Géza, kék az ég
•
0 likes•286 views
„Akár csak a bíborosok, nem csak feddhetetlennek, de feddhetetlen hírűnek is kell lenniök” - hangzik el a Harmonia caelestis-ben bizonyos gyanús szagú tükörtojással kapcsolatban, és valami hasonlóra gondolhatott Lendvai Ildikó is, amikor a híressé lett „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” aranyigazsággal írta be magát a hazai politikatudomány nagykönyvébe. Steven Fink krízisguru a kommunikációtudomány felől közelítve meg ugyane kérdést, úgy találja, hogy a percepciónak még talán fontosabb szerepe is van a kríziskezelésben, mint a kézzel fogható tényeknek, a valóságnak.
Report
Share
Report
Share
Download to read offline
Recommended
Hab a tortán
A személyes márka építése még mindig fölfelé szálló ágban lévő divat; ma már jó sokat tudunk róla, rengetegen próbálkozunk vele napra nap, ugyanakkor még mindig lehet újat mondani felőle. Karen Kang, koreai származású, amerikai branding szakértő például egészen biztosan tud számos új gondolattal szolgálni ezen a téren.
Tévedések vígjátéka
„Csalóka érzékeink, korlátozott értelmünk, ingatag emlékezetünk, érzelmeink fátyla, ragaszkodásunk igája, a környező világ komplexitása” – sorolja végeláthatatlanul tévedéseink lehetséges okait Kathryn Schulz.
A reklám helye(tt)
Egy kellemetlenül éles tükör felmutatása, a tükörben megjelent képen való szomorkodás és némi reménysugár a végén. Aki végigolvassa Kaszás György legújabb könyvét, átfogó képet nyerhet a hazai reklámozás aktuális helyzetéről. Aki végig is gondolja, amit olvas, joggal érezheti lesújtva magát.
Játszani is engedd
Játszani, versengeni jobban szeretünk, mint dolgozni – erre már a regénybeli Tom Sawyer is rájött. A játékosítás jó ideje kiválóan működik a marketingben és az értékesítésben, a sikersztorikat mostanra más területek képviselői is megirigyelték.
Guy R. Powell / Steven W. Groves / Jerry Dimos: ROI a közösségi médiában
Guy R. Powell / Steven W. Groves / Jerry Dimos: ROI a közösségi médiábanSpindoc Kommunikációs Hálózat
A szakmában – érthetően – mindenkit betegesen izgat, hogyan lehetne megbízhatóan mérni a közösségi médiabeli ráfordítások megtérülését. A felfokozott izgalom teljesen indokolt: brutális mennyiségű adat keletkezik, mindent mérni tudunk a felhasználók geográfiai elhelyezkedésétől a fogyasztási és kattintgatási szokásain át egészen a böngészője típusáig. Költeni is számtalan módon és pontosan mérhető mennyiségben tudunk, de a fogyasztás és a marketingköltés közötti kapcsolat felismerése már kemény diónak bizonyul. Érveink súlya alatt
Nem felejtem el egykori döbbenetemet: egy nagy horderejű kríziskommunikációs ügyben kéretlenül is tanácsot kaptunk egy nyelvésztől, aki talán húsz oldalon keresztül elemezte számunkra, milyen nyelvi csapdákkal, ravasz stiláris hurkokkal lehetne az ellenfelet semlegesíteni. Harsogó címlapok és láthatatlan ellenségek aknamunkája közepette ez a fajta anakronisztikus naivitás letaglózott.
Stressz helyett asszertivitás
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója. Különösen nagy átok, ha nap mint nap munkahelyünkön vagyunk kitéve neki. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a mindennapokat megkeserítő stressz elszenvedése helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Brandet vágnak
Egészen az alapoknál indul a két amerikai márkakutató, Johny Johansson és Kurt Carlson könyve, így aztán döbbenetes, hogy – érdemben – alig 240 oldalon milyen mélységig jut el a márkaépítés témájának feldolgozásában.
