A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója. Különösen nagy átok, ha nap mint nap munkahelyünkön vagyunk kitéve neki. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a mindennapokat megkeserítő stressz elszenvedése helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Játszani, versengeni jobban szeretünk, mint dolgozni – erre már a regénybeli Tom Sawyer is rájött. A játékosítás jó ideje kiválóan működik a marketingben és az értékesítésben, a sikersztorikat mostanra más területek képviselői is megirigyelték.
Egy kellemetlenül éles tükör felmutatása, a tükörben megjelent képen való szomorkodás és némi reménysugár a végén. Aki végigolvassa Kaszás György legújabb könyvét, átfogó képet nyerhet a hazai reklámozás aktuális helyzetéről. Aki végig is gondolja, amit olvas, joggal érezheti lesújtva magát.
A személyes márka építése még mindig fölfelé szálló ágban lévő divat; ma már jó sokat tudunk róla, rengetegen próbálkozunk vele napra nap, ugyanakkor még mindig lehet újat mondani felőle. Karen Kang, koreai származású, amerikai branding szakértő például egészen biztosan tud számos új gondolattal szolgálni ezen a téren.
„A médiában szeretnék elhelyezkedni” – úgy látszik, ha felemásan is, de beteljesülhet a mindenkori valóságshow szereplő álomkarrierje. Michael Brito, közösségi média gurunak, az Edelman Digital alelnökének új kötete ugyanis nem állít kevesebbet, mint hogy minden márka önálló médiavállalatként üzemel majd már az egész közeli jövőben.
Gombamód szaporodnak az egy- vagy párszemélyes kisvállalkozások, amelyek tudatos és megfeszített munkával komoly brandet alakítanak ki; sikerük sokszor kitartásuk és a szerencse függvénye. Pályájuk elején járó, természetes alapanyagokkal dolgozó, kézműves termékeket előállító kiscégeket mutatunk be.
Játszani, versengeni jobban szeretünk, mint dolgozni – erre már a regénybeli Tom Sawyer is rájött. A játékosítás jó ideje kiválóan működik a marketingben és az értékesítésben, a sikersztorikat mostanra más területek képviselői is megirigyelték.
Egy kellemetlenül éles tükör felmutatása, a tükörben megjelent képen való szomorkodás és némi reménysugár a végén. Aki végigolvassa Kaszás György legújabb könyvét, átfogó képet nyerhet a hazai reklámozás aktuális helyzetéről. Aki végig is gondolja, amit olvas, joggal érezheti lesújtva magát.
A személyes márka építése még mindig fölfelé szálló ágban lévő divat; ma már jó sokat tudunk róla, rengetegen próbálkozunk vele napra nap, ugyanakkor még mindig lehet újat mondani felőle. Karen Kang, koreai származású, amerikai branding szakértő például egészen biztosan tud számos új gondolattal szolgálni ezen a téren.
„A médiában szeretnék elhelyezkedni” – úgy látszik, ha felemásan is, de beteljesülhet a mindenkori valóságshow szereplő álomkarrierje. Michael Brito, közösségi média gurunak, az Edelman Digital alelnökének új kötete ugyanis nem állít kevesebbet, mint hogy minden márka önálló médiavállalatként üzemel majd már az egész közeli jövőben.
Gombamód szaporodnak az egy- vagy párszemélyes kisvállalkozások, amelyek tudatos és megfeszített munkával komoly brandet alakítanak ki; sikerük sokszor kitartásuk és a szerencse függvénye. Pályájuk elején járó, természetes alapanyagokkal dolgozó, kézműves termékeket előállító kiscégeket mutatunk be.
Félünk mindentől, ami másképp lesz, mint eddig volt. Az ősi evolúciós bölcsesség szerint „selten kommt was Besseres nach”, vagyis ritkán fordulnak jobbra a dolgok. A céges környezetben még bonyolultabb a helyzet, ha nagyobb változás köszönt be, a munkavállalók a létbizonytalansággal, vagy a korábbinál rosszabb munkakörülményekkel egymást rémisztgethetik, ráadásul a cég külső megítélését is veszélyeztethetik. A megváltozó szervezetben a békés „business as usual” időszakhoz képest még fontosabb szerepe van a belső kommunikációnak.
