1. Német László könyve, a Kisebbségben címe és tartalma kifejezi a magyar drámát, hogy a
magyar saját országában kisebbségben van. Miért? Mert spontán önvédő önszerveződésre
képtelen, nem működnek a nemzeti önvédelem reflexei, ez régi magyar betegség és ez belső
lelki baj a magyarnál és ezért nehéz orvosolni. A nemzet spontán önvédő reflexei nem
működnek és ezért veszítünk egyre több teret a Kárpát-medencében. Amely nemzet megtűri a
svihák Gyurcsányokat az a nép beteg. Az élősködő baktériumokat és vírusokat csak az a
szervezet tűri mely beteg, melynek az immunrendszerével baj van, a magyarnak az
immunrendszerével nagy baj van.
A cigány bandákat nem morális szemüvegen kell kifejezetten nézni, mert nagyon veszélyes,
lélektanilag ha az árnyékunkat nem vesszük tudomásul, hanem a maguk reális valóságukban.
A bandák is az önszerveződés, a spontán önszerveződés nagyon jól működő formái. Morálisan
nem helyesek, de a cigány önszerveződés nagyon jó működő formái, amit ha nem veszünk
tudomásul, bizony komoly nemzetbiztonsági problémákat fog jelenteni. És az sem helyes,
hogy a társadalom puszta alja népének tekintsük, mert vigyázat a nemzeti vitalitás nem
civilizáció foka függő. Ameddig mi becsméreljük őket, addig a cigányok spontán vitalitása
felülmúl bennünket. A történelem bizonyítja, hogy veszélyes egy népet megvetni alacsony
kultúrája miatt és nem tudomásul venni. Európa megvetett népe volt a zsidó, de most komoly
világpolitikai tényező, hogy ne mondja másként. Egy nép megvetésére, hogy nem vettük
komolya, mi magyarok is ráfizettünk. Erdély megvetett pásztornépe volt a román, most az ők
igájukat nyögjük itt Erdélyben mi székelyek, magyarok. Attól tartok, nehogy a történelem
megismételje önmagát, Magyarország egy megvetett kisebbség uralma alá kerüljön, akár
bandák formájában is.
A magyarországi magyarság helyzetét könnyű leírni, egy tehetetlen nép vergődése. Van egy
nemzetietlen kormánya és egy szájhős nemzeti jobboldal és egyéb semmi. És van egy
cigánysága, mely tudja az élet nem morál, nem európaiság az a gyávák beszéde a tehetetlenek
beszéde.
Nem jogokat kell érvényre juttatni egy élni akaró nép esetében, hanem a nép saját magát kell,
hogy érvényre juttassa, ennek az eszközei nem a morál és Európa törvényei. Vannak népek,
kik azért fognak mindig megmaradni és ezek fognak mindig megmaradni, kik tudják, hogy az
ember nem csak szociális, morális lény hanem állat és az állat soha nem szűnik meg az
emberben.
A cigányok nem csak jogokat követelnek, hanem, mint nemzet érvényre juttatják magukat és
nem is akármilyenre. Mi erre nem vagyunk képesek, kisebbségi magyarok, hogy érvényre
juttassuk létünket. A nemzet létérvényesítése, több, mint jogokkal rendelkezni, a nemzeti
vitalitás megnyilvánulása, érvényesítése. A létérvényesítés azért több a jogoknál, mert a jogok
puszta külső formák, de a létérvényesítésnek nincsenek külső előregyártott formái, mert az
belülről jövő ösztönös tevékenység,a mely mindig tud a külső körülményekhez alkalmazkodni,
vagy képes változtatni, de mindig a kisebb ellenállás fele működik.

