A vizsgálaton általában tesztelést értenek még a szakemberek is. A vizsgálat azonban ennél sokkal többféle módon történik.Sokféle eljárás létezik, és mindegyik többé-kevésbé érvényes ismeretekhez vezethet, azonban kombinációjuk a leghatásosabb. Természetesen az alkalmazott eljárási mód függ a vizsgálat céljától, tárgyától és a vizsgálati személy életkorától.

1. VIZSGÁLAT, DIAGNÓZIS ÉS
TISZTÁNLÁTÁS
gyarmathy.eva@gmail.com

2. DIAGNOSZTIKA
Célja a megismerés, és nem a címkézés.
A diagnosztikai kategóriák tájékoztatnak, de nem
szabad, hogy korlátozzák az egyén lehetőségeit,
sokkal inkább szélesítsék a fejlődési utakat.
A „diagnózis” eredetileg
tisztánlátást,
ítélőképességet jelent.

3. Vizsgálati módszerek
Megfigyelés Tesztek
Célzott
megfigyelés
Beszélgetés
Kérdőív

4. Vizsgálati
módszerek
Megfigyelés
A megfigyelés a vizsgálati személy viselkedésének
közvetlen befolyásolása nélkül történik, lehetőleg
természetes környezetben, szokásos tevékenység közben
úgy, hogy a megfigyelő beavatkozás nélkül van jelen.
Több információt nyújt, ha a vizsgálati személy számára
fontos emberek is jelen vannak, esetleg tevékenységében
részt vesznek. A megfigyelési szempontok függnek a
vizsgálat tárgyától.

5. Vizsgálati
módszerek
Célzott
megfigyelés
A célzott vagy irányított megfigyelés valamilyen
szempont szerinti célzott, irányított helyzetben
történik.
A megfigyeléshez képest sokkal körülírtabb, így a
megfigyelési szempontok is határozottabbak. Célzott
megfigyelés lehet egy mérési, tesztelési helyzetben a
vizsgálati személy attitűdjének, viselkedésének
követése is.

6. Vizsgálati
módszerek
Beszélgetés
A beszélgetés szabad információ szerzés, az egyik
leghatékonyabb vizsgálati módszer. A vizsgálati személy
szabadon beszél önmagáról, vagy valaki beszél a vizsgálati
személyről.
A beszélgetés hivatalos vizsgálati módként nagyon
elhanyagolt, de a legtöbb szakember tudatosan vagy
ösztönösen gyakran használja információszerzés céljából. A
kötetlen társalgás olyan adatokhoz juttathat, amelyek
korábban esetleg fel sem merültek.

7. Vizsgálati
módszerek
Kérdőívek,
interjúk
A kérdőívek és az interjú a vizsgálati személytől, vagy
valaki mástól, a vizsgálati személyről nyer adatokat.
Konkrét adatokat lehet nyerni, amelyek szélesíthetik és
pontosíthatják a képet. Lényegében megfigyeléses
adatokat ad, és egy más szempontból mutatja meg a
vizsgálati személyt, nem a vizsgáló szemével.
A félig struktúrált interjú egyesíti a kérdőív és a
beszélgetés előnyeit.

8. Vizsgálati
módszerek
Mérés,
tesztelés
A mérés vagy tesztelés kontrollált feladathelyzet, amelyben a
vizsgálati személy teljesítményét számszerű eredmények
mutatják. Sokan ezt a vizsgálati módszert megbízhatóbbnak,
objektívebbnek tartják, mint a megfigyeléses eredményeket.
A mérés és megfigyelés különböző eljárás, és a nyert adatok
eltérő jellegűek. A megfigyelés előnye, hogy természetes
helyzetben kapunk információt a vizsgálati személyről, bár sok
tényezőt nem tudunk figyelembe venni. Tesztelés esetén
kontrollált a helyzet, ennek minden előnyével és hátrányával.

9. Vizsgálati módszerek
Megfigyelés Tesztek
Célzott
megfigyelés
Beszélgetés
Kérdőív

10. A személyes és környezeti változók interakciójában
kell értelmezni az eredményeket
EREDMÉNYEK
alapján meghatározandóEI
Az egyén fejlődését önmagához
és környezetéhez viszonyítva
lehet viszonylag érvényes
megállapításokra jutni.

11. Optimális fejlesztő
tevékenységek
EREDMÉNYEK
Erős és gyenge
oldalak
alapján meghatározandóEI
Egyénekről és a
vizsgált csoportról
egyaránt
Támogató
külső források

12. VIZSGÁLAT, DIAGNÓZIS ÉS
TISZTÁNLÁTÁS
gyarmathy.eva@gmail.com