Nem felejtem el egykori döbbenetemet: egy nagy horderejű kríziskommunikációs ügyben kéretlenül is tanácsot kaptunk egy nyelvésztől, aki talán húsz oldalon keresztül elemezte számunkra, milyen nyelvi csapdákkal, ravasz stiláris hurkokkal lehetne az ellenfelet semlegesíteni. Harsogó címlapok és láthatatlan ellenségek aknamunkája közepette ez a fajta anakronisztikus naivitás letaglózott.
Népes rajongótábort építeni: a cél, mindenekfölött. Érdemes persze szem előtt tartani a minőségi kritériumokat is: nem árt, ha a rajongók üzletileg releváns csoportokból kerülnek ki, és nem csak csábító nyereményakciók vagy jópofa alkalmazások miatt csapódnak márkánkhoz. A komoly közösségi média stratégiájú cégek odafigyelnek arra, hogy koherens üzenettel interakcióra kész rajongókat gyűjtsenek maguk köré.
Egészen az alapoknál indul a két amerikai márkakutató, Johny Johansson és Kurt Carlson könyve, így aztán döbbenetes, hogy – érdemben – alig 240 oldalon milyen mélységig jut el a márkaépítés témájának feldolgozásában.
„Akár csak a bíborosok, nem csak feddhetetlennek, de feddhetetlen hírűnek is kell lenniök” - hangzik el a Harmonia caelestis-ben bizonyos gyanús szagú tükörtojással kapcsolatban, és valami hasonlóra gondolhatott Lendvai Ildikó is, amikor a híressé lett „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” aranyigazsággal írta be magát a hazai politikatudomány nagykönyvébe. Steven Fink krízisguru a kommunikációtudomány felől közelítve meg ugyane kérdést, úgy találja, hogy a percepciónak még talán fontosabb szerepe is van a kríziskezelésben, mint a kézzel fogható tényeknek, a valóságnak.
A szakmában – érthetően – mindenkit betegesen izgat, hogyan lehetne megbízhatóan mérni a közösségi médiabeli ráfordítások megtérülését. A felfokozott izgalom teljesen indokolt: brutális mennyiségű adat keletkezik, mindent mérni tudunk a felhasználók geográfiai elhelyezkedésétől a fogyasztási és kattintgatási szokásain át egészen a böngészője típusáig. Költeni is számtalan módon és pontosan mérhető mennyiségben tudunk, de a fogyasztás és a marketingköltés közötti kapcsolat felismerése már kemény diónak bizonyul.
Marozsák Szabolcs: A női önbizalom titkos tükre (részlet)etessy
Hogyan tegyünk szert stabil önbizalomra?
Gyakran kapja magát azon, hogy bizonytalan, nem tud dönteni? Nem tudja, hogy inkább a szívére, vagy inkább az eszére hallgasson? Úgy érzi, hogy már mások is látják Önön a határozatlanságot?
Olvassa el Marozsák Szabolcs könyvét, mely az önbizalom-építés alapműve: egy olyan gyakorlati kézikönyv, mely lépésről lépésre vezet bennünket az önmegismerés útján.
Ambrus Attila József: Segédlet a szociálpszichológia alapjaihozAmbrus Attila József
(Kerdesek es feleletek)
A szociálpszichológia feladata annak a meghatározása, hogyan befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit, viselkedését
mások tényleges, képzetes vagy mögöttes jelenléte. Az egyének közötti interakcióval, a társas érintkezés pszichológiájával
foglalkozik.
Marozsák Szabolcs: A női önbizalom titkos tükre (részlet)etessy
Hogyan tegyünk szert stabil önbizalomra?
Gyakran kapja magát azon, hogy bizonytalan, nem tud dönteni? Nem tudja, hogy inkább a szívére, vagy inkább az eszére hallgasson? Úgy érzi, hogy már mások is látják Önön a határozatlanságot?
Olvassa el Marozsák Szabolcs könyvét, mely az önbizalom-építés alapműve: egy olyan gyakorlati kézikönyv, mely lépésről lépésre vezet bennünket az önmegismerés útján.