2. Vannak szélsőjobbos ordibálók, meg Heller Ágnes félék kik a farizeus európaiság nevében
védelmére kelnek a cigányoknak, hogy nem szabad őket diszkriminálni. De azt ugye szabad,
hogy tetteikkel egy egész nemzetet köpnek szembe saját hazájában. Érdekes, hogy azon
magyarok,a kik a cigányokat védik a diszkriminációtól és a kollektív bűnösség vádjától, azok
határon túli fajtestvéreiket bezzeg nem védik olyan buzgón, hanem megmagyarázzák, hogy a
határon túli magyarságot ért sérelem a magyar szélsőjobb hibája, az provokálta ki egy
előzetes tettével, lád a szlovák példa. Fajtestvért mondtam, lehet, hogy erre jön egy
akadémikus a hivatalos verzióval, hogy tudományosan már nincs is olyan, mint magyar a
Kárpát-medencében.
Dr. Boross István nem olyan rég azt nyilatkozta, hogy a magyar társadalom egy alaktalan
massza lett, - és ebben igaza van, hogy egy identitás nélküli massza lett. Ebben az alaktalan
masszában nagyon jól ügyeskednek a Heller Ágnes féle ál-európéerek, kik a morálra,
európaiságra hivatkozva akarják befogni a magyarok száját akik ki szeretnék mondani, hogy
valami fáj. A miskolci rendőr kapitánynak betörött a feje, hogy kimondta, hogy cigányok az
elkövetők az utcai rablásoknak. Már tényeket sem szabad kimondani egy nép saját
hazájában, hát nem ahol nem ura saját hazájának a nép. Nagyon fonák helyzet, hogy nem az
a hibás ki elköveti, hanem az aki kimondja nyíltan, hogy kik követték el a rablásokat. Itt egy
nagyon fonák helyzet van, az diszkriminálja a cigányokat ki csak kimondja, hogy kik az
elkövetők, nemzetiség szerint és érdekes, hogy nem azok a cigányok diszkriminálják saját
népüket kik rabolnak. Szerintem nem a rendőrkapitány diszkriminálta a cigányokat, hanem a
cigányok diszkriminálták saját népüket, akik raboltak.
Egy cigányokkal dolgozó, katolikus egyházi alkalmazott a tévében azt mondta, hogy a cigány
társadalom belső hagyományos értékrendje felbomlóban van és az eléggé magyar hatás. Az
identitás nélküli magyar massza degenerálta a cigányok társadalmát és az most visszaüt. Két
degenerált nép konfliktusa a magyarság és cigányság konfliktusa. Így is helyén való a kérdés
megközelítése. Ez utóbbi megközelítés,azért annyiban sántít, hogy a cigányok minden
degenerációjuk ellenére a vitalitás jeleit mutatják és a magyar nem, tehát a magyar
degeneráltabb a cigányoknál is. A legsúlyosabb degeneráció, ami egy nemzet esetében lehet az,
hogy élni sem akar, létét nem akarja érvényre juttatni.

3. Beszélnek a cigányok integrációjáról, Európában és Magyarországon. Az identitás nélküli
Európa, amely nagyon műveltnek tartja magát és közben az Európaiság pusztán csak egy
lapos konformizmus és a formátlan massza magyarság hogyan akarja integrálni a cigányokat.
De mi is akar lenni a cigányok integrációja? Puszta formai változtatási szándék, mert a
modern nyugat számára csak forma van, ami maga a tartalom is és így nincs igazi tartalom. A
cigányok integrációjának nincs tartalma, csak formája van. Nyugat azért degenerált és a
magyarországi magyarság is, mert az emberi lét puszta forma lett, igazi tartalom nélkül. A
lélek, identitást adó tartalma nem megéltek. Integrálni csak a közösség tud. Közösség ott van,
ahol tartalma van az életnek a személyiség a maga teljességében megélt és nem csak
egyoldalúan külső formájában. De igazi közösségi lét nincs Magyarországon, tehát nincs mibe
integrálni a cigányokat, mert degenerált a magyar társadalom is. Az pedig nem integrálás,
hogy a cigányokat a személytelen dolgosság és a személytelen jólneveltségre próbálják rávenni
valami intézmények. Ezt intézményesen nem lehet megvalósítani, mert a közösségben való
integráció élet és az intézmény meg nem élet. Az Európai civilizáció nagy tévedése, hogy
mindent kívülről befele akar mindent megvalósítani, létrehozni, átalakítani és az élet pedig
belülről kifele. Az intézmény mindent kívülről befele intéz és alkotásai ezért nem időtállóak.
