Alternatív út az olvasáshoz: olvasásfejlesztés képregényekkel
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•578 views
Alternatív út az olvasáshoz: olvasásfejlesztés képregényekkel - Kiss Gábor, a Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója és Lakatos István író, képregényrajzoló prezentációja. Elhangzott az Ahány könyv, annyi élmény workshop az olvasásért rendezvény plenáris ülésének keretében 2019. november 15-én. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) Az én könyvtáram program.
Recommended
More Related Content
More from Az én könyvtáram
More from Az én könyvtáram (20)
Alternatív út az olvasáshoz: olvasásfejlesztés képregényekkel
- 1. Alternatív út az olvasáshoz: olvasásfejlesztés Ahány könyv, annyi élmény - workshop az olvasásért BUDAPEST, 2019-11-15 Kiss Gábor könyvtárigazgató (Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár) Lakatos István író, képregényrajzoló Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001
- 3. A Fumax Kiadó képregényei 2018 november és 2019 november között…
- 5. 3–5 évesek 6–9 évesek 10–13 évesek 14–17 évesek Összesen kalandregények 0,72% 13,27% 41,44% 44,53% 27,07% szórakoztató regények 3,21% 14,99% 37,72% 41,85% 26,25% mesék, meseregények 82,86% 76,66% 32,51% 8,50% 47,27% tudományos, ismeretterjesztő művek 2,51% 10,81% 26,98% 30,83% 19,11% fantasy 0,00% 6,88% 24,32% 32,60% 17,33% képregények 11,83% 22,85% 24,07% 19,71% 20,27% tini (szerelmes, romantikus regények) 0,00% 4,67% 20,60% 29,93% 15,00% klasszikus regények 1,08% 4,41% 19,06% 32,85% 15,51% történelmi regények 0,36% 3,69% 17,87% 27,01% 13,26% sport 0,00% 7,11% 17,62% 18,93% 11,85% találós kérdések 13,57% 19,41% 14,64% 7,52% 13,78% sci-fi 0,00% 2,21% 13,90% 22,38% 10,47% versek, gyermekversek 58,42% 41,03% 13,65% 8,52% 28,00% hobbi 0,72% 3,44% 13,15% 16,55% 9,13% képeskönyvek, lapozók 60,00% 37,99% 12,16% 0,00% 24,77% mondókák (ringatók, ölbeli játékok) 53,76% 30,96% 7,69% 0,00% 20,47% vámpírregények 0,00% 1,47% 7,18% 14,11% 6,20% krimik 0,00% 1,72% 6,70% 19,71% 7,67% horror 0,00% 0,98% 3,47% 10,19% 3,99% egyéb 2,14% 1,47% 1,73% 2,67% 2,00% Gombos Péter: A digitális generáció olvasási szokásai – a 2017-es reprezentatív olvasásfelmérés tapasztalatai
- 6. Könyvtári rendezvények Könyvtári marketing Használóképzés – irodalmi adaptáció – történelmi képregények – nyelvtanítás stb.
- 7. „Képregény küldetés” mintaprogram A program célja, hogy a 7–8. osztályos tanulók számára kiegészítse bármelyik kötelező olvasmány feldolgozásának folyamatát, ezen felül fejleszti a vizuális kifejezésmódjukat egy egyoldalas képregény elkészítése során.
- 8. Csitt, csatt, bimm, bumm – hangutánzó szavak a képregényben Korosztály: 8-11 éveseknek Időigény: 4x60 perc Együttműködő partnerek: tanító, magyartanár Rövid általános leírás: A szöveges közlések különböző típusai között valószínűleg a képregényekben találkozhatunk a leggyakrabban hangutánzó szakkal. A foglalkozások során a gyerekek először képregényekben keresnek példákat a hangutánzó szavakra, majd bővítik ezek körét és saját képregényeket késztenek ezek felhasználásával. 1. foglalkozás: a könyvtáros különböző képregény-képsorokat mutat be a gyerekeknek, és ezeken vizsgálják a hangutánzó szavakat. 2. foglalkozás: az első foglalkozáson kigyűjtött szavak kiegészítése történik, és a gyerekek olyan képregénycsíkot kezdenek tervezni, ami hangutánzó szavakat tartalmaz. 3. foglalkozás: A gyerekek saját képregényeiket készítik. 4. foglalkozás: Az elkészült képregények bemutatása. Kiemelt célja: Hangutánzó szavak alkalmazása a szövegalkotásban. Forrás: Buzz! Whiz! Bang! Using Comic Books to Teach Onomatopoeia http://www.readwritethink.org/classroom-resources/lesson-plans/buzz-whiz-bang-using-867.html
- 9. Dob, fűz, ér – azonos alakú szavak a képregényekben Korosztály: 7-10 éveseknek Időigény: 1x60 perc Együttműködő partnerek: tanító, magyartanár Rövid általános leírás: A könyvtáros példákat mutat be az azonos alakú szavakon alapuló félreértésekre képregénycsíkokon, majd a gyerekekkel közösen gyűjtenek további azonos alakú szavakat. A gyerekek 3-4 fős csoportokba szerveződnek, és egy azonos alakú szóra épülő „poént” tartalmazó képregényes képsort készítenek egy online képregénykészítő alkalmazással. Kiemelt célja: Azonos alakú szavak gyakorlása Forrás: To, Too, or Two: Developing an Understanding of Homophones http://www.readwritethink.org/classroom- resources/lesson-plans/developing-understanding-homophones-284.html
Editor's Notes
- Az emberiségnek kezdeteitől fogva szüksége volt azokra az információhordozókra amelyeken tudását rögzíthette, és a következő korok számára átadhatta. Mellette természetesen olyan szereplőre/intézményre is, aki megőrizte, nyilvántartotta, és az azt igénylőnek tovább közvetítette a felhalmozott tudást. A könyvtár szerepét ez utóbbi határozta meg évezredekig, azonban az elmúlt évtizedekben az információ megőrzéséhez szükséges technológia változása olyan lehetőségeket teremtett, amelyek miatt reálisan tűnhet fel annak esélye, hogy az emberiség közös tudásának megőrzése már nem egy emberi tevékenységek során alapuló, hanem a mesterséges intelligencián alapuló, automatizált, gépek által végzett módon is megtörténhet. Más szóval: a könyvtár, mint intézmény hosszú távú léte megkérdőjeleződött. Hogy a veszély valós-e, azt senki sem tudja biztosan, azonban nyilvánvaló, hogy a könyvtárak jelentős része annak tekinti, és az elmúlt években új utak keresésével, az új felhasználói igényeknek megfelelő szolgáltatásfejlesztésekkel igyekszik továbbra is a társadalom hasznos szereplője maradni.