A külsőkkel még csak-csak elbánunk, no de a belsőkkel … Amikor vágyaink, álmaink, elkötelezettségeink ütköznek. Mi a fontosabb? Anyagi biztonság, család? Új karrier vagy kiszámíthatóság? Péter vagy Tamás? És akkor ezek még csak az egyszerűbb esetek voltak, hisz konfliktusba kerülhetnek régi emlékeink, döntéseink épp úgy, mint egyes céljaink, vágyaink, vagy az, amit hiszünk sorsunkról, lehetőségeinkről.
NLP trainer blog – wordpressonline konzultáció: skype: NLP.trainer
photoblog: http://nlp-coach.tumblr.com/
Érezd jól magad – facebook oldal
Life-Coaching – google plus közösség
Digitális Call Center Konferencia - Burnout előadásErzsébet Katona
2018. május 14-15-én volt az IIR Magyarország szervezésében a Digitális Call Center konferencia. Nagy örömömre egy fontos témáról beszélhettem, az kiégésről, az „Ügyfélszolgálati burnout kontra digitalizáció” címmel, mert a burnout egyik rizikócsoportja az ügyfélszolgálaton dolgozók. A megelőzés és kezelés érdekében kiemelten szóltam EQ jelentőségéről, a vezetői-csoport(csapat) szerepéről és lehetőségeiről. Külön érdekessége volt az előadásomnak, hogy interaktívvá tettem, és játékos feladatokkal mutattam be, hogy a pozitív, játékos közösségi élmény mennyire hasznos a lelki állapotunk javításához, akár azonnal is, mint pl. a konferencián!
Dr. Timothy Leary személyiség lélektana: Interperszonális diagnosztika
Hogyan alakulnak a kapcsolataink?
Mi történik egy tárgyalási helyzetben?
Ki dominálja a helyzeteket?
Kit mi érdekel egy társas helyzetben?
Hogyan döntünk, köteleződünk el?
A különböző emberek különböző módon viselkednek, reagálnak, annak megfelelően, hogy milyen személyiségtípusba tartoznak.
Hogyan tudod megérteni, előre jelezni a viselkedésüket?
Hogyan tudsz eredményes, szoros kapcsolatokat kialakítani velük?
Mi a siker titka? Mitől lesz az egyik ember sikeres a másik meg nem, pedig ugyanazokkal az adottságokkal rendelkeznek, ugyanolyan környezetbe születtek bele? Miért vannak akik sikeresek az MLM.ben, mások pedig csak az elutasításokat kapják? Remélem ha megérted a siker képletét és alkalmazod, akkor te is sikeres leszel!
Félünk mindentől, ami másképp lesz, mint eddig volt. Az ősi evolúciós bölcsesség szerint „selten kommt was Besseres nach”, vagyis ritkán fordulnak jobbra a dolgok. A céges környezetben még bonyolultabb a helyzet, ha nagyobb változás köszönt be, a munkavállalók a létbizonytalansággal, vagy a korábbinál rosszabb munkakörülményekkel egymást rémisztgethetik, ráadásul a cég külső megítélését is veszélyeztethetik. A megváltozó szervezetben a békés „business as usual” időszakhoz képest még fontosabb szerepe van a belső kommunikációnak.
Nem felejtem el egykori döbbenetemet: egy nagy horderejű kríziskommunikációs ügyben kéretlenül is tanácsot kaptunk egy nyelvésztől, aki talán húsz oldalon keresztül elemezte számunkra, milyen nyelvi csapdákkal, ravasz stiláris hurkokkal lehetne az ellenfelet semlegesíteni. Harsogó címlapok és láthatatlan ellenségek aknamunkája közepette ez a fajta anakronisztikus naivitás letaglózott.
Népes rajongótábort építeni: a cél, mindenekfölött. Érdemes persze szem előtt tartani a minőségi kritériumokat is: nem árt, ha a rajongók üzletileg releváns csoportokból kerülnek ki, és nem csak csábító nyereményakciók vagy jópofa alkalmazások miatt csapódnak márkánkhoz. A komoly közösségi média stratégiájú cégek odafigyelnek arra, hogy koherens üzenettel interakcióra kész rajongókat gyűjtsenek maguk köré.
Egészen az alapoknál indul a két amerikai márkakutató, Johny Johansson és Kurt Carlson könyve, így aztán döbbenetes, hogy – érdemben – alig 240 oldalon milyen mélységig jut el a márkaépítés témájának feldolgozásában.
