Judah, the fourth son of Jacob and Leah. He is the giant, athlete, warrior; he recounts heroic deeds. He runs so fast that he can outstrip a hind.

2. 1. FEJEZET
Júda, Jákob és Lea negyedik fia. Ő az óriás, sportoló,
harcos; hősi tettekről mesél. Olyan gyorsan fut, hogy le
tudja múlni a hátát.
1 Júda szavainak másolata, mit mondott fiainak, mielőtt
meghalt.
2 Összegyűltek tehát, és odamentek hozzá, és ő ezt mondta
nekik: Figyeljetek, fiaim, Júdát, a ti atyátokat!
3 Én voltam a negyedik fia, aki atyámnak, Jákóbnak
született; Lea pedig az én anyám Júdának nevezett el,
mondván: Hálát adok az Úrnak, mert adott nekem egy
negyedik fiút is.
4 Gyors voltam ifjúkoromban, és mindenben engedelmes
voltam atyámnak.
5 És tiszteltem anyámat és anyám nővérét.
6 És lőn, mikor férfiúvá lettem, megáldott engem atyám,
mondván: Király leszel, aki mindenben boldogul.
7 És az Úr kegyelmet mutatott nekem minden munkámban,
mind a mezőn, mind a házban.
8 Tudom, hogy versenyeztem egy hátast, elkaptam, és
elkészítettem a húst apámnak, és ő evett.
9 És az ikrat, amit hajdanán elsajátítottam, és utolértem
mindent, ami a síkságon volt.
10 Egy vadkancát megelőztem, elkaptam és
megszelídítettem.
11 Megöltem egy oroszlánt, és kitéptem egy kölyköt a
szájából.
12 Megfogtam egy medvét a mancsánál, lehajítottam a
szikláról, és összetört.
13 Megelőztem a vaddisznót, és futás közben megragadtam,
széttéptem.
14 Hebronban egy leopárd ráugrott a kutyámra,
megragadtam a farkánál, és a sziklákra hajítottam, és ketté
tört.
15 Találtam egy vad ökröt, amint legelt a mezőn, és
megragadtam a szarvánál, és körbeforgattam és
elkábítottam, eldobtam magamtól és megöltem.
16 Amikor pedig a kánaániak két királya beburkolva jött,
fegyverzetben nyájaink és velük sok ember ellen, egy
kézzel rontottam Hácor királyára, megütöttem a sáron,
lerántottam, és megöltem. .
17 A másikat pedig, Tappuah királyát, amint lovára ült,
megöltem, és így szétszórtam egész népét.
18 Ákhort, a királyt, egy óriási termetű embert találtam,
amint dárdákat dobált előre és hátul, miközben lóháton ült,
és felvettem egy hatvan font súlyú követ, elhajítottam,
megütöttem a lovát, és megöltem.
19 És harcoltam ezzel a másikkal két órán át; és ketté
hasítom a pajzsát, levágtam a lábát, és megöltem.
20 Amikor pedig levetkőztem a mellvértjéről, íme, kilenc
férfiú harcba szállt velem,
21 És a kezemre tekertem ruhámat; és köveket dobtam
rájuk, négyet megöltem közülük, a többiek pedig
elmenekültek.
22 És Jákób, az én atyám, megölte Beelesátot, az összes
királyok királyát, hatalmas erejű, tizenkét sing magas.
23 És félelem fogta el őket, és abbahagyták a harcot
ellenünk.
24 Ezért apám mentes volt a háborúk szorongásaitól,
amikor testvéreimmel voltam.
25 Mert látomásban látta rólam, hogy a hatalom angyala
követett engem mindenhová, hogy ne győzzek le.
26 És délen nagyobb háború tört ránk, mint Sikemben; és
csatarendbe álltam a testvéreimmel, és ezer embert
üldöztem, és megöltem közülük kétszáz embert és négy
királyt.
27 Felmentem a falra, és megöltem négy vitézt.
28 Így elfoglaltuk Hászort, és elvittük az összes zsákmányt.
29 Másnap pedig elindultunk Aretanba, egy erős, fallal
körülvett és megközelíthetetlen városba, amely halállal
fenyegetett bennünket.
30 De én és Gád a város keleti felől közeledtünk, Rúben és
Lévi pedig a nyugati felől.
31 És akik a falon voltak, azt gondolván, hogy egyedül
vagyunk, lehúzódtak ellenünk.
32 Így hát testvéreim titokban felmásztak a falra mindkét
oldalon cöveken, és bementek a városba, miközben a
férfiak nem tudták.
