Turi kidolg tetelek

30,387 views

Published on

  • Be the first to comment

Turi kidolg tetelek

  1. 1. 1. A tétel A turizmus fogalmi meghatározása és jelentősége, a turisztikai tevékenységek osztályozása. A turizmus szóra többféle meghatározás létezik. Az egyik szerint a turizmus a következő: - utazás kedvtelésből, egy ország bejárása; - az utazások könnyítésére létrehozott eszközök megszervezése; - a turisták utazáskor fellépő igényeinek kielégítésére irányuló gazdasági tevékenység; A turizmus nem egyenlő az utazással, mert egyrészt a cél szabad kiválasztásával jár, másrészt kedvtelésből történik. A turizmus és a turista ma már általánosan használt kifejezések, minden nyelv átvette őket. Visszatekintés: A turizmus elemzését a berlini iskola indította meg az első világháború után. Ezidőben a megfogalmazás :” Személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem rendelkeznek lakással.” Ezt kiegészítették a főbb utazási motivációkkal is. A mai megfogalmazás a következő: „ A turizmus az emberek lakhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelmező tevékenység motiválja.” Ennél a pontnál kell külön választani a látogató és a turista fogalmát. - látogató: statisztikai célból minden olyan személyt jelöl, aki állandó lakhelyét elhagyva más országba látogat bármely célból, kivéve, hogy ott jövedelemszerző tevékenységet folytasson. Ebbe a kategóriába tartozik: a. turista: aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának célja: 1. szabadidő eltöltése; 2. üzlet, család, kiküldetés, értekezlet; b. kiránduló: az az időszakos látogató, aki kevesebb, mint 24 órát tölt a meglátogatott területen; A turizmus további megfogalmazásban a következő: „…egy öt elemből álló és szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévő nyílt rendszer, amelynek elemei a következők: turisták adják a dinamikus emberi
  2. 2. elemet; a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület adják a három földrajzi elemet; végül a turizmus szektor adja a gazdaságit. Mind az öt elem funkcionálisan és térben rendezett és mind kapcsolatban van fizikai, technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezőkkel. A dinamikus elemet az utazó emberek adják, akik cselekvése szabadidőn alapul és legalább egy éjszakát töltenek a felkeresett helyen. Tehát az ember bizonyos motivációk hatására elhagyja állandó lakhelyét, hogy ideiglenesen azon kívül tartózkodjon, eközben igénybe vesz szolgáltatásokat, amelyeket az e célra szerveződött turisztikai szektor nyújt számára, ezáltal hat az új környezetére és az is hat őrá, majd hazatér, ez a turizmus. Bármely formáját is vizsgáljuk a turizmusnak, a lényege az állandó környezetből való kiszakadás, rövidebb vagy hosszabb távra. Ez történhet szabadidőben, vagy munkaidőben. - szabadidőben: mint a munkaidő ellentéte, nem vehető teljes egészében figyelembe a turizmus szempontjából. Kiesik belőle az alvásra, étkezésre, testápolásra fordított úgynevezett biológiai idő. - A munkaidőben is előfordul helyváltoztatás, amely egyrészt a szokásos munkarendhez tartozik, vagy azon kívüli, nem állandó rendszerességgel történik. Akárhogy is folytatjuk a vizsgálódást, elmondható, hogy a turizmus az élet szerves része. Az egyén motivációja hajtja előre az új megismerésére, keresésre – kutatásra. A WTO által megfogalmazott turizmus: „A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyzetváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” - a turizmus valamennyiünk életének szerves részét képezi; - a turizmus kínálatának fogalma is kiszélesedik /színházak, sportlétesítmények nem csak a helyi lakosok számára áll/ - a gazdasági hatások mellett előtérbe kerül a társadalmi, kulturális, környezeti és életminőségi aspektusok is, viszont a gazdasági hatása sem elhanyagolható; - új feladat a helyi turizmus statisztikai mérése; A turisztikai tevékenységek osztályozása:
  3. 3. A közvetítő szektor szerepe a turizmus rendszerében: a kereslet és a kínálat, avagy a turista és a termék összekapcsolását hivatott elősegíteni. A közvetítő szektor nagy- és kiskereskedelemből áll. Két főszereplője: a nagybani elosztással foglalkozó utazásszervező (tour operator), a kicsinybeni értékesítő, az utazási ügynök vagy utazási iroda (travel agency) Az elosztási csatornák szereplői, illetve jelentőségük változása napjainkban: • Tour operator: az utazásszervező a légi közlekedést (vagy más távolsági szállítást) és a fogadóterület szolgáltatásait szervezi egybe csomagtúra formájában, amelyet az elosztási csatornákon keresztül eljuttat a fogyasztókhoz. Tulajdonképpen turisztikai terméket szervez meg és kínál, de a szolgáltatásokat nem ő maga, hanem a közlekedési, szálloda vendéglátó- és egyéb vállalatok – az un. szolgáltatók – nyújtják. Az utazásszervező nem értékesít közvetlenül a fogyasztónak, hanem az utazási irodákon vagy a légitársaságok értékesítési irodáin keresztül árusít. A szolgáltatóktól általában nagyban vásárol, ezért rendszerint alacsonyabb árat ér el, ez teszi lehetővé, hogy az utazási irodáknak jutalékot fizessen. • Travel Agency: az utazási irodai tevékenység a különböző turisztikai szolágáltatások közvetítésére alakult ki: a közlekedési, szállás, étkezési, városnézési és egyéb szolgáltatásokat az utazási irodák a szolgáltatótól kapott jutalék ellenében értékesítik a turisták számára.
  4. 4. 2. A tétel Turizmus mérése (fogalmak, módszerek, ellentmondások okai, hasznosítási lehetőségek) Statisztikai adatszolgáltatás A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és a nemzetközi turizmust. - határstatisztika (nemzetközi turizmus – vendégforgalom) - szálláshelyi statisztika (nemzetközi és belföldi turizmus – vendégforgalom) - utazási irodai statisztika (nemzetközi és belföldi turizmus – vendégforgalom, költés) - MNB statisztikái (nemzetközi turizmus – költés) Adatok határstatisztikai megfigyelésekből (havonta) - be- és kilépők száma - a belépők nemzetisége - a be- és kilépések határállomásai - igénybe vett közlekedési eszköz A módszer előnyei és hátrányai +: a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül -: a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból (havonta) KERESLETI ADATOK KÍNÁLATI ADATOK Vendégek száma A szálláshely kapacitás, valamint annak Nemzetiségek szerinti összetétele minőségi és területi megoszlása Vendégéjszakák száma Szállásdíj-bevételek Nemzetiségek szerinti összetétele Kapacitáskihasználtság Átlagos tartózkodási idő A módszer előnyei és hátrányai +: a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. -: felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevőket veszi számításba, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál A Magyar Nemzeti Bank által készített statisztika (havonta) - Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában
  5. 5. jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazza - Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat Központi banki módszer +: az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül -: csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat A rendszeres statisztikai adatgyűjtésből rendelkezésre álló adatok - a látogatók száma és megoszlásuk nemzetiség, igénybevett közlekedési eszköz, határállomás és hónapok szerint (be- és kiutazó turizmus) - a kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, és megoszlásuk nemzetiség, az egyes szállástípusok, települések (turisztikai régiók) és hónapok szerint (beutazó és belföldi turizmus) - nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások (be- és kiutazó turizmus) - a szervezett turizmus (beutazó, kiutazó és belföldi turizmus) - a szálláshelykínálat alapadatai
  6. 6. A MAGYAROSZÁGI TURIZMUS FŐ MUTATÓI (1985 - 2000) Megnevezés 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Nemzetközi turizmus Külföldi látogató (ezer) 15.127 37.632 39.240 39.833 37.315 33.624 28.803 31.141 Ebből: turista (ezer) 9.724 20.510 20.690 20.674 17.248 16.812 14.402 15.571 Turisták tartózkodási ideje (millió éjszaka) 70 101 132 139 132 120 100 100 Ker. szálláshelyek külföldi forgalma (ezer véj) 15.199 13.618 9.998 10.676 10.656 10.138 9.943 10.514 Ebből: szálloda (ezer vendégéjszaka) 5.343 6.373 6.323 6.770 6.906 6.980 6.873 7.365 Bevételek (millió $) 271* 818 2.640 3.222 3.440 3.514 3.394 3.428 Kiutazások száma (ezer) 5.533 13.596 13.083 12.064 12.173 12.317 10.622 11.065 Kiadások (millió $) 126* 473 1.056 957 924 1.115 1.200 1.097 Idegenforgalmi egyenleg (millió $) 145* 345 1.584 2.265 2.516 2.398 2.203 2.331 Belföldi turizmus Ker. szálláshelyek belföldi forgalma (ezer véj) 13.034 8.768 6.342 6.466 9.791 6.778 7.384 7.855 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 298 306 292 303 309 287 301 313 Összes férőhely-kapacitás (júl. 31-i állapot, ezer férőhely) ** Ebből: szálloda (ezer férőhely) 43,9 56,6 87,1 89,2 94,1 96,8 102,5 100,6 Szállodák szobakihasználtsága (%) 63,1 55,4 45,4 47,2 47,7 47,5 45,5 46,7 * Csak a konvertibilis forgalom adatai. 1985-ben ezen felül a bevételeknél további 383,1 millió Rbl., a kiadásoknál pedig további 122,1 millió Rbl. forgalom volt ** 1998-tól a szervezett fizetővendéglátás nem szerepel a kereskedelmi szálláshelyek között. Megjegyzések: az MNB módszertani okokból 1995-ig visszamenőleg módosította a hivatalos turisztikai bevételek és kiadások összegét, a táblázat az új adatokat tartalmazza. 1998-tól a határstatisztika nem különíti el a látogatóforgalmon belül a turistákat, ezért az utolsó három évben a turisták száma és tartózkodási ideje becslésen alapul. A TURIZMUS LEGINKÁBB HASZNÁLT STATISZTIKAI MUTATÓI
  7. 7. Kategória Mutató neve Mértékegység Adatgyűjtés Megjegyzés helye Nemzetközi 1. Látogatók száma Érkezés (arrival) 1. Határ Nem a személyek, hanem az érkezések számát mérik beutazó 2. Turisták száma 2. Határ (ugyanazon személy az év során többször is utazhat/érkezhet turizmus 3. Érkezők száma 3. Szálláshely ugyanabba a térségbe). A mutató mellett fel kell tüntetni a szálláshelyeken mérés helyét. 4. Tartózkodási idő Éjszakák (nights) Szálláshely Ha a határstatisztika kiterjed a turistákra, rendszerint a száma tartózkodási időt is méri 5. Nemzetközi turisztikai $, Euro vagy Nemzeti bankok Az un. "központi bank módszer" a beváltásokat és bevételek nemzeti valuta és más hivatalos átutalásokat méri. A másik módszer: a látogatók körében beváltóhelyek végzett reprezentatív "felmérés". Nemzetközi 1. Kiutazó forgalom Kiutazások száma Határ Nem a személyek, hanem a határátlépések számát mérik. kiutazó 2. Nemzetközi turisztikai $, Euro vagy Nemzeti bankok turizmus kiadások nemzeti valuta és más hivatalos beváltóhelyek Belföldi 1. Turista forgalom Érkezés (arrival) Szálláshely Országon belül az egyes régiók teljes látogatóforgalma csak turizmus utasszámlálással és felméréssel ismerhető meg 2. Tartózkodási idő Éjszakák száma Szálláshely Éjszaka/turista Szállás- 1. Kapacitás Szobaszám és Szálláshely helyek működési idő (nap) 2. Kapacitás- % Szálláshely Bruttó kihasználás: kiadott szobák száma/éves kapacitás kihasználás (szobák száma x 365 nap). Nettó kihasználás: kiadott szobák száma/szobák száma x működési napok száma.
