Digitális pedagógus konferencia 2012

1. Komenczi Bertalan
A digitális pedagógus –
– elméleti megközelítések, fogalommeghatározások
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Médiainformatika intézet
Oktatás- és Kommunikációtechnológiai Tanszék
Neveléstudományi Doktori Iskola
Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport
kbert@ektf.hu
http://www.ektf.hu/~kbert

3. Elme Kultúra
Tanulási környezet
a 21. század elején
Technológia
…felváltva fogom tárgyalni
az elme és a kultúra
természetének kérdéseit,
hiszen az oktatáselmélet
szükségszerűen a kettő
metszéspontjában
helyezkedik el. (24.o.)
Az oktatás technológiája

4. „Ezen illyen formában ki-szerzett könyvecske,
úgy reménlem, hogy használni fog: először,
az elméknek édesgetésekre, hogy az oskola
dolgát ne véllyék kínnak lenni, hanem
gyönyörűségnek. Mert az nyilván-való dolog,
hogy a’ gyermekek (csak nem csecsemőségektül-
fogva) a’ képekben gyönyörködnek, szemeket-is
illyen látni való dolgokkal örömest
legeltetik.” A’ ki penig azt végben-viszi,
hogy a’ bölcsességnek kertecskéjébül ki-
vesztessenek az ijezgető-dolgok, az nagy A tanítás és a tanulás technikájának az
munkát vitt véghez.” Comenius, 1675 a magas foka, amelyre most el akarunk
jutni, az elmúlt évszázadokban nagyrészt
ismeretlen volt. Ezért hemzsegett
a tudomány és az iskola a megerőltetően
nehéz munkától, bizonytalanságtól és
fecsegéstől, ezért volt tele hibákkal
és tévedésekkel, olyannyira, hogy csak
azok szerezhettek magasabb képzettséget,
akik kiválóan tehetségesek voltak.
Comenius, 1632

5. The medium itself
that is the message,
not the content!
My work is designed for the
pragmatic purpose of trying
to understand our technological
environment and its psychic
and social consequences.

6. Az iskola hatástalan
„Oktatási rendszerünk totális
visszapillantó tükör ...
a múlt értékeihez
és technológiáihoz igazodik.
Marshall McLuhan A generációs szakadék valójában
elválasztó űr, amely nem két
korcsoportot, hanem két teljesen
divergens kultúrát választ el egymástól.
A fiatalok nem fogadják el azt a steril
oktatást, ahol a nevelés könyvvel
kezdődik és végződik.
Az oktatási rendszer teljes
átprogramozására van szükség –
a kihívások megértésére és kezelésére.

7. McLuhan,Marshall:
To expect a “turned on” child of the The Playboy Interview
electric age to respond to the old Playboy Magazine, 1969.
education modes is rather
like expecting an eagle to swim.
Might it be possible for the “TV child” to make
the adjustment to his educational environment
by synthesizing traditional literate-visual forms with the
insights of his own electric culture - or must the medium of
print be totally unassimilable for him?
Such a synthesis is entirely possible,
and could create a creative blend of the
two cultures - if the educational
establishment was aware that there is an
electric culture.

8. Meyrowitz, Joshua:
Taking McLuhan and „Medium Theory” Seriously:
Technological Change and the Evolution of Education
In:Technology and the Future of Schooling, (The University of Chicago Press, 1996).
Lynch, Julianne:
What can we learn
from McLuhan?
Electronic communication
technologies and the future
of schooling
http://www.aare.edu.au/02pap/lyn02031.htm
Meyrowitz, J.: Médiumelmélet

9. „..it was the publication
in 1962 of Marshall
McLuhan’s Gutenberg
Galaxy that alerted me
to a dimension of
change I had not
considered
previously .....he did
stimulate my curiosity
about a topic that
seemed relevant to
some of the unresolved
issues I had in mind.”

11. Az iskola rossz hatású
hidden curriculum
.. az iskolában
azt tanulja meg
legjobban az
ember, hogy csak
IVAN ILLICH, 1971 akkor tud tanulni,
ha tanítják.
The inverse of school:
new links to the world
instead of continuing educational webs
to funnel all educational
programs through the
teacher communications networks
a different style of learning
access to available resources at any time

12. MÉDIUM MÓDSZER
Robert Kozma Richard Clark
Komenczi Bertalan: Médium vagy módszer?
(E-learning trendek Amerikában) Iskolakultúra, 2004/12 pp. 47-60.

13. Elme Kultúra
Tanulási környezet
a 21. század elején
Technológia
…felváltva fogom tárgyalni
az elme és a kultúra
természetének kérdéseit,
hiszen az oktatáselmélet
szükségszerűen a kettő
metszéspontjában
helyezkedik el. (24.o.)
Az oktatás technológiája

14. A tudás nem a
külső realitás mása,
hanem modell jellegű,
személyes mentális
konstrukció,
konstrukció
amely személy
és kontextusfüggő.
A tudás pontos képet
alkot az adott
realitásról,
megosztható és
átadható, objektív,
sem személyhez sem
kontextushoz nem
kötődik.