„Akár csak a bíborosok, nem csak feddhetetlennek, de feddhetetlen hírűnek is kell lenniök” - hangzik el a Harmonia caelestis-ben bizonyos gyanús szagú tükörtojással kapcsolatban, és valami hasonlóra gondolhatott Lendvai Ildikó is, amikor a híressé lett „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” aranyigazsággal írta be magát a hazai politikatudomány nagykönyvébe. Steven Fink krízisguru a kommunikációtudomány felől közelítve meg ugyane kérdést, úgy találja, hogy a percepciónak még talán fontosabb szerepe is van a kríziskezelésben, mint a kézzel fogható tényeknek, a valóságnak.
A szakmában – érthetően – mindenkit betegesen izgat, hogyan lehetne megbízhatóan mérni a közösségi médiabeli ráfordítások megtérülését. A felfokozott izgalom teljesen indokolt: brutális mennyiségű adat keletkezik, mindent mérni tudunk a felhasználók geográfiai elhelyezkedésétől a fogyasztási és kattintgatási szokásain át egészen a böngészője típusáig. Költeni is számtalan módon és pontosan mérhető mennyiségben tudunk, de a fogyasztás és a marketingköltés közötti kapcsolat felismerése már kemény diónak bizonyul.
Marozsák Szabolcs: A női önbizalom titkos tükre (részlet)etessy
Hogyan tegyünk szert stabil önbizalomra?
Gyakran kapja magát azon, hogy bizonytalan, nem tud dönteni? Nem tudja, hogy inkább a szívére, vagy inkább az eszére hallgasson? Úgy érzi, hogy már mások is látják Önön a határozatlanságot?
Olvassa el Marozsák Szabolcs könyvét, mely az önbizalom-építés alapműve: egy olyan gyakorlati kézikönyv, mely lépésről lépésre vezet bennünket az önmegismerés útján.
Ambrus Attila József: Segédlet a szociálpszichológia alapjaihozAmbrus Attila József
(Kerdesek es feleletek)
A szociálpszichológia feladata annak a meghatározása, hogyan befolyásolja az egyén gondolkodását, érzelmeit, viselkedését
mások tényleges, képzetes vagy mögöttes jelenléte. Az egyének közötti interakcióval, a társas érintkezés pszichológiájával
foglalkozik.
Marozsák Szabolcs: A női önbizalom titkos tükre (részlet)etessy
Hogyan tegyünk szert stabil önbizalomra?
Gyakran kapja magát azon, hogy bizonytalan, nem tud dönteni? Nem tudja, hogy inkább a szívére, vagy inkább az eszére hallgasson? Úgy érzi, hogy már mások is látják Önön a határozatlanságot?
Olvassa el Marozsák Szabolcs könyvét, mely az önbizalom-építés alapműve: egy olyan gyakorlati kézikönyv, mely lépésről lépésre vezet bennünket az önmegismerés útján.
A külsőkkel még csak-csak elbánunk, no de a belsőkkel … Amikor vágyaink, álmaink, elkötelezettségeink ütköznek. Mi a fontosabb? Anyagi biztonság, család? Új karrier vagy kiszámíthatóság? Péter vagy Tamás? És akkor ezek még csak az egyszerűbb esetek voltak, hisz konfliktusba kerülhetnek régi emlékeink, döntéseink épp úgy, mint egyes céljaink, vágyaink, vagy az, amit hiszünk sorsunkról, lehetőségeinkről.
NLP trainer blog – wordpressonline konzultáció: skype: NLP.trainer
photoblog: http://nlp-coach.tumblr.com/
Érezd jól magad – facebook oldal
Life-Coaching – google plus közösség
Digitális Call Center Konferencia - Burnout előadásErzsébet Katona
2018. május 14-15-én volt az IIR Magyarország szervezésében a Digitális Call Center konferencia. Nagy örömömre egy fontos témáról beszélhettem, az kiégésről, az „Ügyfélszolgálati burnout kontra digitalizáció” címmel, mert a burnout egyik rizikócsoportja az ügyfélszolgálaton dolgozók. A megelőzés és kezelés érdekében kiemelten szóltam EQ jelentőségéről, a vezetői-csoport(csapat) szerepéről és lehetőségeiről. Külön érdekessége volt az előadásomnak, hogy interaktívvá tettem, és játékos feladatokkal mutattam be, hogy a pozitív, játékos közösségi élmény mennyire hasznos a lelki állapotunk javításához, akár azonnal is, mint pl. a konferencián!
