3. „Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyerekeket, és a fiatalokat előkészítse
egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és a szó alkot.
A gyermekeknek és a felnőtteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy ezt a három
jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék.
Ez szükségessé teszi, hogy a követelményekhez hozzá igazítsuk a képzés
legfontosabb céljait, amelyeket a „média-alfabetizálás” szóval foglalhatjuk össze.”
(Részlet az UNESCO grünvaldi dekrétumából, 1982)
4. A számítógépek a digitális technikai eszközök elterjedésével pótolhatatlanná váltak a
média előállításban, feldolgozásban, terjesztésben és befogadásban.
Az információszerzés színtere a hagyományos médiumok felől eltolódik az új
médiumok felé, amelyek között kiemelt szerepet kap a számítógép és az Internet,
melyek segítségével bármilyen médiumhoz hozzáférhetünk (újságok, rádió, stb.)
5. Digitalizálódott médiavilág
Több információ
Gyorsabban
A tartalomszűrők hiánya
veszélyt jelenthet a
gyerekekre
Virtuális kapcsolatok
6. A digitális forradalom korában ezért elengedhetetlenné vált, hogy a tanárokat és
a diákokat felkészítsük arra a kihívásra, ami a kor technikai fejlettségének és
társadalmi fejletlenségének az aszimmetriájából adódik.
8. Napjainkban a médiaismeret a mozgóképkultúra elnevezéssel
kapcsolódott össze.
A mozgóképkultúra elnevezés még viszonylag határozottan
körvonalazható: legfőképpen a filmkultúrára (celluloid) vonatkozik.
A NAT követelményei elsősorban ezeket a területeket érintik, ezért is került a
mozgóképkultúra és médiaismeret a művészetek rovatba.
9. Milyen médiumok tartoznak a médiapedagógia
területéhez?
- a hagyományos értelemben felfogott filmkultúrát (filmtörténet, filmesztétika stb.)
- az írott sajtó legkülönbözőbb formáit, illetve produktumait
- a különböző audiovizuális médiumokat (fotó, plakát, képregény, rádió, televízió,
videó, interaktív médiumok, különböző számítógépes rendszerek, hálózatok)
- Az interaktív multimédiás programokat (online, offline)
A mozgóképkultúra és médiaismeret követelményei által meghatározott terület
már önmagában is rendkívül heterogén, de a gyakorlatban szinte totálisnak
tekinthető. Felöleli:
10. A média sajátosságait vizsgálva annak mágikus természetét emeli ki a
szerző, „nagyon sok hasonlóságot, analógiát fedezhetünk fel mind a média
által közvetített üzenetek, mind az üzenetek befogadása terén.”
11. A tömegkommunikáció - az írott sajtó, a televízió, a rádió, a számítógépes
hálózatok, az elektronikus játékok, a városokat és falvakat elborító plakátözön -
egyre ellenállhatatlanabbul zúdítja ránk az információkat. Ennek következtében
egyre inkább összekeveredik bennünk a média által közvetített ún. „televilág” és
valóságos életünk
Gyakorlati tapasztalataink és a különböző szociológiai felmérések is azt mutatják,
hogy a felnövekvő nemzedékek egyre több időt töltenek az elektronikus médiumok
előtt, és ami talán fontosabb, szocializációs mintáik, értékrendjük formálásában a
tömegkommunikáció ma már nagyobb szerepet tölt be, mint a család és az iskola.
12. •tudásanyagot - ismereteket és készségeket - nyújt a tanulóknak
•bemutatja az ábrázolás különböző módjait
•kitölti azt az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az üzenetek
öntudatlan fogyasztói között
•vizsgáztatja a műsorszóró intézmények demokratikus szerkezetét
•a kommunikációra vonatkozóan emberi, és jogi kérdéseket vet fel
13. A médiakompetencia
Más szemlélet szerint a tanulók informatikai tudása
mellett a médiakompetenciájára kell helyezni a
hangsúlyt. E szerint a posztindrusztriális társadalom
polgára számára alapvető feladat a média
megértésének és értelmes használatának a képessége.
A médiakompetencia fokozatai:
- Ösztönös médiakritika
- Médiaismeret
- Médiahasználat
- Médiakreativitás.
14. A médiainformatika, mint a média
és informatika integrálója
Médiakompetencia → médiainformatika. A
médiakompetencia kialakítása a médiaismeret és az
informatika fúziója révén létrejövő szakterület
keretében valósul meg.
A médiainformatika a (multi)médiaprodukciók
tervezéséhez és fejlesztéséhez szükséges eszközöket és
eljárásokat foglalja magába.
17. A két leggyakrabban hangoztatott nézet egyike szerint
minden lehetséges eszközzel meg kell próbálni
ellenállni az uniform mediálizált információáradatnak,
amely perszonális és nacionális identitástudatunk
permanens veszélyeztetése mellett az értéktelen
médiatartalom preferációjával is veszélyezteti
értékrendszerünket.
18. A másik nézet szerint a merev ellenállás struccpolitikája
nem alkalmas a probléma megoldására, hiszen nem
lehet figyelmen kívül hagyni a medializált környezet
hatását, ezért fel kell készíteni a befogadókat
(elsősorban a tanárokat, a gyerekeket és a fiatalokat) a
média formanyelvének és kreatív használatának
elsajátításán keresztül az elemző és kritikus
médiabefogadásra.
19. Napjainkban egy újfajta információs egyenlőtlenség kezd
kialakulni: aki nem fér fel valamilyen okból az „elektronikus
szuper-sztrádára”, az mindenképpen hátrányos helyzetbe kerül a
társadalomban. A hátrányos helyzet felszámolását segíti az iskolák
bekapcsolása a hálózatba. Rövid időn belül szükséges lenne elérni,
hogy valamennyi oktatási intézmény igénybe vegye az Internet
szolgáltatásait.
20. A digitális technológia elterjedésén belül a multimédia
térhódítása nem meglepő, hiszen az egyetlen módszer
és eszköz, mely egyesíti az audió és videó, az írott
szöveg, a képek valamint az animációk nyújtotta
szemléltetési lehetőségeket, az interaktív kalandozás
lehetősége és az egyéni tempó biztosítása mellett.
21. A médiapedagógia egyik legfontosabb feladata, hogy a
digitális média-írástudást olyan szintre fejlessze és széles
társadalmi rétegek számára elérhetővé tegye annak
érdekében, hogy a jelenlegi és a következő generáció
befogadói a digitális technika kreatív használói és ne
áldozatai legyenek.