33 És megragadtuk a kard élével.
34 Azokat pedig, akik a toronyban kerestek menedéket,
felgyújtottuk a tornyot, és bevettük azt is és őket is.
35 Mikor pedig elmentünk, Tappuah emberei elrabolták a
mi zsákmányunkat, és ezt látva harcoltunk velük.
36 És megöltük őket. mindent, és visszaszereztük a
zsákmányunkat.
37 Amikor pedig Kozeba vizénél voltam, Jóbel emberei
ellenünk jöttek harcolni.
38 És harcoltunk velük, és megvertük őket; és
szövetségeseiket Silóból megöltük, és nem hagytunk
hatalmat, hogy ellenünk szálljanak.
39 És ránk jöttek Makír emberei ötödik napon, hogy
elragadják a mi zsákmányunkat; és megtámadtuk őket, és
ádáz harcban legyőztük őket; mert volt közöttük egy sereg
erős, és megöltük őket, mielőtt felmentek volna.
40 És amikor városukba értünk, asszonyaik köveket
hengerítettek ránk annak a dombnak a homlokáról,
amelyen a város állt.
41 És én és Simeon a város mögött álltunk, és elfoglaltuk a
magaslatokat, és elpusztítottuk ezt a várost is.
42 Másnap pedig közölték velünk, hogy Gaas városának
királya a. hatalmas sereg jött ellenünk.
43 Én és Dán tehát emoreusnak tettük magunkat, és mint
szövetségesek bementünk városukba.
44 És az éjszaka mélyén eljöttek a testvéreink, és
kinyitottuk nekik a kapukat; és elpusztítottuk az összes
embert és vagyonukat, és zsákmányul vettük mindazt, ami
az övék volt, és a három falukat ledöntöttük.
45 És közeledtünk Thamna, hol volt az ellenséges királyok
anyaga.
46 Amikor aztán sértegettek tőlük, megharagudtam, és
ellenük rohantam a csúcsra; és folyton köveket és nyilakat
parittyáztak nekem.
47 És ha Dan, a bátyám nem segített volna, megöltek volna.

3. 48 Ezért haraggal rájuk szálltunk, és mindnyájan elfutottak;
és más úton elhaladva harcoltak apámmal, és békét kötött
velük.
49 És nem bántottuk őket, és adójuk lettek nekünk, és
visszaadtuk nekik a zsákmányukat.
50 Én építettem Thamnát, és apám építette Pabaelt.
51 Húsz éves voltam, amikor ez a háború kitört. A
kánaániak pedig féltek engem és az én testvéreimet.
52 És sok jószágom volt, és volt a főpásztorom, az
adullami Irám.
53 És amikor elmentem hozzá, láttam Parsabát, Adullam
királyát; és szólt hozzánk, és lakomát rendezett nekünk; és
amikor felforrósodtam, a lányát, Bathshuát adta nekem
feleségül.
54 Ő szült nekem Ért, Onánt és Selát; és közülük kettőt
megvert az Úr, mert Sela élt, és ti vagytok az ő fiai.
2. FEJEZET
Júda leír néhány régészeti leletet, egy várost vasfalakkal és
rézkapukkal. Találkozása van egy kalandvágyóval.
1 Tizennyolc esztendeig lakott atyám békességben
testvérével, Ézsauval, és fiai velünk, azután eljöttünk
Mezopotámiából, Lábánból.
2 És amikor eltelt a tizennyolc év, életem negyvenedik
évében Ézsau, atyám testvére hatalmas és erős néppel szállt
ránk.
3 És Jákób megverte Ézsaut nyíllal, és megsebesülten
felvitték a Szeir-hegyre, és menet közben meghalt
Anoniramban.
4 És üldöztük Ézsau fiait.
5 Volt városuk vasfalakkal és rézkapukkal; és nem
mehettünk be, és tábort vertünk és ostromoltuk azt.
6 És amikor húsz napon belül nem nyitottak ki nekünk,
létrát állítottam fel mindenki szeme láttára, és pajzsommal
a fejemen felmentem, és támogattam a három talentum
súlyú kövek támadását; és megöltem négy hatalmas
emberüket.
7 Rúben és Gád pedig másik hat embert megölt.
8 Akkor békefeltételeket kértek tőlünk; és miután
megbeszéltük atyánkkal, fogadtuk őket mellékadóként.