Recommended
Hab a tortán
A személyes márka építése még mindig fölfelé szálló ágban lévő divat; ma már jó sokat tudunk róla, rengetegen próbálkozunk vele napra nap, ugyanakkor még mindig lehet újat mondani felőle. Karen Kang, koreai származású, amerikai branding szakértő például egészen biztosan tud számos új gondolattal szolgálni ezen a téren.
Tévedések vígjátéka
„Csalóka érzékeink, korlátozott értelmünk, ingatag emlékezetünk, érzelmeink fátyla, ragaszkodásunk igája, a környező világ komplexitása” – sorolja végeláthatatlanul tévedéseink lehetséges okait Kathryn Schulz.
A reklám helye(tt)
Egy kellemetlenül éles tükör felmutatása, a tükörben megjelent képen való szomorkodás és némi reménysugár a végén. Aki végigolvassa Kaszás György legújabb könyvét, átfogó képet nyerhet a hazai reklámozás aktuális helyzetéről. Aki végig is gondolja, amit olvas, joggal érezheti lesújtva magát.
Játszani is engedd
Játszani, versengeni jobban szeretünk, mint dolgozni – erre már a regénybeli Tom Sawyer is rájött. A játékosítás jó ideje kiválóan működik a marketingben és az értékesítésben, a sikersztorikat mostanra más területek képviselői is megirigyelték.
Guy R. Powell / Steven W. Groves / Jerry Dimos: ROI a közösségi médiában
Guy R. Powell / Steven W. Groves / Jerry Dimos: ROI a közösségi médiábanSpindoc Kommunikációs Hálózat
A szakmában – érthetően – mindenkit betegesen izgat, hogyan lehetne megbízhatóan mérni a közösségi médiabeli ráfordítások megtérülését. A felfokozott izgalom teljesen indokolt: brutális mennyiségű adat keletkezik, mindent mérni tudunk a felhasználók geográfiai elhelyezkedésétől a fogyasztási és kattintgatási szokásain át egészen a böngészője típusáig. Költeni is számtalan módon és pontosan mérhető mennyiségben tudunk, de a fogyasztás és a marketingköltés közötti kapcsolat felismerése már kemény diónak bizonyul. Érveink súlya alatt
Nem felejtem el egykori döbbenetemet: egy nagy horderejű kríziskommunikációs ügyben kéretlenül is tanácsot kaptunk egy nyelvésztől, aki talán húsz oldalon keresztül elemezte számunkra, milyen nyelvi csapdákkal, ravasz stiláris hurkokkal lehetne az ellenfelet semlegesíteni. Harsogó címlapok és láthatatlan ellenségek aknamunkája közepette ez a fajta anakronisztikus naivitás letaglózott.
Stressz helyett asszertivitás
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója. Különösen nagy átok, ha nap mint nap munkahelyünkön vagyunk kitéve neki. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a mindennapokat megkeserítő stressz elszenvedése helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Brandet vágnak
Egészen az alapoknál indul a két amerikai márkakutató, Johny Johansson és Kurt Carlson könyve, így aztán döbbenetes, hogy – érdemben – alig 240 oldalon milyen mélységig jut el a márkaépítés témájának feldolgozásában.
Őrült álom?
Az első hírek alapján sokan – nagyon sokan! – azt gondolták, valakiknek elgurult a gyógyszerük a Nike-nál és egy nagyszabású öngyilkos merényletbe kezdtek bele saját cégük és dollármilliárdos értékű márkanevük ellen. Egy olyan marketingérzékenységgel megáldott cég, mint a Nike ilyet nem tesz. Nem is tett.
Találd meg a miérted!
Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy hogyan fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.