  8. 8. 3. A tétel A turizmus rendszerelméleti megközelítése Mi is a rendszer: egymással kölcsönhatásban élő elemek összessége. A rendszer lehet: - zárt: környezetéből nem vesz fel és nem ad le semmit /energia, anyag, információ/ - nyílt: környezetéből felvesz és oda le is ad /energiát stb…/; Ahhoz, hogy a turizmust rendszerként fogjuk fel, meg kell határozni annak: - környezetét; - fő elemeit / összetevői, alkotórészei, alrendszerei/ - ez utóbbiak funkcióit és kölcsönhatásait; - az egész működési mechanizmusát; Az emberi tevékenységek és kapcsolatok bonyolult rendszerének a része a turizmus, ezáltal elmondható róla, hogy nyílt rendszer, környezetével kölcsönhatásban van, hat arra és az is hat rá vissza. Természet Tudomány Politika Gazdaság Technika Turizmus Kultúra Társadalom Természet: valamennyi társadalmi – gazdasági jelenség meghatározója: a települések és a fő gazdasági tevékenységek alapvetően a természeti adottságok függvényében alakultak ki. Napjainkban a turizmus az egyik legfontosabb területfejlesztési tényező. Különösen mondható ez a mezőgazdasági és ipari termelésre alkalmatlan területekre. /tengerpartok, hegyi üdülők/ Társadalmi – gazdasági tényezők: szintén meghatározói és formálói a turizmus fejlődésének. A diszkrecionális jövedelmek kialakulása, az emberek szabadidejének növekedése a kereslet oldalon meghatározó. A kínálat kialakulása részben a tudomány és a technika főként a közlekedéstechnika fejlődése, amely az általános gazdasági fejlődés függvénye volt.
  9. 9. Politikai tényezők: elsősorban a nemzetközi utazásokat befolyásolják. (elzárkózás, vagy nyitottság egy adott állam részéről); Kulturális tényezők: az utazási motivációkra hat, a kultúra a turizmusban egy igen fontos vonzerő. /… a kölcsönös függések bonyolult rendszerével gyakran találkozunk a turizmus tervezése során. Mindig bonyolult az olyan feladatok megoldása, ahol több tényezőt kell figyelembe venni, mint például a környezetvédelmi szempontok egyeztetése a rentábilitási feltételekkel, a lakossági igényekkel, az építési előírásokkal stb… Ilyen esetekben mindig minőségi elemzésekkel lehet vizsgálódni, de számítani kell arra, hogy egyre több tényezővel kell számolni…/ Ha a turizmust kiemeljük e fentiekből és középpontba helyezzük, mint rendszert, akkor a többi terület környezetté válik számára. A turizmus tehát egy jól körülhatárolható rendszer, mely elemeinek egy közös célja van: a lakóhelyüktől távol levő emberek igényeinek kielégítése. A rendszer tehát : - nyitott; - dinamikus: az állandóan változó piacon a visszacsatolások (feed back) segítségével állandóan figyelve és megfelelő időben változtatva tud reagálni a változásokra; - interdependens: egymással függésben álló szolgáltatások, melyek közül, ha csak egy is hiányzik, vagy rosszul elégíti ki az igényeket akkor a turista rossz emlékekkel érkezik haza és nem látogat többé az adott desztinációba. A turizmus két alrendszerre oszlik: - 1: a kereslet fő elemei:  szabadidő;  diszkrecionális jövedelem;  motiváció; - 2: a kínálat elemei:  vonzerő, vagy attrakció,  infrastruktúra, közlekedési eszközök;  szálláshelyek étkezési lehetőségek;  szórakozás és egyéb elfoglaltság;  szolgáltatások;  higiéné, biztonság;  vendégszeretet;  turizmus tervezése;  az árak;
  10. 10. A keresletet és a kínálatot a marketing, majd a turista utazása köti össze. /Marketing: a turista utazása előtt az egyes turisztikai szervezetek által kifejtett tevékenység mellyel próbálják befolyásolni a turistát, hogy milyen utat válasszon stb../ A marketinghez ismerni kell a piacot, a fogyasztói igényeket, vásárlási szokásokat, azoknak megfelelően kialakítani bemutatni és értékesíteni a kínálatot. Végül fontos megtervezni a visszacsatolást, mellyel megkapjuk a turisták véleményét arról, hogy elégedettek voltak e . Külső tényezők: - társadalmi környezet; - gazdasági környezet; - természeti környezet; - politikai környezet; - technológiai környezet; - kulturális környezet; A rendszer elemzése: - Statikus: lényege, hogy a rendszert egy adott pillanatnyi állapotában vizsgálja, így könnyen meg tudjuk ragadni a változtatható elemeket, illetve a hatótényezőket. Feltárja a motiváció központi szerepét a turizmus összetett rendszerében. Ha adott a szabadidő, a jövedelem, a helyváltoztatás eszköze és megfelelő a kínálat, akkor végül is az utazási motiváció megléte, vagy hiánya az, ami az embereket helyváltoztatásra késztet, vagy otthonmaradásra bír. - Dinamikus elemzés: hosszabb periódust vizsgálva azt kapjuk, a kereslet és kínálat valamelyik eleme változik. A külső és belső hatások összegződnek, kölcsönös függőségek bonyolult rendszere alakul ki.
  11. 11. 4. A tétel Turista típusok a külföldi szakirodalom tükrében Plog Nem csak turistákat kategorizált aszerint, hogy mennyire nyitottak az ismeretlen iránt, illetve mennyire nyitottak a megszokott dolgokra. Pszichocentrikus: a megszokott dolgokat szereti (Coney Island, Miami) Allocentrikus: nyitott az ismeretlenre (Afrika, Távol Kelet) Midcentrikus: arany középutat választók, számuk a legnagyobb (USA, Hawai, Anglia, Közép Eu, Mexiko) Pszichocentrikus: napsütést, szórakozást keresnek, kikapcsolódás, családias hangulat, szolgáltatások igénybevétele, autót előnyben részesítik Allocentrikus: új élményeket keres, szokatlan desztinációk, idegen kultúra megismerése, nem nagy igények a kényelemre és a luxusra Cohen Vándor-felfedező: nem intézményesített turizmus Egyéni tömegturista-szervezett tömegturista: intézményesített turizmus Vándor: teljesen újat keres, elkerüli a turizmus szektort, beleolvad a helyi kultúrába, személyes kapcsolatba kerül a helyi lakosokkal. Felfedező: az utazás egyénileg szervezett, le akar térni a ’kitaposott útról’, kilép ugyan a környezeti buborékból, de bármikor visszaléphet. Egyéni tömegturista: hasonló a felfedezőhöz, de rugalmasabb, mivel az utazás szervezett. Nem a valóságos desztinációt látja. Szervezett tömegturista: csomagtúrán vesz részt, nem lép ki saját környezeti buborékjából, kevés kapcsolata van a helyi kultúrával és lakosokkal.
  12. 12. Smith Turista típus Turisták száma Alkalmazkodás a helyi normákhoz Felfedező Nagyon korlátozott Tökéletesen Újdonság Elit Ritkán látható Tökéletesen Off-beat Nem mindennapi Jól Nem megszokott Időnként látható Valamennyire Szinte tömegturista Egyenletesen áramlik Keresi a nyugati stílusú kiszolgálást Tömegturista Folyamatosan áramlik Elvárja a nyugati stílusú kiszolgálást Charter-turista Nagy tömegben Megköveteli a nyugati stílusú kiszolgálást Otthonosság Swarbrooke Preferált vonzerők a családi életciklus tükrében Családi életciklus szakaszai Preferált szükségletek Gyerek Új élmények, gyerekek, akikkel játszani tud. Szülői segítség, irányítás Tinédzser Új élmények. Izgalom, státusz. Több függetlenség, más tinédzserek, aktivitás Fiatal felnőtt Új élmények. Cselekvési szabadság. Más fiatal felnőttek. Aktivitás Fiatal pár Új élmények. Romantika. Egyedüllét, intimitás. Fiatal pár babával Baba-barát szolgáltatások. Növekvő család Takarékosság. Élmény a család minden tagjának. Felnőtt pár, külön élő gyerekek Újat tanulni. Inkább passzív. Idős Passzív részvétel, takarékosság. Mások társasága. Könnyű megközelíthetőség.
