2. Tematika
• Az on-line oktatásmódszertanok és informatikai vonatkozásai
• Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez
• Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban
• Az on-line oktatás hatékonyság-mérési és minőségbiztosítási
mutatói
3. Az on-line oktatásmódszertanok és
informatikai vonatkozásai
On-line vs. hagyományos képzés?
Hagyományos képzés
On-line képzés
Az oktatás kötött tanrend szerint
történik
A hallgató dönt mikor, mit szeretne
tanulni
Az oktatás előadóteremben,
évfolyamrendszerben történik
A hallgató önállóan vagy változó
csoportban tanul
A képzés kötött oktató centrikus
A hallgató választása is alakítja az
oktatói programot, a képzés hallgató
centrikus
A médium az oktató eszköztárának
része
A médium a hallgató eszköztárának is
része
4. Az on-line oktatásmódszertanok
és informatikai vonatkozásai
• új szerepet kap a hallgató, tanulási idejének nagyobb részét tölti
önállóan;
• megszűnik az oktató, tanár, tanító hagyományos ismeretátadó
szerepe, új feladatkörök, új kompetenciákkal vállnak az oktatás
szervezés nélkülözhetetlen részévé;
• új oktatási módszertan alakul ki;
• növekszik az oktatási folyamat szerevezettsége, javul a
kommunikáció.
5. Az e-Learning képzés formái
a felsőoktatásban
• Hallgató által irányított e-Learning
Ebben az esetben a hallgató nincs kapcsolatban az oktatóval és más hallgatókkal, csak a
tananyaggal.
• Elősegített (facilitated) e-Learning
Ez az on-line oktatói módszer azoknak a hallgatóknak nyújt megoldást, akik nehezen
alkalmazkodnak a szigorú időbeosztáshoz, ellenben ki szeretnék használni a csoportos
megbeszélések lehetőségeit.
• Oktató által irányított e-Learning
A hagyományos on-line oktatói módszerek vannak kiegészítve a webtechnológia
eszközeivel. Ebben az oktatási formában valós idejű kommunikáció folyik az oktató és a
hallgató közt.
6. tartalomkezelői keretrendszere
Az e-Learning tanulmányi és
Az e-Learning tanulmányi keretrendszere az LMS (Learning Management System),
amely az alapvető oktatási szervező feladatoktól kezdődően a tananyagok
megjelenéséig a legkülönbözőbb tanulmányifunkciókat látja el.
Milyen szempontok fontosak egy LMS rendszer kiválasztásakor?
• A hallgatói jelentkezés automatikus kezelése;
• Előre elkészített tananyagok importálása;
• Nem az LMS-ben lévő tananyagok kezelése;
• Más rendszerekhez való integrálhatóság;
• Automatikus hallgatói tevékenységkövetés;
• Távoli adminisztráció lehetősége.
7. Mit kell biztosítania az
LCMS-nek?
•
•
•
•
•
Közös munkafelületet a tartalom létrehozásához és módosításához;
A kurzusok készítéséhez szükséges fejlesztő eszközöket;
A tananyag objektumainak tárolását és módosításának lehetőségét;
Médiumok, objektumok, dokumentumok importálását;
Kurzusok, leckék, elemek importálását és exportálását egyaránt.
8. Az e-Learning tartalom
felépítése
Egy e-Learning tananyag készítésekor legfőbb cél, hogy egy kellemes
kinézetű, designos, könnyen tanulható tananyagot nyújtsunk a
hallgatóknak.
A legtöbb e-Learning tananyag, a hagyományos oktatási formákhoz
hasonló módon épül fel, azaz a modulokat a hallgató előre
meghatározott sorrendben tekintheti meg.
Ebben az esetben az információk átadására helyezzük a hangsúlyt és
kevésbé a különböző interakciókra.
9. A tananyag tartalmi
elemei
• Tananyagelem (asset): ez a tananyag legkisebb egysége, tartalmazhat
szöveget, képet, hangot, videót stb.
• Megosztható tartalomobjektum (sharable content object): egy vagy több
tananyagelemből épül fel, az LCMS képes önállóan kezelni.
• Lecke (lesson): egy vagy több tartalomobjektumból épül fel, megfelel a
hagyományos tankönyv egy leckéjének, fejezetének. A több leckéből álló
tananyagrészt modulnak nevezzük.
• Kurzus (course): egy vagy több modul alkotja a kurzust. Egy kurzus
megfelelhet tankönyvnek, tantárgynak, vagy egy tanfolyamnak.