Egy identitás nélküli Európa akar integrálni olyanokat, olyan népet, melynek gyilkos
megnyilvánulásaiban is több a nemzeti identitás, mint Európa sok kulturális művében.

4. A modern Európa csak a forma változtatásokat ismeri és azt tévesen lényegi változást
hozóknak tartja. Miért van ez? Európa nem él lelki életet, a belső szellemi valóságok nem
léteznek számára. Így a cigányoktól is csak pusztán formai változásokat vár el. Ezt meg a
cigányok szenzuális kultúrája nem reagálja a puszta formát, idegen tőlük. A cigányok egy
pusztán formákra épülő kultúrát soha nem fognak a magukénak érezni. És ezért nem
tekinthetjük alacsony rendűeknek, csak másoknak. A Nyugati kultúra csak egy a sok kultúra
között és nem tarthatja magát felsőrendűnek.
Nyugat a forma túlsúlya, ami nem egyéb bibliai nyelven, mint farizeizmus. A farizeus
Európának nincs esélye a cigányokat integrálni csak megsemmisíteni. Egy dolgot kevesen
látnak be, hogy a farizeus morál a törvények puszta külső betartása és az erkölcstelen
cselekedetek között nagy különbség nincs a lelki élet szempontjából, csak annyi, hogy az
előbbit a társadalom jobban kedveli, az utóbbit az Isten, mert a bűnösnek nagyobb esélye van
a megtérésre, mint a képmutató farizeusnak. A farizeus bűne, hogy lelkileg halott, annyira a
formának él, de a bűnös nem. A nagy hiba ott van, hogy a cigány bűnözés szemebe van állítva
a farizeus morállal, mintha az jobb lenne, pedig nem az.
Jung már nagyon rég figyelmeztette Európát, hogy az ember ha nem szembesül árnyékával,
személyiségének negatív oldalával, akkor az súlyos következményekkel járhat. A farizeus, épp
önön árnyékával nem szembesül és a nem integrált árnyék gyűlöletté lesz, pusztító energiává.
A farizeus mivel nem tudja önön árnyékát kezelni, mivel nem szembesült vele, így nem tudja
kezelni azt sem amikor a másik ember árnyékával találkozik, elítéli a másikat, mert a másik
árnyékában önön tudomásul nem vett árnyékával találkozott és ezért ítéli el. A másik ember
árnyéka azért iritál, mert nem vettük észre a magunkét. Más szemében a szálkát. A másik
hibájában önmagunkat gyűlöljük, mert tudattalanul gyűlöljük magunkat azért, hogy gyávák
vagyunk szembenézni önmagunk árnyékával.
A cigányok sem mentsek az árnyék problémájától, sőt társadalmi degenerációjuk az árnyékot
erősíti fel és náluk a külső erős formák hiánya nem folytja el az indulatokat, mint a
magyaroknál. És itt van a probléma, az ál integráció problémája: a probléma mélyen a
lelkekben van amelyen a puszta iskolázás a puszta munkára nevelés a morál nem segít, puszta
formai változtatásokkal nem lehet helyetesíteni az árnyékkal való szembesülést. Két frusztrált
ember nem tudja egymást elviselni. Na ez így van két frusztrált nép esetében is így van. A baj
ott van, hogy két nép konfliktusban van és a puszta formális megoldások nem nyújtanak
megoldást, mert a probléma mind két nép esetében mélyen a tudattalanban van. Ezért nem
szabad pusztán a formális morál szemüvegén keresztül nézni a cigány kérdést, mert a baj
mélyen a két nép tudattalanjában zajlik. A kölcsönös vádaskodások nem vezetnek sehova,
mert épp a probléma lényegét takarják el, hogy a konfliktus a két nép tudattalanjában zajlik.