  13. 13. 5. A tétel Az idegenforgalmi piac sajátosságai  Az idegenforgalmi piac a kereslet és kínálat találkozásának a helye, ennek eredménye: a FORGALOM. SAJÁTOSSÁGAI:  térben és időben eltér a fogyasztói piactól  lassú a megtérülési idő  kockázatos és érzékeny a politikai és környezeti tényezők változására  áttöri az országhatárokat  a fogyasztás és szolgáltatás egyidejűsége jellemző  a kereslet mögött szükséglet van  a kínálat mögött vonzerő  a kereslet és kínálat távol esik egymástól  a kínálat közvetítésében a reklámnak van nagy szerepe  nagy a verseny  a szolgáltatás raktározhatatlan  a kínálat merev és eszközigényes  a kereslet viszont változékony  jellemző a szezonalitás Idegenforgalmi kereslet • a turista • fizetőképes szükséglet; nagysága mindig adott ár mellett értelmezhető • objektív eredetű • sokkal bővebb és színesebb, mint a kínálat • Potenciális kereslet: a lakosoknak az a része, mely nem kér szolgáltatást, de megtehetné ez a kereslet növekvőben van, mert - nő az életszínvonal - növekszik a lakosság száma - nő a szabadidő - csökkennek az utazási korlátozások • Elemei: - szabadidő - diszkrecionális jövedelem - motiváció • Sajátosságai:
  14. 14. - heterogén jelleg: különböző motívumok befolyásolják a turisták utazásait - változékonyság: anyagi és lélektani okok vannak rá hatással - komplexitás: áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki - periodicitás: időszerűség - különös érzékenység: minden változásra (politikai-, ár-, jövedelemváltozásra) • idegenforgalmi keresletet befolyásoló tényező: - 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje - 2. az idegenforgalmi termék ára - 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára - 4. preferenciák, ízlések és szokások • az idegenforgalmi kereslet függvénye kifejezhető ezen változók függvényeként: DT= f (y,p1,p2,p3….pn-1, T) ahol y = jövedelemszint (a legkritikusabb elem) p = ár T = preferencia mérőszáma 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje -- ha y nő, akkor az utazási hajlandóság is nő -- ennek mérése a kereslet – jövedelemrugalmasságával történik 2. az idegenforgalmi termék ára
  15. 15. Kereslet törvénye: - a kereslet és az ár fordított arányban vannak egymással (ha egyéb tényezők változatlanok) - általában minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet - ezt mérik árrugalmassági együtthatóval: azt mutatja, hogy az árak egységnyi relatív változása milyen változást mutat a keresletben - є > 1 rugalmas: csekély ármozgás is nagy változást okoz a keresletben - є < 1 rugalmatlan: az ármozgást nem követi lényeges keresletváltozás - є = 1 egységnyi a rugalmassága 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára 4. preferenciák, ízlések és szokások Weblen effektus: a turisztikai termékek egy részére nem igaz az, hogy minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet oka: presztízse van a terméknek; a jövedelemszint általánosan emelkedik, de a létminimumra fordított jövedelem nem változik, a szabad rendelkezésű jövedelem nő Idegenforgalmi kínálat • szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron, vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások összességét • a kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen vagy néhány szolgáltatás, az otthonától távol lévő turista igényeinek kielégítésére létrejött szolgáltatáshalmaz
  16. 16. • a turisztikai kínálat tárgya: kedvező adottságokkal és így megfelelő vonzerővel rendelkező fogadóhely • tágabb értelemben a kínálat tárgya: az erőforrások • a kínálat magába foglalja a turizmus létrejöttének helyi feltételeit, a turisták fogadásához, ellátásához szükséges valós vagy potenciális lehetőségeket; azokat a formákat és módszereket, aminek alkalmazásával kínálják és értékesítik az id. forg-i szolgáltatásokat • a helyi felkészültség az a tényező, amely hosszabb ideig tartó és kulturált tartózkodást tesz lehetővé • Elemei: - vonzerő - infrastruktúra - szálláshely - értékesítés - higiénia - biztonság - vendégszeretet - árak (az árak a kínálat egész komplexumára hatnak) • Termékösszeállítás két módja: - tour operator által package - turista keresi és vásárolja meg a közvetítőtől • A termék sajátosságai: - megfoghatatlan, immateriális - előállítás és fogyasztás egyidejűsége - veszendőség: nem raktározható - heterogén jelleg: nagyon változatosak a termékek - helyhezkötöttség: nem mozdítható, nem exportálható - erős verseny - merevség: a kereslethez lassan alkalmazkodik - szubjektív jellegű termékek: a sikeres utazás attól függ, hogy milyen az utas lelkiállapota, elképzelése az adott helyről, megfelelő információval látták- e el • Kínálat törvénye: - egy termék ára és a termelők által előállított termékmennyiség egyenes arányban áll egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)
  17. 17. 6. A tétel A turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők, Magyarország versenyképességének a megítélése; Versenyképesség azt jelenti, hogy a pici viszonylatban hogy álljuk meg a helyünket, valamint milyen eséllyel kínáljuk szolgáltatásainkat a piacon, amelyen számos konkurens van. A versenyképesség tényezői a turizmusban: - a küldő piac potenciális keresletének magas színvonalú ismerete; - a fogadóhely turisztikai kínálatának nagysága, szerkezete, színvonala, vonzerői, turisztikai szolgáltatásai; - a turisztikai kínálat ismertsége, - a turisztikai kínálat megközelíthetősége, elérhetősége; - ismertség és megközelíthetőség fogalma: hiába rendelkezik egy ország turisztikai vonzerővel, ha az a küldő piacon nem ismert, másrészt a vonzerő ismerté tétele mellett biztosítani kell azok könnyű és kényelmes elérését is; - a marketing munka középpontjában a turisztikai szolgáltatás iránti kereslet magas színvonalú ismerete és a célpiacok meghatározása ál; A versenyképesség tényezői:  a küldő piac potenciális keresletének magas színvonalú ismerete  a fogadóhely turisztikai kínálatának nagysága, szerkezete, színvonala, vonzerői, turisztikai szolgáltatásai  a turisztikai kínálat ismertsége  a turisztikai kínálat megközelíthetősége, elérhetősége  a versenyképesség további feltétele, hogy a marketing munkával tovább növeljük a kínálatot  a turista megnyerése 3 tényezőtől függ: - vonzerő - vonzerő ismertsége - vonzerő megközelíthetősége Jelenleg az Európai Unióval szemben nem vagyunk versenyképesek, mert – bár a külföldi turisták számát illetően kiemelkedő a piaci részesedésünk – nem tudjuk adottságainkat úgy kihasználni, hogy az EU szintjének megfelelő gazdasági eredményeket érjünk el. A versenyképesség megítéléséhez a hatékonysági mutatók globális összevetése mellett célszerű összefoglalni turizmusunk erős és gyenge oldalait, valamint a külső lehetőségeket és korlátokat.
  18. 18. Gyengeségek Erősségek  hiányos infrastruktúra  változatos vonzerők  tisztaság, rend hiánya  gyógy- és termálvizek  komplex tur-i termékek hiánya,  központi földrajzi fekvés alacsony színvonalú  természeti és kulturális értékek szolgáltatások elkezdett védelme  magas árak  infrastruktúra megkezdett  romló közbiztonság kialakítása  túltengő fekete gazdaság  nemzetközi láncok jelenléte a  tájékoztatás hiánya szállodaiparban, a  gyenge vállalkozói kedv, erős vendéglátásban, közlekedésben fluktuáció, tőkehiány és a közvetítő szektorban  az ország ismeretlensége  erős törekvés vidéken a  Bp-Balaton központúság turizmus fejlesztésére  belföldi tur. csökkenése  tudatos, fenntartható fejlődés feltételeinek hiánya Lehetőségek Veszélyek  a szomszédos országokkal való  tartós recesszió a együttműködés világgazdaságban  az EU-n belüli regionális  a globális problémák tovább különbségek mérséklődése éleződnek  fellendülés a világazdaságban  a külföldi tőke megszűnik  a külföldi tőke tovább érdeklődni Magyarország iránt érdeklődése Magyarország  a turizmusban jellemző marad a iránt szezonalitás  új turisztikai irányzatok elterjedése
  19. 19. 7. A tétel A Maslow – piramis idegenforgalmi elemzése. Az utazási döntés folyamata és modelljei. Az utazási döntés folyamata a szükségleteknél kezdődik és azok kielégítése tesz rá pontot. A szükséglet önmagában elég általános fogalom, azt jelenti, hogy ha belső egyensúlyunk megbomlik akkor a visszaállítás érdekében reflexfolyamatok lépnek életbe és motivációs mechanizmusok jönnek működésbe. Amíg a reflexes folyamatok elegendőek addig az idegrendszer többi része nem lép működésbe. Ha viszont ez nem elég, akkor lépnek életbe a motivációs mechanizmusok. A motiváció legalapvetőbb forrása a biológiai szükségletek helyreállítása. Miután a biológiai igények kielégültek, előtérbe kerülnek a kutató – kereső tendenciák. Ezt nevezzük változatosság keresésnek. A szükségleteknek tehát, előbb tudatosulniuk kell, szándékká kell válnia és konkrét célban kell megfogalmazódnia. Ezt igyekszik elősegíteni a marketing. Először segít az igény tudatosításában, abban, hogy bizonyos szolgáltatás vagy termák hozzásegít minket egyes igények kielégítéséhez, ekkor válik az egyén motiválttá arra, hogy utazzon. Ezt követően célokat ajánl, hogy kielégítse a már tudatosult igényeket. A motívumok lehetnek általánosak /végcél/, specifikus /az eszköz amivel elérjük/ A motivációs folyamat: Igények lépnek fel, melyek tudatosulnak, ezekből lesznek a szándékok, majd ajánlások motívumok, és végül elérünk a célokhoz, célokból marketing eszközeivel hatni lehet a tudatosulás folyamatára, a célok elérése után újabb igények léphetnek fel és így folytatódik tovább körforgás szerűen a folyamat. A motivációs folyamatot egyéb külső tényezők is befolyásolhatják: - belső személyes ösztönzők (tanulnom kéne, de álmos vagyok) - környezeti szűrők ( holnap viszont vizsga) - külső ösztönzők ( rossz idő van, szól anyum) - feszültség ( mit tegyek) - alternatívák ( úszom egyet vagy futok, rögtön nekilátok tanulni, vagy alszom még egy kicsit) - döntés ( futok aztán tanulok) - tevékenység ( futás – tanulás) A többféle ösztönző hatására a különböző motivációk egymásra rakódnak. A több befolyásoló tényező miatt.