Dr. Timothy Leary személyiség lélektana: Interperszonális diagnosztika
Hogyan alakulnak a kapcsolataink?
Mi történik egy tárgyalási helyzetben?
Ki dominálja a helyzeteket?
Kit mi érdekel egy társas helyzetben?
Hogyan döntünk, köteleződünk el?
A különböző emberek különböző módon viselkednek, reagálnak, annak megfelelően, hogy milyen személyiségtípusba tartoznak.
Hogyan tudod megérteni, előre jelezni a viselkedésüket?
Hogyan tudsz eredményes, szoros kapcsolatokat kialakítani velük?
Mi a siker titka? Mitől lesz az egyik ember sikeres a másik meg nem, pedig ugyanazokkal az adottságokkal rendelkeznek, ugyanolyan környezetbe születtek bele? Miért vannak akik sikeresek az MLM.ben, mások pedig csak az elutasításokat kapják? Remélem ha megérted a siker képletét és alkalmazod, akkor te is sikeres leszel!
Együttműködő kommunikáció - önismereti tréningErzsébet Katona
2011. október 13-n tartottuk meg az "Empátiával a harmonikusabb világért" országos konferenciát, melynek fővédnöke Dr. Buda Béla pszichiáter volt. A konferencián mutattam be önismereti tréningünket az együttműködő kommunikáció fejlesztése érdekében: „Párbeszéd szívtől szívig”. A tréning speciális modult is tartalmaz, az integrált oktatás, illetve a foglalkoztatás elősegítése érdekében, saját élménnyel, érzékenyítéssel. A kommunikációs gyakorlatok az egyéni erősségek megtapasztalása mellett lehetőséget ad arra, hogy a visszajelzések adása-kapása, a különféle helyzetekben az empátiás készségüket fejlesszék a tréninget elvégző felnőtt emberek.
Az első hírek alapján sokan – nagyon sokan! – azt gondolták, valakiknek elgurult a gyógyszerük a Nike-nál és egy nagyszabású öngyilkos merényletbe kezdtek bele saját cégük és dollármilliárdos értékű márkanevük ellen. Egy olyan marketingérzékenységgel megáldott cég, mint a Nike ilyet nem tesz. Nem is tett.
Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy hogyan fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.
A közvéleményt a legtöbb krízis váratlanul és felkészületlenül éri. Alighanem mindenkinek megvan az a kép, amikor a szemének sem hisz és az internetes oldalakat frissítgeti egy felfoghatatlan tragédia miatt. Gondolhatunk a veronai buszbaleset diákáldozataira, vagy a tankönyvi példaként is használható vörösiszap tragédiára. Aztán a lassú feldolgozás során esetleg kibontakozhat, hogy valaki, valahol tudhatott valamiről, szólt is esetleg, csak nem volt elég erős a hangja, vagy nem vették komolyan.
Ha nem is mindig tudatosan, de tévedhetetlenül el szoktuk találni, ki képviselje a céget egy megbeszélésen. Ez a praktikus variálási lehetőség viszont csak akkor játszik a kezünkre, ha amúgy van miből választani, ha kellően sokszínű, vegyes összetételű csapatban dolgozunk.
Május 29-én hiába akarnánk kávézni bármelyik amerikai Starbucksban – az összes üzlet zárva tart. A szokatlan lépés mögött prózai ok áll: a gyakornoktól a vezérigazgatóig valamennyi dolgozó kötelező tréningen vesz részt országszerte. A továbbképzésen érzékenyítik a munkatársakat a faji megkülönböztetés tiltása iránt, felkészítik őket arra, hogy véletlenül se kerüljenek az akár tudatalatti részrehajlás, kirekesztés csapdájába.
Roppant sok jellemzőt el lehet mondani a Ryan Air légitársaságról, de azt semmiképp sem, hogy él-hal az utasok kegyeiért. Az ír vállalatot vezető üzleti fenegyerek, Michael O’Leary sportot űz abból, hogy az utazóközönséget froclizza. Lehet, hogy csak a határok tágítására játszik, az is lehet, hogy azt az üzenetet akarja erősíteni, hogy a Ryan Air annyival olcsóbb, mint más légitársaságok viszonylatai, hogy még ezt is le kell nyelnie annak, aki spórolni akar. (Harmadik opció: egy arrogáns bugris.)