15. „ ... a hagyományos oktatás
súlypontja a gyermeken kívül
van. E súlypont a tanárra, a
tankönyvre esik,vagy akárhová,
de semmiképpen sem a gyermeknek
a közvetlen ösztöneire és
Dewey
1859-1952 cselekedeteire ...”
Az oktatásunkban bekövetkező változás éppen
a súlypontnak a megváltozása. E változás
olyan forradalom, amely hasonlít ahhoz,
amikor Kopernikusz nyomán a csillagászati
középpont a Föld helyett a Nap lett.
Esetünkben a gyermek lesz a Nap, aki körül
az oktatás tartozékai forognak:ő az a
középpont, amely körül megszerveződik az
oktatás”.

16. Az iskolát olyan mesterséges
és alacsony hatékonyságú tanulási
környezetnek tekintem, amit a társadalom
kényszerből hozott létre, miután az
Genetikus Ismeretelméleti informális környezetek bizonyos lényeges
Központ (Piaget, Genf) területeken elégtelennek bizonyultak.
A számítógép nem csak
MIT Artificial Intelligence instrumentálisan, de sokkal
Laboratory lényegesebb, konceptuális módon is
hathat szellemi világunkra
Az oktatás történetében elérkeztünk egy
olyan ponthoz, amikor lehetségessé vált
a radikális változás, és ez közvetlenül
összefügg a számítógépek hatásával.
Támogatjuk a gyerekeket a környező
kultúrából vett anyagok segítségével saját
intellektuális struktúráik felépítésében.

17. The central thesis of this book is that the
powerful contribution of the new technologies
in the enhancement of learning is the creation
of personal media capable of supporting a
wide range of intellectual styles.
Thus, constructionism, my personal
constructionism
reconstruction of constructivism, has as its
main feature the fact that it looks more closely
than other educational -isms at the idea
of mental construction.
construction
Personal Thinking
School: Change and Resistance to Change
How does the relationship between children
Instructionism versus Constructionism
and computers affect learning?
Computerists - Cybernetics
Understanding this relationship will be crucial
to our ability to shape the future.
In trying to teach children what
adults want them to know, does
School utilize the way human
beings most naturally learn in
nonschool settings?.
settings

18. Pedagógiai/didaktikai paradigmák
Objektivista didaktikai irányzatok
A könyvek és szavak A szemléltetés A cselekvés
pedagógiája, egyszerű pedagógiája pedagógiája
ismeretátadás
Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század
A tudás A pedagógus, könyvek Az objektív Az objektív
forrása (Előfeldolgozott tudás) valóság
valóság
A tudás A nyelv + ingerek + cselekvés
közvetítője
Színterek Középkori egyetemek Comenius Reformpedagó-
pedagógiája giai mozgalmak
A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság
Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

19. Pedagógiai/didaktikai paradigmák
Objektivista didaktikai irányzatok + konstruktivizmus
A könyvek és szavak A szemléltetés A cselekvés Konstruktivista
pedagógiája, egyszerű pedagógiája pedagógiája pedagógia
ismeretátadás
Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század 20. század
végétől
A tudás Előfeldolgozott tudás, Az objektív Az objektív A belső modelleknek
forrása a pedagógus, könyvek valóság a környezethez
valóság illesztése
A tudás A nyelv + ingerek + cselekvés Nincs közvetítés
közvetítője csak konstrukció és
fogalmi ikonikus enaktiv facilitálás
Színterek A középkori egyetemek Comenius Reformpedagó- Iskolai és „reális”
pedagógiája giai mozgalmak életvilágok
konnektivizmus
behaviorizmus kognitivizmus konstruktivizmus
Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században ?
Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

20. Kognitív technológiák
Modern elme
a teljes humán kognitív rendszer
?
replikációja
Hálózati
Gutenberg
TEORETIKUS Külső memória eszközök, szimbólumkezelő technológiák
eszközökkel támogatott kogníció
Technikai evolúció
Nyelv: nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció
MITIKUS
szimbolikus kogníció
Mimézis: a test kommunikációs eszközként használata
MIMETIKUS preszimbolikus kogníció
Kulturális evolúció
EPIZODIKUS
Biológiai evolúció
Kognitív evolúció

21. 1. Az új hálózati interaktív információs rendszer –
az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e
reprezentációs rendszereinket, átírja-e
gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is
alakított bennünket?
2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek
a kognitív habitus újbóli megváltozásának?
Kognitív habitus a 21. század elején

22. TÁRSAS OPTIMISTÁK
TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK
BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK
A KOGNITÍV ARCHITEKTÚRA
MÓDOSULÁSAI ÉS A MAI
INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA
?

23. TÁRSAS OPTIMISTÁK

24. TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

25. BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK
PLÉH CSABA
A WEBVILÁG KOGNITÍV KÖVETKEZMÉNYEI, AVAGY FÉNYESÍT VAGY BUTÍT-E AZ INTERNET
KORUNK 22:(8) pp. 9-19. (2011)

26. Ha meg akarunk felelni
a kor kihívásainak, célszerű a
kognitív evolúció és az új
elektronikus médiumvilág kettős
aspektusából is újraértékelni
a tanulási környezetekre
vonatkozó tapasztalatainkat és
előfeltevéseinket, kiegészíteni
ismereteinket, újragondolni a
szervezésükre és működtetésükre
irányuló elképzeléseinket.