  20. 20. Maslow piramis a turizmus tükrében: Szükséglet Motívum Tevékenység Fiziológiai Kikapcsolódás Menekülés, feszültség levezetése, napfény keresése, fizikai- szellemi kikapcsolódás biztonság biztonság Egészség, regeneráció, megelőzés Valahová tartozás szeretet Családi együttlét, rokonság ápolása, társaság, társadalmi kapcsolatok ápolása, személyi kapcsolatok ápolása Megbecsülés Státus keresése Etnikum, saját teljesítmények megbecsülése, fontosságunk elismertetése másokkal, személyes fejlődés, önfitoktatás, Önmegvalósítás Legyünk tisztában igazi Önfelfedezés és természetünkkel értékelés, belső vágyak kielégítése Tudni és megérteni ismeretszerzés Kulturális / nevelési/ érdeklődés új témák iránt esztétikai A szépség értékelése Környezet, tájkép Tehát az egyes szükségleti szinteken a fenti motívumok és kielégítésükre mozgásba jövő cselekvés és érdeklődés tapasztalható. Míg az egyik szint kielégítetlen addig nem tudunk tovább lépni a másira. „normális” Maslow: - fiziologiai (éhség stb.) - biztonság (félelem és aggodalommentesség) - valahovatartozás ( szeretetnyújtás – kapás) - megbecsülés ( ön és mások) - önmegvalósítás ( személyes önkifejezés)
  21. 21. - tudni és megérteni ( ismeretszerzés) - esztétikai ( szépség értékelése) Külső motivációs tényezők lehetnek: jövedelem nagysága, lakóhely szokásai, Belső: turista személyisége, életvitele, értékrendszere; Ezen motivációk alapján és a különböző tényezőket figyelembe véve jó képet lehet kapni a piac egyes szegmenseiről, és arról hogy az azokba tartozó személyek milyen érdeklődésűek stb… Ennek alapján: - földrajzi, - demográfiai, - utazási cél, - pszichografika ( érték életstílus) - viselkedés - termék, - elosztási csatorna; lehet szegmenseket alkotni motivációs szempontból, (de hogy hogy arról elképzelésem sincs) Az utazási döntés folyamata: Az utazási döntés folyamata a szükségletnél kezdődik. A szükségletnek előbb tudatosulnia kell, szándékká kell válnia és konkrét célban kell megfogalmazódnia. Tulajdonképpen ezt igyekszik segíteni a marketing. Először segít az igény tudatosításában (hogy egy adott szolgáltatás vagy termék hozzájárulhat egy bizonyos szükséglet kielégítésében, pl. egy külföldi utazás a monotónia megtöréséhez) Ekkor válik az egyén motiválttá arra, hogy utazzon. Ezt követően célokat ajánl (pl. egy városnéző körutazás Európában), hogy kielégítse a már tudatosult szükségletet. Az utazási döntés folyamata:
  22. 22. 8. A tétel A turizmus gazdasági hatásai A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A turizmus növekedését az elmúlt évtizedekben számos tényező segítette: - a fejlett országokban a szolgáltatási szektor növekedése; - diszkrecionális jövedelmek emelkedése; - növekvő szabad idő (és fizetett szabadság); - illetve a szabadidő tartalmas és változatos módon történő eltöltése iránti igény fokozódása. A turizmus fejlődését elősegítette az a tény is, hogy a nemzetközi turizmus jelentős mértékben növelte az adott ország devizabevételeit. (így a turizmusfejlesztés jelentős prioritásokat kapott. A turisták gazdasági jelentősségének egyik legfontosabb összetevője a turisták költése a meglátogatott területen. Azonban a turizmusnak a gazdasági életben játszott szerepe nem merül ki ebben, hanem magában foglalja mindazon tovagyűrűző hatásokat (gazdaság általános élénkítése, foglalkoztatottság növelése, befektetések ösztönzése), amelyek a turizmus fejlődésének következtében érvényesülnek a fogadó területen. Adatok: (1999)  kb. 260 millióan dolgoztak a szektorban;  teljes foglalkoztatottság 8%-a;  a világgazdaság által előállított GDP 11,7%-t adja;  a turizmusban realizálódott a világ teljes fogyasztásának 11,3%-a;  összes befektetés 11,9%-a;  összes adóbevétel 10,4%-a. Magyarország: Itt is a gazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A regisztrált bevételek 1999-ben a GDP 10%-át adták. A turizmus devizaegyenlege teljes mértékben fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát. Ennek következtében Magyarország inkább fogadóországnak tekinthető (azaz a külföldi turisták jóval többet költenek nálunk, mint a magyarok külföldön. A turizmus ágazat tulajdonságai:  A termék komplex, mindent magában foglaló, és raktározhatatlan.  Láthatatlan exportnak tekinthető (fogyasztó utazik a termékhez).  A fogyasztó maga is részese a szolgáltatásnyújtási folyamatnak, viselkedése befolyásolja a termék minőségét.  A turista itt olyan termékeket is vásárol, ami megfogható, de nem exportálható. A turista itthon ezt megvásárolhatja, ráadásul kisker. áron.  A turisztikai termék iránti kereslet szezonális, és érzékenyen reagál az előre nem látható változásokra.  A turisztikai keresletet jellemzi a magas ár- és jövedelemrugalmasság.
  23. 23.  A keresletre fordítottan hat az árfolyamváltozás ( leértékelés kereslet növekedés).  Multiplikátor hatás – élénkíti a gazdaságot. Kiegészítő termékek, szolgáltatások: Pl.: infrastruktúra, közlekedési hálózat, vásárlási lehetőség. A turizmus fejlődésének előfeltétele a minimális szintű infrastruktúra megléte, amely fejlődéséhez a későbbiekben a turizmus is hozzájárul. A turizmus gazdasági hatásainak definíciója: A küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások. Nagy mértékben függ a turizmus típusától (tömeg, alternatív stb.). A turizmus gazdasági hatásainak jelentős része a turisták költéseinek a következménye. Ez 3 csoportra osztható: - személyes fogyasztáshoz kapcsolódó kiadások, - vállalati szféra, - kormányzati szervak utazási kiadásaira. A turizmus fejlesztéséhez szükség van tőkebefektetésre, illetve kormányzati kiadásokra. A turizmussal kapcsolatos munkahelyek csoportosítása: • közvetlenül a turizmusban dolgozók, • a turizmust kiszolgáló háttériparban dolgozók, • a turizmussal kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokban dolgozók. Amennyiben sikerül egy desztinációban külső befektetőket találni a turizmus fejlesztéséhez, más jellegű problémák merülhetnek fel. Minél nagyobb a külső (külföldi) tulajdonban lévő vállalkozások aránya, annál jelentősebb lehet a profit kiáramlása, és annál kevésbé érvényesül a turizmus általános gazdaság élénkítő szerepe. Országon belül leszakadt, lemaradt régiók számára a turizmus fontos katalizátor szerepet játszhat. Azzal, hogy munkahelyeket teremt és növeli a lakosság és az önkormányzatok és a helyi vállalkozások jövedelmét, hozzájárulhat a szociális feszültségek csökkentéséhez, megállíthatja az elvándorlást (+ multiplikátor hatás Gazdaság általános élénkítése = regionális különbségek csökkentése. Turizmus hatása a fizetési mérlegre: • A fizetési mérleg tartalmazza a belföldön realizálódott turizmus hatásait (bevétel); • másrészt a passzív forgalom következtében felmerülő kiadásokat.
  24. 24. A negatív gazdasági hatásai:  szakképzetlen munkaerő;  deviáns viselkedések és magatartás elterjedése;  ingatlan spekuláció;  az infrastruktúra és a turisztikai létesítmények idényszerű kihasználása;  import igények növekedése;  monokultúra kialakulása;  árszínvonal növekedése (inflációs hatás);  vásárlóerő kivitele.
  25. 25. 9. A tétel Multiplikátor hatás a turizmusban A turisták adott régióban való költése jövedelmeket és kibocsátásokat indukál, amelyek további jövedelmeket és kibocsátásokat eredményeznek. A turisztikai (jövedelmi) multiplikátor azt az arányt jelöli, hogy egy egységnyi turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál. Ezt hívják tovagyűrűző hatásnak is. Képlet: Jövedelmi multiplikátor = 1/(1-MPC) (= 2) MPC: fogyasztási hajlandóság ( pl. 0,5) Azaz 1000 Ft elköltése 2000 Ft-ot generál. Kiáramlások: Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következményeképpen a gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza. Pl.:  jövedelmekre kivetett adók;  import beszerzések;  megtakarítások. A jövedelmi multiplikátor meghatározásában meg kell különböztetni: • közvetlen költést: a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett díjak; • közvetett költést: alkalmazottaknak (turisztikai) kifizetett bérek, és a szolgáltatók készletbeszerzései; • indukált költést: amely a turizmus hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedésre utal. A multiplikátor függ az adott ország, desztináció gazdaságának importfüggőségétől, a turisták költési struktúrájától és a gazdaság tulajdonosi összetételétől. Egyéb multiplikátorok: 1. termelési (output) multiplikátor: egy egységnyi turisztikai költés hetását mutatja a gazdaság termelési szintjére. 2. fogyasztási / értékesítési (sales) multiplikátor: u.az, csak nem tartalmazza a raktárkészletek növekedését csak az elfogyasztott/értékesített termékek hatását. 3. foglalkoztatási multiplikátor: egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatottságra gyakorolt hatását mutatja. 4. költségvetési multiplikátor: állami bevételek változását mutatja egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására.