• Képzési program: több, összetartozó kurzus alkotja, amely egy adott
képesítéshez tartozó tanfolyamok összerendelését végzi.
10. Gyakorlati szempontok az e-Learning
képzésekhez - Előkészítés
Az előkészítési szakaszban azt kell feltárni, hogy az intézmény mennyire
felkészült az e-Learning bevezetésére.
Az előkészítés során vizsgálandó szempontok:
• Szereplők
• Tartalom
• Technológia
• Mérés
11. Gyakorlati szempontok az e-Learning
képzésekhez – Stratégia kidolgozása
•
•
•
•
•
•
Résztvevők kiválasztása;
Aktuális helyzet elemzése;
Célok meghatározása;
Jövőkép és küldetés megfogalmazása;
Kulcsfaktorok megállapítása;
Stratégiai javaslatok kidolgozása;
12. Gyakorlati szempontok az e-Learning
képzésekhez – Technológia és
tartalom kiválasztása
• A technológia alatt a menedzselési eszközöket (pl. LMS, oktatási
portál) és a hozzájuk kapcsolódó technológiai hátteret (pl.
számítógép, internet) értjük.
• A saját fejlesztésű tartalmak önmagukban nagy erőfeszítéseket
követelnek.
• Kockázat, ami annál nagyobb minél kevesebb ilyesfajta tapasztalata
van a szervezetnek, illetve minél nagyobb területen kívánják azt
alkalmazni.
13. Gyakorlati szempontok az e-Learning
képzésekhez – Akcióterv
• Az akciótervben minden részletre kiterjedően össze kell foglalni a stratégiai
javaslatokat úgy kommunikálva, hogy az mindenki számára érthető legyen (pl.
kinek mi lesz a feladata stb.)
• Ezen túlmenően az akciótervben az időterveket és mérföldköveket is meg kell
határozni, illetve a finanszírozási kérdésekre is külön ki kell térni.
14. Gyakorlati szempontok az e-Learning
képzésekhez – Megvalósítás
•
•
•
•
•
Tartalmak fejlesztése;
Technológia telepítése (szükség esetén);
Integráció egyéb oktatói rendszerekkel (szükség esetén);
Tesztelés;
Résztvevők képzése;
15. Gyakorlati szempontok az e-Learning
képzésekhez – Programozott oktatás
Amennyiben nagyobb létszámú hallgatóság oktatására van szükség, a
legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a programozott oktatás, amely
egymásra épülő feladatsoraival és ellenőrző kérdéseivel biztosítja, hogy
minden résztvevő közel ugyanolyan mértékben sajátíthassa el a
tananyagot.
Két típusa:
• Lineáris programokat megvalósító programozott oktatási szisztémák
• Elágazó lehetőségeket tartalmazó programozott oktatási szisztémák
16. Elágazó lehetőségeket tartalmazó
programozott oktatási szisztémák
• Az elágazásos programozási szisztéma helyes felelet után továbbvezet, helytelen
feladatok esetén viszont különböző feladatokkal, gyakorlatokkal, szemléltető ábrákkal
stb. segíti a hallgatót.
• A tananyag algoritmusa szigorúan szabályozza a diák tanulását, annak lépéseit,
műveleteit, de csak akkor lesz hatékonyabb, ha ezeket a lépéseket valóban a
legcélravezetőbb módon választották meg és végzik a hallgatók.
• A programozott tananyag-feldolgozásból tanultakat jól tudják alkalmazni a hallgatók
a tananyag hagyományos fejezeteinek egy-egy részében is, tanulás-módszertani
kultúrájuk ily módon értékes mozzanatokkal gyarapodhat.
17. Lineáris programokat megvalósító
programozott oktatási szisztémák
Amennyiben nagyobb létszámú hallgatóság oktatására van szükség, a legegyszerűbb és
legolcsóbb megoldás a programozott oktatás, amely egymásra épülő feladatsoraival és
ellenőrző kérdéseivel biztosítja, hogy minden résztvevő közel ugyanolyan mértékben
sajátíthassa el a tananyagot.
A programozott tananyagnak ésszerűen kell irányítania a hallgatók oktatási folyamatát
igenlő válaszaik megerősítésével. Technikai utasítás a módszer tananyagi
alkalmazásához:
• A tananyagi ismeretek és kérdések minél pontosabb meghatározása.
