news

1. Monoron gyülekezeti
ház épül, a Csornai Pre-
montrei Prépostságban lif-
tet alakítanak ki, megerõ-
sítik a Lehel téri templom
kõhomlokzatát, rendbe te-
szik az esztergomi Boldog
Ceferino Roma Misszió
közösségi épületét, folyta-
tódik az óbudai zsinagóga
rekonstrukciója, fejlesztik
a buddhista fõvárosi Kis
Tigris Gimnáziumot, de a
Hit Gyülekezete Hit Házá-
ra is jut pénz.
Csak néhány példa ab-
ból a listából, amely az
Emberi Erõforrások Mi-
nisztériuma egyházi,
nemzetiségi és civil társa-
dalmi kapcsolatokért fele-
lõs államtitkársága által
meghirdetett pályázat
nyerteseit tartalmazza.
Összesen több mint
250 templom újulhat meg
a támogatásokból, és 300
közösségi programot szer-
vezhetnek az egyházak az
összességében kétmilliárd
forintos kiírás nyomán.
A források legfontosabb
célja olyan egyházi ren-
dezvények támogatása - ír-
ták –, amelyek a közössé-
geket, a nevelést és a fiata-
lok eligazodását, lelki épü-
lését erõsítik, valamint
olyan terek megújítása és
létrehozása, amelyek he-
lyet adnak ezeknek a
programoknak.
Az elmúlt több mint
száz év alatt két olyan ál-
lamvezetõ akadt Magyar-
országon, aki maga mögé
tudta állítani az ország
nagy többségét. Az egyik
Horthy Miklós volt, a má-
sik Orbán Viktor. Közös
„vonás” mindkettõjüknél,
hogy fellépésükkel balol-
dali – kommunista-szoci-
alista – rendszereknek ve-
tettek véget. Mindketten
gazdasági csõd szélén álló
országban, meglepõen rö-
vid idõn belül, sikeres
életszínvonalat tudtak te-
remteni.
A jelenleg is kormány-
zó Orbán Viktor nehéz
örökséget vett át, amikor
egy csõd szélén álló, vég-
telenségig eladósított or-
szágot kellett talpra állíta-
nia.
A történelmi elõzmé-
nyeket sokan ismerik, a
gyökerekért vissza kell
mennünk a kommunista
rendszer által okozott
romboláshoz. A szocialis-
ta tábor országai közötti
gazdasági együttmûködés
értelmetlensége és káros
volta fõként abban jelent-
kezett, hogy a világpiacon
értékesíthetetlen dolgokat
gyártottak tömegesen,
amelyeket aztán egymás-
nak adtak el.
Néhány elrettentõ,
avagy nevetséges példa
erre: a magyar Ikarus au-
tóbuszokért bolgár szõlõ-
befõtt volt a fizetség! Az
orosz kõolajáért badacso-
nyi – répacukorból hami-
sított – borral fizettünk!
Tetézte mindezt, hogy
a szocialista országok
gazdasági folyamatainak
– csereberéléseinek –
semmi köze nem volt a
világ piacain lezajlódók-
hoz. Nem is ismerték a
piac törvényeit, mert ez-
zel csupán a közgazdá-
szok foglalkoztak szakfo-
lyóiratokban. De õk sem
szakmai, hanem ideológi-
ai alapon!
Az értelmetlen gazda-
sági együttmûködés az el-
adhatatlan termékek
gyártását hozta magával.
Ennek az lett az eredmé-
nye, hogy hazánk üzlet-
emberei és közgazdászai
teljesen nélkülözték a si-
keres gazdasági élet alap-
vetõ tudnivalóit és szük-
séges követelményeit.
A rendszerváltozás
utáni elsõ – immár szaba-
don választott – minisz-
terelnök, Antall József jó
szándékú, de a gazdasági
kevésbé jártas és talán túl
naiv politikus volt. Sajná-
latos, hogy súlyos gazda-
sági baklövéseket követ-
tek el. Óriási hibájuk volt,
hogy – csakis ideológiai
megfontolásokból – sza-
bad teret adtak a gazdag
nyugati befektetõknek.
Gazdasági „öngyilkos-
ságunk” tehát az MDF
kormányzása alatt kezdõ-
dött. A balliberális kor-
mányok alatt pedig nem-
csak folytatódott, hanem
nagymértékben fokozó-
dott is.
A szocialisták uralma
alatt a hazai és külföldi
üzleti kalózok szabadon
garázdálkodhattak Ma-
gyarországon. Emlékez-
zünk csak az országban
lefolyt privatizációkra! –
amikor egy dollárért gyá-
rakat, üzemeket, értékes
ingatlant stb. lehetett sze-
rezni, ha a „vállalkozó”
megvette néhány politi-
kus szavazatát.