  26. 26. Multiplikátorok jellemzői: o pontatlanság, o statikus mutatók (mivel a múlt adataiból dolgozik ezért rugalmatlan a gazdaság és a környezet változásaira)
  27. 27. 10. A tétel A turizmus társadalmi és kulturális hatásai A turizmus társadalmi jelenség. A benne részt vevő emberek összességét jelenti. A turizmus lényege az emberek közötti interakció, kölcsönkapcsolat. Utazók: saját normáik szerint élnek, viselkednek, maguk is hatást gyakorolnak a fogadó terület lakosaira, életmódjukra, attitüdjeikre és azok viszont. A modern turizmust befolyásoló társadalmi tényezők:  népesség növekedése;  növekvő urbanizáció;  és az ebből következő növekvő stressz (növeli az utazás iránti vágyat);  nagy értékben fejlődött a kommunukáció, információs technika;  mobilitás növekedése, távoli desztinációk megközelítésének javulása;  folyamatosan növekvő szabadidő, fizetett szabadság tartamának hosszabbodása;  a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése (hivatás turizmus). Az UNESCO szerint a kultúra mindaz, amit az emberiség a természethez hozzáadott. Bele tartozik: - értékrendek, - egyéni viselkedési jellemzők, - erkölcsi normák, - családi kapcsolatok, - közösségi életstílus, - kreativitás kifejeződése, - szervezetek működése, működtetése. A kultúra a turizmus számára az egyik legjelentősebb vonzerőt jelenti. 3 fő formája: 1. élettelen kultúra: építészet, művészeti alkotások, 2. mindennapi életben kifejeződő kultúra: gasztronómia, szabadidős tevékenységek, szokások, életmód, 3. megelevenített kultúra: fesztiválok, karneválok, hagyományőrző rendezvények. Turizmus társadalmi, kulturális hatásai:
  28. 28. Azokat a változásokat értjük ez alatt, amelyek a turisztikai desztinációk lakosságának az életminőségében következnek be a turisztikai szektor fejlődése, és a turisták jelenléte következtében. A társadalmi hatások 3 fajtája: • azok a hatások amelyeket csak a turizmus fejlődése okozhat (turizmustól való túlzott függés); • amelyek a turizmus fejlődésével feltétlenül együtt járnak (fogadó népesség átrétegződése); • amelyeket más hatótényezők is előidézhetnek (társadalmi mobilitás növekedése). A turizmus hatásai mások lehetnek a társadalom különböző szintjein (egyéni, családi, közösségi, helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi). A turizmus társadalmi hatásainak a csoportosítása másképpen: - szocioökonómiai (infláció, munkahely teremtés), - szociokulturális (nyelvhasználat hatása). Társadalmi hatások csoportosítása: I. Népességre gyakorolt hatások: - népességszám változása, - időszakos foglalkoztatottak ki-be áramlása, - szezonális lakosok jelenléte, - egyének és családok áttelepülése, - kor, nem, faj szerinti megoszlás megváltozása, - népesség urbanizációja. II. Munkaerőpiac átalakulása: - új munkahelyek létrejötte, - szezonális munkahelyek növekedése, - gazdasági ágak diverzifikációja, - fokozott gazdasági egyenlőtlenségek, - változás a kisebbségi csoportok munkalehetőségeiben, - foglalkozási lehetőségek megváltozása. III. Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása: - új társadalmi osztályok megjelenése, - a közösség gazdasági orientációjának változása, - szezonális lakosok jelenléte, - konfliktus a kívülről érkezettekkel, - politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi értékrendszerek átalakulása,
  29. 29. - vallási különbségek kialakulása, - változás a közösség infrastruktúrájában, - földtulajdonhoz jutás és a földtulajdon feletti rendelkezés megváltozása. IV. Hatások egyéni és család szinten: - napi életvitel és mozgási szokások megváltozása, - családszerkezet átalakulása, - társadalmi hálózatok felbomlása, - közegészséggel, közbiztonsággal kapcsolatos vélemények megváltozása, - változás a szabadidő eltöltés lehetőségeiben, - fogyasztási szokások átalakulása. V. Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra: - erőforrások fokozott védelme, - erőforrások tönkretétele, károsítása, - zsúfoltság, túlterheltség, szennyezés, - kommercializálódás, - hagyományok, szokások átalakulása. A fejlődés sebessége nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi ideje van a helyi lakosságnak a változásokhoz való alkalmazkodásra. A közösség bekapcsolódásának a mértéke szintén befolyásolhatja a társadalmi, kulturális hatásokat, továbbá az, hogy mennyire fontos az adott desztinációban a turizmus szektor a gazdaság egészét tekintve. Meghatározó a gazdasági, kulturális különbség is. Doxey: Irridex
  30. 30. 11. A tétel A turizmus fizikai hatásai A fizikai környezet a turizmus szemszögéből történő értelmezés szerint magában foglalja a következőket: - élettelen természeti erőforrások, - élővilág, - táj, - épített környezet. A fizikai környezet elemei jelentik az egyik legfontosabb vonzerőt a turizmusban. A turizmus fizikai környezetre gyakorolt hatását a következő módon csoportosíthatjuk: 1. közvetett – közvetlen 2. visszafordítható – visszafordíthatatlan 3. kedvező (+) – kedvezőtlen (-) 1. közvetett - közvetlen Az indirekt hatások hosszabb idő után válnak csak egyértelművé, és nehezebben különíthető el a turizmusra vonatkozó része. A közvetlen hatások más-más módon hatnak a természeti illetve az épített környezetre (az épített környezet ellenállóbb a közvetlen hatások ellen). 2. visszafordítható - visszafordíthatatlan Akkor nevezhetünk egy hatást (+ és -) visszafordíthatónak, ha azt meg lehet (hosszabb-rövidebb távon) szüntetni. Egy hatást visszafordíthatónak csak hosszú távon tekinthetünk. Vannak ún. „kvázi visszafordíthatónak” tekinthető hatások is, amikor az adott hatást ugyan visszafordíthatónak tekinthetjük, de kicsi annak a valószínűsége, hogy ez valóban meg is fog történni, illetve a megszűntetés költségei olyan magasak, hogy a visszafordíthatóság teljesen elképzelhetetlen. 3. Kedvező - kedvezőtlen A hatások irányát mutatja. A turizmus által a fizikai környezetben eredményezett + hatásokat nehezebb említeni, többnyire a média sem szentel ezeknek akkora figyelmet, illetve sokszor nem is a turizmusnak tulajdonítják a hatást. Ennek egyik oka, hogy a + hatások inkább közvetettek, míg a károsak inkább közvetlenek. A + környezeti hatásokat leginkább a gazdasági hatások közvetítésével érhetjük tetten.
  31. 31. A hatások csoportosítása: 1. Hatások a természeti környezetre: - Levegőminőség, - geológiai tényezők, - vízminőség, - természeti erőforrások kimerülése, - növény- és állatvilág. 2. Hatások az ember alkotta környezetre: - épületek és vizuális hatások, - területhasználat megváltozása, - infrastruktúra. 3. Hatások ökoszisztémákra Levegő minősége: A turizmusban a legkézenfekvőbb levegőszennyezést okozó tevékenység a közlekedés illetve a vendéglátó- és szálláshelyeken, az attrakciók területén működő eszközök kibocsátásai. Meg kell említeni a hőszennyezést, zajszennyezést és a kellemetlen illatanyagok kibocsátását is. Geológiai problémák: Leglátványosabb fajtája a szemetelés. Ide tartozik továbbá a savas esők okozta károsodás, a tisztítatlan szennyvizek talajba kerülése, illetve a talajerózió (pl.: sípályák). Vízminőség: Ide tartozik a már említett (szennyvíz és savaseső) bemosódás, eutrofizálódás (algásodás), illetve a napolaj és a vízi közlekedési eszközök szennyezései. Természeti erőforrások kimerülése: Inkább közvetett kapcsolatban áll a turizmussal.(közlekedés) Kőolajszármazékok, ivóvízbázis tartozik ide. Növény- és állatvilág: A természet jobb megismerésére irányuló emberi igény hozta létre azokat a turisztikai termékeket, amelyek állatoknak a természetes élőhelyükön való megfigyelését teszik lehetővé. Ha azonban túl nagy a kereslet a természetes élőhelyek iránt, az problémaforrássá válhat. Pozitív hatás az, hogy turizmus hozzájárul az értékes természeti területek védetté nyilvánításához, továbbá a védett területek kezelői is plusz bevételekhez juthatnak a turizmus által. A pozitív hatások között szerepelhet természeti adottságok értékeinek felismerése. Negatív hatás lehet pl. ha az állatok túlzottan függenek az embertől (táplálékot, védelmet várnak tőlünk). Az ember be tud avatkozni a természetes szaporodás menetébe is. A megnövekedő forgalom okozhatja az állatbalesetek számának
  32. 32. fokozódását is a zajszennyezésen kívül. Egy faj (legyen az növény vagy állat) egyedszámának változása vagy eltűnése az adott területről további láncreakciót eredményezhet a táplálékláncban elfoglalt helye szerint. Hatások az ember alkotta környezetre: Történelmi, kulturális emlékhelyeket egyrészt a turisták számára mutatnak be, másrészt kénytelenek is védeni azokat a turisták tömegeitől. Épületek, vizuális hatások: A történelmi/kulturális értékek jelentik a turizmus számára a másik fő vonzerő- kategóriát. Fenntartásukban és megőrzésükben a turizmus fontos szerepet játszhat. Negatív hatás lehet a rongálás, vandalizmus, a fokozott igénybevétel által okozott károsodások és a közlekedés által okozott rezgések. Az épített környezet átalakulásához vezethet az épületek új (turisztikai) funkciókkal való megtöltése. Ha a lakosság jelentős része, közvetlenül vagy közvetve, de a turizmusból él, akkor akár kényszerítő erőként is megjelenhet a fizikai környezet állapotának, illetve annak megóvásának a kérdése. Létezik ún. vizuális szennyezés is. Területhasználat megváltozása: Ez alatt a természeti környezetben okozott olyan kárt értjük, amelyet egy mesterséges (épített) elem megjelenése okoz. Infrastruktúra: Fontos alapját képezi a turisztikai szolgáltatásoknak, nélküle nem képzelhető el a modern turizmus. A turizmus fe3jlődése általában elősegíti az infrastruktúra fejlesztését is. Az infrastruktúra kiépítése is okozhat tájképet, településképet, növény- és állatfajokat érintő hatásokat. Hatások ökoszisztémákra: Ebben az esetben a veszélyt a terület belakottságának, beépítettségének fokozódása, a hulladékkezelés, az ivóvízbázis elérhetősége és mérete jelenti.
  33. 33. 12. A tétel A turisztikai vonzerők és felkészültségi tényezők jelentősége, csoportosítása 1.1 Vonzerők csoportosítása alkotó szerint 1.1.1 Ember alkotta vonzerők • egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem) • műemlékek (Akropolisz) • történelmi helyek (Waterloo) • építészeti remekek (Kínai nagy fal, Eiffel-torony) • múzeumok (Louvre) • előadóművészet (New York-i Filharmonikusok) • népművészet, népi kultúra (palócok) • fesztiválok (Cannes, Salzburg) • ünnepek, népszokások (Velencei-, Riói karnevál) • világvárosok (New York, London) • sport (olimpia, VB, Forma-I) • tematikus parkok (Disneyland, La Cité) • szerencsejáték-központ (Las Vegas) • szórakozás (Soho) • gasztronómia (francia konyha) • társaság, rokonok, barátok • világkiállítás, vásárok, kongresszusok 1.1.2. Természetes vonzerő • víz (tavak, folyók, tengerek • hegyek és a hó • természeti ritkaságok (Niagara vízesés) • fauna és flóra (Amazonas vidék) • nemzeti parkok (Yellowstone) • vadrezervátumok (Serengeti) • gyógy és termálvizek (Hévíz) 1.2 Vonzerők csoportosítása jelentőség szerint 1.2.1. Elsődleges az utazás fő célja elegendő élményt nyújt több napi tartózkodásra is  hosszú tartózkodás, relatív kevesebb turista 1.2.2. Másodlagos 1 a fő desztináció felkeresése melletti/előtti/utáni látogatás színesíti a programot, az élmény-kínálat viszonylag egyszerűbb  relatív sok turista, rövid tartózkodás 1.3 Vonzerők csoportosítása tulajdonos szerint 1.3.1 Magántulajdon elsődleges cél a profit elérése, a fejlesztési irányt döntően ez határozza meg
