Tanuláselméletek rendszere

4,462 views

Published on

Published in: Education, Business
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
4,462
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
43
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Tanuláselméletek rendszere

  1. 1. Tanuláselméletek rendszere A negyedik út a konnektivizmus (Kulcsár Zsolt) Kurzus: Elektronikus médiumok és tananyagok Összeállította: Baracskainé Tücsök Anita Pedagógiatanár MA, I. évfolyam
  2. 2. Tanmese a ma emberéről: „Valahol Afrikában minden reggel felkel egy gazella. Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leggyorsabb oroszlánnál, különben vége. Valahol Afrikában minden reggel felkel egy oroszlán. Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbb gazellánál, különben éhen hal. Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella. Fuss, amint felkel a Nap.”
  3. 3. Előzmények Az élet minden területére hatással vannak a technológiai változások. A céljaink eléréséhez pedig elengedhetetlen, hogy minél gyorsabban jussunk információhoz. A 90-es években: • Web, mint információ lelőhely, „olvasott Web” • Kommunikációs eszközök: az e-mail és IRC Napjainkban: • Web: „írott-olvasott Web”, a kommunikációról, a kooperációról, és az önkifejezésről szól
  4. 4. Web 2.0 -a szemléletbeli változás Jellemzői: • a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja • szolgáltatás központú szemlélet • alulról felfelé való szerveződés • folkszonómia • Blogközösség • tartalommegosztás (sharing), bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára • folyamatos fejlesztés Egy olyan kommunikációs közeg alakítása, amelyben a felhasználók maguk szervezik a tartalmakat.
  5. 5. E-learning 2.0 • a tanár mentorrá lesz az információátadás helyett, • az új szemlélet középpontjában a tanuló áll, aki: – maga szervezi a tanulmányi curriculumját – minél magasabb kompetenciaszinttel rendelkezik, annál nagyobb hasznát veheti a kettő pont nullás eszközöknek – maga irányítja a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítéseit A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben lehetővé teszi a diákok kutatóvá történő átalakulását.
  6. 6. Nemzedékek veteránok 1925-45 Bébi-bumm 1946-64 X. generáció 1965-79 Y. generáció 1980-95 Z. generáció 1996-
  7. 7. Az internettel való találkozás szerint a következőképpen osztható fel a társadalom: 1.Veteránok – Idős korban találkoztak először az internettel. – Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; – nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. 2. Bébi-bumm – Életük derekán találkoztak az internettel. – A munkavégzésükbe hellyel közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást.
  8. 8. 3. X. generáció – Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. – Kamasz és ifjúkorukban találkoztak az internettel, – munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. – Életvitelükben hellyel közzel van jelen az internet. – Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.
  9. 9. 4. Y. generáció – Gyermekkorukban találkoztak az internettel. – Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. – Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon. – Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.
  10. 10. 5. Z. generáció Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.
  11. 11. • a 19. század végi funkcionalizmusból bontakozott ki; • középpontjában a klasszikus és operáns kondicionálás áll; • a tanulás ismétlésre és megerősítésre épül; • a tanár átadja a tananyagot, a tanuló bebiflázza azt, majd adott forgatókönyv mentén felmondja, leírja a megtanultakat; Tanuláselméletek BEHAVIORIZMUS
  12. 12. • az ember a külvilágról modellt épít; • a tanulás a külvilág interiorizálásaként fogható fel; • a tanárnak oda kell figyelnie, hogy jó modellt nyújtson a szavai és metakommunikációja által; KOGNITIVIZMUS
  13. 13. • a tanulás értelem teremtő tevékenység, a jelenségekbe mi magyarázzuk bele a jelentést; • a tudás nem egy megszerezhető tudatállapot, hanem egy belső kreatív folyamat eredménye; • a legtöbb alternatív pedagógiai irányvonal nagyban támaszkodik rá; • a tanulásra való motivációra összpontosít; • a tudás nem átadható, ezért kreatív, gondolatgazdag légkört kell létrehozni és fenntartani; KONSTRUKTIVIZMUS