Ezt a hazánkat kiárusí-
tó káros folyamatot –
amely az akkori kor-
mányhoz közeli emberek
tucatjából csinált milliár-
dost – állította meg Orbán
Viktor, akit most ugyanez
a korrupt csoport és nyu-
gati elvtársaik – lásd az
USA-t – vádolnak korrup-
cióval!
A magyar miniszterel-
nököt és kormányát nem-
csak a hatalmát vesztett
hazai baloldal gyûlöli és
rágalmazza, hanem a pia-
cát féltõ nyugati tõke is!
Az ellene felhozott váda-
kat, az illegális határátlé-
põk elleni kerítés kiépíté-
sét – amit az óta több or-
szág követett – a liberáli-
sok hangos nyüszítése
hisztériává fokozta.
Ebben bizonyára köz-
rejátszott, amit Magyaror-
szágról szóló európai par-
lamenti vita elõtt Orbán
Viktor Strasbourgban nyi-
latkozott. A miniszterel-
nök a Nyugat- és Kelet-
Európa közötti kulturális-
történelmi különbségek-
kel magyarázta a beván-
dorlással kapcsolatos éles
európai véleménykülönb-
séget.
Õ azokra az országok-
ra hagyná a bevándorlók
befogadását, akiknek már
van ezzel járó társadalmi
felkészültségük és törté-
nelmi tapasztalatuk! Úgy
gondolja, hogy ezeknek
az országoknak nem
probléma az Európán kí-
vüli kontinensekrõl érke-
zõ befogadása.
„Nekünk, magyarok-
nak ilyen nagyfokú beván-
dorlással kapcsolatos
konfliktusok kezelésére
nincsenek képességeink.
Problémánkat fokozza,
hogy mi soha nem vol-
tunk multikulturális társa-
dalom! Nekünk soha nem
voltak gyarmataink, és mi
nemzeti értéknek tartjuk,
hogy Magyarország egy
homogén ország! Tehát
kultúrájában, vallási fele-
kezeteiben, törvényeiben,
tradícióiban, civilizációs
szokásaiban homogén ké-
pet mutat. Biztos vagyok
abban, hogy az ország
polgárainak túlnyomó
többsége nem akar változ-
tatni ezen…” – nyilatkozta
Orbán Viktor.
Miniszterelnökünk
mindezekhez még hozzá-
tehette volna, hogy a sza-
bad önrendelkezés nem-
zetközi törvénye alapján
minden ország polgárai-
nak joguk van eldönteni,
hogy kit akarnak – vagy
kit nem akarnak – been-
gedni hazájuk területére!
Elvitathatatlan, hogy
egy koncentrált propa-
gandahadjárat folyik Ma-
gyarország ellen! Ha a
nemzetközi – fõként libe-
rális vagy balliberális kéz-
ben lévõ – sajtót nézzük,
láthatjuk, hogy azokban
gyakran jelennek meg
Magyarország elleni írá-
sok.
Szinte mindegyik cikk
írója azt szeretné, hogy
Orbán Viktor mondjon le,
és legyen egy másik poli-
tikai rendszer hazánk-
ban. (Ahol ugyebár a bal-
oldal újra hangadó lehet-
ne, holott a nép legfeljebb
20 százaléka kívánja ezt!
Az Amerikai Egyesült
Államok vezetõi jelentõs
identitás zavarban van-
nak. Szégyenteljes nagy-
képûséggel úgy gondol-
ják, hogy õk szabhatják
meg más országoknak,
hogy ott milyen politikai
rendszer lehet! És, hogy
õk a világ erkölcsi és poli-
tikai csendõrei.
Az USA Magyarország-
gal kapcsolatos erõszakos
politikai beavatkozásá-
nak legfõbb indítéka, és
oka, hogy nekik Közép-
Európa „nemzetbiztonsá-
gi kockázat”.
Magyarország szem-
pontjából viszont az a
nemzetbiztonsági kocká-
zat, ha egy külföldi hata-
lom megpróbál titkos-
szolgálati és politikai erõ-
szakot gyakorolni hazánk
belpolitikai eseményeire.
Ezt pedig minden önbe-
csülõ, szabad országnak
vissza kell utasítani.
Amint az Orbán Viktor,
magyar miniszterelnök
teszi!
KULTÚRA – 7. oldal2016. április 16. – 16. szám
AMERIKA, ÓH...
Ifj. Fekete István
– Mi ösztönöz arra, hogy
felnõttként is a magyar kö-
zösség aktív tagja legyél?
