A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
A digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
Digitális történetmesélés „kiterjesztett valóság” (AR) alkalmazások segítségé...Balázs Czékmán
Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya – Fehér Péter PhD
A mobil IKT-eszközök elterjedése egyre könnyebben hozzáférhetővé teszi különféle multimédia alkalmazások használatát tanórákon és tanórákon kívül is. Ez adta az ötletet arra, hogy kísérletet tegyünk egy régebb óta kutatott témakör (a digitális történetmesélés) és egy viszonylag újnak számító terület (a kiterjesztett valóság oktatási célú alkalmazása) kombinálására.
A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015). A látvány-alapú (vision-based) AR lehetőséget teremt a módosított Bloom-taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztésére. Közelmúltban megkezdett kutatásunk arra irányul, hogy feltárjuk, milyen módszerekkel teremthető kapcsolat a két terület között, és valóban alkalmas-e az általunk feltételezett komplex kompetenciafejlesztésre. További kérdésünk: mely életkorban válnak képessé a tanulók az említett magasabb szintű gondolkodási műveleteket feltételező önálló alkotások létrehozására, és hogyan értékelhetjük ezeket.
Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki. Ehhez az Aurasma nevű alkalmazást használtuk fel, amelynek segítségével a diákok elkészíthetik a tananyaghoz kapcsolódó rövid videót vagy animációt, melyek aztán digitális történetekké állnak össze. Az elkészült anyagot ezután online megoszthatják diáktársaikkal/tanáraikkal.
A kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségei az oktatás különböző szintjeinBalázs Czékmán
A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001), amelyhez az oktatásnak is igazodni kell. Azonban az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is olyan új pozíciók jelennek meg (Uricska, 2020). Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013).
Jelen kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE), Rendészettudományi Kar, Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus támogatásával az új nyelvi stratégia részeként került kidolgozásra, mely a következő két akadémiai tanévben kerül kivitelezésre (2020/2021–2021/2022). A vizsgálat során osztálytermi kutatást végzünk a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körben (N=100), ahol a kiterjesztett valóság (Augmented Reality: AR) (Czékmán, 2017) és a HY-DE modell (Dani 2014) szaknyelvi alkalmazhatóságát és a hallgatók digitális és verbális kommunikációs képességére kifejtett hatását vizsgáljuk. Az AR technológia trendjeit, előnyeit, lehetőségeit, kihívásait és oktatásra gyakorolt hatásait hazai és nemzetközi viszonylatban is vizsgálják (Garzón et al. 2020). A témában végzett hazai kutatásaink is megerősítették, hogy az AR-t (is) alkalmazó digitális pedagógia erősíti a tanulók motivációját, fejleszti digitális kompetenciájukat (Fehér, Aknai és Czékmán, 2016; Aknai, Czékmán és Fehér, 2016a), valamint használatával komplex kompetenciafejlesztés is megvalósítható (Aknai, Czékmán és Fehér, 2016b; Czékmán, Aknai és Fehér, 2017). A kutatáshoz egy saját fejlesztésű tartalomfogyasztásra- és előállításra is kiváló AR-alkalmazást, az eduARdot alkalmazzuk.
A kutatás eredményei egyrészt szókincsbővülést és a kommunikációs képesség fejlődését mutatják, másrészt a rendészeti szaknyelv, mint munkanyelv elnyerheti méltó helyét a rendészeti felsőoktatásban.
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
A digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
Digitális történetmesélés „kiterjesztett valóság” (AR) alkalmazások segítségé...Balázs Czékmán
Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya – Fehér Péter PhD
A mobil IKT-eszközök elterjedése egyre könnyebben hozzáférhetővé teszi különféle multimédia alkalmazások használatát tanórákon és tanórákon kívül is. Ez adta az ötletet arra, hogy kísérletet tegyünk egy régebb óta kutatott témakör (a digitális történetmesélés) és egy viszonylag újnak számító terület (a kiterjesztett valóság oktatási célú alkalmazása) kombinálására.
A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015). A látvány-alapú (vision-based) AR lehetőséget teremt a módosított Bloom-taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztésére. Közelmúltban megkezdett kutatásunk arra irányul, hogy feltárjuk, milyen módszerekkel teremthető kapcsolat a két terület között, és valóban alkalmas-e az általunk feltételezett komplex kompetenciafejlesztésre. További kérdésünk: mely életkorban válnak képessé a tanulók az említett magasabb szintű gondolkodási műveleteket feltételező önálló alkotások létrehozására, és hogyan értékelhetjük ezeket.
Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki. Ehhez az Aurasma nevű alkalmazást használtuk fel, amelynek segítségével a diákok elkészíthetik a tananyaghoz kapcsolódó rövid videót vagy animációt, melyek aztán digitális történetekké állnak össze. Az elkészült anyagot ezután online megoszthatják diáktársaikkal/tanáraikkal.
A kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségei az oktatás különböző szintjeinBalázs Czékmán
A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001), amelyhez az oktatásnak is igazodni kell. Azonban az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is olyan új pozíciók jelennek meg (Uricska, 2020). Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013).
Jelen kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE), Rendészettudományi Kar, Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus támogatásával az új nyelvi stratégia részeként került kidolgozásra, mely a következő két akadémiai tanévben kerül kivitelezésre (2020/2021–2021/2022). A vizsgálat során osztálytermi kutatást végzünk a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körben (N=100), ahol a kiterjesztett valóság (Augmented Reality: AR) (Czékmán, 2017) és a HY-DE modell (Dani 2014) szaknyelvi alkalmazhatóságát és a hallgatók digitális és verbális kommunikációs képességére kifejtett hatását vizsgáljuk. Az AR technológia trendjeit, előnyeit, lehetőségeit, kihívásait és oktatásra gyakorolt hatásait hazai és nemzetközi viszonylatban is vizsgálják (Garzón et al. 2020). A témában végzett hazai kutatásaink is megerősítették, hogy az AR-t (is) alkalmazó digitális pedagógia erősíti a tanulók motivációját, fejleszti digitális kompetenciájukat (Fehér, Aknai és Czékmán, 2016; Aknai, Czékmán és Fehér, 2016a), valamint használatával komplex kompetenciafejlesztés is megvalósítható (Aknai, Czékmán és Fehér, 2016b; Czékmán, Aknai és Fehér, 2017). A kutatáshoz egy saját fejlesztésű tartalomfogyasztásra- és előállításra is kiváló AR-alkalmazást, az eduARdot alkalmazzuk.
A kutatás eredményei egyrészt szókincsbővülést és a kommunikációs képesség fejlődését mutatják, másrészt a rendészeti szaknyelv, mint munkanyelv elnyerheti méltó helyét a rendészeti felsőoktatásban.
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberl
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani.
A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene).
A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”.
Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberl
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani.
A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene).
A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”.
Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
Gyapay Vera prezentációja - Elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény Élménypedagógiai megközelítések szekciója keretében 2019. november 15-én.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2019-benAz én könyvtáram
Dr. Tóth Máté kutatásvezető prezentációja. Elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény plenáris ülése keretében 2019. november 15-én.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
Alternatív út az olvasáshoz: olvasásfejlesztés képregényekkelAz én könyvtáram
Alternatív út az olvasáshoz: olvasásfejlesztés képregényekkel - Kiss Gábor, a Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója és Lakatos István író, képregényrajzoló prezentációja.
Elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény plenáris ülésének keretében 2019. november 15-én.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
dr. Szinger Veronika (NJE PK) prezentációja.
A kapcsolódó előadás elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény plenáris ülése keretében 2019. november 15-én.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
Kopasz Anikó, a LEGO Education Hivatalos Magyarországi Disztribútora, a H-Didakt Kft. ügyvezető igazgatójának prezentációja.
A kapcsolódó előadás elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény plenáris ülése keretében 2019. november 15-én.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
Szerző: Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese.
Elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény Harmadik hely szekciójának keretében 2019. november 15-én.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
Gyorsjelentés a 3-17 éves lakosság könyvtárhasználati és olvasási szokásairólAz én könyvtáram
PSYMA Hungary, 2019
Kutatásvezető: Polonyi Gábor
Megrendelő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program. Kutatási szakértő: d. Tóth Máté
Gyorsjelentés a felnőtt lakosság könyvtárhasználati és olvasási szokásairólAz én könyvtáram
PSYMA Hungary, 2019
Kutatásvezető: Polonyi Gábor
Megrendelő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program. Kutatási szakértő: d. Tóth Máté
4. Trendek
Technológiai
változás
technikai fejlődés: a
21. század = előző
20.000 év
2020-ra 200 milliárd
okos eszköz az IoT-n
2030-ig online agy –
számítógép kapcsolat
4D nyomtatás
Volatilitás-
változatosság
globalizáció
big data
digitális darwinizmus
lakóhelyváltások 7X
munkahelyváltások 6X
oktatás átalakulása
Demográfiai
minták
átrendeződése
alfa-generáció
2025 Top 10 szakmája
2010-ben nem létezett
2027-ig a Top-500 75%-
a lecserélődik
Átlagkoruk 60/15 év:
„unikornisok„
Big Data az
egészségügyben: 20%-kal
csökkenő mortalitás
Forrás: Dinya László (2016): A professzionális felsőoktatás (PFO) összehangolása a regionális / lokális fejlesztési stratégiákkal. Magyar Rektori Konferencia. PROCSEE-program.