9 És adtak nekünk ötszáz korsó búzát, ötszáz bat olajat,
ötszáz mérő bort az éhínségig, amikor lementünk
Egyiptomba.
10 És ezek után az én fiam, Ér vette feleségül Tamárt,
Arám leányát, Mezopotámiából.
11 Ér pedig gonosz volt, és szüksége volt Támárra, mert
nem Kánaán földjéről származott.
12 És a harmadik éjjel az Úr angyala megverte őt.
13 És nem ismerte meg őt anyja gonosz ravaszsága szerint,
mert nem akart tőle, hogy gyermekei legyenek.
14 A menyegző napjaiban feleségül adtam Onánt; és a
gonoszságban sem ismerte őt, pedig egy évet töltött vele.
15 És amikor megfenyegettem, bement hozzá, de a magot
az anyja parancsa szerint a földbe öntötte, és ő is meghalt a
gonoszság miatt.
16 Sélát is oda akartam adni neki, de az anyja nem engedte;
mert gonoszul cselekedett Támár ellen, mert nem volt
Kánaán leányai, mint ő maga.
17 És tudtam, hogy a kánaániak nemzetsége gonosz, de a
fiatalság késztetése elvakította az elmémet.
18 És amikor láttam, hogy bort tölt, a bor mámora miatt
megtévedtem, és elvettem, bár apám nem tanácsolta.
19 És amíg távol voltam, elment, és feleséget vett Selának
Kánaánból.
20 És amikor megtudtam, mit tett, átkoztam őt lelkem
gyötrelmében.
21 Ő is meghalt gonoszsága miatt fiaival együtt.
22 És ezek után, amikor Támár özvegy volt, két év múlva
meghallotta, hogy felmegyek nyírni a juhaimat,
feldíszítette magát menyasszonyi ruhában, és leült Enaim
városában a kapu előtt.
23 Mert az emoreusok törvénye volt, hogy aki férjhez
készül, hét napig paráznaságban üljön a kapu előtt.
24 Bortól részeg lévén tehát nem ismertem meg őt; és
szépsége megtévesztett, a díszítésének divatja révén.
25 És odafordultam hozzá, és azt mondtam: Engedj be
hozzád.
26 És azt mondta: Mit adsz nekem? És zálogba adtam neki
botomat, övemet és birodalmam diadémjét.
27 És bementem hozzá, és teherbe esett.
28 És nem tudván, mit tettem, meg akartam őt ölni; de
titkon elküldte zálogaimat, és megszégyenített.
29 És amikor hívtam őt, hallottam a titkos szavakat is,
amelyeket mondtam, amikor részegségemben vele
feküdtem; és nem tudtam megölni, mert az Úrtól volt.
30 Mert azt mondtam: nehogy ravaszságból csinálja,
miután egy másik asszonytól kapta a zálogot.
31 De én életemben többé nem mentem a közelébe, mert
ezt az útálatosságot követtem el egész Izraelben.
32 Sőt, akik a városban voltak, azt mondták, hogy nincs
parázna a kapuban, mert más helyről jött, és egy ideig a
kapuban ült.
33 És azt hittem, hogy senki sem tudja, hogy bementem
hozzá.
34 És ezek után eljöttünk I Egyiptomba Józsefnek, az
éhínség miatt.
35 És negyvenhat esztendős voltam, és hetvenhárom évig
éltem Egyiptomban.
3. FEJEZET
A bor és a vágy, mint ikergonosz ellen tanácsol. "Mert aki
részeg, az senkit sem tisztel." (13. vers).
1 És most megparancsolom nektek, gyermekeim,
hallgassatok atyátokra Júdára, és tartsátok meg
beszédeimet, hogy teljesítsétek az Úr minden rendelkezését,
és engedelmeskedjetek Isten parancsolatainak.
2 És ne járjatok a ti kívánságaitok szerint, sem
gondolataitok képzeletében, gőgös szívvel; és ne dicsekedj
fiatalságod tetteivel és erejével, mert ez is gonosz az Úr
szemében.
3 Mivel azzal is dicsekedtem, hogy a háborúk során
egyetlen kedves asszony arca sem csábított el, és

4. megfeddtem Rúbent, az én bátyámat Bilhával, atyám
feleségével kapcsolatban, a féltékenység és a paráznaság
lelkei felvonultak ellenem, mígnem a kánaáni Batsuával
feküdtem, és Tamárt, akit fiaimmal eljegyeztek.
4 Mert azt mondtam apósomnak: Tanácskozni fogok
atyámmal, és elviszem a lányodat is.
