2. Fogalma:
• A tanterv pedagógiai dokumentum, amely az
iskolai tanítást - tanulást meghatározó cél- és
követelményrendszert és a műveltségi
tartalmakat, azok elrendezését írja elő.
• Oktatáspolitikai eszköz is, hiszen a társadalom
és az állam elvárásait tükrözi, a tanügyigazgatási szervek adják ki.
3. A tanterv funkciója:
• oktatási folyamat tervszerűségének biztosítás
• az oktatás tartalmának, tananyagának
egységesítése
• az oktatáspolitika elvárásainak érvényesítése
• az általános- és szakképzés követelményeinek
konkretizálása.
4.
5. Tantervek fajtája
• A deklarált tanterv (mely az előírt célokat,
műveltségtartalmakat, tananyagokat és
követelményeket tartalmazza )
• Értelmezett tanterv.
• megvalósított, gyakorlatban realizál tanterv a
tanulók teljesítményeiben tükröződik.
• Ismert a látens, vagy rejtett tanterv, amely az
iskolán kívüli, de az oktatásra ható tényezők
elvárások összessége.
6. • Az egységes tanterv
• az adott iskolatípus közös műveltségi anyaga,
szigorú, merev előírásokkal, a differenciált
tanterv az iskoláknak nagy szabadsági fokot
hagyó, csupán ajánlásokat tartalmazó tanterv.
7. • A kerettantervek, (vagy rugalmas tantervek a
legfontosabb)
• követelményeket és műveltségi anyagot
meghatározzák, de kiegészítő - választható,
ajánlott - anyagot is tartalmaznak.
8. • A curriculum részletes oktatási célrendszer,
pontos tartalom, tantárgyak, módszerek,
taneszközök, forrásanyagok, ellenőrzésiértékelési módok pontos meghatározása.
9. • A tanterv szerkezete:
• a célrendszerből, a tananyag
meghatározásából,
• a követelményrendszerből,
• a tantárgyak rendszeréből,
• a kötelező és ajánlott óraszámokból,
• az óratervekből áll össze.
10. • Jelenleg az iskolai gyakorlatot a Nemzeti
Alaptanterv (NAT), a kerettantervek és a
tervezés iskolai szintjét jelentő pedagógiai
programok határozzák meg, ez
minőségbiztosítási szempontból is
meghatározó.
11. • A Nemzeti Alaptanterv (NAT) 1989-től 1995-ig
tartó.
• az 1998/99-es tanévtől felmenő rendszerben
érvényes. Meghatározza a 6-16. életévig tartó
kötelező, minden tanulóra érvényes
alapműveltséget (egyebek mellett biztosítandó az
iskolák közötti átjárhatóságot), meghatározza a
kötelező oktatást lezáró alapműveltségi vizsga
követelményei.
12. • NAT az intézményi szintű tervezés (helyi
tanterv) alapja, erre épülve jelennek meg a
tankönyvek és taneszközök is.
• A NAT műfajilag nem hagyományos központi
tanterv, hanem tantervi alap, amelyre az
iskolatípusok, iskolák helyi tantervei épül.
13. • A NAT 1995 az oktatásirányítás jellege szerint
egységes, az oktatásra irányul, kimenetre
orientált.
• A tananyag vertikális elrendezésében a lineáris
és koncentrikus elrendezés kombinációja
érvényesül, a tananyag és a követelmények
felosztása életkori ciklusokhoz kötődik. Az
oktatás időkereteit csak százalékos arányaiban
határozza meg.
14. •
•
•
•
•
•
A NAT az alapvető értékekre vonatkozó célkitűzéseket
demokrácia,
hazafiság,
európaiság,
humanizmus
A műveltségi területek közös követelményrendszerét
(hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a
világhoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra,
testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció)
15. • Követelményeit az Alkotmányban, a Közoktatási
Törvényben, a nemzetközi egyezményekben
megfogalmazott értékek
• - az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és a
vallásszabadság, a közoktatási, a gyermeki jogok,
a nemzeti és az etnikai kisebbségek - határozzák
meg, valamint az európai polgári fejlődésben, a
tudományos-technikai haladásban, és a hazai
kulturális és a pedagógiai hagyományokban
megjelenő értékek.
17. A NAT struktúrája, műveltségi
területek.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
anyanyelv és irodalom,
idegen nyelv,
matematika,
ember és társadalom,
ember és természet,
Földünk és környezetünk,
művészetek,
informatika,
életvitel és gyakorlati ismeretek,
testnevelés és sport.
18. NAT két pedagógiai ciklusai:
• Az 1.-6. és a 7.-10. évfolyamokra. Az első az
elemi készségek és képességek kialakításának
szakasza, ezt követi a „kisközépiskola" a
magasabb szintű képzéssel.
19. • A kerettantervek, amelyek a NAT-ra épülve az
1.-4., 5.-8. és a 9.-12. évfolyamokon
központilag szabályozzák az oktatás tartalmát,
az iskolák bizonyos mértékű autonómiájának
megőrzése mellett. A kerettantervek funkciói:
egységes oktatási tartalom meghatározása, az
iskolarendszeren belüli átjárhatóság
biztosítása.
20. • A kerettantervek tartalmazzák az iskolatípus
oktatási célrendszerét; a tantárgyakat, a
kötelező óraszámokat és a közös
követelményeket. A kerettantervek az időkeret
mintegy 80 %-át a kötelező közös
ismeretanyagra fordítják és 20 % a helyi
tantervben külön tantárgyakra, vagy egyes
tantárgyak óraszámának megemelésére
tervezhető.
21. Az iskola pedagógiai programja
Az iskola tevékenységének alapelveit.
- a nevelőtestület dolgozza ki,
- a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
22. • A tantárgyi programok egy-egy tantárgy
részletes tanítási terve és eszközkészlete.
Tartalmazza az adott tantárgy anyagát,
módszereit és eszközeit, tanári és tanulói
eszközöket.
23. Tartalma
•
•
•
•
•
nevelés és oktatás célja,
helyi tanterv
az iskolai élet rendje,
tehetséggondozás és felzárkóztatás feladatai,
gyermek- és ifjúságvédelem.
24. Az iskolai tervezés során készülő
további dokumentumok.
• A Nemzeti Alaptanterv: tartalmában és
funkciójában is folyamatosan fejlődik tovább,
az európai ajánlások megfelelően, már a
kulcskompetenciák is a részét képezik.
25. Fajtái:
• Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció
• Matematikai kompetencia és alapvető
kompetenciák a természet- és műszaki
tudományok terén
• Digitális kompetencia
• A tanulás elsajátítása
• Szociális és állampolgári kompetenciák
• Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
• Kulturális tudatosság és kifejezőkészség
26. • Magyarországon a nyolc kulcskompetenciára
épülő európai referenciakeret a 2007-es
felülvizsgálat eredményeként bekerült a
Nemzeti Alaptantervbe (NAT), mégpedig
lényegében ugyanabban a formában, ahogyan
azokat az Európai Referenciakeret tartalmazza.
27. • Az egyetlen szemléletbeli eltérés az, hogy a
matematikai, természettudományi és
technológiai kompetenciákat a NAT nem
egységben kezel.
