osztatlan-filozofia-egeszsegfilozofia-la-Egeszsegfilozofia osztatlan 2_eloadas

1. 2. A filozófiai gondolkodás kezdetei
keleten. India és Kína.

2. 2.A filozófiai gondolkodás kezdete keleten
2.1. India
1. Bevezetés
2. A Védák kora: Az upanisadok
3. A Buddhizmus
4. A Jóga
2.2. Kína
1. Bevezetés
2. Konfuciusz
3. Lao-ce és a taoizmus

3. 2.1.1. Az ókori India filozófiája: Bevezetés
• i.e. 3-4. évezredig visszanyúló kultúra
• Indoárja hódítás i.e. 1600 körül: az ókori India filozófiai
gondolatkincsének kialakulása
1. A Védák: szent iratok gyűjteménye ismeretlen szerzőktől (i.e.
1500-500). Vallási-mitikus tudás.
2. Újabb gondolati rendszerek: buddhizmus, dzsainizmus (i.e.
500-tól)
3. A régi brahmanizmusból kiinduló rendszerek: pl. szánkhja
filozófia és a jóga szútrák

4. Az indiai filozófia sajátosságai
1. Vallási-mitikus kötődések és a védikus irodalom autoritása:
ezoterikus (zárt, csak a beavatottaknak szóló) tudás, ám mégis
toleráns
2. Az intuíció szerepe és az észmegismerés alárendeltsége: a valóság
igazi természetének megértése egy belső, szellemi út révén
3. A világmagyarázaton túl a gyakorlatra irányul (helyes élet és
megváltás elérése)
4. Földi dolgok lebecsülése, aszkézis

5. 2.1.2. A Védák kora és az upanisadok „titkos tanítása”
I. Brahman és átman
- Brahman: minden létező ősoka, teremtő világelv, melyből minden ered, mindenütt jelen
van
- Átman: az én legbensőbb magva, megfosztva a testtől, az akarattól, a vágytól, a
gondolkodástól
- A trükk: bráhman és átman ugyanaz, a világon egyetlen igaz lényegiség létezik (nincs
Isten/lélek; külső/belső szembenállás)
- A külvilág: illúzió, mely csak látszattudást nyújthat, éppígy a sokféleség is csalóka
- A világ lényegéhez saját bensőnkön keresztül vezet az út: önmagunkban kell elmélyednünk
- Ennek útja a külvilágtól való elfordulás és aszkézis: kívánságaink és egyéniségünk feladása:
megválni mindattól, ami egyénivé/egyedivé tesz – feloldódás a brahmanban

6. II. Lélekvándorlás és megváltás
- „Ki miből áll, hogyan cselekszik, hogyan járja útját, aszerint születik meg: aki
jót tett, jónak, aki rosszat, rossznak, szent mű révén szent lesz, rossz révén
rossz.”
- Azonban minden lét szenvedés, tartja e filozófia, tehát
- a cél nem a magasabb fokon való újjászületés, hanem a megváltás: kilépni
ebből a körforgásból.
- A megváltáshoz vezető út: cselekvéstől való tartózkodás, aszkézis, és brahman
és átman egységének belátása: „én vagyok a brahman” – feloldódás a nagy
világlélekben

7. 2.1.3. Buddhizmus
• Vallás? Filozófia? Életmód? Etika?
• isten nélküli vallás (nem-teista vallás)
• az evilági életmód átalakítását célzó gyakorlat (gyakorlati etika)
Buddha tanítása a 4 nemes igazságról
1. Minden élet szenvedés
2. Azonosítható a szenvedés oka
3. megszüntethető a szenvedés az ok megszüntetésével
4. Ehhez a „nemes nyolcágú ösvényen” keresztül juthatunk el

8. (1) Buddha a létezésről
A létezés meghatározói:
1. Szenvedés
2. Az állandóság hiánya
- változó pszichofizikai elemek kauzális láncolata
3. Én nélküliség
- test/érzetek/megértésünk/akaratunk/tudatunk változik
- nincs állandó én → múlandóság → szenvedés, elégedetlenség
- ebben Buddha tanítása nyilvánvalóan élesen eltér a Védák átman-gondolatától
• A változás egyes pillanatai és állapotai között van oksági összefüggés, így őrződik meg az élet
körforgása
• Ebben a formában átveszi a reinkarnáció tanát.