5 És nem volt hajlandó, de megmutatott nekem egy
határtalan aranyraktárt a lánya érdekében; mert be király
volt.
6 És feldíszítette őt arannyal és gyöngyökkel, és
megengedte, hogy bort öntsön nekünk az ünnepen az
asszonyok szépségével.
7 És a bor elfordította szememet, és a gyönyör elvakította
szívemet.
8 És megszerettem, és vele feküdtem, és megszegtem az Úr
parancsolatát és atyáim parancsát, és feleségül vettem.
9 És az Úr megjutalmazott engem szívem képzelete szerint,
mivel nem volt örömöm az ő gyermekeiben.
10 És most, gyermekeim, azt mondom nektek, hogy ne
részegedjetek bortól; mert a bor elfordítja az elmét az
igazságtól, és a vágy szenvedélyét gerjeszti, és tévedésre
vezeti a szemeket.
11 Mert a paráznaság szellemének szolgája a bor az
elmének; mert ez a kettő is elveszi az ember eszét.
12 Mert ha az ember részegségig iszik bort, az elméjét
szennyes gondolatokkal háborgatja, amelyek paráznaságra
vezetnek, a testet pedig a testi egységre hevíti; és ha
megvan a vágy alkalma, cselekszi a bûnt, és nem szégyelli.
13 Ilyen a részeg ember, gyermekeim; mert aki részeg, nem
tisztel senkit.
14 Mert íme, engem is tévedésbe vitt, hogy nem
szégyelltem a város sokaságát, hogy mindenek szeme
láttára Támárhoz fordultam, és nagy bűnt követtem el, és
felfedtem a takarót. fiaim szégyenéből.
15 Miután megittam a bort, nem tiszteltem Isten
parancsolatát, és feleségül vettem egy kánaáni asszonyt.
16 Mert nagy bölcsességre van szüksége annak, aki bort
iszik, gyermekeim; és itt diszkréció a borivásban, az ember
mindaddig ihat, amíg megőrzi a szerénységét.
17 De ha ezt a határt túllépi, az álnokság megtámadja az
elméjét, és a részeget mocskos beszédre, törvényszegésre
készteti, hogy ne szégyellje magát, hanem szégyellje magát,
és tisztességesnek tartja magát.
18 Aki paráznaságot követ el, nem tudja, mikor szenved
veszteséget, és nem szégyelli magát, ha meggyalázzák.
19 Mert ha valaki király és paráznaságot követ el,
megfosztják királyi hatalmától azáltal, hogy a paráznaság
rabszolgája lesz, amint én magam is szenvedtem.
20 Mert botomat adtam, vagyis törzsem lakhelyét; és az
övem, vagyis az én hatalmam; és az én diadém, vagyis
országom dicsősége.
21 És valóban megbántam ezeket a dolgokat; bort és húst
nem eszem öreg koromig, és nem láttam örömet.
22 És Isten angyala megmutatta nekem, hogy mindörökké
az asszonyok uralkodnak királyon és kolduson egyaránt.
23 És elveszik a királytól az ő dicsőségét, és a vitéztől az
erejét, és a koldustól még azt a keveset is, amely
szegénységének maradványa.
24 Figyeljetek tehát gyermekeim a bor megfelelő határára;
mert négy gonosz lélek van benne – a kéjtől, a forró
vágytól, a pazarlástól és a szennyes nyereségtől.
25 Ha vígan iszol bort, legyetek szerények az Isten
félelmében.
26 Mert ha örömötökben elmúlik az istenfélelem, akkor a
részegség támad, és a szemérmetlenség lop be.
27 De ha józanul akartok élni, ne nyúljatok borhoz, nehogy
vétkezzetek a felháborodás beszédében, a harcokban és a
rágalmazásokban, és az Isten parancsolatainak
megszegésében, és el ne vesszentek időd előtt.
28 Sőt, a bor feltárja Isten és emberek titkait, ahogy én is
kinyilatkoztattam Isten parancsolatait és Jákób, atyám
titkait a kánaáni asszonynak, Bathsuának, amelyeket Isten
megparancsolt, hogy ne tárjam fel.
29 A bor pedig háborút és zűrzavart is okoz.
30 És most megparancsolom nektek, gyermekeim, hogy ne
szeressétek a pénzt, és ne nézzétek a nők szépségét; mert a
pénz és a szépség kedvéért elvezettek a kánaáni
Batshuához.