  14. 14. A konstruktivista pedagógia egyik legismertebb képviselője Seymour Papert. • ő dolgozta ki a LOGO módszertant, melynek lényege, hogy: – nem tanítjuk a diákot, hanem hagyjuk, hogy Ő tanuljon; – ahhoz, hogy a diák azt tanulja amit mi szeretnénk egy speciális környezetet, ún. mikrovilágot kell biztosítanunk számára. – egy ilyen környezetben a diák észrevétlenül sajátítja el az általunk kijelölt tananyagot.
  15. 15. BEHAVIORIZMUS KOGNITIVIZMUS KONSTRUKTIVIZMUS KONNEKTIVIZMUS Tanulás módja megfigyelő, viselkedés központú strukturáló, modellező szociális konstruktum, egyéni értelem hálózat alapú, mintázatok felismerése és értelmezése Befolyásoló tényezők feedback, jutalmazás, büntetés meglévő sémák, tapasztalatok elkötelezettség, részvétel, szociális a hálózat kapcsolatainak mélysége, erőssége A memória szerepe ismétlés által bevésett ismeret kódolás, tárolás, előhívás előzetes tudás, rekontextualizálás adaptív mintázatok Átviteli technika inger, válasz a tudás duplikálása strukturálás által szocializáció meglévő csomópontokhoz való kapcsolódás Tipikus tanulási helyzet feladatorientált tanulás, frontális oktatás érvelés, világos célkitűzési problémamegoldás nyitott kimenetelű feladatok, esszé fogalom térképek, interaktív, összegző tanulmányok A tanuláselméletek különbözőségei George Siemens nyomán
  16. 16. KONNEKTIVIZMUS A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiai alakalmazása. Első szakmai publikáció: George Siemens (Instructional Technology and Distance Learning 2005 január) "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" • definiálta a fogalmat, • körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg • kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük
  17. 17. • az ügyfélközpontúság és a tanulói populáció átalakulása lehetővé tette a tanuló központú szemléletek elterjedését; • az oktatást a tanuló autonómiáján túl az aktív, kreatív és kollaboratív tanulásra való ösztönzés jellemzi; • a tanár szerepe ezáltal átminősül, szélsőséges esetben a tanár és tanuló közötti határvonal megszűnik;
  18. 18. A hálózat alapú tanulás Képzeljük el, hogy a fejünkben lévő tudás egy hálózat, melyben – a csomópontok a legkisebb értelemmel bíró egységek (fogalmak, mondatok), – az élek pedig a köztük lévő asszociatív kapcsolatokat jelölik. A tanulás két dolgot jelölhet: • új csomópontok kapcsolódását a hálózathoz, • a meglévő élek újjászervezését.
  19. 19. A tudáshálóban van: – néhány nagyon hangsúlyos pont, mely nagyon sok éllel kapcsolódik a hálózat többi pontjához, – és lesz nagyon sok hangsúlytalan pont, mely kevés éllel kapcsolódik a többi ponthoz.
  20. 20. A gondolkodásunkat meghatározó alapstruktúrákat ezek a hangsúlyok képezik. logikai törvények morális-etikai beállítódás természeti törvények A kevés éllel kapcsolódó pontok finomhangolják az alapstruktúrákat. egyedi és megismételhetetlen személyiség világkép gondolkodásmód
  21. 21. Az új csomópontok kapcsolódása két féleképpen valósulhat meg: • a meglévő tudásanyaghoz való csatlakozás révén (asszociatív tanulás), • ismétlés révén, mely a meglévő tudáshálóhoz csak lazán, vagy egyáltalán nem kapcsolódó pontokat eredményez. Minél gazdagabb előzetes tudásunk van egy témában, annál inkább az asszociatív kapcsolatokra kell törekednünk. autonóm felfedező stratégiák
  22. 22. Az asszociatív kapcsolatok létrejöttéhez a meglévő tudáshálót „elő kell feszíteni”, azaz minél több olyan csomópontot találni, mely kapcsolódási felületként szolgálhat az új ismeret beépítésében. előfeszítést = érdeklődés az oktatás lényege: az érdeklődés felébresztése fiatalok kevés asszociatív kapcsolat ismeretátadást célzó módszerek idősebbek sok asszociatív kapcsolat autonóm, önvezérelt tanulási stratégiák
  23. 23. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az ismert oktatási technikák az asszociatív-ismétléses és irányított-autonóm tanulás tengelyeken milyen pozíciót foglalnak el. A jobb felső regiszterben találhatóak a hálózatelméleti szempontból leghatékonyabb módszerek.
  24. 24. Összefoglalás A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut: – az elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere – egy informális hálózatba szervezve – folyamatos, élethosszig tartó, – más tevékenységekbe beágyazott, – hálózatosodott tevékenységként. A tudásalkotás körforgásában a személyes tudások a hálózatba szerveződnek, s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik („cycle of knowledge development”).

×