Se online hatékonyságmérés Takács Sándor

  • 256 views
Uploaded on

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
256
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2

Actions

Shares
Downloads
6
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. TÁMOP-4.1.2/A/1-11/1-2011-0015 On-line oktatásmódszertanok gyakorlati alkalmazhatósága a BSc képzésben és hatékonyság-mérési, valamint minőségbiztosítási mutatóinak meghatározása Dr. Takács Sándor
  • 2. Tematika • Az on-line oktatásmódszertanok és informatikai vonatkozásai • Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez • Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban • Az on-line oktatás hatékonyság-mérési és minőségbiztosítási mutatói
  • 3. Az on-line oktatásmódszertanok és informatikai vonatkozásai On-line vs. hagyományos képzés? Hagyományos képzés On-line képzés Az oktatás kötött tanrend szerint történik A hallgató dönt mikor, mit szeretne tanulni Az oktatás előadóteremben, évfolyamrendszerben történik A hallgató önállóan vagy változó csoportban tanul A képzés kötött oktató centrikus A hallgató választása is alakítja az oktatói programot, a képzés hallgató centrikus A médium az oktató eszköztárának része A médium a hallgató eszköztárának is része
  • 4. Az on-line oktatásmódszertanok és informatikai vonatkozásai • új szerepet kap a hallgató, tanulási idejének nagyobb részét tölti önállóan; • megszűnik az oktató, tanár, tanító hagyományos ismeretátadó szerepe, új feladatkörök, új kompetenciákkal vállnak az oktatás szervezés nélkülözhetetlen részévé; • új oktatási módszertan alakul ki; • növekszik az oktatási folyamat szerevezettsége, javul a kommunikáció.
  • 5. Az e-Learning képzés formái a felsőoktatásban • Hallgató által irányított e-Learning Ebben az esetben a hallgató nincs kapcsolatban az oktatóval és más hallgatókkal, csak a tananyaggal. • Elősegített (facilitated) e-Learning Ez az on-line oktatói módszer azoknak a hallgatóknak nyújt megoldást, akik nehezen alkalmazkodnak a szigorú időbeosztáshoz, ellenben ki szeretnék használni a csoportos megbeszélések lehetőségeit. • Oktató által irányított e-Learning A hagyományos on-line oktatói módszerek vannak kiegészítve a webtechnológia eszközeivel. Ebben az oktatási formában valós idejű kommunikáció folyik az oktató és a hallgató közt.
  • 6. tartalomkezelői keretrendszere Az e-Learning tanulmányi és Az e-Learning tanulmányi keretrendszere az LMS (Learning Management System), amely az alapvető oktatási szervező feladatoktól kezdődően a tananyagok megjelenéséig a legkülönbözőbb tanulmányifunkciókat látja el. Milyen szempontok fontosak egy LMS rendszer kiválasztásakor? • A hallgatói jelentkezés automatikus kezelése; • Előre elkészített tananyagok importálása; • Nem az LMS-ben lévő tananyagok kezelése; • Más rendszerekhez való integrálhatóság; • Automatikus hallgatói tevékenységkövetés; • Távoli adminisztráció lehetősége.
  • 7. Mit kell biztosítania az LCMS-nek? • • • • • Közös munkafelületet a tartalom létrehozásához és módosításához; A kurzusok készítéséhez szükséges fejlesztő eszközöket; A tananyag objektumainak tárolását és módosításának lehetőségét; Médiumok, objektumok, dokumentumok importálását; Kurzusok, leckék, elemek importálását és exportálását egyaránt.
  • 8. Az e-Learning tartalom felépítése Egy e-Learning tananyag készítésekor legfőbb cél, hogy egy kellemes kinézetű, designos, könnyen tanulható tananyagot nyújtsunk a hallgatóknak. A legtöbb e-Learning tananyag, a hagyományos oktatási formákhoz hasonló módon épül fel, azaz a modulokat a hallgató előre meghatározott sorrendben tekintheti meg. Ebben az esetben az információk átadására helyezzük a hangsúlyt és kevésbé a különböző interakciókra.