31 Mert tudom, hogy e két dolog miatt az én nemzetségem
gonoszságba esik.
32 Mert még az én fiaim bölcsek is elrontanak, és
megsemmisítik Júda királyságát, amelyet az Úr adott
nekem atyám iránti engedelmességem miatt.
33 Mert soha nem bántottam Jákóbot, az én atyámat;
bármiért is parancsolta, hogy tegyem.
34 És Izsák, atyám apja megáldott engem, hogy király
legyek Izraelben, és Jákób is megáldott engem hasonló
módon.
35 És tudom, hogy tőlem erősítik meg a királyságot.
36 És tudom, milyen gonoszságokat fogtok tenni az utolsó
napokban.
37 Vigyázzatok tehát, gyermekeim, a paráznaságtól és a
pénzszeretettől, és hallgassatok atyátokra, Júdára.
38 Mert ezek a dolgok vonják el Isten törvényétől, és
elvakítsák a lélek hajlamait, és gőgre tanítanak, és ne
engedd, hogy az ember könyörüljön felebarátán.
39 Megfosztják lelkét minden jótól, fáradságokkal és
nyomorúságokkal elnyomják, elűzik tőle az álmot, és
felemésztik a húsát.
40 És megakadályozza az Isten áldozatait; és nem
emlékszik Isten áldására, nem hallgat prófétára, amikor az
beszél, és neheztel a kegyesség szavaira.
41 Mert két ellentétes szenvedély rabszolgája, és nem tud
engedelmeskedni Istennek, mert azok elvakították lelkét, és
úgy jár nappal, mint éjjel.
42 Gyermekeim, a pénz szeretete bálványimádáshoz vezet;
mert ha a pénz által félrevezetik, az emberek istennek
nevezik azokat, akik nem istenek, és ez megőrjíti azt,
akinek van.
43 A pénz kedvéért elvesztettem a gyermekeimet, és ha
nem fogadták el a bűnbánatomat, megaláztatásomat és
apám imáit, gyermektelenül kellett volna meghalnom.
44 De atyáim Istene megkönyörült rajtam, mert
tudatlanságból tettem.
45 És az álnokság fejedelme megvakított engem, és
vétkeztem, mint ember és mint test, megromlott a bûnök

5. által; és megtanultam a saját gyengeségemet, miközben
legyőzhetetlennek hittem magam.
46 Tudjátok meg tehát, gyermekeim, hogy két lélek vár az
emberre: az igazság szelleme és a csalás szelleme.
47 És középen van az elme megértésének szelleme,
amelyhez tartozik, hogy amerre akar fordulni.
És az igazság és a csalás cselekedetei az emberek szívébe
vannak írva, és mindegyiket ismeri az Úr.
49 És nincs idő, amikor az emberek munkáit elrejthetik;
mert magára a szívre vannak felírva az Úr előtt.
50 És az igazság szelleme mindenről tanúbizonyságot tesz,
és mindent vádol; és a bûnöst megégeti a szíve, és nem
emelheti arcát a bíróhoz.
4. FEJEZET
Júda élénk hasonlatot tesz a zsarnokságról, és szörnyű
próféciát hallgatói erkölcséről.
1 És most, gyermekeim, megparancsolom nektek,
szeressétek Lévit, hogy maradjatok meg, és ne emeljétek
magatokat ellene, nehogy teljesen elpusztuljatok.
2 Mert nekem adta az Úr a királyságot, és neki a papságot,
és a királyságot a papság alá helyezte.
3 Nekem adta a földi dolgokat; neki a mennyei dolgokat.
4 Amiképpen magasabb a menny a földnél, úgy magasabb
az Isten papsága a földi királyságnál, hacsak nem esik el a
bűn miatt az Úrtól, és a földi királyság uralja.
5 Mert az Úr angyala ezt mondta nekem: Inkább őt
választotta ki az Úr, mint téged, hogy közeledjen hozzá, és
egyék az ő asztaláról, és felajánlja neki az első zsengét
Izráel fiainak választott dolgai közül; de te leszel Jákob
királya.
6 És olyan leszel közöttük, mint a tenger.
7 Mert ahogy a tengeren hánykolódnak igazak és hamisak,
némelyeket fogságba visznek, míg némelyeket
meggazdagodnak, úgy lesz benned minden emberfaj:
némelyek elszegényednek, fogságba esnek, mások pedig
rablás által gazdagodnak. mások javait.
