Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy hogyan fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.

1. HVG EXTRA68
szerző BŐHM KORNÉL
MIÉRT JOBB HELY A VILÁG VELÜNK, MINT NÉLKÜLÜNK?
Találd meg a miérted!
Sokszor csak sötétben tapogató-
zik az ember, amikor átgondolja,
milyen okból veszi fel a munkát.
A karrierút során ráadásul sok-
szor válságba is kerül, és átmene-
tileg semmilyen épeszű magyará-
zat nem kínálkozik arra, hogy
meg tudja válaszolni akár magá-
nak, akár szűkebb környezetének,
hogy mi a belső hajtóerő, mi segít
abban, hogy az energiáit újra
összeszedve harcba induljon.
Számos aggastyán még 90 éves
kora környékén is aktív, pedig
akkora vagyont gyűjtött, amekko-
rát fejben sem tud tartani. André
Kostolany, magyar származású
tőzsdeguru gondolatait 93 éves
korában bekövetkezett haláláig
lesték a világ tőzsdéi, Warren
Buffett éves elemzéseit a kilence-
dik X-e környékén is lélegzet-vis�-
szafojtva várják a globális piac
befektetői. A vele egyidős Rupert
Murdoch ausztrál–amerikai nagy-
befektető médiamágnás is közé-
jük tartozik, hogy Soros György
„rettegett” nevét itt akár ne is
említsük. Bármelyiküket kérdez-
ték meg, teljes az összhang:
a pénz nem boldogít, vagy még
inkább nem a pénz boldogít,
hanem a sikeres manőverek, az
eredményes befektetés, a győze-
lem újra és újra.
Mondhatjuk persze, hogy
a miértek keresése csak azok szá-
mára kérdés, akik nem a minden-
napi puszta életben maradásért
küzdenek, hanem egyre maga-
sabbra kapaszkodnak a Maslow­-
féle szükségletpiramis csúcsa felé.
Nem véletlen, hogy az anyagi biz-
tonság, a viszonylagos jólét meg-
szerzése után a fejlett civilizáció-
Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, meg-
alkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan
tudjuk. Hogy miként fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt
is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra
ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.

2. PSZICHOLÓGIA 69
KARRIERSimon Sinek
TED előadása
OLVASNIVALÓ
Simon Sinek – David Mead – Peter Docker: Találd
meg a miérted!, HVG Könyvek, 2018.
Bőhm Kornél: „Sem megerősíteni, sem cáfolni…”,
HVG Kiadó, 2018.
ÉN | ÜZENET
ban egyre többeket nyomaszt,
hogy mi végre vagyunk is a világ-
ban, miért érdemes ugyanolyan
programot menedzselni, amilyet
egy hónapja is megcsináltunk,
újabb ügyfél könyvelését vagy
házának tervezését elvállalni.
Ennek az általánosan fojtogató
dilemmának a lényegére tapintott
rá Simon Sinek angol származású,
Amerikában karriert építő üzleti
tanácsadó, aki globális mozgal-
mat indított el a Kezdj a miérttel!
című bestsellerével, illetve a TED
történetének egyik legnagyobb
hatású előadásával, a Hogyan
ösztönöznek cselekvésre a nagy
vezetők? cíművel. Ezt a sort foly-
tatja a magyarul most megjelent
Találd meg a miérted! című,
David Meaddel és Peter Dockerrel
közösen jegyzett kötete.
Az aranykör
karimái
Sinek elmélete az úgynevezett
aranykör központi gondolata köré
épül, ennek külső karimáját fog-
lalja el a kérdés, hogy „mit”.
A középső kör azé a kérdésé, hogy
„hogyan”, míg legbelül, mindennek
belső okaként ott találjuk a nyug-
talanító „miértet”. Sinek felhívja
a figyelmet, hogy kerüljük a kön�-
nyű választ: nem a pénzért tes�-
szük, amit teszünk, sőt az sem
bombabiztos megoldás, ha az
egészet a családunk jólétének
kialakítására kenjük. Az adott,
napi tevékenységünknek a kézzel-
fogható hasznon túlmutató, akár
elvontabb célja kell hogy legyen,
ha tartósan inspiráló és motiváló
karrierben gondolkozunk. Azt
állítja a tanácsadó, hogy a „mit” és
a „hogyan” kérdésre válaszoló agy
racionális magyarázatain túl a zsi-
geri érzések („limbikus rendsze-
rek”) sugalmaira kell odafigyel-
nünk, és a „miértre” csak egyetlen,
központi választ találhatunk.
