Szerző: Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese. Elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény Harmadik hely szekciójának keretében 2019. november 15-én. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.

1. Kovácsné Koreny Ágnes
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
Ahány könyv, annyi élmény - workshop az olvasásért, 2019. november 15.
A KÖNYVTÁR MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

2.  Növekedett-e azok száma, akik azért jönnek a
könyvtárba, hogy csak úgy ott legyenek?
 Jobban vagy kevésbé vesznek részt a látogatók a
könyvtár életében és tevékenységeiben, mint
korábban?
TEREK, AHOL AZ EMBEREK JÓL ÉRZIK MAGUKAT
Aat Vos, 2019 tavasz
MEGNŐTT A KÖNYVTÁRAK TÁRSADALMI
SZEREPE A 21. SZÁZADBAN?
20 könyvtár (NOR, GER, NL)
Mit csinálnak az emberek manapság a könyvtárban? Kép forrása: https://aatvos.com/

3. NEM A KÖNYVEKÉRT JÖNNEK, HANEM ÉLMÉNYÉRT!
Látogatók száma
• 73%: több ember jött be a könyvtárba az
új könyvtár megnyitását követően
pusztán az időtöltés kedvéért
• Néhány könyvtárban 400%-kal nőtt a
könyvtárlátogatók száma!!!
• 91%: olyanok is jöttek, akik azelőtt soha
• Számottevően nőtt a látogatók száma a
12-18 és a 18-24 korosztályban.
Könyvtári programok
• Noha a látogatók 64%-a egyedül érkezik,
36-64% részt vesz valamilyen könyvtári
programban.
• A programok 82%-át már maguk a
könyvtárhasználók szervezik!
• Deichman Tøyen (Oslo): 82
program/hónap – mind a látogatók
szervezésében
Noha a látogatók száma jelentős mértékben
nő, a kölcsönzések száma messze elmarad
ettől.
A látogatás időtartama jelentősen megnőtt:
a látogatók 72%-a 30-60 percig marad.
Képek forrása: https://aatvos.com/

4. A valódi harmadik helyként működő
könyvtárak társadalmi, szociális,
közösségi funkciója jelentős mértékben
megnövekedett.
A könyvtárak új feladata a Maslow
piramisban: a társadalmi szükségletek
kielégítése.
A közösségépítés és a közösségek
erősítése,
az egyén közösséghez való
tartozásának erősítése,
a társadalmi kapcsolatok erősítése
alapvető
könyvtári feladattá vált.
https://aatvos.com/blog/maslows-hierarchy-of-reads/

5. Funkciók
Szolgál-
tatások
Terek
Sikeres
közkönyvtár =
sikeres köztér,
közösségi tér
Közösség
KÖNYVTÁR ÉS KÖZÖSSÉG KERETRENDSZERE

6. A KÖNYVTÁR MINT HELY
Kép forrása: https://aatvos.com/
 information commons – közös tanulóterek,
1990-es évek (USA)
 IKT eszközök és digitális, online források
 közös tanulás és munka lehetősége
 állandóan elérhető humán segítség
 1995 környékén: a beszélgetés és az evés-ivás
lehetőségének megjelenése az egyetemi
könyvtárakban
 „the library as space”
 Leighton és Weber (1999)
a könyvtár olyan hely, ahol a diákok intellektuális
interakciót, az információcsere lehetőségét, illetve
közösségi élményt és társadalmi kapcsolatokat
keresnek, s a könyvtárat egyfajta menedékhelynek
tekintik

7.  2012-
 a közkönyvtáraknak egy megváltozott társadalmi és technológiai környezetben egy minden
eddiginél differenciáltabb felhasználói kör igényeit és szükségleteit kell(ene) kielégíteniük
 nincs egy recept, de
 ha egy könyvtár az általa (ki)szolgált település és közösség jellemzőiből, viselkedéséből, elvárásaiból indul ki,
 ha tereit ezen igények és szükségletek lehető legmagasabb szintű kiszolgálásának igényével alakítja,
 ha a könyvtári térelrendezést a közösségre szabott tevékenységek határozzák meg, nagyot biztosan nem hibázik
MODEL PROGRAMME FOR PUBLIC LIBRARIES