Mindig el kell mondani: egy-egy krízishelyzet valamennyi részletét mindig csak nagyon kevesen ismerik, ezért kívülállóként, a részletek teljes ismerete nélkül tartózkodni illik a sarkos értékeléstől. Általánosságban elmondható, hogy a krízismenedzsment egyfajta pszichológiai teherviselést is jelent, a krízis kipattanásakor jellemző tünet a bénultság, a pánik, ami elodázhatja az egyébként szükséges lépések megtételét.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1954-ben nagy jelentőségű ítéletet hozott a Brown kontra Board of Education perben. Az ítélet szerint alkotmánysértő, ha a fekete tanulókat elkülönítve oktatják, még akkor is, ha egyébként ugyanabban a színvonalú oktatásban részesülnek. Ötven év elteltével a bírósági ügynek egyetlen aspektusát újratárgyalta a bíróság. A 2007-es, egyetlen részre kiterjedő ítélet indoklása 47.000 szó volt. Az eredeti, teljes ítélet pedig mindössze 4000 szóból állt. Sokkoló és sokatmondó különbség.
Jobban szeretjük a hazait, legtöbbször mégis a külföldire fanyalodunk. Ez különösen igaz az üzleti szakirodalmat illetően, hiszen sok-sok területen kifejezetten hiánycikk a magyar szerzők tollából megszülető szakkönyv.
A márkaépítés csúcsa: bekerülni a „love brandek” szűk elitjébe, amit valószínűleg minden branding szakértő életében egyszer legalább át szeretne élni. Áhítattal tanulmányozzuk a néhány kivételes márka történetét, a felfoghatatlan ütemű felfutás mérföldköveit. Apple, Google, Lego, Nike és a többi szerencsés flótás, amelyeknek sikerült eggyé válni a rajongótáborral, együtt lélegezni, együtt élni a törzsközönséggel, részévé lenni a mindennapoknak.
A folyosói zuhanyhíradóban sok olyan munkahelyi titoknak válhatunk akarva-akaratlanul tudóivá, amelyek közvetlenül nem ránk tartoznak. Persze, amit kettő embernél többen tudnak, már nem számít igazi titoknak, mégis kényelmetlen olyan információ birtokában lenni, aminek messzeható következményei lehetnek.
The important other - így hívja az angol azt az általános szenvedélyt, amit az ember a főállása mellett még rendkívül komolyan vesz. Nem egy esetben ezek a hobbik valóban kiegészítik az életet, míg sokan aztán azon kapják magukat, hogy ez a bizonyos important other már nem csak kiegészít, hanem szép lassan a főtevékenység helyébe lép.
„Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak.” – Ady Endre kétségkívül fején találta a szöget, amikor a személyes márkaépítés miértjéről, mikéntjéről, eszköztáráról (ld még: önkínzás, ének) elmélkedett...
Amiből szűkösek a keretek, arra vágyunk leginkább. Az utolsó színházjegyeket szétkapkodjuk, az utolsó napon gyorsan bejelentkezünk a teltházas konferenciára – a szűkösség pszichológiájának komoly szakirodalma van. Az üzleti vállalkozások „agya” is hasonló rugóra jár, amíg bővében vannak az erőforrásoknak, kevésbé izgatják magukat, mint akkor, amikor hirtelen meg kell küzdeni a versenytársakkal a további bővülés lehetőségének megteremtése érdekében.
Általában három óra elteltével az emberek már valódi krízisnek élik meg a szimulációt, kialakulnak azok a konfliktusok, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Ezek kezelését pedig be kell építeni a forgatókönyvbe
„A legérettebb búzakalász hajtja a legmélyebbre a fejét” – többek közt ezt az ősi japán bölcsességet olvashattam közel egy évtizedig a dzsúdóterem falán, és valószínűleg ez a keleti kultúrából merítő mentalitás állt közelebb mindeddig a hazai sportrajongók szívéhez is. Világverő bajnokainktól a szerénység és az alázat hangját szoktuk meg, ezen szocializálódtunk, a Mohamed Ali-féle „I am the greatest” melldöngető – bár kétségtelenül igaz – önfényezést a hanyatló nyugat ópiumának tartottuk.