A politikum és a média csak eltereli a figyelmet arról, hogy a két nép saját tudattalanjának a
játéka és a gond nem oldódik meg míg ezek a pusztító, degeneráló tudattalan folyamatok nem
lesznek mind két népnél a tudatba emelve.
Itt a gond az, hogy a cigányság tudattalanjából feltörő vitalitás sokkal erősebb, mint a
magyar-é. A magyarság problémája, hogy idegen érdekek játékszere saját hazájában, az nem
csak a külső ellenség számlájára írható, hanem a nemzet lelkében, tudattalanjában rejlő
problémák számlájára is. A szélsőjobb ott követi el a hibát, hogy csak a külső ellenségre mutat
és eltereli a figyelmet a nemzet tudattalanjában rejlő problémákról, nem tudnak a tudattalan
tartalmak az elmébe feljutni, hogy tudatosodjanak. A nemzet mely nem tudatosítja tudattalan
folyamatait a nemzeti tudattalanban rejlő problémáit az frusztrált és nem egészséges
önvédelemszerűen válaszol a külső veszélyekre, hanem hisztérikusan csak a száját jártatva,
mint a magyar szélsőjobb. A magyarságnak azért nem működnek az önvédelmi reflexei, nincs
igazi vitalitása, mert a nemzeti tudattalanjában sok meg nem oldott probléma rejlik és vár

5. arra, hogy a nemzet egy prófétája ki leereszkedik a nemzet kollektív tudattalanjába, felszínre
hozza a nemzet tudatába, hogy az ott tudatosodva megoldódjon. A nemzet, mely elhanyagolja
nemzeti kollektív tudattalanját az egy formátlan massza lesz, melyről Boross beszélt és ezért
formátlan massza a magyarországi magyarság. Egy nemzet mely súlyos problémáktól szenved
a kollektív tudattalanját illetően az képtelen integrálni egy ugyancsak a tudattalanjukban
konfliktussal küzdő cigány társadalmat. Ameddig ez a két nép nem emeli a tudatában
lelkének tudattalan problémáit addig nem lesz béke a két nép között. A kölcsönös vádaskodás
ezt nem oldja meg.

6. A magyarság tudattalanjában rejlő problémák sokkal régebbiek, mélyebbek, mint a
cigányoké, századok óta szenved a magyarság a tudattalanjában rejlő nem tudatosított
problémáktól, ezért érzi veszélyeztetve a magyarság egy része a cigányságtól magát. De a
magyarság lelki problémái olyan mélyek és tudattalanok, hogy nem tud egészséges önvédelmi
reflexekkel válaszolni csak hisztérikusan, tehetetlenül ordibálva. Egy másik része, egy hamis
farizeus európaiságban tetszelegve nem tudomásul véve a problémát. A magyarság egy része
tudattalanjában nagyon jól érzi, hogy a magyar konfliktusokkal sokkal terheltebb nép, mint a
cigány és ezért érzi veszélybe magát. A cigányság organikus társadalma bármennyire
széthullott, de még mindig sokkal erősebb a nemzeti létérvényesítésük, a spontán nemzeti
érdekérvényesítés mint a magyaroké, ezért érzi veszélyben sok magyar a magyarságot a
cigányoktól.
Szerintem a probléma gyökere, hogy a magyar nemzeti létérvényesítése alul marad a
cigányokéval szemeben a magyarság saját hazájában abban rejlik, ahogy a két nép viszonyul
a tudattalanjához.
Bármennyire is konfliktusos viszonyban van a cigányság a nemzeti tudattalannal,
bármennyire is nem tudatosítja az árnyékot, még mindig a kollektív tudattalan a cigányság
számára a nemzeti megtartó erő a vitalitás forrása, a nemzeti önvédő reflexek forrása,a mi a
magyarságot nézve nem működik. A cigányság önön lelkében hordozza a nemzeti megtartó
erőt. A magyarnál meg az a gond, hogy pusztán az elméjében. A magyarnak nemzeti öntudata
van, a cigánynak meg a lelke cigány. A cigánynál a lélek jobban működik, mint a magyarnál a
tudat.