8. KIHÍVÁSOK
Differenciált felhasználói csoportok – a „one-size-fits-all” nem működik többé
A polgárok bevonása a könyvtári tevékenységekbe, fejlesztésekbe – igények,
szükségletek, inspirációk
Co-creation – nem a használóknak, hanem a használókkal
Elmozdulás a szolgáltatás-orientált könyvtártól a self-service (önkiszolgáló)
könyvtár felé
Több funkció ugyanabban a térben / 4-space-model
A könyvtár kapcsolata a fizikai környezetével – belső és külső tér összekapcsolása
Átalakuló
könyvtáros-
szerep:
guide
közösségfejlesztő
co-kreátor
facilitátor
proaktív és
látható

9. ikonikus könyvtárépületek
multifunkciós épületek
kevesebb könyvtár, kisebb gyűjtemények
differenciált használói igények
több tevékenység
24 órás működési ritmus
pop-up libraries
több élet a
könyvtárban
programok,
interakció és
együttműködés a
partnerekkel
önkéntesek
az állampolgárok
saját
tevékenységeinek
megjelenése
TEREKKEL KAPCSOLATOS TRENDEK

10.  Változatlan alapok (információ, oktatás, kultúra), megváltozott keretek, források és hangsúlyok
 Új könyvtár-koncepció:
 a könyvtáros által kontrollált könyvalapú könyvtár helyett a kiindulási alap a használói igény
és szükséglet,
 az „információ” kifejezés minden eddiginél szélesebb kontextusban való értelmezése
ÉLETTEL TELI KÖNYVTÁR

11. ZÓNÁK ÉS TEREK A KÖNYVTÁRBAN
A könyvtári tevékenységek és a
terek összjátéka, kölcsönhatása
 funkcionális terek helyett használat-
és célcsoport-fókuszú terek
 inspiráló, felfedezésre csábító,
interaktív terek
 csendes és hangos, egyéni és
csoportos terek
 nyitott találkozóhelyek
Four-space-model
 a közösség igényeinek és
szükségleteinek kielégítéséhez
szükséges könyvtári terek felől
közelíti meg napjaink
közkönyvtárainak funkció- és
feladatrendszerét
Performative
space
Alkotás
helye
Inspiration
space
Inspiráció
helye
Learning
space
Tanulás
helye
Meeting
space
Találkozá-
sok helye

12. A könyvtár az információ, a források, az eszközök, a programok, a dizájn és tájékoztató elemek, illetve
ezek lehető legszélesebb körű és kombinációjú kínálatával továbbgondolásra, alkotásra ösztönöz.
AZ INSPIRÁCIÓ HELYE
Felfedezésre ösztönöz
Újszerű, akár meghökkentő
témajelölések
Literature Happens / Roskilde Library
kreatív írás
Open Podium

13. Inspiráló „rendetlenség”
A „sitting and waiting” könyvtárostól a
„walking and talking” könyvtárosig
Ülőhelyek sokfélesége

14.  Egy hagyományos könyvtári funkció - új
módon, új megoldásokkal, új eszközökkel.
 Terek:
 a különböző felhasználói csoportok igényei és
az új tanulási módszerek szerint alakítva;
 rugalmasan alakítható, átszervezhető, nyitott,
hívogató terek;
 átlátható, mégis elkülönített részek;
 variábilis bútorok;
 eszközök sokasága (számítógépek, interaktív
tábla stb.)
A TANULÁS HELYE