• Valamennyi tematikai egység felosztása a belőlük logikusan következő témákra,
altémákra, pontokra, alpontokra.
18. Lineáris programokat megvalósító
programozott oktatási szisztémák
• Alapfogalmak jegyzékének összeállítása, megfelelő fogalmak
választása.
• Mutatók feldolgozása a kívánatos eredményekről.
• A tananyag eredeti „tartalmi sablonjának” elkészítése, mely magában
foglalja a fő tartalmi struktúrát, a tananyagban szereplő elemeket,
magyarázó példákat.
19. Adminisztrációs és riporting feladatok
az on-line oktatásban - On-line tanulási
környezet, tanulástámogatás
Az on-line tanulási környezetből származó előnyök:
• A tanulási folyamat transzparens, szinte minden elemében követhető;
•
Biztosított a visszacsatolás lehetősége;
•
Korábban nem tapasztalt tanulási élmények;
– Újszerűség és változatosság motiváló hatása;
– Állandó figyelem érzése;
– Inspiráló hatások oktató és hallgatótársak részéről;
20. Adminisztrációs és riporting
feladatok az on-line oktatásban Résztvevők
Az e-Learning egy meglehetősen sokszereplős folyamat, melynek kialakítása során a
következő jellemző összetevők és résztvevők fontosak:
Oktatási keretrendszer (LMS)
Itt történik az oktatás és
vizsgáztatás elektronikus része
Tananyagfejlesztő rendszer (LCMS)
Olyan rendszer, amellyel a
keretrendszerben megjelenő
tartalom elkészíthető
e-Learning tananyag
Navigálható, rendszerezhető,
interaktív tudásanyag
Tartalomfejlesztők
A tananyag előállítói
Egyéb szolgáltatók
Pl . az infrastruktúra üzemeltetése
21. Adminisztrációs és riporting
feladatok az on-line oktatásban Kurzusszervezés
• A kurzusszervezés menedzselése az oktatási keretrendszerben zajlik.
• Ezen rendszeren belül történik a képzésben résztvevő hallgatók
nyilvántartása, hozzáférések biztosítása a kurzusok anyagaihoz,
naplózás az oktatók/hallgatók tevékenységeiről, itt tartják nyilván a
kurzusra/vizsgára való jelentkezést.
• A rendszer támogatja az oktatói értékelést, informálja a felhasználókat
az oktatással kapcsolatos hírekről, támogatja a web-előadások/webszemináriumok lebonyolítását, virtuális csoportmunkát és kollaboratív
felületet biztosít.
22. Adminisztrációs és riporting
feladatok az on-line oktatásban –
Rendszerfelügyelet, eredmények
A rendszeradminisztráció által archivált adatok olyan átfogó
információkat jelentenek, melyekből az oktatás:
• eredményességét, erősségeit, gyengeségeit;
• a karok, szakok, szakirányok hallgatói között fennálló esetleges
különbségeket;
• a hallgatók feladat megoldási eredményességét, javítási
szokásait;
• a rendszer használhatóságát és akadálymentességét jellemző
elemzések hajthatók végre.
23. Adminisztrációs és riporting
feladatok az on-line oktatásban –
Rendszerfelügyelet, eredmények
A riporting végső célja a visszacsatolásnak köszönhetően az oktatás és
számonkérés objektivitásának és színvonalának folyamatos javítása, a
tehetséges hallgatók kiemelése.
24. Az on-line oktatás hatékonyságmérési és minőségbiztosítási
mutatói
Az oktatási-tanulási folyamatban kiemelkedő szerepet játszik a mérésértékelés mint a visszacsatolás egy módja, ennek függvényében az
oktatási-tanulási
folyamat
minőségének
biztosításában
is
elengedhetetlen.
Mit mérjünk?
Ahhoz, hogy a mérés eredményeit hatékonyan lehessen felhasználni,
alapvető feltételeknek kell eleget tennie:
• Tárgyszerű;
• Érvényes;
• Megbízható adatokkal kell dolgoznunk.
25. Az on-line oktatás hatékonyságmérési és minőségbiztosítási
mutatói
Akkor érvényes a mérésünk, ha azt az ismeretet, készséget, attitűdöt méri, aminek
mérésére megalkottuk.
A validitás már a mérőeszközünk alapegységeinek elkészítésekor szem előtt
tartandó, fenntartása érdekében pedig elengedhetetlen az adatok rendszeres
felülvizsgálata, és a felhasználók visszajelzéseire alapozott esetlegesen korrekció.