Hogy ezt a gyötrő problémát meg
tudjuk oldani, érdemes bevetni
pár segítőt, barátot például, akik
a legjobban ismernek bennünket.
Ők részben facilitátorként, rész-
ben kritikusként, elemzőként sze-
repelnek a játékban, nem hagyják
a mellébeszélést, és igyekeznek az
általunk hozott személyes törté-
netekből, velünk közösen kihá-
mozni a miértet, amit aztán for-
málisan rögzíthetünk, deklarálha-
tunk is nyilatkozat formájában.
Az ősalapító ősoka
A szerzőhármas nemcsak az
egyén számára kínál azonban
izgalmas megoldási procedúrát
a „miért” kérdésre, de szerveze-
teknek, cégeknek is, ami persze
jóval bonyolultabb eljárás is lehet,
mint az egyéni önélveboncolás.
Hogyan tudjuk megmondani,
miért létezik a cég, ahol dolgo-
zunk? Miért járunk össze közös-
ségként nap mint nap? Mi a kül-
detés, amiben mindnyájan –
remélhetőleg őszintén – hiszünk?
Sinek és szerzőtársai azt mondják,
hogy az eredeti ősokot akkor
a legkönnyebb írásba foglalni, ha
él a szervezet alapítója, akinek
elsődleges szándékaiból levezet-
hető a magasztosabb vagy épp
mögöttes cél.
Ha nincs életben, vagy nem is
volt egyetlen ősalapító, akkor
a szervezetnek saját magára kell
kialakítania ilyen deklarációt.
Ráadásul úgy, hogy ne csak a szer-
vezet egészének, de az egyes egy-
ségeknek, alcsoportoknak, kisebb
csapatoknak is meglegyen a saját
miértjük, amely sohasem mehet
szembe az egész szervezetével.
Azzal harmóniában, azt építve
kell léteznie. A feladat elvégzésé-
hez egész sorvezetőt állít fel
a könyv, itt is önálló facilitátorral,
aki maga is külön feladatgyűjte-
ményt kap a nyakába, hogy ezt
Mi végre vagyunk is a világban?
a delikát ügyet végigverje a saját
miértjére kíváncsi szervezeten.
Az üzenet maga
Kitekintve a gyakorlati feladatok-
ból, a csapatmunka szigorú elvég-
zése és az eredmény bevallása,
vállalása után persze szembetalál-
hatjuk magunkat egyénileg is, csa-
patként is azzal a kihívással, hogy
a véres verejtékkel megtalált miér-
tünket hogyan is hozzuk a világ
tudtára, legalábbis hogyan sugall-
juk magunkról, hogy miről szól az
életünk, miről szól a szervezetünk.
Miért jobb hely a világ velünk,
mint nélkülünk? Ebben már sokkal
inkább a kommunikációs szakem-
berek tudnak segíteni. A fő ok, a
miért megtalálása, megfogalma-
zása után sokkal könnyebbé válik
ugyanis maguknak a kommuniká-
ciós üzeneteknek a zászlóra tűzése
is, legyen szó akár személyes már-
kaépítésről, akár brandépítésről.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy
a „miért”, vagy a „misszió” nem
lehet maga az üzenet. Az állítás az
aranykör közepén, annak belsejé-
ben helyezkedik el. Megélhetővé
tétele is csak közvetetten képzel-
hető el. Minden üzenetnek, amit
megfogalmazunk, mindennek,
amit magunkból mutatunk, az
aranykör közepét kell képviselnie,
de az üzenet akkor a legerősebb,
ha nem mi mondjuk ki, nem
magunkról mondjuk, hanem kép-
viseljük, minden nap, minden
pillanatban.