  34. 34. 2 1.3.2. Köztulajdon (állam) a fejlesztési lehetőségek közötti választás döntően a felügyelő szerv döntésén múlik  a turizmus elfogadottságától függ ténylegesen, milyen volumenű és irányú fejlesztés valósul meg. 3 1.3.3. Non-profit általában valamilyen társadalmilag fontos érték megóvásához, kezeléséhez, fejlesztéséhe kapcsolódó tevékenység  a turizmus lehet elfogadott, integrált része vagy elutasító. (pl. egy kiállítás a vakok éltéről) 1.4 Vonzerők csoportosítása tartósság szerint 1.4.1 Fizikai hely épület, település, terület, múzeum  helyhez kötött, bármely időpontban rendelkezésre áll. (de lehet szezonális) Fejlesztési lehetőségei korlátozottak, nagy beruházást igényelnek. (pl. Nemzeti Múzeum) 1.4.2. Esemény-rendezvény rövid ideig tartó elsősorban szervezésbe történő beruházást igényel, időszakonként változhat, átalakulhat  könnyebb a fejlesztés (pl. Búcsú, augusztus 20-ai tűzijáték) 1.5 Vonzerők csoportosítása hatókör és jelleg szerint Hatókör szerinti osztályozás: mekkora távolságról képes az attrakció vonzást gyakorolni a turistákra 1.5.1. Helyi Búcsú, helyi focimeccs 1.5.2. Regionális Hírös Napok 1.5.3 Nemzeti / országos Utazás Kiállítás 1.5.4. Nemzetközi Forma-I A vonzerő olyan értékes adottsága a területnek, ami odavonzza az embereket. Az attrakciók alapján dönti el a turista, hogy melyik desztinációt választja. Az attrakció az egyéni érdeklődés beállítottsága alapján jelenthet erősebb vagy gyengébb vonzerőt a turista számára Az attrakció a turisztikai fogadóképesség alapja., a kínálat egyéb elemei önmagukban nem elegendőek a turisták érdeklődésének felkeltésére. A desztináció kiválasztásában egy bizonyos esemény vagy hely mellett a terület valamilyen általános jellemzője is szerepet játszhat. • Természeti értékek: táj, flóra és fauna, földtani és vízrajzi adottságok • Klíma: az egyik legfontosabb vonzerő, de csak könnyű megközelíthetőséggel együtt lehet vonzó (tömegturizmus az 50-es, 60-as évektől) • Kultúra: minden terület, régió, ország saját kultúrával rendelkezik. egyedi szolgáltatásokon keresztül ez is piacra vihető (életstílus, gasztronómia, múzeumok, néprajzi értékek, tudományos potenciál)
  35. 35. • Történelem: az elmúlt időszak kultúrájának bizonyos emlékei számtalan fizikai formában megnyilvánulhat (múzeumok, emlékhelyek, templomok, szentélyek, várak, kastélyok) Alternatív vonzerők: 1. Érintetlen, védett területek (NP, tájvéd-i körzetek, term. véd-i területek): 2. Egyediség, különlegesség (világcsodák, Niagara, Grand Canyon, Matterhorn, Capri, Baradla-barlang, Hévíz) világörökségek: Aggteleki barlangrendszer, Tokaj-hegyalja, Pannonhalma, Hortobágyi szikes puszta, Hollókő, Andrássy út, Duna part és panoráma, Ókeresztény kápolna. 3. Sokszínűség, változatosság (két különböző tájtípus találkozása): I. szárazföld-víz (tenger, tó, folyópart), II. síkság-hegyvidék (vásárvonalak), III. vegetációs különbségek (erdő-mező), IV. riviéra-hatás (tengerpartra délies lejtő fut ki). 4. Elzártság: - ahol még nincs igazi idforg, - elvonultan lehet pihenni, - Skandinávia, - Cserehát vidéke, Dél-Zselic, Ormánság. 5. Feltártság: - a táj értékei idforg-i termékké vannak átformálva, - kritérium: legyen vonzerő, szállás, étkezés, programok. 6. Táj: 3 alapvető értéke: - látvány, panoráma, - ritkaság, egyediség, - tudományos érték. Ritkaság-érték: - egyedi arculat (világcsodák): Devils Rock, Yellowstone, Matterhorn, Óriások útja, Finn-tóvidék. Tudományos érték: - a táj fejlődéstörténetéből származik: Dera-patak, Rax-hegység, Tauern-ablak. Látvány érték: - földtani érték, - hidrológiai érték, - zoológiai, botanikai érték, - kultúrtörténeti érték, - esztétikai érték. 7. Természeti adottságok:  Földrajzi fekvés: térbeli kapcsolat a környezettel, megközelíthetőség.  Éghajlat: - ált. az otthoninál kellemesebb klíma a célterületen, - vagy egzotikus, extrém éghajlatú területek (tundra, sivatag, esőerdő), - hatással van a terület turizmusára (szezonalitás), - Európa: óceáni, mediterrán, meleg mérsékelt, hűvös mérsékelt, tundra, tajga, hegyvidéki.  Domborzat: - magashegységek: alpinizmus, trekking, rafting, síelés, - síkságok: puszta, különleges vegetáció, lovaglás, kerékpár, - partok: üdülés, strandolás. Vegyük szemügyre az egyes összetevőket/felkészültségi tényezők/, melyek vonzerőként hathatnak/ a könyvben sokkal több van róluk, de direkt nem részletezem, rizsa az egész/: - Közlekedés: rövidtávon, busz, autó, középtávon vonat, majd hosszabb távra repülővel utaznak, így már látható is hogy a különböző vonzáskörökön belül hogyan közlekednek az emberek. - Infrastruktúra: út- víz – elektromos hálózat stb.. Kifejezetten a turizmus miatt ritkán építenek infrastruktúrát, viszont nélküle nem lehet vagy nehéz turizmust csinálni. Manapság azért az ilyen irányú fejlesztéseknél figyelembe veszik a turizmust is. - Szálláshelyek: szállodák, kereskedelmi szálláshelyek, egyéb ker. száll. Helyek, nem kereskedelmi szálláshelyek; - Étkezés: éttermek, bárok, kocsmák, kávézók, büfék, - Kultúra, vásárlás, sport, egyéb vonzerők: minél összetettebb, minél világraszólóbb, minél hirhedtebb, igényesebb érdekesebb, egy attrakció annál messzebbről fognak érkezni turisták;
  36. 36. - Biztonság és higiénia: lehet negatív hatása is. Sőt inkább az ha nem megfelelő; - Vendégszeretet: korrekt, szívélyes, előzékeny, stb… - Árak: ár – szolgáltatás értéke nagyon fontos tényező, az árak összehasonlítása alapján válasszák ki a legmegfelelőbbet. Fekete piac is jelen van, stb.. (Ez nem tartozik a tételhez, de esetleg jó ha egyszer elolvassa az ember, sose lehet tudni:) Egyedi vonzerők: • Budapest − Világváros, történelmi fejlődés − Természet:  nagy folyó (Duna) → hegyvidékről érnek alföldre → szigetek (Hajógyári ~, Margit ~, Csepel ~)  Budai-hegység → Gellérthegy (Citadella), Várhegy (Budai vár), Széchenyi-hegy (kirándulás), Hármashatár-hegy (kir.)  Barlangok: Pálvölgyi ~, Szemlőhegyi ~  termálvizek → törésvonalak mentén + barlangok  Fürdők: Rudas, Gellért, Lukács stb. − Idegenforgalmi adottságok  Szálláshelyek száma magas, vendéglátás  Programok  Jó megközelíthetőség, közlekedés − Budapest környéke • Balaton − Kárpát-medence legnagyobb tava − Vetődéses medencében − Déli oldal lapos, homokos; Északi oldalon riviéra hatás, borvidék − Sekély → hamar felmelegszik, könnyen befagy − Turisztikai szempontból külön régió − Kis-Balaton: madárrezervátum − Káli-medence: Kékkút, Művészetek völgye − Tapolcai-medence: tanúhegyek, bor • Gyógyvizek − Különböző oldott ásványi anyagok a vizekben; különféle kezelésekhez alkalmazzák − Kőzetrepedések mentén, illetve vulkáni utóműködés − Ország egész területén találhatunk gyógyvizet − Fürdők: Bükk, Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló; Budapest: Széchenyi, Rudas stb. • Borvidékek − Magyarországon kedvezőek az éghajlati adottságok (napsütés, talaj, domborzat) − Borvidékek  Tokaj-Hegyalja: furmint, hárslevelű, muskotály (SZAMORODNI, ASZÚ)  Eger: bikavér, leányka  Siklós-Villány: cabernet franc, pinot noir, olaszrizling  Badacsony: kéknyelű, szürkebarát
  37. 37.  Szekszárd: kadarka, bikavér, rizlingek  Sopron: kékfrankos  Mátraalja: debrői hárslevelű, gyöngyösi olaszrizling  Mór: ezerjó, chardonnay  Bükkalja: olaszrizling  Balatonfüred-Csopak: rizlingek • Barlangok − Aggtelek-Jósvafő (Baradla) − Miskolctapolca (barlangfürdő) − Lillafüred (Anna ~, Szt. István ~, Szeleta ~), Szilvásvárad (Istállóskő) − Budapest (Mátyáshegyi ~, Pálvölgyi ~, Szemlőhegyi ~, Ferenchegyi ~) − Abaliget (cseppkő ~) − Tapolca (tavas ~)
  38. 38. 13. A tétel A turisztikai kereslet és kínálat befolyásoló tényezői és a törvényszerűségek érvényesülése, illetve ábrázolása termék fajtánként Kereslet • a turista • fizetőképes szükséglet; nagysága mindig adott ár mellett értelmezhető • objektív eredetű • sokkal bővebb és színesebb, mint a kínálat • Potenciális kereslet: a lakosoknak az a része, mely nem kér szolgáltatást, de megtehetné ez a kereslet növekvőben van, mert - nő az életszínvonal - növekszik a lakosság száma - nő a szabadidő - csökkennek az utazási korlátozások • Sajátosságai: - heterogén jelleg: különböző motívumok befolyásolják a turisták utazásait - változékonyság: anyagi és lélektani okok vannak rá hatással - komplexitás: áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki - periodicitás: időszerűség - különös érzékenység: minden változásra (politikai-, ár-, jövedelemváltozásra) • Elemei: - szabadidő - diszkrecionális jövedelem - motiváció Ahhoz, hogy a motiváció valós keresletté válhasson, szükséges:  diszkrecionális jövedelem  szabadidő  helyváltoztatás fizikai lehetősége (idősek, mozgáskorlátozottak)  helyváltoztatás jogi lehetősége  közlekedés …
  39. 39. • idegenforgalmi keresletet befolyásoló tényező: - 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje - 2. az idegenforgalmi termék ára - 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára - 4. preferenciák, ízlések és szokások • az idegenforgalmi kereslet függvénye kifejezhető ezen változók függvényeként: DT= f (y,p1,p2,p3….pn-1, T) ahol y = jövedelemszint (a legkritikusabb elem) p = ár T = preferencia mérőszáma 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje -- a turisztikai kereslet rugalmas: ha a jövedelemszint nő, akkor az utazási hajlandóság is nő -- ha a jövedelmek csökkenek, az id.forg-i kereslet is csökken -- ennek mérése a kereslet – jövedelemrugalmasságával történik -- a vizsgált társadalmat célszerű három csoportba sorolni:
  40. 40.  nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyet utazásra fordíthatnak: ezt a réteget az alacsony jövedelem kizárja a turizmus keresletéből, ezért itt jöv.rugalmasság nem értelmezhető  középréteg: az, amely a létminimum költségeinél magasabb jövedelemmel rendelkezik. Itt tökéletesen igaz a kereslet- jöv. rugalmasság.  a társadalom felső rétege: jómódban él, számára az utazások esetében a jövedelemnek nincs jelentősége, így ennél a rétegnél szintén nem beszélhetünk jöv. rugalmasságról 2. az idegenforgalmi termék ára • Kereslet törvénye: - a kereslet és az ár fordított arányban vannak egymással (ha egyéb tényezők változatlanok) - általában minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet - ezt mérik árrugalmassági együtthatóval: azt mutatja, hogy az árak egységnyi relatív változása milyen változást mutat a keresletben - є > 1 rugalmas: csekély ármozgás is nagy változást okoz a keresletben - є < 1 rugalmatlan: az ármozgást nem követi lényeges keresletváltozás - є = 1 egységnyi a rugalmassága - a középrétegre jellemző leginkább az árak befolyásoló szerepe, hiszen ha az árak emelkednek vagy számára aránytalanul magas, akkor inkább másra költi a pénzét… 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára 4. preferenciák, ízlések és szokások
  41. 41. Weblen effektus: a turisztikai termékek egy részére nem igaz az, hogy minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet oka: presztízse van a terméknek; a jövedelemszint általánosan emelkedik, de a létminimumra fordított jövedelem nem változik, a szabad rendelkezésű jövedelem nő  conspicuous consumtion (presztízs fogyasztás): árnövekedés esetén nem csökken a mennyiség (ahogy a kereslet törvénye kimondja), hanem nő a presztízstermékeknél Egyéb tényezők, melyek befolyásolják a kereslet alakulását:  adott társadalom korbeli összetétele: pl. idősek csökkenő kereslete  adott társadalom iskolázottsági összetétele: szociológiai kutatások összefüggést mutattak ki az iskolázottság és az utazási igény között  a társadalom belső tradíciói, szokásai: vannak országok, ahol a rendszeres utazás egyfajta társadalmi szokás  a divat is befolyásoló  lakókörnyezet: pl. városi ember természet iránti vágya  éghajlat: elsősorban a hidegebb éghajlatú területekről a mediterrán jellegű területek irányába utaznak Idegenforgalmi kínálat • szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron, vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások összességét • a kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen vagy néhány szolgáltatás, az otthonától távol lévő turista igényeinek kielégítésére létrejött szolgáltatáshalmaz • a turisztikai kínálat tárgya: kedvező adottságokkal és így megfelelő vonzerővel rendelkező fogadóhely, vonzerő • tágabb értelemben a kínálat tárgya: az erőforrások
  42. 42. • a kínálat magába foglalja a turizmus létrejöttének helyi feltételeit, a turisták fogadásához, ellátásához szükséges valós vagy potenciális lehetőségeket; azokat a formákat és módszereket, aminek alkalmazásával kínálják és értékesítik az id. forg-i szolgáltatásokat • a helyi felkészültség az a tényező, amely hosszabb ideig tartó és kulturált tartózkodást tesz lehetővé • Elemei: - vonzerő - infrastruktúra - szálláshely - értékesítés - higiénia - biztonság - vendégszeretet - árak (az árak a kínálat egész komplexumára hatnak) • Kínálat törvénye: egy termék ára és a termelők által előállított termékmennyiség egyenes arányban áll egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)  piaci egyensúly: az az ár, ahol a keresett és kínált mennyiség azonos, ahol a vásárlók és az eladók szándékai találkoznak.
