Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Lükő István: A tanárképzés szervezetrendszeri sajátosságai

424 views

Published on

A tanárképzés szervezetrendszeri sajátosságai

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Lükő István: A tanárképzés szervezetrendszeri sajátosságai

  1. 1. A tanárképzés szervezetrendszeri sajátosságai TUDÓS TANÁROK – TANÁR TUDÓSOK KONFERENCIA A MINŐSÉGI TANÁRKÉPZÉSRŐL ELTE 2014. 11. 10-11. Lükő István Ny. egyetemi magántanár
  2. 2. Indítékok,célok,tartalom • Tartalmi és szervezeti struktúrák együtt • Fókuszban a szervezeti struktúra > Tanárképző Központok • Történeti vázlatok • Tanárképző helyek, intézmények • A vizsgálat célja • A vizsgálat módszerei: • Eredmények • Irodalmi források
  3. 3. Történeti vázlatok • 1, Eötvös József második kultuszminisztersége idején 1870. –től Közép(ta- nodai) iskolai Tanárképző Intézetet szerveztek. • 2, Trefort> 1873 bölcsészettudományi kar mellett, közvetlenül a minisztérium alatt működnek a TI-k. • 3, Klebersberg reformja > tananyag korszerűsítés, a középiskolák differenciálása > 1924. évi törvény • 4, Finánczy az MPT elnöke kritizál és javasol(1922) > Budapesti Tanárvizsgáló Bizottság felé. • 5, Az 1924. évi tv. A négy tudományegyetem mellett 1-1 tanárképző intézetet szerveztek(Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs), amelyek a vallás és közoktatási minisztérium alá tartoztak. • 6, 1949.-ig Pl. A Debreceni Magyar Királyi Tanárképző Intézet elnökségi tagjainak portréi a levéltári kutatások tükrében 1948 – Elnök: dr. Karácsony Sándor – Tagok: dr. Barta Károly, dr. Gacsályi Sándor, dr. Hankiss János, dr. Juhász Géza, dr. Kádár László, dr. Lükő Gábor, dr. Soó Rezső, dr. Szabó István • 7, 2005 Ftv. > Szervezeti egység, vagy Testület • 8, 2011. NFTV. Tanárképző Központ
  4. 4. Tanárképző helyek, intézmények • 1, Közismereti tanárképző intézmények • ELTE, DE, SZTE, PTE, NYF, EKF,PPKE,PE, SE, ME, • 2, Szakmai tanárképző intézmények • BME, OE,NYME, BCE, DE, SZTE, PTE, KE, DF, KF, BGF,
  5. 5. A vizsgálatról röviden • A vizsgálat célja: - Célja, hogy bemutassa a tanárképző helyek intézményeinek szervezeti hátterét, benne a tanszékek, intézetek, központok tevékenységét, méretét, oktatási- tudományos hátterét. - Célunk továbbá, hogy a Tanárképzési Központok (vagy azzal egyenértékű) szervezeteket feltárja, és a neveléstudományi valamint nem neveléstudományi doktori iskolák szakmódszertanhoz kötődő témáit kimutassa. • Kérdések: – Milyen szervezeti formában működnek a TI-k, TKK- k? – Mi jellemző a belső struktúrára, és a tevékenységeikre? – A neveléstudományi doktori iskolák és a szakmódszertan kapcsolata • Módszerek: – Neveléstörténeti cikkek tanulmányozása, elemzése – Internetes felületekről információ gyűjtés és elemzés a neveléstudományi intézetekről/tanszékekről és a tanárképző központokról, valamint a Doktori iskolák szakmódszertani témáiról. – Kérdőíves felmérés a szervezet méretéről, egységeiről és tevékenységeiről. Kiküldve: 10 helyre, válaszolt: 7 egyetem/főiskola
  6. 6. A Tanárképző Központok 1 1, Fejlesztési koncepciók • Tanárképző Központ • Térségi Pedagógiai Központ 2, Törvényi háttér> 2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról 103. § • (1) Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató. Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető. • (2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. • (3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények - a tanárképző központon keresztül - részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a pedagógusok minősítési eljárásában. 3, Példa egy intézményi szabályzatból> Semmelweisz E.
  7. 7. A Tanárképző Központok 1 Szervezeti modellek • Elnevezés fajták: – Tanárképző Központ – Regionális Pedagógusképző és Szolgáltató Központ – Mérnökpedagógiai Központ Szervezeti modellek Regionális Központ Egyetem 1 Régió/Megye 1 Egyetem 2 Régió/megye 2 Rektor KAR 1 KAR 2 KAR 3 TKK FŐIG. Rektor Pedagógiai- pszichológiai szakcsoport Asszisztens Oktatástechnológ iai-szakmódszer tani szakcsoport TKK FŐIGAZGATÓ