  • 9. A tananyag tartalmi elemei • Tananyagelem (asset): ez a tananyag legkisebb egysége, tartalmazhat szöveget, képet, hangot, videót stb. • Megosztható tartalomobjektum (sharable content object): egy vagy több tananyagelemből épül fel, az LCMS képes önállóan kezelni. • Lecke (lesson): egy vagy több tartalomobjektumból épül fel, megfelel a hagyományos tankönyv egy leckéjének, fejezetének. A több leckéből álló tananyagrészt modulnak nevezzük. • Kurzus (course): egy vagy több modul alkotja a kurzust. Egy kurzus megfelelhet tankönyvnek, tantárgynak, vagy egy tanfolyamnak. • Képzési program: több, összetartozó kurzus alkotja, amely egy adott képesítéshez tartozó tanfolyamok összerendelését végzi.
  • 10. Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez - Előkészítés Az előkészítési szakaszban azt kell feltárni, hogy az intézmény mennyire felkészült az e-Learning bevezetésére. Az előkészítés során vizsgálandó szempontok: • Szereplők • Tartalom • Technológia • Mérés
  • 11. Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez – Stratégia kidolgozása • • • • • • Résztvevők kiválasztása; Aktuális helyzet elemzése; Célok meghatározása; Jövőkép és küldetés megfogalmazása; Kulcsfaktorok megállapítása; Stratégiai javaslatok kidolgozása;
  • 12. Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez – Technológia és tartalom kiválasztása • A technológia alatt a menedzselési eszközöket (pl. LMS, oktatási portál) és a hozzájuk kapcsolódó technológiai hátteret (pl. számítógép, internet) értjük. • A saját fejlesztésű tartalmak önmagukban nagy erőfeszítéseket követelnek. • Kockázat, ami annál nagyobb minél kevesebb ilyesfajta tapasztalata van a szervezetnek, illetve minél nagyobb területen kívánják azt alkalmazni.
  • 13. Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez – Akcióterv • Az akciótervben minden részletre kiterjedően össze kell foglalni a stratégiai javaslatokat úgy kommunikálva, hogy az mindenki számára érthető legyen (pl. kinek mi lesz a feladata stb.) • Ezen túlmenően az akciótervben az időterveket és mérföldköveket is meg kell határozni, illetve a finanszírozási kérdésekre is külön ki kell térni.
  • 14. Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez – Megvalósítás • • • • • Tartalmak fejlesztése; Technológia telepítése (szükség esetén); Integráció egyéb oktatói rendszerekkel (szükség esetén); Tesztelés; Résztvevők képzése;
  • 15. Gyakorlati szempontok az e-Learning képzésekhez – Programozott oktatás Amennyiben nagyobb létszámú hallgatóság oktatására van szükség, a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a programozott oktatás, amely egymásra épülő feladatsoraival és ellenőrző kérdéseivel biztosítja, hogy minden résztvevő közel ugyanolyan mértékben sajátíthassa el a tananyagot. Két típusa: • Lineáris programokat megvalósító programozott oktatási szisztémák • Elágazó lehetőségeket tartalmazó programozott oktatási szisztémák
  • 16. Elágazó lehetőségeket tartalmazó programozott oktatási szisztémák • Az elágazásos programozási szisztéma helyes felelet után továbbvezet, helytelen feladatok esetén viszont különböző feladatokkal, gyakorlatokkal, szemléltető ábrákkal stb. segíti a hallgatót. • A tananyag algoritmusa szigorúan szabályozza a diák tanulását, annak lépéseit, műveleteit, de csak akkor lesz hatékonyabb, ha ezeket a lépéseket valóban a legcélravezetőbb módon választották meg és végzik a hallgatók. • A programozott tananyag-feldolgozásból tanultakat jól tudják alkalmazni a hallgatók a tananyag hagyományos fejezeteinek egy-egy részében is, tanulás-módszertani kultúrájuk ily módon értékes mozzanatokkal gyarapodhat.
  • 17. Lineáris programokat megvalósító programozott oktatási szisztémák Amennyiben nagyobb létszámú hallgatóság oktatására van szükség, a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a programozott oktatás, amely egymásra épülő feladatsoraival és ellenőrző kérdéseivel biztosítja, hogy minden résztvevő közel ugyanolyan mértékben sajátíthassa el a tananyagot. A programozott tananyagnak ésszerűen kell irányítania a hallgatók oktatási folyamatát igenlő válaszaik megerősítésével. Technikai utasítás a módszer tananyagi alkalmazásához: • A tananyagi ismeretek és kérdések minél pontosabb meghatározása. • Valamennyi tematikai egység felosztása a belőlük logikusan következő témákra, altémákra, pontokra, alpontokra.
