkozásokHivatkozások Agamben, Girogio (1998): Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life. Ford.: D. Heller-Roazen, Stanford, California: Stanford University Press Agamben, Giorgio (2016): Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig. A Szem, 2016. március 27. Foucault, Michael (1990): The History of Sexuality, Volume 1: An Introduction. Ford.: Robert Hurley. London: Penguin Gramsci, Antonio (1974): Levelek a börtönből. (Ford.: Gábor György, Zsámboki Zoltán) Budapest: Kossuth Könyvkiadó Mudde, Cas (2004): The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, 39. 541–563. Lefort, Claude (1988): Democracy and Political Theory. Cambridge: Blackwell, 9–20. Lijphart, Arend (1999): Patterns of Democracy: Government Forms and Performance in Thirty-Six Countries. New Haven, CT, and London: Yale University Press Pappas, Takis S. (2014). Populist Democracies: Post-Authoritarian Greece and Post- Communist Hungary. Government and Opposition, 49. 1–23.
  19. 19. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu antal.attila@phistory.hu

×