Hogyan lett az arányos többségi
•
0 likes•2,428 views
Az előadás a 2014-es magyar országgyűlési választás egy új elemét, a "győzteskompenzációt" vizsgálja, s annak alkotmányellenessége mellett érvel.
Recommended
More Related Content
More from Antal Attila
More from Antal Attila (20)
Hogyan lett az arányos többségi
- 1. Hogyan lett az arányos többségi? MPTT XX. Vándorgyűlés 2014. június 6-7. Antal Attila, ELTE ÁJK
- 2. Témakörök I. Dilemma II. Probléma III. Következmények IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata V. A győzteskompenzáció próbája VI. Miért alkotmányellenes mégis? VII.Megint a kompenzáció…
- 3. I. Dilemma • A választási rendszer listás (tehát az arányosságra törekvő) ágának az-e a feladata, hogy tovább erősítse a győztest? • Sérti-e a választójog egyenlőségét és azon keresztül a választói akaratot, hogy a mandátumszámítási módszer „mondja meg”, hogy a győztes mennyi szavazattal nyer?
- 4. II. Probléma • Egy b) pont… • 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról: „15. § (1) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben… b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.”
- 6. III. Következmények • A kormánypártok által kialakított új választási rendszer lényegében 764 702 töredékszavazatot „gyártott le” a Fidesz-KDNP-nek; • Ez plusz 6 mandátumot jelentett (a korábbi töredék- szabályok szerint); • Ez a kormánytöbbség kialakítása tekintetében nem, a kétharmad szempontjából pedig igencsak releváns volt.
- 7. III. Következmények Induló Egyéni választókerület Országos lista Országos lista (2010-es töredékszavazat- számítással) Összesen Mandátumok aránya Összesen (2010-es töredékszavazat- számítással) Mandátumok aránya (2010-es töredékszavazat- számítással) Fidesz- KDNP 96 37 31 133 66,83% 127 63,81% MSZP- EGYÜTT -DK- PM- MLP 10 28 31 38 19,10% 41 20,60% Jobbik - 23 25 23 11,56% 25 12,56% LMP - 5 6 5 2,51% 6 3,00%
- 8. III. Következmények Kapcsolódó elemzések • 2014. április 9. – Kétharmad: csak győzteskompenzációval (Így írnánk mi) • 2014. április 13. – Döntött a töredék (IDEA) • 2014. április 15. – Ez kellett a kétharmadhoz (Political Capital)
- 9. IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata 3/1991. (II. 7.) AB h. és 22/2005. (VI. 17.) AB h. 809/B/1998. AB h. 63/B/1995. AB h. A jogalkotó széles szabadsága Választójog egyenlősége Szavazatok azonos értéke Szavazatok egyenlő súlya
- 10. IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata 63/B/1995. AB h. „… az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak.”
- 11. IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata 809/B/1998. AB h. „A választójog egyenlőségének alkotmányos elve két követelményt támaszt a választási törvény megalkotójával szemben: egyrészt a választójog a választópolgárok szempontjából azonos értékű legyen, másrészt a szavazatok lehetőleg azonos súlyúak legyenek egy-egy képviselő megválasztásánál.”
- 12. IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata 3/1991. (II. 7.) AB határozat „A választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését. Bár az Alkotmány kinyilvánítja a választójog egyenlőségét, az állampolgári politikai akarat képviselők útján való, azaz közvetett érvényesülése természetszerűleg aránytalanságot eredményez. A választópolgár valamely párt politikai orientáltságának elfogadásával és támogatásával vállalja a választás előre pontosan meg nem állapítható következményeit.”
- 13. IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata 22/2005. (VI. 17.) AB h „… a szavazatoknak akkor lehet közel egyenlő súlya, ha lehetőség van arra, hogy egyenlő számú szavazó döntése eredményezzen mandátumot. Az Alkotmány 71. § (1) bekezdéséből következően a körzethatárok és a listákról szerezhető mandátumok meghatározásának sem célja, sem eredménye nem lehet az, hogy egyes választói csoportokhoz tartozó személyek indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek másokhoz képest.”