  • 18. Lineáris programokat megvalósító programozott oktatási szisztémák • Alapfogalmak jegyzékének összeállítása, megfelelő fogalmak választása. • Mutatók feldolgozása a kívánatos eredményekről. • A tananyag eredeti „tartalmi sablonjának” elkészítése, mely magában foglalja a fő tartalmi struktúrát, a tananyagban szereplő elemeket, magyarázó példákat.
  • 19. Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban - On-line tanulási környezet, tanulástámogatás Az on-line tanulási környezetből származó előnyök: • A tanulási folyamat transzparens, szinte minden elemében követhető; • Biztosított a visszacsatolás lehetősége; • Korábban nem tapasztalt tanulási élmények; – Újszerűség és változatosság motiváló hatása; – Állandó figyelem érzése; – Inspiráló hatások oktató és hallgatótársak részéről;
  • 20. Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban Résztvevők Az e-Learning egy meglehetősen sokszereplős folyamat, melynek kialakítása során a következő jellemző összetevők és résztvevők fontosak: Oktatási keretrendszer (LMS) Itt történik az oktatás és vizsgáztatás elektronikus része Tananyagfejlesztő rendszer (LCMS) Olyan rendszer, amellyel a keretrendszerben megjelenő tartalom elkészíthető e-Learning tananyag Navigálható, rendszerezhető, interaktív tudásanyag Tartalomfejlesztők A tananyag előállítói Egyéb szolgáltatók Pl . az infrastruktúra üzemeltetése
  • 21. Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban Kurzusszervezés • A kurzusszervezés menedzselése az oktatási keretrendszerben zajlik. • Ezen rendszeren belül történik a képzésben résztvevő hallgatók nyilvántartása, hozzáférések biztosítása a kurzusok anyagaihoz, naplózás az oktatók/hallgatók tevékenységeiről, itt tartják nyilván a kurzusra/vizsgára való jelentkezést. • A rendszer támogatja az oktatói értékelést, informálja a felhasználókat az oktatással kapcsolatos hírekről, támogatja a web-előadások/webszemináriumok lebonyolítását, virtuális csoportmunkát és kollaboratív felületet biztosít.
  • 22. Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban – Rendszerfelügyelet, eredmények A rendszeradminisztráció által archivált adatok olyan átfogó információkat jelentenek, melyekből az oktatás: • eredményességét, erősségeit, gyengeségeit; • a karok, szakok, szakirányok hallgatói között fennálló esetleges különbségeket; • a hallgatók feladat megoldási eredményességét, javítási szokásait; • a rendszer használhatóságát és akadálymentességét jellemző elemzések hajthatók végre.
  • 23. Adminisztrációs és riporting feladatok az on-line oktatásban – Rendszerfelügyelet, eredmények A riporting végső célja a visszacsatolásnak köszönhetően az oktatás és számonkérés objektivitásának és színvonalának folyamatos javítása, a tehetséges hallgatók kiemelése.
  • 24. Az on-line oktatás hatékonyságmérési és minőségbiztosítási mutatói Az oktatási-tanulási folyamatban kiemelkedő szerepet játszik a mérésértékelés mint a visszacsatolás egy módja, ennek függvényében az oktatási-tanulási folyamat minőségének biztosításában is elengedhetetlen. Mit mérjünk? Ahhoz, hogy a mérés eredményeit hatékonyan lehessen felhasználni, alapvető feltételeknek kell eleget tennie: • Tárgyszerű; • Érvényes; • Megbízható adatokkal kell dolgoznunk.
  • 25. Az on-line oktatás hatékonyságmérési és minőségbiztosítási mutatói Akkor érvényes a mérésünk, ha azt az ismeretet, készséget, attitűdöt méri, aminek mérésére megalkottuk. A validitás már a mérőeszközünk alapegységeinek elkészítésekor szem előtt tartandó, fenntartása érdekében pedig elengedhetetlen az adatok rendszeres felülvizsgálata, és a felhasználók visszajelzéseire alapozott esetlegesen korrekció.
