1. DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS,
DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG
– digitális kommunikáció –
Készítette: Kiss Tamás (C3ZNIT)
Tanári mesterség IKT alapjai pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
2014/2015 őszi félév

2. Digitális kommunikáció fogalma
Digitális kommunikáció
az információk elektronikus úton történő cseréje, közvetítése.
A kommunikációs eszközök használata nem csak két személy
egymással való kommunikációját, hanem csoportokon belüli,
csoportok között szinkron és aszinkron kommunikációt is jelent.
A kommunikáció ebben az esetben valóban információcserét
jelent, amibe beletartozik a tanítás és tanulásban felhasznált
oktatási tartalom is.

3. Digitális kommunikáció formái
A kommunikáció nem csak szöveges lehet és nem csak korábban
is megszokott formában valósulhat meg.
Ide sorolhatjuk még:
• az e-mailt,
• a telefont,
• a személyes videó és audio hívásokat,
• az azonnali üzenetküldést,
• a szöveges és képes üzenetek küldését,
• a blogokat,
• a wikiket,
• az online közösségi hálózatok kommunikációs
rendszereit is.

4. A (digitális) kommunikáció modellje
A hagyományos kommunikációról szóló elméleti tanulmányok
Shannon (1948) kommunikációs modelljéből szoktak kiindulni,
mely a digitális világban is érvényes.

5. A digitális kommunikáció eszközei
A digitális kommunikáció jelenlegi eszközrendszere a következő
példákkal szemléltethető a hagyományos felosztás szerint.
Általában azonban kevert műfajú portálokról beszélhetünk, hiszen szöveges
információ mindegyikben előfordul, és más kombinációk is lehetségesek a
tartalomban:
• Szöveges információ dominanciája, pl. Twitter, Blog, Skype, Wikipedia,
Delicious, Diigo, Google Drive, email, fórumok.
• Képi információ: Picasaweb, Pinterest, Instagram, Flickr, deviantART.
• Hangalapú információ: Deezer, Last.fm, SoundCloud, Midomi, Sellaband,
podcastok.
• Videós információ: YouTube, Ustream, Livestream, Vimeo, TED, Camtasia
Studi

6. A kommunikáció és az
információszerzés változása az
okostelefonok terjedésével
Az okostelefonok elterjedésével az információszerzési szokásaink és
kommunikációnk is változik. Egyre több online szolgáltatásnál prioritássá válik
a mobiltelefonos megjelenése, és hogy ezáltal egész nap bárhonnan
hozzáférhető legyen.
A telefont már nem csak a hangalapú kommunikációra használjuk, ahogy
korábban, hanem az írásos-, képi-, videós információmegosztás és
információelérés is lehetővé válik általa.
Sok fiatal számára már most is az okostelefon a legfőbb digitális
kommunikációs eszköz, de az “always-on connection” jegyében még
elterjedtebbé fog válni, hogy az emberek egész nap online életet élnek az
okostelefonjuk (vagy táblagépük) használatával.

7. Social web
A social web elnevezés magában foglalja mindazokat a közösségi
oldalakat, melyek annak érdekében jöttek létre, hogy online
közösségek alakuljanak, illetve lehetővé tegye a felhasználók által
alkotott tartalmak megosztását.

8. Nyelvünk változása a digitális
kommunikáció hatására
A digitális kommunikáció témája kapcsán érdemes megemlíteni a
nyelvünket érintő változásokat, mellyel a pedagógusok a diákok
köznapi beszédében és fogalmazásaikban is találkozhatnak. A
nagymennyiségű információ, a gyors információközlés, a
közösségi média erősödő szerepe átformálja a nem-internetes
kommunikációt is.
Az informatika konkrét nyelvi hatásait Balázs Géza (2005. 46-52.)
tizenkét pontban foglaja össze.
Veszelszki Ágnes (2012) kutatásában a rövidítések használata,
helyesírási módosulások, képszerűség, új szókincs létrejötte mellett
megemlíti az angol nyelv hatását is.

9. Iskolák szerepe a digitális
kommunikáció terjesztésében
A digitális kommunikáció az iskolában is megjelenik. A tanárok
szorosabban együttműködhetnek, a diákok kérdéseket tehetnek
fel tanáraiknak a tananyaggal kapcsolatban, megbeszélhetik
egymással a házi feladatot, a szülők pedig közösségi oldalakon
érdeklődhetnek az osztály következő programjáról.
„A világméretű információs rendszerben rengeteg adatbázis, weboldal, hírportál,
kommunikációs csatorna stb. létezik, de a tanár feladata, hogy utat mutasson
ebben a világban a diákok számára. Már nem ő az információközvetítés fő
csatornája, hanem ő a kommunikációs hatásrendszerek fő tervezője. A rendszer
középpontjában pedig a tanuló helyezkedik el, akit fel kell készíteni az önálló
tanulásra, hogy élete során össze tudja gyűjteni a számára szükséges és érdekes
tudástartalmakat.” (Komenczi Bertalan - 2009. 122-123.)

10. A tanár-diák-szülő kommunikációja a
digitális térben
A család és iskola két különálló társadalmi intézmény, melyek
közös feladata a nevelés, oktatás és szocializáció, amely hatékony
kommunikáció révén valósulhat meg zökkenőmentesen
(Schaffhauser 2011).
A digitális korszakban az IKT környezetben bekövetkező tanulás során több
lehetőség is adódik a tanár-diák-szülő kommunikációra:
• Moodle-felület,
• Okostelefon,
• Közösségi hálók,
• Digitális naplók.
Érzékelhető folyamat, hogy az új tanulási helyzet a klasszikus tanár-diák szerepek
megváltozását jelenti, nyitottságot és rugalmasságot kíván mindkét féltől
az újszerű kommunikációs módok használata közben.

11. Kommunikáció hivatalos ügyekben
A digitális állampolgárnak a munkahelyén és a hivatalos ügyek
intézésekor is megfelelően kell tudnia használnia a digitális
csatornákat.
Magyarországon Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezik egyes
közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézéséről.
Az elektronikus ügyintézés négy szintje (eMagyarország 2009.):
- Információközlés (pl. online információközlés)
- Egyirányú kommunikáció (pl. űrlap elektronikus úton való elküldése)
- Kétirányú interaktivitás (pl. Ügyfélkapu)
- Interakció (pl. illeték fizetése és a számlázás is elektronikusan történik)

12. Összefoglalás
Egy digitális állampolgárnak ugyanúgy szabályokhoz és
folyamatokhoz kell alkalmazkodnia, mint a hagyományos
társadalomban. A kommunikációs eszközök és a szolgáltatások
folyamatosan változnak, amely rugalmasságot kíván meg a
felhasználóktól.
Az digitális kommunikációban rejlő lehetőségeket az iskoláknak és a
pedagógusoknak is fel kell ismerniük a hatékony tanítás és kapcsolattartás
érdekében, akár tanár-tanár, tanár-diák, család-tanár között.
A digitális világban sikeres állampolgároknak nagyobb esélyük van,
hogy boldoguljanak a digitális világ keretein kívül is.

13. Felhasznált irodalom
 Ollé János: A digitális állampolgárság értelmezése és
fejlesztési lehetőségei
 Habók Lilla – Czirfusz Dóra: Információcsere a digitális korban
– a kommunikáció modellje, eszközei és kommunikációs
helyzetek a digitális térben
 eMagyarország: Az elektronikus ügyintézés (2009)
URL: http://bit.ly/1248LtA Hozzáférés ideje: 2013. május 04.
 Balázs Géza – Bódi Zoltán: Az internetkorszak kommunikációja.