Cyrano de Bergerac, Quasimodo, III. Richárd: csak néhány olyan név az örökkévalóságból, akiknek testalkata, megváltoztathatatlan testi adottságai, így vagy úgy, visszavonhatatlanul hozzájárultak személyiségrajzukhoz. Ma pedig azt mondanánk, szorosan összeforrtak personal brandjükkel, énmárkájukkal.
Az „alkalmazott tudományok” bemutatására vállalkozó tankönyvek sokszor egy srófra járnak. A hangsúlyok persze itt-ott eltérhetnek, de a felépítés, szerkezet, a fő üzenetek tartalma igen hasonló lehet. Ezért is üdítő olyan kiadványba botlani, amely szakít a megszokott rendszerrel, kicsit kizökkenti még a rutinosabb olvasót is, és olyan témákat boncolgat, amelyeket olvasva egyszerűen nem kerülhetjük meg a gondolkozás –egyébként bosszantóan fárasztó - luxusát.
1. teremtésharmónia
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha
folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb nagy
kárt szenved testi és lelki harmóniánk. Vannak
azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés
helyett az önérvényesítés képességének meg-
szerzésével kecsegtetnek. És akkor többé nem
leszünk sem lúzerek, sem pukkancsok.
Stressz helyett
asszertivitás
Nincs eladó a hentespult mögött. Tanács-
talanul toporgunk, torkot köszörülünk,
majd az orrunk alatt párszor köszönni
próbálunk, hátha előkerül valaki. Aztán
vert seregként elmegyünk a hűtőpulthoz,
venni egy kis előrecsomagolt felvágot-
tat. És majd szétrobbanunk. A stressz
életünk elkerülhetetlen velejárója.
Különösen nagy átok, ha nap mint nap
ki vagyunk téve neki a munkahelyünkön.
Fel sem lehet sorolni, hányféle helyzet-
ben érhet bennünket stressz a munka-
helyünkön is, legyünk akár beosztottak,
akár felső vezetők, de akár még tulajdo-
nosok is. Ha túlságosan puhák vagyunk,
azon kapjuk magunkat, hogy valahogy
minden feladat nálunk landol, jóval
többet hagynak ránk a kollégáink, mint
amennyi a munkaköri leírásunk, szerző-
désünk vagy akár csak a józan ész alapján
racionális lenne. Ha túlságosan rámenő-
sek vagyunk, pusmogni fognak mögöt-
tünk, elkerülnek, nem kapunk segítséget.
Ha vezetők vagyunk, a beosztottak sza-
botálhatják a kiadott feladatokat. És egy-
általán: mindenkit és folyamatosan nyo-
masztanak a határidők, a számonkérések,
az eladási és a teljesítménykényszer.
Belső harmónia
– praktikusan
Az ilyen helyzetek elkerülésére
ajánlott, belső harmóniát megte-
remtő, az érdekérvényesítést és mások
érdekeinek egyidejű figyelembevé-
telét ajánló kommunikációs eljárást
asszertivitásnak, asszertív magatartási
formának nevezzük. A módszert a hosszú
élet titkának is nevezik, és számtalan tré-
ning, képzés ajánlja a sikeres elsajátítását.
A kutatók négy személyiségtípus szerint
sorolják be a magatartási formákat.
Az agresszív ember nem törekszik kon-
szenzusra, erőszakosan próbálja érvé-
nyesíteni saját érdekeit, ha egy módja
van rá, meg sem hallgatja mások szem-
pontjait, érveit. A passzívak másokra
bízzák a döntést, elszenvedik a következ-
ményeket (jellemzően náluk landolnak
a munkahelyen a senki másnak nem
kellő feladatok). A manipulatív személy
kerülő úton éri el a célját, mások szem-
pontrendszerét kikerülve érvényesíti
saját érdekeit, például önsajnáltatással,
segítségkéréssel. A fenti három típussal
áll szemben az asszertív személyiség, aki
saját érdekeit kulturált hangnemben, de
rendkívül határozottan képviseli, miköz-
ben mások szempontjait is képes figye-
lembe venni. Így tehát az is előfordulhat,
hogy a szempontok ütköztetésekor alul-
marad, nem sikerül elérnie az eredetileg
A hosszú élet titkának
módszere
„Ha nem szólunk, biztosan
nem változik semmi.”