– Sem cserkész, sem
néptáncos nem voltam. Ez
a két fõ csoport, közösség
az, amihez fiatalként lehet
csatlakozni. Nekem annak
idején nagyon jó volt a mi-
nistránsokkal és az ifjúsági
klubbaltemplomkörül,dea
másikak kimaradtak. Egye-
temista korom után azon-
ban hiányzott valami, érez-
tem, hogy még tenni kelle-
ne valamit a magyar közös-
séggel. Akkor kezdtem el fi-
gyelni, hogy miben és ho-
gyan tudok részt venni.
Nem kerestem különöseb-
ben, de szervezõként beke-
rültem ebbe-abba. Mindig
jó érzés magyarok között
lenni, a magyar fiatalokkal
mindig jól kijöttünk. Más-
ként gondolkozunk, más-
ként érzünk dolgokat. Más,
mint az itteni angolokkal
lenni.
– A két magyar meet-up
csoportból nemrég átvetted
az egyik szervezését. Volt
azonban a torontói fiatalok
összefogásának elõzménye
is, beszélnél errõl?
– A mostani meet-
upokon is jó érzés, hogy
magyarokkal vagyunk, rög-
tön van valami közös ben-
nünk. Ennek elõzménye-
ként Magyaródy Katival és
a Rákóczi Alapítvány támo-
gatásával kezdeményeztük
a Young Professional Circle-
t, ugyanazzal a céllal, mint
a mostani meet-upokat.
Összehívni és építeni a ma-
gyar fiatalok közösségét,
akik között meg tudjuk ta-
lálni a jövõ vezetõit, hogy
idõvel folytatni tudják a kö-
zösség munkáját. Amikor
szükség lesz erre, a háttér-
ben mi már ismerjük egy-
mást, szóval ne akkor kell-
jen majd kezdeni a csoport
szervezését. Ebbõl a körbõl
is vannak a meet-upon. Ide
olyanok jártak, akiket isme-
rünk, volt cserkészek, nép-
táncosok. Sokan kiestek
azonban ebbõl a társaság-
ból, mert nem volt idejük.
Talán visszajönnek majd,
ha úgy érzik, mint én, hogy
kell valami magyar az élet-
be. Akkor lesz már olyan
közösség, amihez tudnak
csatlakozni.
– A felmenõid is aktív,
kezdeményezõ tagjai a to-
rontói magyarok életének.
Úgy tûnik, ennek hagyomá-
nya van a családodban.
– Igen, többek között a
nagyapám a Kanadai Ma-
gyar Mérnök Egyesület el-
nöke volt, és az évek folya-
mán az édesapám is több
tisztséget vállalt. Szüleim
mindketten a Helikon Tár-
saság aktív tagjai voltak a
'60-as, '70-es években. Az
utóbbi idõkben édesapám
a Szent Erzsébet Templom
tanácsának elnöke, segített
az egyetemi magyar prog-
ramok alapításában, továb-
bá tevékenyen részt vesz-
nek a Rákóczi Alapítvány
munkájában is.
– Ezek szerint te is részt
vettél a Magyarságismereti
Mozgótáborban?
– Én eddig sajnos sosem.
Azthiszem,azöcsémamá-
sodik táborban ott volt Ma-
gyarországon. A szüleim és
a nagyszüleim mindig is tá-
mogatták az alapítványt. Az
oktatás nagyon fontos szá-
munkra. Minden évben
részt vettem a Rákóczi-bá-
lon, már gimnazista korom
óta. Az utolsó néhány év-
ben még aktívabb vagyok,
és próbálom támogatni a
munkájukat. Igazgatósági
tag lettem, és csapatvezetõ-
ként idén végre lesz alkal-
mam részt venni a tábor-
ban is. Szerintem többet fo-
gok tanulni tõlük, mint õk
tõlem. Fontos, hogy adunk
esélyt a fiataloknak a to-
vábbtanulásra és a magyar-
ságuk megélésére. Remél-
hetõleg továbbra is támo-
gatni tudom az alapítvány
itteni munkáját, hogy még
több fiatalt találjunk, aki
hisz ebben a programban,
illetve egyre több támogató-
ra lelünk itt, Kanadában.
– Mit üzennél az itteni
magyar fiataloknak?
– Szeretnénk továbbvinni
a magyar közösséget, hogy
aktív maradjon akkor is, mi-
kor mi már öregebbek le-
szünk. Minden fiatal, aki
szeretne tudni valamit a kö-
zösségrõl, jöjjön el egy
meet-upra vagy bármire,
ahol fiatalok vannak. Ismer-
kedjenekahelyimagyarság-
gal. Van valami közöttünk,
ami más, mint az itteniek-
kel. Azért is fontos, hogy
amikor elérjük azt a kort,
amikor majd érdekel, hon-
nan származnak az õseink,
legyen meg a lehetõségünk.