http://www.mrk.hu/2016/11/25/4046/
Farkas Tibor (2015): EZEK A MEGATRENDEK HATÁROZZÁK MEG A 21. SZÁZAD MUNKAHELYÉT. Iroda.hu blog. http://blog.iroda.hu/irodapiaci-blog/ezek-a-megatrendek-hatarozzak-meg-a-21-
szazad-munkahelyet/129533
5. Forrás: Janna Q. Anderson: The future of work? https://medium.com/@jannaq/the-robot-takeover-is-already-here-5aa55e1d136a Ford: Lengyelné Molnár Tünde
0.99
0.94
0.92
0.89
0.86
0.81
0.65
0.55
0.43
0.4
0.37
0.17
0.06
0.02
0.008
0.007
0.004
0.003
0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1
Telemarketinges
Könyvelő és könyvvizsgáló
Kiskereskedő
Szakcikk író
Ingatlan értékesítési ügynök
Szövegszerkesztő és gépíró
Gépész
Közforgalmú pilóta
Közgazdász
Egészségügyi technológus
Színész
Tűzoltó
Szerkesztő
Vegyészmérnök
Pap
Atlétika edző
Fogorvos
Rekreációs terapeuta
Valószínűleg a robot végzi a munkáját a
következő 20 évben
1= biztosan
https://willrobotstakemyjob.com
7. Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving
the state of the wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015.
URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf
8. VILÁGKÉP VÁLTOZÁSOK
Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története. Információs társadalom. 12.
évf. 1. sz.
9. Az ipari társadalom oktatási
gyakorlatát meghatározó elemek
Tények és szabályok, kész
megoldások megtanítása
Zárt, kész tudás átadása
A tudás forrása az iskola, a tanár
Osztálykeretben történő tanítás
A tanári instrukció dominál
Az információs társadalom
oktatási gyakorlatát meghatározó
elemek
Készségek, kompetenciák,
jártasságok, attitűdök kialakítása
Az egész életen át történő tanulás
képességének és készségének kialakítása
(lifelong learning)
A különböző forrásokból és
perspektívákból szerzett
tudáselemek integrációja
Kisebb, gyakran heterogén
csoportokban történő tanulás
Komplex, inspiráló tanulási
környezetben a tanuló önállóan
építi fel tudását
Forrás: Komenczi Bertalan(1997): On-line: az információs társadalom és az oktatás. Új Pedagógiai Szemle 7-8
10. Forrás: Hunya Márta (2016). Digitális és online tanulás. In Széll Krisztián (szerk.) Az Európai Unió az oktatásról- stratégiai
irányok és értelmezések (old.: 33-40). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
11. Forrás: National Core Curriculum for Basic Education. Finnish National Board of Education. 2014. 33. o.
In: Racsko Réka: Digitális átállás az oktatásban. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. p.265.
Hogyan definiálják a tanulási
környezetet?
12. Hogyan definiálják a tanulási
környezetet?
Forrás: Racsko Réka: Digitális átállás az oktatásban. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017. pp. 267-270.