Bőhm Kornél
28 HVG extra
o¨nis-
meret
2. kitűzött célt, az azonban sosem fordulhat
elő, hogy el sem mondja érzéseit, véle-
ményét, és magában kellene fortyognia
a dühtől. Egyenes, nyílt kommunikáció,
alternatívák felkínálása, a fontos és
a jelentéktelen kérdések közötti súlyo-
zás, határozott döntéshozatal és szükség
esetén a nemet mondás képessége: tulaj-
donképpen ezek a sarokpontok.
A sérelmek dédelgetése, a belső for-
tyogás, a másik háta mögötti ármányko-
dás, kibeszélés helyett mindenképpen
ajánlott az önérvényesítés technikai
arzenálját igénybe venni, legyen szó akár
a közértbeli hentespultról, egy ránk
terpeszkedő sógorról vagy a közvetlen
felettesünkről. Ha némi bátorságot
merítve elmondjuk a véleményünket,
jobban fogjuk magunkat érezni. Ha kell,
gondoljunk arra, hogy ha nem szólunk,
biztosan nem változik semmi. Vagy arra,
hogy ha az apró sérelmeknél nem állunk
ki magunkért, akkor a fagyiosztásnál is
meg fognak rólunk feledkezni.
Asszertív tippek
1 Őszintén fogalmazzuk meg
magunknak, mit is szeretnénk
igazából! (Tényleg nem akarjuk
elvállalni a feladatot, vagy az a bajunk,
hogy nem kapunk érte elismerést?)
2 Ha ezzel megvagyunk,
ismertessük a döntést, és adjunk
hozzá indoklást! Mondjuk meg, hogy
már túl sok a munkánk, vagy mást
terveztünk aznapra, de ne
vonultassunk fel öt különféle érvet,
mert csak gyengítjük az eredeti
álláspontunk hitelességét.
3 Ha kell, akár ötször-hatszor
ismételjük el ugyanazt. („Nem
vállalom, mert már el vagyok havazva
aznapra.”)
4 Ne hagyjuk győzködni magunkat,
a nem az nem.
5 Pozitívan fogalmazzunk és
énközléseket alkalmazzunk, magunkról
beszéljünk. Mindez a bírálat esetén is
fontos, ami mindig kritikus pillanat egy
munkahelyen: ha hibát rovunk fel,
az legyen konkrét, és sohasem
az adott személyt, csak a viselkedését,
eljárását érintse!
6 Jó módszer, ha visszakérdezünk,
pontosítást kérünk, egészen addig, amíg
elő nem kerül, hol van a kutya elásva.
(„Úgy érted, még sohasem értem be
időben? Vagy csak múlt kedden késtem
negyedórát?” Ez a „hatástalanító
tudakozódás” technikája.)
7 Az asszertívan viselkedő ember
megáll, megfontolja az információt, ha
kell, időt kér az elhangzottak
végiggondolására, és ő maga is időt ad
arra, hogy az átadott információ célba
érjen.
8 Az asszertív magatartásforma egyik
alapja a tudatos testbeszédhasználat:
nyílt, szemkontaktust kereső,
magabiztosan álló, de korántsem
harsányságot tükröző gesztusrendszer.
ajánlott irodalom
Sue Hadfield – Gill Halson: Asszertivitás,
Scolar Kiadó, 2012Bőhm Kornél
kríziskommunikációs szakember, a Spindoc
Kommunikációs Hálózat alapítója. Kommuniká-
ciós témával foglalkozó blogja:
www.spindoc.blog.hu
•|
Tippek a magabiztosviselkedéshez
29pszichológia
keresse
ABENZINKUTAkNÁL
ÉSANAGYOBB
ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!
Magyarországi
sörfőzde-térkép
KÉZMŰVES SÖRÖK
A világ
legdrágább és
legerősebb
sörei
.............................................
.....................................
bolt.hvg.hu/egyebkiadvanyok
keresse
ABENZINKUTAkNÁL
ÉSANAGYOBB
ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!
bolt.hvg.hu/egyebkiadvanyok
Magyarországi
sörfőzde-térkép
KÉZMŰVES SÖRÖK
A világ
legdrágább és
legerősebb
sörei
.............................................
.....................................