  43. 43. 14. A tétel A FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI A TURIZMUSBAN 1987-ben Bruntland bizottság dolgozta ki. A fenntartható fejlődés, olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációjának lehetőségeit a saját szükségleteik kielégítésére Növekedés minden területen úgy, hogy a természeti erőforrások állapota szinten maradjon, vagy javuljon. 1992-ben a Rio De Janeiroi 2. ENSZ Környezetvédelmi Konferencián meghozták a fenntartható fejlődésre vonatkozó AGENDA 21 programot. A programban a turizmus nem kerül külön említésre, de mint hogy a legfejlődőbb gazdasági ágazat ezért integrációja szükséges. A turizmus morális okokból felelős azért, hogy ne okozzon visszafordíthatatlan károkat, és üzleti szempontból is érdeke a környezeti és kulturális értékek megóvása. Fenntartható turizmus: 1997. Wall meghatározása szerint fenntartható turizmusnak olyan turizmust lehet tekinteni, amely a következő szempontoknak megfelelnek: 1. adott desztináció természeti környezetének teherbíró képességét szem előtt tartva lehetővé teszi a természeti erőforrások megújulását 2. felismeri, hogy a helyi közösség, a szokások, az életmód fontos összetevői a turisztikai terméknek, így.. 3. elfogadja, hogy a helyi lakosság arányosan részesedjen a turizmus pozitív gazdasági hatásaiból 4. tiszteletben tartja a helyi lakosság érdekeit és kívánságait a turizmus fejlődésére vonatkozóan 5. ha a fejlődés olyan ütemű, hogy azt még a desztináció képes kedvezőtlen változások nélkül befogadni 6. a turizmus nem szorítja ki a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokért vele versenyben lévő többi gazdasági tevékenységet A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ALAPELVEI:
  44. 44. 1. a turizmus tervezése, fejlesztése az adott desztináció megőrzési vagy fenntartható fejlődési stratégiájának része kell, hogy legyen 2. tiszteletben kell tartani az etikai irányelveket (helyi életmódra, kultúrára, természeti környezetre, gazdasági-, politikai szerkezetre vonatkozóan) 3. a költségeket és a pozitív hatásokat egyenlően meg kell osztani az adott desztináció és a turisztikai szektor között 4. a helyi lakosokat és a turistákat el kell látni a turizmus környezetre gyakorolt hatásairól szóló információkkal 5. mindezt meg kell előznie egy komplex hatásvizsgálatnak, amely lehetővé teszi a fejlesztési alternatívák közötti választást 6. folyamatos monitoring tevékenység szükséges ahhoz, hogy a helyi lakosság szükség esetén időben be tudjon avatkozni A FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI 1. TERVEZÉS  a tervezés jelentős szerepet játszik a különböző hatások megelőzésében, a negatív hatások minimalizálásában és a pozitív hatások maximalizálásában  tervezett fejlődésre kell törekedni  a turizmus tervezésében a kettős integráció nagy figyelmet kap: › a turizmust be kell vonni a környezetébe, s a nemzeti és regionális tervekben a turizmusnak is szerepelnie kell › a tervezésnek a turizmus-rendszer valamennyi elemét magában kell foglalnia  területi szintű tervezés: 1. biztosítja azt, hogy adott desztináció attrakciói és szolgáltatásai képesek magas színvonalon kielégíteni a turisták igényeit 2. továbbá biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a turizmus fejlődése kedvező változásokat eredményezzen KMTT: környezetileg megalapozott turisztikai terv Klasszikus tervezési ciklus: 1. helyzetfelmérés és célok meghatározása 2. felmérés és vizsgálat 3. elemzés 4. szintézis (kapott eredmények összevetése) 5. fejlesztési javaslatok (célok és stratégiák kidolgozása) 6. megvalósítás
  45. 45.  létesítmény szintű tervezés: Célja, hogy a leendő épületek funkciójukban, formai megjelenésükben és elhelyezkedésükben jól illeszkedjenek a környék adottságaihoz. A regionális és helyi fejlesztési szervezetek kezében van néhány eszköz, amelyekkel elősegíthetik a számukra fontos hatások érvényesülését. Ezek az eszközök két csoportba sorolhatók: 1. direkt módszerek (standardok felállítása, tiltás, büntetés, bírság megszabása 2. indirekt módszerek (bonyodalmas engedélyezési procedúra, magas engedélyezési költségek, gyakori ellenőrzések) 2. OKTATÁS ÉS INFORMÁLÁS  a fenntarthatóság megvalósíthatatlan akkor, ha az adott területet, attrakciót használók (a lakosság és a turisták) nincsenek megfelelően informálva, nem ismerik az alapvető környezeti tényeket és összefüggéseket, s ha nincsenek tisztában a turizmus hatásaival  a oktatásnak már fiatal korban el kell kezdődnie  a terület lakosságának jó példával kell elöljárnia ahhoz, hogy a látogatóktól is a megfelelő viselkedést várják el  a turisztikai trendekben egyre fontosabbá válik a környezeti etika szerepe ez a tudatosodás hozzájárul a környezet megőrzéséhez, a turizmus negatív hatásainak megelőzéséhez  ún. viselkedési kódexekben fogalmazzák meg az alapelveket, amelyek röviden, néhány pontba szedik a tanácsokat, javaslatokat  viselkedési kódexeket készíthetnek: közösségek, magánvállalkozások, nonprofit/ állami szervezetek, idegen- és túravezetők  viselkedési kódexek készülhetnek egyes tevékenységekre vonatkozólag is; desztinációk különböző típusaira; szálláshelyek egyes fajtáira; a turizmus hatásainak különböző típusaira; illetve általános jelleggel is.  a kódexekben egyértelmű magyarázatoknak kell lenniük, pozitív fogalmazásoknak; lehet számokat, rajzokat hazsnálni; fel kell
  46. 46. tüntetni a kódexet elkészítő szervezet nevét, elérhetőségét; több idegen nyelven célszerű készíteni A TURIZMUS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK A MÉRÉSE  statisztikai jellegű mutatók (turisták száma, típusa, jellemzői, helyi lakosra jutó turistaszám…)  gazdasági jellegű mutatók (turisztikai befeketés szintje, turizmusból származó adóbevétel, munkanélküliség szintje, a desztináció turisztikai bevételei és kiadásai…)  társadalmi jellegű mutatók (turizmusban foglalkoztatottak képzettsége, látogatók viselkedésének szabályozása, foglalkoztatottak elégedettsége, kódexek, a helyi társadalmi- kulturális környezet épségének megőrzése…)  környezeti jellegű mutatók (levegőminőség, zajszennyezés, érzékeny ökoszisztémák, vízminőség, közlekedési dugók, veszélyeztetett fajok, hulladékkezelés…)
  47. 47. 15. A tétel A KÖZLEKEDÉS ÉS A TURIZMUS FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az ókorban a korai turizmus fő formái az üzleti, vagy hivatással járó és vallási célzatú utazások voltak. A főníciaiak, kínaiak, görögök és a rómaiak, aktív kereskedelmet folytattak a környező népekkel, mely hosszabb - rövidebb utazással járt. Volt más formája is az ókori utazásoknak, ilyenek voltak a tengerparti üdülések, gyógyhelyekre, fesztiválokra, szentélyekhez, sőt külföldi utazások is voltak, elsősorban Egyiptomba és Közel – Keletre, illetve az olimpiákra (Az első olimpia Kr.e. 776, újkori első olimpia 1896 Athén.) ahová szabályosan szervezeték az utakat. A középkorban a feudális társadalmi berendezkedés a helyhez kötöttséget hozta magával, ezért általánosan a társadalom immobil volt. Legnagyobb tömeget a vallási zarándoklatok. A vallási ünnepek a mindennapi munkát törték meg (Holidays). Ebben a korban csak a földesurak utaztak, mert csak ők rendelkeztek szabadidővel, pl. nyári szálláshelyre, külföldi körútra, nemesi gyűlésekre, stb… . A keresztes hadjáratok a XI. században lökést adtak az kereskedők, katonák és papok utazásainak. Ugyancsak utaztak az egyetemek között a diákok, illetve a céhlegények, akik ilyen módon tanulták ki a mesterségüket. Az újkorban legelterjedtebb közlekedési eszköze a lovas szekér volt, ami veszélyes, kényelmetlen, drága és hosszú utazási formát biztosított. Fejlődést a XIII.-XIV. század fordulója hozott, amikor megépítették Komárom megyében Kocs községben a kényelmesebb lovas kocsit. A szekrényt előbb szíjakkal később rugókkal erősítették a vázhoz, így nőtt a sebesség is és a kényelem is. A postakocsit a XVII: században elsőként Franciaországban Toscanaban vezették be. Ekkor hozták létre a első útadokat melyek az útépítések költségeit fedezte. Az igazi fellendülést a közlekedésben a gőzmozdony megjelenése hozta. Ezt Anglia példáján lehet a legjobban bemutatni. Az első nagydivatot a gyógyfürdőzés (Bath), majd nem sokkal később a tengerparti fürdőzés hozta. Az utazások fő szállító eszközeként a postakocsi útvonalain létesül fogadók, hamarosan új családi szállodák megjelenésével bővültek.(az első Covent Gardenben volt.) I. Erzsébet korában volt jelentős a fiatal nemesek tanítatása külföldön, mely egy hosszabb körutazás formájában valósult meg (Grand tour), a diákok az európai nagy kultúrközpontokat járták végig. Később már az alacsonyabb társadalmi rétegek között is divattá vált ez az utazási forma. Eleinte ezek az utak 3 évesek voltak és Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc, és a Németalföldre összpontosult. Később más nemzetek is csatlakoztak ehhez a szokáshoz. Amerika a XIX: században csatlakozott. Az utazások időtartama és célja azonban megváltozott lerövidült, inkább szabadidő eltöltésévé vált. A századfordulóra már inkább a középosztály kéviselte az utazó réteget. A Grand tour hatása e résztvevők kulturális gazdagodásán kívül a túrában szerpelő városok fejlődését hozt magával, pl. Velence, Róma, Firenze, Párizs, stb… . Az ipari forradalom, mely a XVIII: századvégén bontakozott ki legelsőként Angliában egyben olyan gazdasági, társadalmi változásokat hoztak, melyek