"Mindig is a balhék, botrányok érdekeltek"
A közvéleményt a legtöbb krízis váratlanul és felkészületlenül éri. Alighanem mindenkinek megvan az a kép, amikor a szemének sem hisz és az internetes oldalakat frissítgeti egy felfoghatatlan tragédia miatt. Gondolhatunk a veronai buszbaleset diákáldozataira, vagy a tankönyvi példaként is használható vörösiszap tragédiára. Aztán a lassú feldolgozás során esetleg kibontakozhat, hogy valaki, valahol tudhatott valamiről, szólt is esetleg, csak nem volt elég erős a hangja, vagy nem vették komolyan.
A változatosság gyönyörködtet – és hasznos is
Ha nem is mindig tudatosan, de tévedhetetlenül el szoktuk találni, ki képviselje a céget egy megbeszélésen. Ez a praktikus variálási lehetőség viszont csak akkor játszik a kezünkre, ha amúgy van miből választani, ha kellően sokszínű, vegyes összetételű csapatban dolgozunk.
Teper a starbucks
Május 29-én hiába akarnánk kávézni bármelyik amerikai Starbucksban – az összes üzlet zárva tart. A szokatlan lépés mögött prózai ok áll: a gyakornoktól a vezérigazgatóig valamennyi dolgozó kötelező tréningen vesz részt országszerte. A továbbképzésen érzékenyítik a munkatársakat a faji megkülönböztetés tiltása iránt, felkészítik őket arra, hogy véletlenül se kerüljenek az akár tudatalatti részrehajlás, kirekesztés csapdájába.
Az ír beteg
Roppant sok jellemzőt el lehet mondani a Ryan Air légitársaságról, de azt semmiképp sem, hogy él-hal az utasok kegyeiért. Az ír vállalatot vezető üzleti fenegyerek, Michael O’Leary sportot űz abból, hogy az utazóközönséget froclizza. Lehet, hogy csak a határok tágítására játszik, az is lehet, hogy azt az üzenetet akarja erősíteni, hogy a Ryan Air annyival olcsóbb, mint más légitársaságok viszonylatai, hogy még ezt is le kell nyelnie annak, aki spórolni akar. (Harmadik opció: egy arrogáns bugris.)
Transpack valsagban
Mindig el kell mondani: egy-egy krízishelyzet valamennyi részletét mindig csak nagyon kevesen ismerik, ezért kívülállóként, a részletek teljes ismerete nélkül tartózkodni illik a sarkos értékeléstől. Általánosságban elmondható, hogy a krízismenedzsment egyfajta pszichológiai teherviselést is jelent, a krízis kipattanásakor jellemző tünet a bénultság, a pánik, ami elodázhatja az egyébként szükséges lépések megtételét.
Megértette az ítéletet?
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1954-ben nagy jelentőségű ítéletet hozott a Brown kontra Board of Education perben. Az ítélet szerint alkotmánysértő, ha a fekete tanulókat elkülönítve oktatják, még akkor is, ha egyébként ugyanabban a színvonalú oktatásban részesülnek. Ötven év elteltével a bírósági ügynek egyetlen aspektusát újratárgyalta a bíróság. A 2007-es, egyetlen részre kiterjedő ítélet indoklása 47.000 szó volt. Az eredeti, teljes ítélet pedig mindössze 4000 szóból állt. Sokkoló és sokatmondó különbség.
Balesetek, jobb esetek
Jobban szeretjük a hazait, legtöbbször mégis a külföldire fanyalodunk. Ez különösen igaz az üzleti szakirodalmat illetően, hiszen sok-sok területen kifejezetten hiánycikk a magyar szerzők tollából megszülető szakkönyv.
Csodálatunk tárgyai
A márkaépítés csúcsa: bekerülni a „love brandek” szűk elitjébe, amit valószínűleg minden branding szakértő életében egyszer legalább át szeretne élni. Áhítattal tanulmányozzuk a néhány kivételes márka történetét, a felfoghatatlan ütemű felfutás mérföldköveit. Apple, Google, Lego, Nike és a többi szerencsés flótás, amelyeknek sikerült eggyé válni a rajongótáborral, együtt lélegezni, együtt élni a törzsközönséggel, részévé lenni a mindennapoknak.