13. A könyvtáraknak, hogy
meg tudjanak felelni
a XXI. század kihívásainak
fejlődniük kell
• humánerőforrás terén
• technológiai és módszertani eszköztárukban
• sőt fizikai kialakításában
Hatása a könyvtárakra
14. Legfontosabb munkavállalói
képességek
2015-2020
• 1. Komplex problémák megoldása
• 2. Kritikai gondolkodás
• 3. Kreativitás
• 4. Emberekkel való foglalkozás
• 5. Egyeztetési készség
• 6. Érzelmi intelligencia
• 7. Döntésképesség
• 8. Szolgáltatás irányultság
• 9. Tárgyalási készség
• 10. Kognitív rugalmasság
• 1. Komplex problémák megoldás
• 2. Egyeztetési készség
• 3. Emberekkel való foglalkozás
• 4. Kritikai gondolkodás
• 5. Tárgyalási készség
• 6. Minőségellenőrzés
• 7. Szolgáltatás irányultság
• 8. Döntésképesség
• 9. Aktív figyelem
• 10. Kreativitás
Source: Future of Jobs Report, World Economic Forum
18. American Library Association
2017-es stratégiája:
„A könyvtár a közösség és
a folyamatos tanulás központja legyen: egy olyan hely,
• ahol formálják a kritikai gondolkodási készséget
• ahol egy technológiailag fejlődő környezetben tanulhatunk
• ahol hozzáférünk az információkhoz, valamint
• ahol új ismeretek hozhatunk létre és oszthatunk meg.”
• 2018-2020-ig tartó stratégiai tervei
• A Public Library Association:
a közkönyvtárak el kell mozdulniuk a könyvtár központú
könyvtártól közösségközpontú könyvtárrá, illeszkedve az
emberek és a közösségek speciális igényeihez.
Könyvtári trendek
http://www.ala.org/aboutala/sites/ala.org.aboutala/files/content/cro/getinvolved/Strategic-Directions-2017_Update.pdf
http://www.ala.org/pla/sites/ala.org.pla/files/content/about/strategicplan/20182022_PLAStrategicPlan_Web.pdf
19. Amerikai lakosság véleménye
80
57
50
24
16
30
37
40
Olyan programokat kínáljon, amelyek tanítják
az embereket (beleértve a gyerekeket és az
idősebb polgárokat is), használni a digitális
eszközöket, például számítógépeket,…
Több kényelmes teret biztosítson a munkához
és a pihenéshez
Vásároljon 3D nyomtatókat és egyéb digitális
eszközöket, hogy az emberek megtanulják,
hogyan használják őket különböző objektumok
készítésére
Csökkentse a nyomtatott könyveket a nyilvános
helyeken, hogy több helyet biztosítson a
technológiai központoknak, olvasótermeknek,
tárgyalóknak és kulturális esteknek.
A KÖNYVTÁRAKNAK RENDELKEZNIÜK KELL DIGITÁLIS KÉSZSÉGET
FEJLESZTŐ PROGRAMMAL, ÉS KÉNYELMES OLVASÁSI ÉS
MUNKATERÜLETET KELL BIZTOSÍTANIA.
Egyértelműen Talán
2016-os felmérés
By John B. Horrigan: Libraries 2016. Forrás: https://www.pewinternet.org/2016/09/09/libraries-2016/
23. „A digitalizáció nem választás kérdése,
az viszont a mi döntésünk, hogy
elszenvedői vagy aktív résztvevői legyünk a változásnak.
A digitális jólét ugyanis azt jelenti, hogy
[…]alkotóivá válunk a folyamatnak
és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk.”
Christopher Mattheisen
Telekom vezérigazgató
Információs Társadalom Parlamentje 2016.
Forrás: https://www.tozsdeforum.hu/extra/tech-tudomany/elkerulhetetlen-a-digitalis-atalakulas-69209.html
http://www.itbusiness.hu/data/cms260775/62_Christopher_Mattheisen_1.jpg
Összefoglalva…
25. Dr. Komló Csaba
Digitális történetmesélés tabletek segítségével
Fejlesztési irány: digitális írástudás-fejlesztés
Célcsoport: felső tagozat
A program célja:
- a felső tagozatos tanulók megismerjék a digitális történetmesélés alapjait
- megtanulják hatékonyan használni azokat a hardver- és szoftvereszközöket, amelyek a
történetek digitális változatainak a megtervezését, elkészítését és bemutatását támogatják.