26. A hatékony tudásszint
mérés mutatói
Elektronikus oktatási eszközökkel és egy kis kreativitással olyan
ellenőrzési környezetet lehet teremteni, amely nem csak
pontosabban méri a tudás elsajátítás szintjét, de a hallgatók
számára is megkönnyíti a tananyag elsajátítását.
27. A tudás tesztelése
A vizsga lehet személyes vizsga, lehet on-line teszt egy oktatásmenedzsment
eszközben,lehet egy papíron kitöltött kérdéssor, és lehet mindezek kombinációja.
Nagyon kevés azonban az olyan megmérettetés, ahol az elsajátított ismeretek
valódi használhatóságátmérnék.
28. A tudás tesztelése
Miért szükséges az oktatásszervező tartalomkezelői felület
kialakítása?
• A tananyag egyes elemeit (kérdések, szituációs elemek) csak
egyszer kell elkészíteni (megszerkeszteni);
• Nem csak kérdések, hanem logikai feladványok, skálák, „húzd
össze” típusú feladatok létrehozása is lehetséges;
• A tananyag moduljaiban lévő döntési pontok, mutatják meg, hogy
a hallgató elsajátította-e a szükséges ismereteket;
29. A tudás tesztelése
Mi a tudástesztelés célja?
• A lexikális tudás mérése, fejlesztése;
• Szakmai tartalom könnyebb elsajátítása;
• Esettanulmányok beépítésével valós problémafeltárás.
30. A képzés hatékonyságának
mutatói
A leggyakoribb ilyen tényező a hallgatók száma, az egyetemekkel,
oktatókkal, vizsgaeredményekkel kapcsolatos mutatók.
Ezeket az adatokat rendszerint az illetékes intézmény, a központi
statisztikai hivatal vagy a szakképzésért felelős szervezetek, gyakran
a kereskedelmi és iparkamarák is gyűjtik.
31. A képzés
hatékonyságának mutatói
A rendszeresen mért és gyűjtött adatokat, további adatokkal
egészítik ki, amelyek információt nyújtanak:
• a képzés tartalmáról;
• a munkaerőpiaci követelményekről;
• Az új képzések és minősítések utáni igényről;
• A képzésben résztvevők motivációiról;
32. A képzés
hatékonyságának mutatói
Lehetséges mutatószámok (eredmény versus erőforrás):
• Hallgatói elégedettségmérés eredményei;
• Oktatók/munkatársak elégedettségmérésének eredményei;
• Az oktatás/kutatás fejlesztésére vonatkozó akciók száma;
• Cselekvési programok teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése;
• A hallgatói/munkatársi/munkaerőpiaci/végzett hallgatói elvárásokat teljesítő
stratégiai akciók száma;
• Az információs bázis minőségi fejlesztésére vonatkozó akciók;
• Válaszadási arány változása (hallgatói, munkatársi, munkáltatói)
33. Az on-line oktatás
minőségbiztosítási mutatói
A tananyagfejlesztés során három fő területre kell odafigyelnünk
(megszerkesztettség, instrukciós tartalom, tartalom prezentálása),
amely további kategóriákra terjeszthető ki:
• Kommunikáció módja;
• Tartalom;
• Médium;
• Tartalomkezelő keretrendszer.
34. Az on-line oktatás
minőségbiztosítási mutatói
Ezen kategóriák, a tervezés-gyártás során kiváló mutatókkal szolgálnak, ha
már kész oktatási tartalmakat kívánunk összehasonlítani.
A tervezés-gyártás meghatározó komponensei a tananyagfejlesztéshez
kapcsolódó dokumentumok (óraterv, forgatókönyv, szempontrendszer,
sablontervek, esettanulmányok), amelyek a fejlesztés szakmai tartalmát,
eredményét és minőségét prezentálják.
35. Minőségfejlesztés az online oktatásban
Az oktatási intézményekben, különösen a felsőoktatásban, az e-Learning az
intézmények elismert, oktatást, tanulást és bizonyos mértékben a menedzsmentet
támogató eleme.
Amennyiben az e-Learning-hez kapcsolódó elvárásokat szembesítjük a
hagyományos távoktatással, azt látjuk, hogy az e-Learning valóban hatékonyabb a
klasszikus médiákkal támogatott távoktatásnál, mivel interaktívabb (úgy az oktatóhallgató, mint a hallgató-hallgató vonatkozásában), a média integrálása
tudatosabb, és jobbak a tanulási eredmények.