Információs aranybánya
A folyosói zuhanyhíradóban sok olyan munkahelyi titoknak válhatunk akarva-akaratlanul tudóivá, amelyek közvetlenül nem ránk tartoznak. Persze, amit kettő embernél többen tudnak, már nem számít igazi titoknak, mégis kényelmetlen olyan információ birtokában lenni, aminek messzeható következményei lehetnek.
Csak úgy, hobbiból
The important other - így hívja az angol azt az általános szenvedélyt, amit az ember a főállása mellett még rendkívül komolyan vesz. Nem egy esetben ezek a hobbik valóban kiegészítik az életet, míg sokan aztán azon kapják magukat, hogy ez a bizonyos important other már nem csak kiegészít, hanem szép lassan a főtevékenység helyébe lép.
Ismeretlen ismerősök
„Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak.” – Ady Endre kétségkívül fején találta a szöget, amikor a személyes márkaépítés miértjéről, mikéntjéről, eszköztáráról (ld még: önkínzás, ének) elmélkedett...
Lasszóval fogják?
Amiből szűkösek a keretek, arra vágyunk leginkább. Az utolsó színházjegyeket szétkapkodjuk, az utolsó napon gyorsan bejelentkezünk a teltházas konferenciára – a szűkösség pszichológiájának komoly szakirodalma van. Az üzleti vállalkozások „agya” is hasonló rugóra jár, amíg bővében vannak az erőforrásoknak, kevésbé izgatják magukat, mint akkor, amikor hirtelen meg kell küzdeni a versenytársakkal a további bővülés lehetőségének megteremtése érdekében.
Kezelhető krízisek
Általában három óra elteltével az emberek már valódi krízisnek élik meg a szimulációt, kialakulnak azok a konfliktusok, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Ezek kezelését pedig be kell építeni a forgatókönyvbe
Aranyat fialó aranyak
„A legérettebb búzakalász hajtja a legmélyebbre a fejét” – többek közt ezt az ősi japán bölcsességet olvashattam közel egy évtizedig a dzsúdóterem falán, és valószínűleg ez a keleti kultúrából merítő mentalitás állt közelebb mindeddig a hazai sportrajongók szívéhez is. Világverő bajnokainktól a szerénység és az alázat hangját szoktuk meg, ezen szocializálódtunk, a Mohamed Ali-féle „I am the greatest” melldöngető – bár kétségtelenül igaz – önfényezést a hanyatló nyugat ópiumának tartottuk.
Az állam én vagyok?
Cyrano de Bergerac, Quasimodo, III. Richárd: csak néhány olyan név az örökkévalóságból, akiknek testalkata, megváltoztathatatlan testi adottságai, így vagy úgy, visszavonhatatlanul hozzájárultak személyiségrajzukhoz. Ma pedig azt mondanánk, szorosan összeforrtak personal brandjükkel, énmárkájukkal.
Jó kérdések!
Az „alkalmazott tudományok” bemutatására vállalkozó tankönyvek sokszor egy srófra járnak. A hangsúlyok persze itt-ott eltérhetnek, de a felépítés, szerkezet, a fő üzenetek tartalma igen hasonló lehet. Ezért is üdítő olyan kiadványba botlani, amely szakít a megszokott rendszerrel, kicsit kizökkenti még a rutinosabb olvasót is, és olyan témákat boncolgat, amelyeket olvasva egyszerűen nem kerülhetjük meg a gondolkozás –egyébként bosszantóan fárasztó - luxusát.
Panama, mint kríziskommunikációs paradicsom
Interjú Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértővel a Panama iratokról.
More Related Content
More from Spindoc Kommunikációs Hálózat
Őrült álom?
Az első hírek alapján sokan – nagyon sokan! – azt gondolták, valakiknek elgurult a gyógyszerük a Nike-nál és egy nagyszabású öngyilkos merényletbe kezdtek bele saját cégük és dollármilliárdos értékű márkanevük ellen. Egy olyan marketingérzékenységgel megáldott cég, mint a Nike ilyet nem tesz. Nem is tett.