A program időtartama: 5 óra
modul száma címe óraszám
1. Nyári élmények másképp, storyboard 1
2. Nyári élmények másképp, forgatás 2
3. Nyári élmények másképp, utómunkálatok, bemutató 2
26. Digitális történetmesélés tabletek segítségével
Nyári élmény kiválasztása
↓
Mit és hogyan akarnak bemutatni (Storyboard megtervezése)
↓
Storyboard elkészítése
↓
A filmkészítés technikájának kiválasztása
↓
A film elkészítése
↓
Utómunkálatok (feliratozás, narráció, aláfestőzene – jogtiszta médiaelemek)
↓
Filmek bemutatása
↓
Értékelés, reflexiók
28. Alapadatok
A mintaprogram 3 modult tartalmaz, 7-15 éveseknek
1. modul: „A vadgalamb és a méh” népmese feldolgozás, 7-8
éves gyerekeknek
2. modul: „Az én mesém”, saját történet elkészítése,
8-10 éveseknek
3. modul: „Éjszaka a könyvtárban” kitalált történet a könyvtári
feladatok bemutatására
29. A program általános bemutatása
A modulok megvalósításához szükséges a LEGO Story Starter készlet és a
Story Visualizer szoftver.
LEGO Story Starter készlet
LEGO Story Visualizer
36. Verbális és auditív tanulótípus (R)
Reflektív, szemlélődő
tanulótípushoz (R)
Vizuális tanulótípus (D) Tevékenység útján tanulók (D)
Előnyben részesítik a szóbeli vagy
írott magyarázatokat.
Előnyben részesítik a
kifejező, reflexív,
megfigyelő, látható tanulási
formát;,
Kedveli a vizuális, képi
információkat, úgy mint
diagramok, fogalomtérképek,
folyamatábrák, idővonalak,
képek, filmek, bemutatók és
infografikák.
A mozgásos, azaz a taktilis és
kinezikus típusú tanulást
részesítik előnyben
Szeretik a könnyen
eldönthető, megbízható
ítéleteket és axiómákat.
Szeretik a táncot, a kreatív
mozgásokat és a szerepjátékot.
Szeretnek egy dolgot több
nézőpontból szemlélni úgy,
hogy abba belefoglalják
saját megfigyeléseiket.
Szeretnek önreflexiót,
áttekintést és reflektív
összefoglalót írni
Nézzük meg a finnek mit értenek tanulási környezet alatt.
Egyrészt hagyományos módon a részének tekintik a fizikai, épített környezetet, azaz azokat a létesítményeket, helyszíneket (és telephelyeket) ahol a tanulás és a tanítás történik.
Fontos hangsúlyt helyeznek a tantermen kívüli helyszínekre is, illetve a tanulási környezet magában foglalja az eszközöket. Az IKT technológiát kulcsfontosságúnak tartják a sokoldalú tanulási környezet kialakításában, hiszen segíti a tanulók részvételének motiválását, erősíti a közös munkához szükséges készségeket, valamint támogatja azokat az egyéni tanulási utak kialakítását, amely a személyes tanulási környezet kiépítésének első lépcsője lehet.
A finnek a médiakultúra sokszínűségét is megemlítik az IKT tanulási környezetben való szerepénél, hiszen ez a tanulási környezet fejlődését segíti. Újszerű gondolat, hogy a tanulók akár a saját IKT-eszközüket is használjak az oktatásban (lényegében BYOD-modell), a vezetőség beleegyezésének függvényében. Ez azonban nem helyettesíti és nem mentesíti az iskolát, hogy biztosítsa a tanulók számára az információst és kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségek használatát.
A Finn rendszerbe már beépültek azok a modellek amelyekkel elméleti szinten foglalkozunk, de realizálódva még rendszer szinten nem láttuk.
Egy olyan kultúraváltás átmeneti időszakában vagyunk, amely exponenciális gyorsasággal következik be, és az ipari forradalmak természetéből adódóan nem csak a ipari , hanem gazdasági és a kulturális életben is gyors, robbanásszerű és gyökeres változást hoz. A digitális átállás tehát jó, vagy elkerületetlen, mondják a szakemberek.
Némelyik (pl.: Mindomo), külső hivatkozásokat és multimédiás tartalmat is beintegrálnak.
Tanulói típus/tanulási fázis
1.Verbális és auditív tanuló-típusok R
Tanulói tevékenységek, jellemzők
Előnyben részesítik a szavakat, hangokat, szóbeli vagy írott magyarázatokat.
Online erőforrások és eszközök
Podcast, online PDF dokumentumok, hangfájlok, Power Point prezentációk, online portálok, kurzus-összefoglalók, súgók, GYIK, online újságok, e-könyvek, online könyvtárak, online értesítők, kézikönyvek
Ollé János Podcast
Alkalmazás neve
Rövid leírás
Elérhetőség
Ollé János podcastjei
Ollé János az ELTE oktatója több kurzusának előadásait tette közzé podcast formájában.
http://podcast.ollejanos.hu/