  8. 8. A Tanárképző Központok 2 Belső felépítés modelljei Belső felépítés modelljei NYME PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ  A Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatása  Szakmai Szolgáltató Intézményegység  Felsőoktatási és Kutató Intézményegység Koordinációs Tanács SEK Elnök RH, 4 DÉKÁN, Tanulmányi Igazgató Gyakorlati képzésért felelős egység vezetője Kari szinten Operatív részlegek> Pedagógusképző Iroda a BPK-n
  9. 9. A Tanárképző Központok 3 Szervezeti struktúra, méretek Részterület/tevékenység-feladat 1, A Tanárképzést koordináló-szervező szervezeti egység pontos neve: TK, PKKK, TMPK, RPSZKK,BGYTK 2, Központi (Rektori, egyéb központi), vagy kari szervezet alá tartozik a Tanárképző Központ? K-Ö 4+2, RH 1 3, Hány tanár szakos hallgató ügyeit szervezi, koordinálja a szervezet? 180, 1200, 150,927, 450, 250, 550 4, A szervezeti felépítés hány szintű? 2, 2, 2, - , 2, 3, 1 5, Hány részlege van a Központnak? Ezek: 3, 7, 2, -, 4, 1, 1, 6, Melyik évben jött létre a Tanárképző Központ? 40 éve, 2008, 2012, 2013, 7, A szervezeti egységben dolgozók létszámadatai 7.1, Az összesen itt dolgozók/tevékenykedők létszáma: 18, 60, 14, 6, 5, 11, 5, 7.2, Ebből csak ebben a szervezetben végzi a tevékenységét: 4, 1, 14, 6, 3, 0, 2, 7.3, Hány oktató tevékenykedik a szervezetben? 10, 54, 12, (67+15+50), 2, 6, 3, 7.4, Hány adminisztratív-segéd erő segíti a munkát? 4, 7, 2, 23, 1, 1, 2 7.5, Hány külsős munkatárs vesz részt a szervezet munkájában? 6, 7, 0, 0, 0, 0, 0, 7.6, Hány egyéb tevékenységet végző tartozik a szervezethez? 4, 2, 0, 0, 0, 4, 0, 8, Hány gyakorló iskolája van a felsőoktatási intézménynek? 17, 4, 10, 3, 1+49, 3, 2, 9, A gyakorlóiskolákban hány gyakorlatvezető és mentor tanár vesz részt a tanárképzésben? 35, 77, 10, 133, 200, 64, 30 10, Hány karral/intézettel van állandó munkakapcsolatban? 7, 7, 5, 4, 5, 4, 10 ,
  10. 10. A Tanárképző Központok 4 Tevékenység rendszerük 11, Hogyan ítéli meg a szervezet tevékenységének megoszlását? A táblázatban megadott területek mellé a számok alá X –el jelölje be a tevékenység fokát! 1=Egyáltalán nem foglalkozunk vele, 2= Kismértékben foglalkozunk vele, 3= Átlagos mértékben foglalkozunk vele, 4= Nagymértékben foglalkozunk vele, 5= Döntő mértékben foglalkozunk vele Tevékenység 1 2 3 4 5 Hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt végez 1 6 Hallgatói átvételt, kreditelismerést végez 1 4 2 Pedagógiai szakképzést koordinál 1 1 1 4 Koordinálja a PEPSZI-Szakmódszertani és Szakterületi képzést 3 1 3 Záróvizsga letételének folyamatát szervezi 2 5 Szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatokat 1 6 Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. 1 1 2 3 Pedagógus továbbképzést szervez 2 5 Pedagógiai kutatásokban vesz részt 2 1 4 Pedagógusok minősítési eljárásában vesz részt 4 1 2 Egyéb tevékenység……………………….. 1
  11. 11. A Tanárképző Központok 4 Tevékenység rendszerük 2
  12. 12. Neveléstudományi/pedagógiai tanszékek- intézetek helyzete • Elnevezések – Neveléstudományi intézet, Pedagógiai Intézet/tanszék, – A TKK-k keretében működő sajátos elnevezések: Műszaki pedagógia tanszék, Tanárképző(szakmai) tanszék, Mérnökpedagógiai Központ, Üzleti szakoktató és Pedagógiai Intézet, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Pedagógiai és pályatervező tanszék • Oktatói létszámok – A legkisebb és a legnagyobb egység: 2 fő 22 fő • Megoszlások a 10 válaszoló egyetemen – Egyetemi tanár: 8 Főiskolai tanár: 4 – Neveléstudományban minősítettek száma: 38 • Szakmódszertant oktatók – Szervezeti hovatartozása: Pedagógiai intézetben Szakmai tanszékeken Szakmódszertani csoport elnevezéssel – Egyetemi tanár(válaszoló 10): 3 fő