Találd meg a miérted!
Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy hogyan fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.
"Mindig is a balhék, botrányok érdekeltek"
A közvéleményt a legtöbb krízis váratlanul és felkészületlenül éri. Alighanem mindenkinek megvan az a kép, amikor a szemének sem hisz és az internetes oldalakat frissítgeti egy felfoghatatlan tragédia miatt. Gondolhatunk a veronai buszbaleset diákáldozataira, vagy a tankönyvi példaként is használható vörösiszap tragédiára. Aztán a lassú feldolgozás során esetleg kibontakozhat, hogy valaki, valahol tudhatott valamiről, szólt is esetleg, csak nem volt elég erős a hangja, vagy nem vették komolyan.
A változatosság gyönyörködtet – és hasznos is
Ha nem is mindig tudatosan, de tévedhetetlenül el szoktuk találni, ki képviselje a céget egy megbeszélésen. Ez a praktikus variálási lehetőség viszont csak akkor játszik a kezünkre, ha amúgy van miből választani, ha kellően sokszínű, vegyes összetételű csapatban dolgozunk.
Teper a starbucks
Május 29-én hiába akarnánk kávézni bármelyik amerikai Starbucksban – az összes üzlet zárva tart. A szokatlan lépés mögött prózai ok áll: a gyakornoktól a vezérigazgatóig valamennyi dolgozó kötelező tréningen vesz részt országszerte. A továbbképzésen érzékenyítik a munkatársakat a faji megkülönböztetés tiltása iránt, felkészítik őket arra, hogy véletlenül se kerüljenek az akár tudatalatti részrehajlás, kirekesztés csapdájába.
Az ír beteg
Roppant sok jellemzőt el lehet mondani a Ryan Air légitársaságról, de azt semmiképp sem, hogy él-hal az utasok kegyeiért. Az ír vállalatot vezető üzleti fenegyerek, Michael O’Leary sportot űz abból, hogy az utazóközönséget froclizza. Lehet, hogy csak a határok tágítására játszik, az is lehet, hogy azt az üzenetet akarja erősíteni, hogy a Ryan Air annyival olcsóbb, mint más légitársaságok viszonylatai, hogy még ezt is le kell nyelnie annak, aki spórolni akar. (Harmadik opció: egy arrogáns bugris.)
Transpack valsagban
Mindig el kell mondani: egy-egy krízishelyzet valamennyi részletét mindig csak nagyon kevesen ismerik, ezért kívülállóként, a részletek teljes ismerete nélkül tartózkodni illik a sarkos értékeléstől. Általánosságban elmondható, hogy a krízismenedzsment egyfajta pszichológiai teherviselést is jelent, a krízis kipattanásakor jellemző tünet a bénultság, a pánik, ami elodázhatja az egyébként szükséges lépések megtételét.
Megértette az ítéletet?
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1954-ben nagy jelentőségű ítéletet hozott a Brown kontra Board of Education perben. Az ítélet szerint alkotmánysértő, ha a fekete tanulókat elkülönítve oktatják, még akkor is, ha egyébként ugyanabban a színvonalú oktatásban részesülnek. Ötven év elteltével a bírósági ügynek egyetlen aspektusát újratárgyalta a bíróság. A 2007-es, egyetlen részre kiterjedő ítélet indoklása 47.000 szó volt. Az eredeti, teljes ítélet pedig mindössze 4000 szóból állt. Sokkoló és sokatmondó különbség.
Balesetek, jobb esetek
Jobban szeretjük a hazait, legtöbbször mégis a külföldire fanyalodunk. Ez különösen igaz az üzleti szakirodalmat illetően, hiszen sok-sok területen kifejezetten hiánycikk a magyar szerzők tollából megszülető szakkönyv.