- Az elmúlt években azonban valami megváltozni látszik Magyarországon a képregények tekintetében. Mintha többször találkozna az ember ezzel a kifejezési formával a hétköznapokban. Gondoljunk arra, hogy a Facebookon nem kell sokat görgetnünk ahhoz, hogy egy képregénycsíkos (comic strip) eszköztárral megalkotott viccre találjunk egy ismerősünk megosztásában, hogy az újságosnál körülnézve meglepetten vehetjük észre, hogy újra van Kockás magazin és Hahota, és egy külön polc a képregényeknek, vagy hogy minden második kisiskolás fiú pólóján, kabátján egy képregényes szuperhőst látunk. A képregény magyarországi éledése szoros összefüggésben lehet azzal, hogy médiaipar globalizációjának eredményeként az elmúlt évtized nagyszabású, hollywoodi képregénymozijai a magyar nézők szemében is olyan népszerűek, mint a világ bármely más pontján. Erre a jelenségre tekinthetünk keserűen is, de tekinthetünk úgy is, mint egy a hazánkban fél évszázadig elnyomott „műfaj” éledését segítő körülményre.
- A képregényfilmek jelentősen átformálták az elmúlt évek képregénypiacát Magyarországon, néhány kiadó olyan nagyságrendű képregénykiadásba kezdett, hogy a korábban vékonyabb pénztárcával is kezelhető teljeskörű képregénygyűjtés lassan képtelenné vált. A kiadott képregénykötetek számát tekintve: Fumax, Szukits, Kingpin, Vad Virágok Könyvműhely, Pesti Könyv Kiadó, valamint az Eaglemoss és a Hachete havi sorozatai állnak az élen.
- A kiadványok jelentős része szuperhősös és egyéb szórakoztató téma, azonban a nagy számok törvénye alapján a fajsúlyosabb, képregényműfaji alapvetések, mint például A Pokolból, a Maus, vagy a Persepolis. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a nemzetközi képregényáradat teljesen elsodorta a magyar szerzőjű képregények kiadását, azonban ez nem teljesen így van, a boltok polcain több magyar képregényt is találunk, és bizonyos képregények esetében még az általános média ingerküszöbét is elérik ezek, gondoljunk például a Nyugat és Zombik meglepő alapötletének köszönhető számos híradásra. Mindazonáltal, ha arányaiban nézzük, akkor a korábbi évekhez viszonyítva jelentős a magyar képregények lemaradása.
- A képregény tehát népszerűvé vált, különösen a fiatal korosztály esetében. Gombos Péter, az Én könyvtáram projekt keretében 2017 őszén végzett reprezentatív olvasáskutatási felmérés tapasztalatai között számot ad arról, hogy „A képregények népszerűsége mindegyik (!) korosztályban jól látható, ami önmagában is nagyon érdekes, hiszen korábban egy-egy korcsoport érdeklődésére számíthatott csupán. Az összességében mért majdnem 21%-os ráta pedig magasabb, mint például a klasszikus regényeké. Ennek több üzenete is van. Egyrészt a könyvtárak – amelyikek még nem tették meg ezt – nem tehetik meg, hogy ab ovo elzárkóznak a műfaj elől. Sőt, éppen a könyvtárosok segíthetnek abban, hogy e téren a legértékesebb, legjobb darabok jussanak el az olvasókhoz. Hiszen – mint minden más műfajban – itt sem magát a kategóriát kell értékelni, képregényből is van igényes, színvonalas, ahogy igénytelen, ötlettelen és gyenge is. Másrészt érdemes lenne az oktatásban is jelentősebb szerepet adni a műfajnak. Az ok részben hasonló az előzőhöz: így elérhetjük azt, hogy diákjaink az értékesebb darabokkal találkozzanak. Másrészt a képregény az oktatás sok területén – az idegennyelv-tanítástól a szövegértés-fejlesztésig segítheti is a pedagógusok munkáját. ”
- Népszerűségének köszönhetően a képregény sokoldalúan használható eszközt a könyvtárak kezébe. Néhány példa erre: Képregényes rendezvények új látogatókat csalnak a könyvtárakba, (és nem mellékesen népszerűségüknek köszönhetően a média közreműködésével láthatóbbá vállnak fenntartóik számára). A képregényes grafikai elemek alkalmazása a fiatalok körében jó marketingeszköznek bizonyulhat (itt jegyzem meg, hogy lehetőség szerint kerülje mindenki a Comic Sans betűtípus használatát.)
- További példák