  13. 13. Szakmódszertani témák a Neveléstudományi Doktori Iskolákban Kis-Tóth Lajos Új információ- és kommunikációtechnikai eszközök használatának módszertani vonatkozásai 2012-05-30 EKF Dobos Ágota Maróti Andor 2012-06-21 10:00:00 Felnőttképzési módszerek és technikák az amerikai közszolgálatban – adaptációs esélyek 2012-12-13 1. Intézmény Nevelés történeti Nevelés elméleti Nevelés és oktatás szociológia Didaktika Szakmód szertan* Összes téma* ELTE 34 205 DE 5 98 SZTE 8 29 PTE 3 28 EKF 23 (tki) 47 (tki) SEM/TE* 10 66
  14. 14. Szakmódszertani témák a nem Neveléstudományi Doktori Iskolákban Tudományterület Intézmény Magyar Történelem Matematika Fizika Kémia Biológia ELTE 9/224 12/264 1/58 1/135 1/167 5/285 DE 2/93 2/74 (T+Nr 38/144 (M+SZ) 0/49 5/182 1/128 SZTE 1/79 0/62 3/48 ( 1/56 1/65 1/249 PTE 1/40 - - 0/2 0/26 0/51 BME - - 1/42 0/119 2/168 - PPKE 0/26 0/64 - - - - NYME Faanyagtudomány Környezettudomány Erdészeti, Vadgazd. Gazd- és Szervezés t. Növ., Állat-, Élelmiszert. 2/49 6/32 3/50 0/71 2/111
  15. 15. A vizsgálat eredményei, összegezés • Valamennyi képzőhelyen létrejöttek Tanárképző Központok, vagy azzal egyenértékű szervezetek. • Ezek elnevezései utalnak az intézmény, a képzési profil, és a kapcsolatrendszer jellemzőire(TKK, RPSZKK) • A méretek, a belső és külső kapcsolatrendszer, a hierarchia nagy szórást mutat, lényegében 2-3 modell szerint alakították ki a szervezetet, annak részlegeit és irányítását. • A tevékenységrendszerük nagyon jól lefedi a rendeletben is megfogalmazott koordináló, operatív szervező, minősítő, a gyakorlatot irányító stb. tevékenységeket. • A neveléstudományi tanszékek és intézetek mérete szór,(2fő-24 főig) összesen 9 egyetemi és 4 főiskolai tanár van • A szakmódszertant oktatók közül 3 fő egyetemi tanár van • A neveléstudományi doktori iskolákban a szakmódszertani témák aránya 5-37 % között szóródik • A nem neveléstudományi doktori iskolákban 0- 26% között szóródik.
  16. 16. Irodalmi források • Báthory Zoltán (2010): Aggódások és vívódások. Egységes tanárképzés? In: Hunyady György(2010., szerk.): Pedagógusképzés a „magyar bolognai rendszerben”. A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003-2010. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. CD-ROM, 35. • 2, Hunyady György (2010., szerk.): Pedagógusképzés a „magyar bolognai rendszerben”. A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003-2010. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. • 3, Perjés István (2011): Tanárképző Intézet? – A krétakör virradata? Szervezeti kérdések – Az eredetmítosz igazsága. In: Baumstark Bea, Gombocz Orsolya és Hunyady György (szerk.,2011): A tanárképzés 2010-2011 fordulóján. A piliscsabai regionális tanácskozás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 172-192. • 4, Pukánszky Béla (2010a): Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében. In: Fenyő Imre és Rébay Magdolna (szerk., 2010): Felszántatlan területeken. Debrecen: Csokonai Kiadó, 11-24 • 5, LADÁNYI Andor (2008). A középiskolai tanárképzés története. Budapest: Új Mandátum. • 6, Baráth Tibor(2010): MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 A pályázat koncepcionális elemei és a KÖVI lehetséges feladatai a Támop-4.1.2.B.2-13.1 programban • 7, Pukánszky Béla(2012): Paradigmák, viták és szervezeti legitimáció – A tanárképző központ történeti előzményei Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Komarno • 8, Venter György(2003): A tanári mesterség alapozása Oktatáskutató Intézet, Budapest • 9, Lükő István(2011): Tartalmi és szervezeti átalakulások a szakképzésben Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest • 10, Mudrák József(2007): A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1914- 1949 PhD Értekezés, Debrecen
  17. 17. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! sajokaza@chello.hu

×