9. (2) A szenvedés oka
Létszomj – vágyakozás
• Tudatlanság a létezés természetét illetően
(kötődések kialakítása, éntudat, érzéki gyönyörök és birtoklás vágya)
• „Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz
azáltal, hogy szeretjük.” (Buddha beszédei, 100.o.)
• Ez tartja fenn az újjászületés körforgását
(magasabb vagy alacsonyabb szinteken)
- karma: morális értékkel bíró és másokra és önnön jellemünkre hatással lévő cselekvés,
mely magasabb vagy alacsonyabb létszférába juttat az újjászületést követően (nem
fatalizmus; szabad akarat)

10. (3) A szenvedés megszüntetése a szenvedés okának
megszüntetésével: a buddhista etika és a nirvána
• A létszomj kioltása a nemes nyolcágú ösvény kínálta
létezéstechnikák révén: indulatoktól , érzéki gyönyöröktől , tévhitektől és
az ezekkel járó kötődésektől való megszabadulás
(mérséklet, önuralom )
• Erényes élet és a létezés természetének belátása
(bölcsesség)
• Átfogó átalakítása az életnek (helyes életgyakorlat):helyes nézetek,
elhatározás, beszéd, viselkedés, életmód, törekvés, gondolkodás, elmélyedés
• A cél: az újjászületés körforgásának megszakítása:
megvilágosodás és „kialvás” (nirvána)

11. 2.1.4. Jóga
• Alapja a szánkhja rendszer:
- dualisztikus világnézet (2 világelv):
prakriti (anyagi elv) vs. purusa (szellemi elv)
- Cél: a bennem lévő szellem és a külvilág függetlenségének belátása, a szellem tisztasága és
tétlensége
• A 194 jóga-szútra Patandzsali nevéhez fűződik
-A jóga: testi, szellemi és spirituális gyakorlatok, melyek a test és elme átformálására irányulnak.
- alapgondolat: az igazság felismerése és a megváltás elérése aszketikus gyakorlatokon, meditáción
és koncentráción keresztül lehetséges
- szánkhja alapon (purusa/prakriti ellentéte), de a jógának van személyes istene (anyagtalan,
legfelsőbb purusa)
- önfegyelem, helyes ülés, légzőgyakorlatok, koncentráció, meditáció, a külvilág kizárása, végül az
öntudat elvesztése – betekintés a világ ősokába

12. 2.2.1. Az ókori Kína filozófiájának sajátosságai
• Konfucianizmus; Taoizmus; Motizmus
(i.e. 6. század – 2. század)
• Indiából megérkezik a buddhizmus.
1. Világi gondolkodás
2. Emberközpontúság (az emberi élet alakítása) és pozitív emberkép – etika
és társadalomfilozófia a középpontban
3. Harmóniára törekvés:
mérték, közép megtartása, kiegyensúlyozott életvitel;
világnézeti tolerancia
ember és mindenség összhangja
ember és természet összhangja
4. Jang és jin – aktív és passzív elv kölcsönhatásának gondolata

13. 2.2.2. Konfuciusz (i.e. 6. sz.)
• 9 klasszikus könyv (Változások könyve)
Beszélgetések és mondások.
• A konfucianizmus atyja (etika, filozófia, államelmélet, életforma).
• Emberközpontúság: az önmagamhoz való és az emberközi viszonyokra irányul.
• A végső metafizikai kérdések kerülése
„Aki még az életet sem ismeri, hogyan lenne képes megismerni a halált?” (XI.11)
• A középpontban az evilági élet helyes alakításának kérdése, valamint stabil társadalmi viszonyok és
erkölcsök megszilárdítása.
• Önművelés.
• Társiasság.