Buzdítok mindenkit, hogy
segítseeztacélt.Jöjjenekel!
Minél több rendezvény van,
annál többen találnak olyas-
mit, ami érdekli õket. Nem
lehet elvárni azt, hogy min-
denki néptáncoljon vagy
cserkészkedjen, de minden-
ki lehet magyar. Találjanak
vagy kezdeményezzenek
olyan rendezvényt, ahol jól
érzik magukat, és meg tud-
ják élni a magyarságukat.
– Végezetül egy teljesen
másféle kötõdésedrõl kér-
deznélek. Igaz, hogy a
Diósady család Ady Endre,
a huszadik század egyik
legjelentõsebb költõjének le-
származottja?
– Ez másoknak sokkal
érdekesebb, mint nekem.
Dédnagymamám Ady Ma-
riska, aki Ady Endre ked-
venc elsõ unokatestvére
volt. Dédnagymamám is
nagy költõ volt, Ady Endré-
vel nagyon sokat leveleztek,
aminek nagy része megma-
radt a családban, néhány
Ady-vers kéziratával együtt.
A nagyapám és édesapám
foglalkozott ezzel, kiadták
Ady Mariska verseit. A csa-
ládi Ady-ereklyéket vissza-
küldték Magyarországra.
(Vége)
Pintér Zsanett (Toronto)
Diósady András elkötelezett a nemzeti ügyek iránt (2. rész)
Mindenki megélheti magyarságát!Diósady András második generációs kanadai ma-
gyarral a nemzeti iránti felelõsségvállalásról, ösztön-
zõ erõrõl, késztetésrõl és a jövõ magyar nemzedéké-
rõl beszélgettünk, azzal a nem titkolt szándékkal,
hogy egy erõs magyar önazonosságtudattal rendel-
kezõ, a közösség életét aktívan alakító torontói fiatalt
mutassunk be. Ezúttal beszélgetésünk második ré-
sze következik.
Diósady András
Ady Endre Májusi zápor után címû versének kéziratát tavaly
adományozta a Diósady család az Országos Széchényi Könyvtárnak
Épített örökséget és programokat is támogatnak
Kétmilliárd forint az egyházaknakPályázati úton jelentõs összeggel járul hozzá a ma-
gyar kormány templomok és közösségi házak felújí-
tásához.
A Csornai Premontrei Prépostság templomaÓbudai zsinagóga
Egy Árpád-kori falu területén koráb-
ban két egykori épületben elrejtett kin-
cseket fordított ki az eke. A munka során
több mint 250 ezüstpénz, gyûrûk és
egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi
maradvány került elõ.
A pénzek többsége IV. Béla magyar ki-
rály verete, dénárok és lemezpénzek, va-
gyis bracteáták, de nagy számban talál-
tak nyugati pénzeket, friesachi dénáro-
kat is, sõt egy angol pennyt is elrejtett
egykori tulajdonosa.
Emellett számtalan megégett em-
beri csontra, zömmel gyermekek ma-
radványaira is bukkantak a szakem-
berek.
Régészeti szenzációnak számító ta-
tárjárás kori leletanyagot tártak fel a
napokban a kecskeméti Katona Jó-
zsef Múzeum munkatársai Kiskun-
majsa határában.
Ékszereket, gyûrûket és IV. Béla pénzeit is megtalálták
TatárkorikincsekKiskunmajsán
Zománcozott ládika verete egy tatárjárás kori
régészeti lelõhelyen Kiskunmajsa közelében
Internetenarégiújságok
Amegyeinapilapoknegy-
venes évek végétõl kezdõdõ
évfolyamait egészen a kétez-
res évekig bezárólag digitali-
zálták, és ezeket a régi újsá-
gokatnyolcmegyeikönyvtár
hozzáférhetõvé tette a Hun-
garicana közgyûjteményi
portálon (hungaricana.hu) a
Nemzeti Kulturális Alap tá-
mogatásával – közölte Ram-
hábMária,azInformatikaiés
KönyvtáriSzövetségelnöke.
A felhasználóknak lehe-
tõségük nyílik a névre, hely-
re és témára fókuszált kere-
sésre, felidézhetik az elmúlt
évtizedek történéseit, szüle-
ik, nagyszüleik, ismerõseik
vagy akár saját életük fonto-
sabb eseményeit.
A cél az, hogy a többi
megyei lapot is elérve foly-
tatódjon a munka, és mi-
nél több anyag válhasson
közkinccsé.