  • 26. A hatékony tudásszint mérés mutatói Elektronikus oktatási eszközökkel és egy kis kreativitással olyan ellenőrzési környezetet lehet teremteni, amely nem csak pontosabban méri a tudás elsajátítás szintjét, de a hallgatók számára is megkönnyíti a tananyag elsajátítását.
  • 27. A tudás tesztelése A vizsga lehet személyes vizsga, lehet on-line teszt egy oktatásmenedzsment eszközben,lehet egy papíron kitöltött kérdéssor, és lehet mindezek kombinációja. Nagyon kevés azonban az olyan megmérettetés, ahol az elsajátított ismeretek valódi használhatóságátmérnék.
  • 28. A tudás tesztelése Miért szükséges az oktatásszervező tartalomkezelői felület kialakítása? • A tananyag egyes elemeit (kérdések, szituációs elemek) csak egyszer kell elkészíteni (megszerkeszteni); • Nem csak kérdések, hanem logikai feladványok, skálák, „húzd össze” típusú feladatok létrehozása is lehetséges; • A tananyag moduljaiban lévő döntési pontok, mutatják meg, hogy a hallgató elsajátította-e a szükséges ismereteket;
  • 29. A tudás tesztelése Mi a tudástesztelés célja? • A lexikális tudás mérése, fejlesztése; • Szakmai tartalom könnyebb elsajátítása; • Esettanulmányok beépítésével valós problémafeltárás.
  • 30. A képzés hatékonyságának mutatói A leggyakoribb ilyen tényező a hallgatók száma, az egyetemekkel, oktatókkal, vizsgaeredményekkel kapcsolatos mutatók. Ezeket az adatokat rendszerint az illetékes intézmény, a központi statisztikai hivatal vagy a szakképzésért felelős szervezetek, gyakran a kereskedelmi és iparkamarák is gyűjtik.
  • 31. A képzés hatékonyságának mutatói A rendszeresen mért és gyűjtött adatokat, további adatokkal egészítik ki, amelyek információt nyújtanak: • a képzés tartalmáról; • a munkaerőpiaci követelményekről; • Az új képzések és minősítések utáni igényről; • A képzésben résztvevők motivációiról;
  • 32. A képzés hatékonyságának mutatói Lehetséges mutatószámok (eredmény versus erőforrás): • Hallgatói elégedettségmérés eredményei; • Oktatók/munkatársak elégedettségmérésének eredményei; • Az oktatás/kutatás fejlesztésére vonatkozó akciók száma; • Cselekvési programok teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése; • A hallgatói/munkatársi/munkaerőpiaci/végzett hallgatói elvárásokat teljesítő stratégiai akciók száma; • Az információs bázis minőségi fejlesztésére vonatkozó akciók; • Válaszadási arány változása (hallgatói, munkatársi, munkáltatói)
  • 33. Az on-line oktatás minőségbiztosítási mutatói A tananyagfejlesztés során három fő területre kell odafigyelnünk (megszerkesztettség, instrukciós tartalom, tartalom prezentálása), amely további kategóriákra terjeszthető ki: • Kommunikáció módja; • Tartalom; • Médium; • Tartalomkezelő keretrendszer.
  • 34. Az on-line oktatás minőségbiztosítási mutatói Ezen kategóriák, a tervezés-gyártás során kiváló mutatókkal szolgálnak, ha már kész oktatási tartalmakat kívánunk összehasonlítani. A tervezés-gyártás meghatározó komponensei a tananyagfejlesztéshez kapcsolódó dokumentumok (óraterv, forgatókönyv, szempontrendszer, sablontervek, esettanulmányok), amelyek a fejlesztés szakmai tartalmát, eredményét és minőségét prezentálják.
  • 35. Minőségfejlesztés az online oktatásban Az oktatási intézményekben, különösen a felsőoktatásban, az e-Learning az intézmények elismert, oktatást, tanulást és bizonyos mértékben a menedzsmentet támogató eleme. Amennyiben az e-Learning-hez kapcsolódó elvárásokat szembesítjük a hagyományos távoktatással, azt látjuk, hogy az e-Learning valóban hatékonyabb a klasszikus médiákkal támogatott távoktatásnál, mivel interaktívabb (úgy az oktatóhallgató, mint a hallgató-hallgató vonatkozásában), a média integrálása tudatosabb, és jobbak a tanulási eredmények.