14. Konfuciusz tanításának célja: a nemes jellem kiművelése/a bölcs
erkölcsi eszménye
műveltség – erkölcs – hűség – megbízhatóság (VII.24)
Nem öncél: a hivatalok és tisztségek betöltéséhez szükséges tudás és erények kialakítása.
- Nem szent ember, hanem állandóan önmaga tökéletesítésén igyekvő, tanulni vágyó és erényre
törekvő bölcs. (Nemes jellemnek nem születünk, hanem azzá válunk.)
- Hagyománytisztelet (szülők tisztelete, szertartások tisztelete) – társadalmi reform a régiek iránymutatásával
(De szemben a szűklátókörűséggel és az előítéletekkel!)
• Helyes mértéket megtartó életvitel: „A közép mozdulatlanságának erénye a tökéletesség legmagasabb
foka. S már régóta csak igen kevés ember éri el.’” (I.28.)
- Emberségesség és igazságosság
- Megfontoltság
- Külső és belső formálása: nyugodt derű.
- Engedelmesség és kötelességtudat.
- Világot és magát ismerő, tájékozott, nyílt: folytonos tanulás és önművelés

15. Konfuciusz társadalomfilozófiája
egyén önművelése
↓
az állam és a közösség rendezett élete
(ideális esetben az uralkodó az erkölcsi hierarchia csúcsán – példaértékű
jellemmel)
A nevelés fontossága:
- szertartások (szakrális rítusok, viselkedési szabályok)
- irodalom (morális tanítás)
- zene (szépség/jóság)

16. 2.2.3. Lao-ce és a taoizmus
• Lao-ce (i.e. 6. század): a taoizmus megalapítója
• Tao te King (Az Út és Erény könyve) filozófiai költemény
• Széleskörű hatás: filozófia, irodalom, kalligráfia, harcművészetek, stb.
Eltérő értelmezési hagyományok:
- Metafizikai értekezés?
- Mitológiai világmagyarázat?
- Rejtélyes misztikus tanítás?
- Útmutató az önműveléshez és a kormányzáshoz? (gyakorlati etika és politikafilozófia)
- Életfilozófia, életmód

17. Tao (dao: út, értelem)
- a világ értelmünkkel felfoghatatlan és fogalmi szintre nem hozható rejtett ősoka,
természettörvénye, mértéke
- jin és jang kozmikus erőinek eredője
- a világban munkáló rend és harmónia
- idealizált természetkép
Taoista etika
- A cél: a tao felismerése: megnyílni neki
- a tao mint életünk és cselekvésünk mércéje (vs. erőszaktevés az események menetén)
- egynek lenni az úttal – erényesnek lenni
Egynek lenni a taóval:
- természetünknek megfelelő létezésmód;
- önnön belső természetes jóságunk megvalósítása.

18. A helyes, természetnek megfelelő élethez vezető etikai elvek:
természetesség és erőszakmentesség
ziran: természetesség/spontaneitás
- a tao a természet harmonikus egyensúlyában nyer kifejezést
- az ezzel való összhangra kell törekednünk
wuwei: „nem-cselekvés”/erőszakmentesség
- a természetes viselkedés gyakorlati kifejeződése (gondolkodás-, érzés-,
tapasztalásmód)
- visszavezet a természeteshez
- be nem avatkozás a világ folyásába
- nem passzivitás, hanem erőszakmentes, a természettel összhangban lévő viselkedés
(vs. önző érdekérvényesítés)
~ víz
- egyszerűség, béke, vágytalanság, elfogadás (az elme zavartalansága)

19. Lao-ce társadalomfilozófiája
- Lao-ce szerint a konfuciuszi nevelés jótékony beavatkozása csak eltérít
az emberi természet jóságától (mesterségesség, evilágiság)
- A nem-cselekvés által természetességhez való visszatérés garantálja a
szociopolitikai rend átalakulását is.
- természetes intézmények, kis közösségek
- evilági törekvések elhagyása - kiüresedés
- egyszerűségben, elégedettségben élő, jámbor társadalom -
természettel összhangban

20. Irodalom
Kötelező
• Vermes Katalin: Filozófia segédanyag, 8-9. fejezet
Ajánlott
• Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete. Helikon, 1997, 25-30 (védikus
filozófia); 35-41 (buddhizmus); 58-60 (összefoglalás); 63-74 (Konfuciusz és
Lao-ce); 84-87 (összefoglalás)
• Titkos tanítások. Válogatás az upanisadokból. Helikon, 1987.
• Buddha beszédei. (Szemelvények). Helikon, 2015.
• Konfuciusz: Beszélgetések és mondások. Helikon, 2017.
• Lao-ce: Tao te king. Ford. Weöres Sándor, Helikon, 2015.