15.  A könyvtár
 közösségi katalizátor;
 a különböző társadalmi csoportok potenciális találkozóhelye,
integrációs aréna.
 Kulcsszó: részvétel, a cél a kapcsolatok építése és
erősítése.
 Terek:
 transzformatív terek;
 hall, szervezett találkozások helyei (pl. IT room), színpad,
spontán találkozások helyei, kávézó, bár…
A TALÁLKOZÁSOK HELYE

16.  Feladat: az emberek kreativitásának és az
innovációnak az ösztönzése speciális
eszközökkel, programokkal,
foglalkozásokkal
 A tanulás helye is: az emberek egymástól,
a közös alkotás során tanulnak.
 Bárhol lehet a könyvtárban – tekintettel az
alkotással járó esetleges zajra, csend-
vagy eszköz-igényre.
 varrás, kötés, karácsonyi dekoráció-készítés,
zenélés stb. akár egy elkülönített sarokban
 ismétlődő, eszköz-igényes, rendetlenséggel
járó tevékenységhez jobb a külön (állandó)
helyiség
 Legyen
 jól látható, hívogató és megfelelően
kitáblázott;
 egyértelmű, miért érdemes oda menni.
AZ ALKOTÁS HELYE

17.  Köztér minden olyan terület, amely nyitott és
elérhető a társadalom minden tagja számára
(Zachary P. Neel, szociológus).
 Közkönyvtárak is
 alapvető igényeket elégítenek ki,
 közfinanszírozásból épülnek,
 lehetővé teszik részvételünket a köz- és
közösségi életben
SIKERES KÖNYVTÁR = SIKERES KÖZTÉR, KÖZÖSSÉGI TÉR
A jó köztér érzékeny, demokratikus és jelentéssel teli
 használóik igényeire válaszol, a kikapcsolódást, a
pihenést, a szórakozást, a társas életet támogatja;
 minden ember számára elérhető, hívogató és
marasztaló;
 a használóknak hatásuk van a tér kialakítására,
használatára és fenntartására;
 az emberek, a használók kapcsolatot tudnak vele
kialakítani, személyes és közösségi szinten egyaránt.

18.  urbanisztikai, építészeti fogalom
 közös téralkotás, térhasznosítás, közösségi tér
kialakítás
 a helyi közösség által formált, vonzó közösségi
életterek létrehozása a településen
 a közterületek élő közösségi térré alakítása,
 a terek közösségi funkciókkal, tartalmas programokkal
való megtöltése, illetve
 újfajta hasznosítási lehetőségeinek kitalálása révén
PLACEMAKING
 filozófia és folyamat
 eszközei: megfigyelés, meghallgatás,
megkérdezés
 megérthessük az egyének és a közösség elvárásait
az adott térrel, a tér használatával kapcsolatban,
 együttműködésben a közösség tagjaival, ki tudjuk
alakítani új, közös víziónkat az adott térrel
kapcsolatban, amit aztán
 partnerségben meg tudunk valósítani

19. ahol találkozhatnak egymással,
barátaikkal, de akár idegenekkel is
szóba elegyedhetnek
PLACEMAKING A KÖNYVTÁRBAN (Project for Public Spaces)
biztonságos, tiszta, kényelmes,
tetszetős az összképe;
könnyen elérhető, hozzáférhető,
megközelíthető, látható
ahol sokféle tevékenységet
végezhetnek az emberek, ahol
programok várják őket

20. 1. Legyen a könyvtár könnyen elérhető, jól megközelíthető és látható
2. Töltse meg a könyvtár élettel a környezetét (is)
3. Szolgálja a könyvtár külső és belső kialakítása a funkciót, a feladatokat és a közösséget
a terek év vagy a nap különböző szakaszaiban a különböző emberek által a legkülönbözőbb módokon
legyenek használhatók
különböző korosztályi csoportok számára kínáljanak vonzó környezetet
 az egyes könyvtári funkcióhoz szabva, konkrét tevékenységhez kötődve vagy
 szabadon, rugalmasan alakíthatóan
tegyék lehetővé, ösztönözzék 2-3 fős csoportok spontán kialakulását, közös tevékenységét
Teremtsünk kapcsolatot a közösségi szükségletek, a könyvtári funkciók, a kínált szolgáltatások és az
ezeket kiszolgáló terek között!