- 14. V. A győzteskompenzáció próbája • 2014. április 23. – Az Együtt-PM felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az NVB az 1063/2014. számú, a 2014-es választás listás eredményeit megállapító határozata ellen. • 2014. április 26. – A beadványt a Kúria a III.37.512/2014/3. számú végzésében érdemi vizsgálat nélkül utasította el. • 2014. április 29. – a pártszövetség alkotmányjogi panaszt nyújtott be. • 2014. 3141/2014. (V. 9.) AB h
- 15. V. A győzteskompenzáció próbája 3141/2014. (V. 9.) AB h. • Az egyenlő választójog nem alapvető jog, hanem alkotmányos alapelv. • Sérelme az alapjogokra vonatkozó szükségességi és arányossági teszt szerint NEM ítélhető meg. • Az egyenlő súly követelménye NEM jelenti és nem is jelentheti a kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését. • Az egyenlő súly procedurális igazságosságot jelent (ami egy lehetőség). • Az AB nem követeli meg az „effektív” egyenlőséget (anyagi igazságosságot).
- 16. V. A győzteskompenzáció próbája 3141/2014. (V. 9.) AB h. • „Ha kicsi a különbség az első kettő jelölt között a kerületekben – vagyis kevés a prémiumhoz vezető töredékszavazat –, nem keletkezik többletmandátum.” • „Egy fecske nem csinál nyarat”: a választási rendszer egyetlen elméről önmagában nehéz bármit is mondani. • „Mindezek alapján a Vjt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő rendelkezés sem vizsgálható a választási szabályok összességétől elkülönítve; és kompenzációs, arányosító szabályként önmagában nem ütközik az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésébe és a XV. cikk (2) bekezdésébe…”
- 17. V. A győzteskompenzáció próbája 3141/2014. (V. 9.) AB h. • „Az Alkotmánybíróság megjegyzi azonban, hogy az új és első ízben a gyakorlatban is kipróbált választási rendszer szerzett tapasztalatok birtokában természetszerűleg módosítható, vagy részleteiben megváltoztatható.”
- 18. VI. Miért alkotmányellenes mégis? • A győzteskompenzációval összekeveredik a választási rendszer többségi és arányos ága. • Az állampolgár nem abba törődik bele, hogy szavazata aránytalanul generáljon mandátumot, hanem abba, hogy szavazata „elveszhet”, illetve nem eredményez kormánytöbbséget. • A listás választási rendszerből fogalmailag következik az arányosság érvényesítése.
- 19. VI. Miért alkotmányellenes mégis? • A jogalkotó kialakíthat akár többségi, akár arányos, akár vegyes rendszert, de ha az arányosság látszatát keltő, valójában többségivé tett listát megoldás alkotmánysértő, ugyanis – Félrevezeti a választót, hiszen abban a hitben adja le szavazatát, hogy a rendszer kompenzálni fogja a veszteseket (pl. ebbéli reményében osztja meg szavazatát). – Sérti a választójog (SÚLY) egyenlőségét, ugyanis a mandátumszámítás módja „dönti el”, hogy a győztes mennyivel győzött (plusz egy szavazat). – Sérti a választójog (ÉRTÉK) egyenlőségét, hiszen a győztesre leadott szavazatok kétszer eredményeznek mandátumot: egyszer az egyéni, s egyszer a listás ágban, míg a vesztesek tekintetében csak egy mandátumgenerális lehetőség adott.
- 20. VI. Miért alkotmányellenes mégis? – A listás ág nem a győztesek kompenzációjára szolgál, hiszen a reájuk adott szavazatok már eredményeznek mandátumot. – Mind az eljárási, mind az anyagi igazságosság sérül.
- 21. VII. Megint a kompenzáció… T/146 . számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító • Miért nincs győzteskomepenzáció? • Az arányosítás arányosítása? • „Töredékszavazatnak minősül а fővárosi kerületekben а jelölő szervezet polgármesterjelöltjére leadott, а kerületek népességszáma szerint súlyozott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot.”