A cigányság azért vitálisabb, mert sokkal közelebb él a nemzeti kollektív tudattalanhoz, mint
a magyar. Mondhatni, hogy soha nem távolodott el. Egy nemzet vitalitása meg az illető nemzet
kollektív tudattalanjából forrásozik, annak közelsége határozza meg. A magyarság tudata, a
kereszténység felvétele következtében végzetesen leszakadt a nemzet kollektív tudattalanjáról,
a magyarság végzetesen eltávolodott vitalitásának forrásától a nemzeti kollektív tudattalantól.
A magyarság sokkal távolabb él a tudattalanjától mint a cigányok és ezért gyengébb a saját
országában.
A tudattalan nem mindig a morális törvények szerint működik, vagyis leggyakrabban nem.
Sokszor itt van a morális elme és tudattalan konfliktusa. A cigányság nagyon közel él a
nemzeti tudattalanhoz, mert nem szakította el őt a formai túltengésben szenvedő nyugati
civilizáció. A tudattalanhoz való közelség a magyarázata, hogy a cigányok esetleg kevésbé
tisztelik a morális törvényeket. De egy nép megmaradását a tudattalanja irányítja és ne
kérjük számon azon a morált.
A tudattalanjuktól elszakadt haldokló népek, mint a magyar, moralizálnak és hangoztatják,
hogy ők csak a morális érdekérvényesítésben hisznek. A történelem azokat a népeket igazolta,
kik a tudattalan parancsának engedelmeskedtek és nem moralizáltak.

7. A magyar,amit műveltségnek nevez és morálnak az nem egyéb, mint a nemzeti tudattalan és a
nemzeti tudat közé került halott nyugati forma, mely épp a nemzeti tudattalan mélyén rejlő
problémák tudatosodását akadályozzák meg. Megakadályozzák, hogy a magyarság közvetlen
kapcsolatba kerüljön vitalitásának forrásával. A cigánynak épp ott van az előnye a magyarral
szemeben, hogy nem művelt és a tudattalannal közvetlenebb viszonyban van és így vitalitása
is nagyobb. Ennek negatív következményei is vannak, a gyilkos ösztönök hamarabb a
felszínre törnek. Gyilkos ösztön ide és gyilkos ösztön tova, de a nép megmaradása
garantáltabb. Egy nép megmaradását nem szabad morális alapokra helyezni, mert akkor
elpusztul a nép. Az európai civilizáció vitalitásuktól fosztotta meg az európai népeket. A jól
nevelt népek halott népek. A kisebbség, mely azt hangoztatja, hogy az ő nemzeti törekvése
morális alapokon nyugszik, az csak azt árulja el, hogy tehetetlen megmaradását illetően. A
moralizálás egy kisebbség esetében, a megmaradást illetően, a tehetetlenség jele. Még egyszer
mondom csak a haldokló népek moralizálnak, akik nem a lelkükben, hanem csak az
elméjükben élnek. Nemzeti öntudatuk csak a haldokló népeknek van, ők élik csak a
tudatukban nemzeti létüket. A vitalitásuk teljében lévő népek először is lelkükben élnek és azt
élik meg tudatukban, mit lelkükben az előtt megéltek.

8. Jiddu Krishnamurti írja, hogy nem elég valamit csak gondolati alapokon létrehozni, mert
akkor nem valósítottunk meg semmit. Hiába vagyunk erkölcsösek ha lelkünk halott. A lelki
halált, leginkább formális morállal lehet meg nem történté tenni, nem tudomásul venni. A
formális morál az csak az elmei alapokon megélt morál. Valós morál, de csak puszta forma. A
lelki halál, amikor a morál köntösébe van öltöztetve, a legpusztítóbb, az illető egy morális
gépember. Jézus ezt ítélte el, ezt tartotta a legsúlyosabb bűnnek az önmagunk lelki megölését.