36. Minőségfejlesztés az online oktatásban
• A tananyagfejlesztés dokumentált irányelvek alapján történik;
• A tananyag tartalmi és módszertani szempontok alapján is folyamatos
felülvizsgálatot és korrekciót igényel;
• A kurzust úgy tervezik meg, hogy az a hallgatótól a tananyag analizálását,
szintetizálását és értékelését is megkövetelje. Fontos szempont, hogy a
tananyagok legyenek testre szabhatók, az oktatási célt pedig rendszeresen
vizsgálják felül, és a tananyagot ennek megfelelően módosítsák.
37. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési
mutatóinak áttekintése
Egyes minőségfejlesztési mutatók segítenek hozzájárulni:
• az on-line oktatás hatékonyságának növeléséhez;
• módszertani megalapozottságához;
• az oktatás minőségének és versenyképességének javításához;
• a tudás hasznosíthatóságának növeléséhez;
• fenntartható minőségfejlesztési technikák alkalmazásához;
38. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési
mutatóinak áttekintése
Cél, feltárni az oktatás, mérés, értékelés azon módszertani
lehetőségeit, amelyek az on-line eszközök felhasználásával
támogatják a kompetencia alapú oktatás eredményességét, a
végzett hallgatók sikeres elhelyezkedését.
39. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési
mutatóinak áttekintése
Milyen tényezők járulhatnak hozzá az on-line oktatás minőségének
fenntartásához?
• komplex, motiváló tanulási infrastruktúra kialakítása;
• infokommunikációs eszközök készségszintű ismerete;
• elektronikus menedzsment és adminisztráció;
• önálló, rugalmas tanulásra épülő oktatási módszer;
• helytől és időtől független hozzáférés;
40. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési
mutatóinak áttekintése
Milyen célok valósulhatnak meg az oktatásadminisztráció terén a
minőségfejlesztési mutatók segítségével?
• Szervezetkorszerűsítés révén hatékonyságnövelés;
• Eredményesség javítása (minőségmenedzsment);
• Modern,korszerű megoldások;
• Korszerű minőségfejlesztési módszerekre épülő tervezés;
A minőségfejlesztési stratégia célterületeinek és tevékenységeinek megfelelő
alkalmazásához az infokommunikációs technológiával támogatott oktatási
módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése szükséges az oktatás minden
szintjén.
41. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési
mutatóinak áttekintése
Ahhoz, hogy mind az oktatók mind a hallgatók oktatás módszertani
fejlődése megfelelő minőségben hozzáférhető legyen, biztosítani
kell:
• a jelenleginél több tan- és háttéranyag elérhetőségét;
• a multimédia eszközrendszerének hatékonyabb kihasználását;
• a készségek elsajátításának lehetőségét;
• az erőforrások hatékonyabb kihasználását.
42. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési
mutatóinak áttekintése
Mit tehetünk az oktatási, ellenőrzési és egyéb adminisztrációs
folyamatokat megfelelő minőséggel szolgáló IT alkalmazások és
infrastruktúra folyamatos, naprakész működésének és készségszintű
használhatóságának érdekében?
Biztosítani kell:
• a hatékony belső adminisztráció feltételeit;
• az új tanulásirányítási eljárások bevezetését;
• a mérés-értékelési eredmények nyomon követhetőségét;
• a hatékony emberi erőforrás gazdálkodást;
43. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési mutatóinak
áttekintése
Következtetések:
• Tervszerű, szakmai szempontokat figyelembe vevő oktatásmódszertan
kidolgozása;
• A stratégiai célok konkrét mérőszámainak és célértékeinek azonosítása;
• A minőségfejlesztési és hatékonyságmérési mutatók bevezetése, felelős
személyek (csoportok) kijelölése;
• Oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és
ismeret-átadás folyamatába épülő speciális informatikai megoldások
integrálásával;
• A tanuláshoz való állandó hozzáférés biztosítása;
44. Az on-line oktatási rendszer
minőségfejlesztési mutatóinak
áttekintése
Következtetések:
• Folyamatos hallgatói visszacsatolás támogatása;
• Nemzetközi és tudományos versenyképesség előmozdítása;
• A hallgatói tevékenységek nyomon követhetőségének
biztosítása;
• Hatékony és a mindennapokban is használható kurzus és
oktatásmenedzselő rendszerek megismerése és alkalmazása;