21. 4. Kínáljon a könyvtár közösségi szolgáltatásokat
 közkönyvtárak a „szomszédban” – ahol az emberekhez ügyes-bajos dolgaikat intézik
 ideális helyei a közösségi szolgáltatásoknak – a gyermekmegőrzőtől kezdve az adók befizetéséhez
nyújtott segítségen át a különböző képzésekig; a helyi információk megosztásától, a kávézón vagy a
dokumentumok házhoz szállításán át a különböző tanfolyamokig
 találjuk meg, hogy a mi közösségünknek mire van szüksége!
5. Álljon sokféle eszköz a közösség rendelkezésére a könyvtárban
 multifunkcionális könyvtár – az eszközök lehető legszélesebb köre
 művészeti alkotások, szobrok (mint eszközök) vagy helyi megvilágítást adó kisebb lámpák –
otthonosság

22. 6. Támogasson a könyvtár mindent, amit helyi
 vállaljon aktív szerepet a településhez, településrészhez kötődő társadalmi kohézió erősítésében
 gyűjtemények kinyitása, kreatív újrahasznosítása, a közösség tagjainak bevonása a helytörténeti
gyűjteményrészek feltárásába
 a helyi, a közösséget érintő vagy érdeklő témákkal kapcsolatos társadalmi párbeszéd ideális színterei
 közösségi programok, szórakoztató, sokak érdeklődésére számot tartó események
 játsszon meghatározó szerepet a helyi üzleti élet fellendítésében
 információt közvetít; kapcsolatot teremt a munkáltatók és a munkakeresők között;
 képzéseket szervez, amelyekkel megkönnyíthetik az egyének munkaerő piaci
reintegrációját;
 megjelenési lehetőséget biztosít a helyi vállalkozásoknak;
 a tudatos fogyasztói magatartás elsajátításához járul hozzá programjaival

23. 7. Segítse a könyvtár a közösségi kommunikációt
 legyenek elérhetők a könyvtárban a közösséggel kapcsolatos helyi információk
 kínáljon a könyvtár helyszínt a közösségi párbeszéd, kommunikáció sokféle módjának, a fórumoknak, a
találkozóknak, a tájékoztatóknak, vagy legyen állandó helyszíne helyi csoportok fellépésének
8. Legyen a könyvtár a helyi közösség találkozóhelye
 külső és belső terei egyaránt ideális helyszínei a közösségi programoknak, rendezvényeknek,
fesztiváloknak
 külső terek: a kávézótól a kültéri kiállításokig, a közösségi kertektől az „olvasóligetig”, a helyi művészek
megjelenését biztosító ideiglenes tárlatoktól a „vegyen egy könyvet – tegyen egy könyvet” típusú
kezdeményezésekig
 a helyi termelőket, kiskereskedőket, helyi piacokat támogató közösségi gondolkodás

24. NAGYOBB GYEREKEK ÉS KAMASZOK A KÖNYVTÁRBAN
 A könyvtár mint anyutól, aputól „szabad” tér
 Ahol lehet lazítani, akár hangoskodni is, vagy szörnyekkel harcolni a számítógépeken és az
Xbox-on…
 Legyen a tér alkalmas az élményszerzésre és a találkozásokra, jó messze (ha lehet, izoláltan) a
többi tértől.
 Támogassa a kamaszok ismeretszerzését, tanulását, egy jó könyvben való elmélyülését is
(csend).

25. Amennyire lehet, függetlenítsük a többi tértől!
Minimális szabályozás. Zaj – kuckózás. Játékos tanulás. Klubok, csoportok.
Elnevezés!

26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
http://librariandbd.blogspot.com/
koreny.agnes@fszek.hu