A farizeus morál a lélekölő morál, ha intézményesedik, akkor embereket öl meg lelkileg, ezért
ítélte el olyan mélyen a farizeusokat Jézus. A lélek számára a legveszélyesebb morállal
megölni a lelket. A bűnt még mindig jobbnak tartotta Jézus, mert a lélek még mindig élőbb a
bűnben, mint a hallott, formális morál páncéljában hallott lélek. A bűnös a bűnben is Istent
keresi és lehet, hogy sokkal mélyebben, mint a halott formákban megállapodott úgy nevezett
jó ember. Sajnos a társadalom a farizeus morálra épül a halott lelke moráljára és megveti
azokat kik a bűnben keresik Istent. A jó ember nem keresi Istent, mert ő önhitten
megállapodott.
Puszta gondolati alapokon nem csak erkölcsösnek lehet lenni, lelket ölve, hanem puszta
gondolati alapokon lehet autonómia törekvésről is beszélni. És mit mondott Krishnamurti,
hogy nem elég valamit csak gondolati alapokon létrehozni, mert abból nem lesz igazi alkotás.
Ha valamit létrehozunk azt először is lelkünkből hozzuk létre és azt helyezzük a gondolati
térbe és akkor tartós lesz. A székely autonómia törekvés szerintem nem mozog mély lelki
alapokon, csak gondolatin. Nincs mögötte vitalitás, csak elme konstrukciók és impotens
moralizálás, hogy európai módon követeljük jogainkat. De a cigányok nemzeti
létérvényesítése mögött először is a cigány lélek mélységeinek rettentő energiája van és nem
csak pusztán az okoskodó elme, mint a székelyeknél. A cigánynak a lelkéből jön megmaradási
szándéka a székelynek csak az elméjéből.
A puszta formaként megélt autonómia törekvés olyan mint a formális, lélekölő morál, épp azt
a lelket öli meg ami az identitás és a megtartó erő forrása kéne, hogy legyen. Mi székelyek a
nemzeti megmaradásunkat csak puszta formaként tudjuk kezelni, csak halott formaként. Mi
nem belülről jövő nemzeti létet nemzeti életet akarunk, hanem csak külső, halott intézményes
formákra áhítozunk. Mi székelyek nem élünk, nincs igazi belülről jövő nemzeti vitalitásunk
hanem halott nemzeti létünket épp olyan halott formákkal akarjuk konzerválni. Mi nem
megélni akarjuk nemzeti létünket, hanem csak konzerválni, mumifikálni. Ahogy a puszta
formális erkölcs megöl egy lelket, úgy egy népet is megölhet pusztán csak formális törekvése,
melyben nincs élet, mely csak elméjének szüleménye, de nem lelkének. Az autonómia esetében
is igaz, hogy amit csak az elmére alapozunk az nem igazi tartós valóság. Az autonómiát csak
lelki alapokra helyezve lehet csak létrehozni.
De mit kell tennünk, hogy az autonómiát és a magyar létet lelki alapokra helyezzük? Már
mondtam, hogy le kell ereszkednünk, egy néhány bátornak, a nemzet lelki tartományaiba a
nemzeti kollektív tudattalanba és az ottani tartalmakat a tudatba kell emelni. Újra kell
teremtenünk a kapcsolatunkat a nemzeti tudattalanunkkal. És ezt nem tudjuk semmi keleti
vagy nyugati minta alapján tenni. a magyarnak a nulláról indulva kell a saját kollektív
tudattalanjával szembesülnie, minden külső eszköz nélkül. Mi egy olyan nép vagyunk, mely
ha meg akar maradni a nulláról kell kezdenie a megújulását, de épp ezért a világ számára egy
egyedül álló példát mutathatunk, hogy kell megújulni a semmiből újjá teremtve mindent,
mert a világnak is erre van szüksége. Lehetünk a világ első népe, mely a semmiből megújult.
Az igazi megújulás nem követ külső mintákat, hanem mindent önön lelkéből teremt újjá. Mi
lenne az igazi székely autonómia alapja? Egy a semmiből újjászült világ.
Nagy Attila Puli