8 Mert a királyok olyanok lesznek, mint a tengeri szörnyek.
9 Úgy nyelnek el embereket, mint a halakat, a szabadok
fiait és leányait rabszolgává teszik; házakat, földeket,
nyájakat, pénzt rabolnak ki:
10 Sokak húsával pedig jogtalanul táplálják a hollókat és a
darvakat; és felemelkednek a gonoszságban a kapzsiságban,
és lesznek hamis próféták, mint a vihar, és üldöznek
minden igazat.
11 És az Úr meghasonlást hoz rájuk egymás ellen.
12 És szüntelen háborúk lesznek Izráelben; és más fajhoz
tartozó emberek között véget ér az én királyságom, amíg el
nem jön Izráel üdvössége.
13 Az igazság Istenének megjelenéséig, hogy Jákób és
minden pogány békében nyugodjék.
14 És megőrzi királyságom erejét mindörökké; mert az Úr
megesküdött nekem, hogy nem törli ki magvamból az
országot örökre.
15 Most pedig nagyon bánkódom, gyermekeim, a ti
paráznaságaitok, boszorkányságaitok és
bálványimádásaitok miatt, amelyeket a királyság ellen
gyakoroltok, követve azokat, akikben ismerős szellemek,
jósok és tévedés démonai vannak.
16 Leányaitokat éneklő leányokká és paráznákká
csináljátok, és elegyedtek a pogányok utálatosságaiban.
17 Ezért hoz rátok az Úr éhínséget és döghalált, halált és
kardot, ellenségek ostromolását, barátok szidalmait,
gyermekek lemészárlását, feleségek megerőszakolását,
javak kifosztását, a templom felgyújtását. Istené, a föld
elpusztítása, a pogányok közé vetett rabszolgaság.
18 És csinálnak néhányan közületek eunuchok a
feleségükért.
19 Amíg az Úr meg nem látogat titeket, amikor tökéletes
szívvel megtértek, és minden parancsolata szerint jártok, és
fel nem hoz benneteket a pogányok fogságából.
20 És ezek után csillag kel fel neked Jákóbtól békességben,
21 És ember támad az én magomból, mint az igazság napja,
22 Járjatok az emberek fiaival szelídségben és igazságban;
23 És nem találtatik benne bűn.
24 És megnyílnak neki az egek, hogy kiárasszák a
szellemet, méghozzá a Szentatya áldását; és kiárasztja
rátok a kegyelem lelkét;
25 És legyetek az ő fiai az igazságban, és az Ő
parancsolatai szerint jártok először és utoljára.
26 Akkor felragyog az én országom pálcája; és a te
gyökeredből szár támad; és abból növekszik az igazság
vesszeje a pogányoknak, hogy ítéljen és megtartson
mindazokat, akik segítségül hívják az Urat.
27 És ezek után feltámad Ábrahám, Izsák és Jákob; és én
és testvéreim leszünk Izráel törzseinek fejedelmei.
28 Lévi először, én a második, József harmadik, Benjámin
negyedik, Simeon ötödik, Issakhár hatodik, és így minden
rendben.
29 És megáldott az Úr Lévit és a Jelenlét Angyalát, engem;
a dicsőség hatalma, Simeon; az ég, Ruben; a föld, Issachar;
a tenger, Zebulon; a hegyek, József; a hajlék, Benjámin; a
világítótestek, Dan; Éden, Naftali; a nap, Gád; a hold,
Asher.
30 És lesztek az Úr népe, és egy nyelvetek lesz; és nem
lesz Beliar álnokságának szelleme, mert örökre tűzre vetik.
31 És akik meghaltak a bánatban, örömben támadnak fel,
és akik szegények voltak az Úrért, gazdagok lesznek, és
akiket megölnek az Úrért, életre kelnek.
32 És Jákób szarvasai vígan futnak, és Izráel sasai vígan
repülnek; és az egész nép dicsőíti az Urat mindörökké.
33 Tartsátok meg tehát, gyermekeim, az Úr minden
törvényét, mert van reménység mindazoknak, akik
ragaszkodnak az ő útjaihoz.
34 És monda nékik: Íme, ma meghalok a szemetek láttára,
száztizenkilenc évesen.
35 Senki ne temesse el engem drága ruhába, és ne tépje fel
a beleket, mert ezt teszik a királyok; és vigyél fel magaddal
Hebronba.
36 És Júda, mikor ezeket mondta, elaludt; és az ő fiai
mindent úgy cselekedtek, ahogy parancsolta nekik, és
eltemették őt Hebronban az ő atyáihoz.