  48. 48. megteremtették a tömeg turizmus alapjait. A megnövekedő lakosság elindította a városiasodást. A turizmusra két társadalmi szektor gyakorolt nagy hatást. Az egyik a városlakók, a másik a nagytőkés társadalmi réteg. Míg az első a vonatkirándulások fő közönsége addíg a másik a külföldi utazások főszereplőivé váltak. Az utazáshoz két fő feltétel szükséges: szabadidő és a diszkrecionális jövedelem, illetve a motiváció. A fő utazási formák ott alakultak ki ahol ezek jelen voltak. A Közlekedés technika forradalma a gőzgép felfedezésével (James Watt 1778.) indult meg, illetve a gőzhajó (R.Fulton 1807.), majd a gőzmozdony (G.Stephenson 1817.) létrehozásával. Az első vasútvonal 1825-ben Stockton - Darlington, majd 1830-ban Liverpool- Manchester között épült meg. A vasutak elsőként kereskedelmi utazókra figyeltek oda, de hamarosan felfedezték a kirándulókban rejlő lehetőségeket, melyeknek kedvezményes tarifákat vezettek be, illetve különjáratokat indítottak nekik. Ezek a mai charterjáratok ősei. Thomas Cook mint a későbbi tömegturizmus apja 1841-ben egy kirándulást szervezet saját cége számár Leicesterből Loughouburgba 1 shillinges részvételi díjjal. A jegyeket saját maga vette meg előre, viszonteladásra. A kirándulást maga vezetett, amelyen 570 fő vett részt. A siker újabb vállalkozásra ösztönzi, így teremtve meg a T/O személyét. A nagy látogató forgalom a desztinációkon a vasúttársaságokat arra ösztönözték, hogy állomásaikon szállodákat építsenek, mely egy szállodaépítési korszakot indított el. Új közlekedési lehetőséget a mélytengeri gőzhajózás megjelenése nyújtott. A P&O 1838-ban vezette be az első menetrendszerű járatát a Távol –Keletre. Ezt követte a Counard észak -amerikai járata. Angliában Thomas Cook 1866-ban szervezte meg az első hajóutat USA-ba. A P&O a Szuezi – csatorna 1869. évi megnyitása után már indiai és Távol – Keleti utjait népszerűsítette. XIX. század végén, a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a turizmusban. Megszülettek az első mozgó kirándulások és üdülések. Ugyancsak nagy változást hozott a századvégén a N. A. Otto által 1876-ban felfedezett robbanómotor, amiből K. Benz 1855-ben megépítette az első motorgépkocsit. Az első világháború utáni gazdasági világválság okozataként a turizmus jelentősen vissza esett. Erről a mélypontról a közlekedés, a személygépkocsik és buszok elterjedésével került ki a turizmus. A vonat virágkora 1830-1930-ig tartott, amit a személygépkocsik, buszok általánossá válásának köszönhető. A személygépkocsik, az utazást személyessé, rugalmassá tette a helyváltoztatást, olyan helyeket is elérhettek, amit addig nem. Ösztönző volt a közös családi utazásokra, melyek magukkal hozták a campingek, motelek elterjedését és egy sor más szolgáltatást, mint Szervizek, büfék , boltok, info.parkok, autóklubok, stb… Az autós turizmus két gyorsan fejlődő formája az RV(Recraiton Vehicule) üdülési járművek (lakókocsik), ill. a Rent a Car gépkocsi kölcsönzés mely Amerikában a legnépszerűbb. Ez a szolgáltatás leginkább a reptereken gyakori, pl. az ún. Fly-drive packages, ahola repólő jeggyel együtt adják a kölcsönautó-szolgáltatást.
  49. 49. A hajókat a repülőgép szorította ki szép lassan a fő tengeren túli közlekedésből. A repülő a második világháború utáni korszak fő közlekedési eszköze. Előbb a propelleres gépek, majd 1958-tól a Boeing – 707 belépésével a lökhajtásos repülők, 1970-től pedig a négyszáz személyt befogadni képes óriási gépek Boeing – 747 jelzik a technikai fejlődést és a vele járó sebesség és kényelem növekedését. A charter (nem menetrendszerű) járatok és a csomagtúrák (package -, inclusive – tours. mindent szolgáltatást magukba foglaló utak) elterjedése a tömegturizmus kialakulásának az egyik fő hajtóereje volt. A repülőgép forgalom különösen az Európát Észak – Amerikával összekötő transz - atlanti vagy észak – atlanti viszonylatban vált uralkodóvá. Azonban míg Európában inkább a nemzetközi, addig Észak - Amerikában és Japánban a belföldi repülőforgalom a jelentősebb. A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az iterkontinentális utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális (földrészen, vagy régión belüli) szervezett csoportos turizmus lebonyolításában. Míg a közúti közlekedésben a mai napig nem sikerült nemzetközi szabályozást bevezetni addig a légi közlekedésben már 1944-ben megszületett a Chicagói Konvenció, mely kikötötte a kormányok számára a kétoldalú megállapodások megkötését, a tarifákat pedig az IATA szabályozta. A fő gond napjainkban az európai légtér zsúfoltsága, valamint a repülőgépek ellen elkövetett terrorista akciók. A közlekedés szerepe: A desztinációkba el kell jutni. Ehhez szükségesek a közlekedési eszközök. A közlekedési eszközöknek meg vannak a hatósugarai, csak egy bizonyos távolságot képesek meg tenni. A közlekedési eszközök megválasztása függ: - az idő tényezőtől, - az ártól, - a biztonságtól, - a kíváncsiságtól, - az érzelmi faktortól - desztinációtól, stb… A leggyakrabban használt közlekedési eszközök: - autó, - repülő, - vonat, - hajó. A közlekedési eszközök igénybevétele közvetítőkön keresztül történik. A T/O nem tulajdonosa a közlekedési eszközöknek, amit használ az utazás szervezésében. Közlekedési vállalatok: - Pullmantur (busz) - Frantour (vonat) - SNCF (vonat)
  50. 50. - Air Kanada (repülő) - KLM (repülő) - P&O (hajó) - Costa (hajó olasz) A vonzerőhöz el kell jutni, a turisztikai termék fontos eleme a megközelíthetőség, amelyet a különböző közlekedési eszközök biztosítanak. Napjaink turizmusában a repülő, a személygépkocsi és a vonat játsszák a legjelentősebb szerepet. Mindnek megvan a maga hatósugara: rövidebb távokra a közúti közlekedés szinte egyeduralkodó, közepes távokon szerepet játszik a vonat és bizonyos távokon felül (vagy utak és vasútvonalak hiányában) a repülő is, a nagyobb távú utakon pedig a légi közlekedés szinte kizárólagos. A közlekedési eszközök kiválasztásánál a turizmusban az idő mellett fontos szerepet játszanak még: az ár, a biztonság, a szervezet, a szituáció, az érzelmi- esztétikai szempontok és a kíváncsiság. A közlekedési eszközöket üzemeltető vállalatok a turizmus fontos partnerei, illetve résztvevői. A tömegközlekedési vállaltok is részt vesznek valamilyen mértékben a turistaforgalom lebonyolításában. Hazánkban legfontosabb közlekedési vállalatok a MÁV, a Malév, BKV. Infrastruktúra szerepe: A szűkebb értelemben vett infrastruktúra – az út-, víz-, elektromos, távközlési és csatornahálózat – mindennemű modern gazdasági tevékenységek alapja, a turizmus sem lehet meg nélküle. Az infrastruktúra megteremtése állami feladat. A turisztikai helyszínek területfejlesztése során elsődlegesen azon tényezők meglevő, ill. kialakítandó rendszerét kell vizsgálni, amely a látogató-, ill. turistaforgalom igényeinek kielégítésére szolgál, vagyis a terület/település turisztikai célú infra- és szuprastrukturáját. Amennyiben egy terület nem rendelkezik minimális infra- és szuprastrukturával, úgy legfeljebb a kalandturizmusban vagy az ökoturizmusban résztvevő turisták fogadására alkalmas. A turisztikai infrastruktúra definiálása a turisztikai szakirodalomban különböző módon történik. Lengyel M. (1992) szerint a szűkebb értelemben vett turisztikai infrastruktúra magába foglalja az út-, a víz-, az elektromos, a távközlési- és a csatornahálózat összességét. Tágabb értelemben a turisztikai infrastruktúra a tárgyi fogadóképesség egészét jelenti, vagyis az alapinfrastruktúrára való ráépülés, a felépítmény, amely a szállás, az étkezés, a kereskedelem és az egyéb turisztikai szolgáltatások egészét magába foglalja. Ezek együttesen alkotják a turizmus kiszolgáló ágazatait.

×