  • 36. Minőségfejlesztés az online oktatásban • A tananyagfejlesztés dokumentált irányelvek alapján történik; • A tananyag tartalmi és módszertani szempontok alapján is folyamatos felülvizsgálatot és korrekciót igényel; • A kurzust úgy tervezik meg, hogy az a hallgatótól a tananyag analizálását, szintetizálását és értékelését is megkövetelje. Fontos szempont, hogy a tananyagok legyenek testre szabhatók, az oktatási célt pedig rendszeresen vizsgálják felül, és a tananyagot ennek megfelelően módosítsák.
  • 37. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Egyes minőségfejlesztési mutatók segítenek hozzájárulni: • az on-line oktatás hatékonyságának növeléséhez; • módszertani megalapozottságához; • az oktatás minőségének és versenyképességének javításához; • a tudás hasznosíthatóságának növeléséhez; • fenntartható minőségfejlesztési technikák alkalmazásához;
  • 38. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Cél, feltárni az oktatás, mérés, értékelés azon módszertani lehetőségeit, amelyek az on-line eszközök felhasználásával támogatják a kompetencia alapú oktatás eredményességét, a végzett hallgatók sikeres elhelyezkedését.
  • 39. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Milyen tényezők járulhatnak hozzá az on-line oktatás minőségének fenntartásához? • komplex, motiváló tanulási infrastruktúra kialakítása; • infokommunikációs eszközök készségszintű ismerete; • elektronikus menedzsment és adminisztráció; • önálló, rugalmas tanulásra épülő oktatási módszer; • helytől és időtől független hozzáférés;
  • 40. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Milyen célok valósulhatnak meg az oktatásadminisztráció terén a minőségfejlesztési mutatók segítségével? • Szervezetkorszerűsítés révén hatékonyságnövelés; • Eredményesség javítása (minőségmenedzsment); • Modern,korszerű megoldások; • Korszerű minőségfejlesztési módszerekre épülő tervezés; A minőségfejlesztési stratégia célterületeinek és tevékenységeinek megfelelő alkalmazásához az infokommunikációs technológiával támogatott oktatási módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése szükséges az oktatás minden szintjén.
  • 41. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Ahhoz, hogy mind az oktatók mind a hallgatók oktatás módszertani fejlődése megfelelő minőségben hozzáférhető legyen, biztosítani kell: • a jelenleginél több tan- és háttéranyag elérhetőségét; • a multimédia eszközrendszerének hatékonyabb kihasználását; • a készségek elsajátításának lehetőségét; • az erőforrások hatékonyabb kihasználását.
  • 42. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Mit tehetünk az oktatási, ellenőrzési és egyéb adminisztrációs folyamatokat megfelelő minőséggel szolgáló IT alkalmazások és infrastruktúra folyamatos, naprakész működésének és készségszintű használhatóságának érdekében? Biztosítani kell: • a hatékony belső adminisztráció feltételeit; • az új tanulásirányítási eljárások bevezetését; • a mérés-értékelési eredmények nyomon követhetőségét; • a hatékony emberi erőforrás gazdálkodást;
  • 43. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Következtetések: • Tervszerű, szakmai szempontokat figyelembe vevő oktatásmódszertan kidolgozása; • A stratégiai célok konkrét mérőszámainak és célértékeinek azonosítása; • A minőségfejlesztési és hatékonyságmérési mutatók bevezetése, felelős személyek (csoportok) kijelölése; • Oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és ismeret-átadás folyamatába épülő speciális informatikai megoldások integrálásával; • A tanuláshoz való állandó hozzáférés biztosítása;
  • 44. Az on-line oktatási rendszer minőségfejlesztési mutatóinak áttekintése Következtetések: • Folyamatos hallgatói visszacsatolás támogatása; • Nemzetközi és tudományos versenyképesség előmozdítása; • A hallgatói tevékenységek nyomon követhetőségének biztosítása; • Hatékony és a mindennapokban is használható kurzus és oktatásmenedzselő rendszerek megismerése és alkalmazása;
  • 45. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Takács Sándor