Csodálatunk tárgyai
A márkaépítés csúcsa: bekerülni a „love brandek” szűk elitjébe, amit valószínűleg minden branding szakértő életében egyszer legalább át szeretne élni. Áhítattal tanulmányozzuk a néhány kivételes márka történetét, a felfoghatatlan ütemű felfutás mérföldköveit. Apple, Google, Lego, Nike és a többi szerencsés flótás, amelyeknek sikerült eggyé válni a rajongótáborral, együtt lélegezni, együtt élni a törzsközönséggel, részévé lenni a mindennapoknak.
Információs aranybánya
A folyosói zuhanyhíradóban sok olyan munkahelyi titoknak válhatunk akarva-akaratlanul tudóivá, amelyek közvetlenül nem ránk tartoznak. Persze, amit kettő embernél többen tudnak, már nem számít igazi titoknak, mégis kényelmetlen olyan információ birtokában lenni, aminek messzeható következményei lehetnek.
Csak úgy, hobbiból
The important other - így hívja az angol azt az általános szenvedélyt, amit az ember a főállása mellett még rendkívül komolyan vesz. Nem egy esetben ezek a hobbik valóban kiegészítik az életet, míg sokan aztán azon kapják magukat, hogy ez a bizonyos important other már nem csak kiegészít, hanem szép lassan a főtevékenység helyébe lép.
Ismeretlen ismerősök
„Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak.” – Ady Endre kétségkívül fején találta a szöget, amikor a személyes márkaépítés miértjéről, mikéntjéről, eszköztáráról (ld még: önkínzás, ének) elmélkedett...
Lasszóval fogják?
Amiből szűkösek a keretek, arra vágyunk leginkább. Az utolsó színházjegyeket szétkapkodjuk, az utolsó napon gyorsan bejelentkezünk a teltházas konferenciára – a szűkösség pszichológiájának komoly szakirodalma van. Az üzleti vállalkozások „agya” is hasonló rugóra jár, amíg bővében vannak az erőforrásoknak, kevésbé izgatják magukat, mint akkor, amikor hirtelen meg kell küzdeni a versenytársakkal a további bővülés lehetőségének megteremtése érdekében.
Kezelhető krízisek
Általában három óra elteltével az emberek már valódi krízisnek élik meg a szimulációt, kialakulnak azok a konfliktusok, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Ezek kezelését pedig be kell építeni a forgatókönyvbe
Aranyat fialó aranyak
„A legérettebb búzakalász hajtja a legmélyebbre a fejét” – többek közt ezt az ősi japán bölcsességet olvashattam közel egy évtizedig a dzsúdóterem falán, és valószínűleg ez a keleti kultúrából merítő mentalitás állt közelebb mindeddig a hazai sportrajongók szívéhez is. Világverő bajnokainktól a szerénység és az alázat hangját szoktuk meg, ezen szocializálódtunk, a Mohamed Ali-féle „I am the greatest” melldöngető – bár kétségtelenül igaz – önfényezést a hanyatló nyugat ópiumának tartottuk.
Az állam én vagyok?
Cyrano de Bergerac, Quasimodo, III. Richárd: csak néhány olyan név az örökkévalóságból, akiknek testalkata, megváltoztathatatlan testi adottságai, így vagy úgy, visszavonhatatlanul hozzájárultak személyiségrajzukhoz. Ma pedig azt mondanánk, szorosan összeforrtak personal brandjükkel, énmárkájukkal.
Jó kérdések!
Az „alkalmazott tudományok” bemutatására vállalkozó tankönyvek sokszor egy srófra járnak. A hangsúlyok persze itt-ott eltérhetnek, de a felépítés, szerkezet, a fő üzenetek tartalma igen hasonló lehet. Ezért is üdítő olyan kiadványba botlani, amely szakít a megszokott rendszerrel, kicsit kizökkenti még a rutinosabb olvasót is, és olyan témákat boncolgat, amelyeket olvasva egyszerűen nem kerülhetjük meg a gondolkozás –egyébként bosszantóan fárasztó - luxusát.
Panama, mint kríziskommunikációs paradicsom
Interjú Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértővel a Panama iratokról.