A SMART Altarnatív Média tréning tanfolyam műhelymunkákon keresztül kidolgozott és leírt anyaga, didaktikai útmutatókkal, tanulási stratégiákkal, elmélettel és gyakorlati feladtokkal. A SMART tanfolyamot írja lea A SMART Alternatív Média Kurzus Kézikönyv. A kurzus azonnal hatást érhet el az oktatási rendszerben Európa szerte az inkluzív tanításban.

1. RoboBraille SMART Alternatív Média
Kurzus Kézikönyv

2. RoboBraille SMART Alternatív Média
Kurzus Kézikönyv
Projektszám: 2013-1-DK1-LEO04-072407
A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. A jelen kurzus kézikönyv a kutatási
partnerek véleményét tükrözi, és a Bizottságot nem terheli felelősség az itt található információkért.
2

3. Tartalom
Bevezetés a RoboBraille-be...........................................................................................................................3
Egy idea alakot ölt................................................................................................................................................3
A RoboBraille első verziója...................................................................................................................................4
RoboBraille az EU-ban .........................................................................................................................................4
A RoboBraille működését és fejlesztését biztosító többéves támogatás.............................................................4
Az innováció elismerése ......................................................................................................................................4
A globális“Raising the Floor” kezdeményezés.....................................................................................................5
RoboBraille Szolgáltatás az oktatásban és a Jó Gyakorlatok Gyűjteménye..........................................................5
RoboBraille SMART..............................................................................................................................................5
Előszó: A RoboBraille SMART mögötti elgondolás..........................................................................................7
Programfunkciók..................................................................................................................................................7
Célközönség..........................................................................................................................................................7
Tanítási és tanulási stratégiák..............................................................................................................................7
Mérési stratégiák..................................................................................................................................................7
1. lecke: Bevezetés az inkluzív oktatásba .......................................................................................................7
Inkluzív oktatás ....................................................................................................................................................7
1. lecke - Anyagok................................................................................................................................................8
Feladatok..............................................................................................................................................................8
2. lecke: Hozzáférhető dokumentumok tervezése..........................................................................................8
Egyetemes Tervezés Elmélet és az Alternatív Média Piramis..............................................................................8
Word dokumentumok, PDF-ek és weboldalak ....................................................................................................9
2. lecke - Feladatok............................................................................................................................................10
3. lecke: A tanulók támogatása tanulási technológiák alkalmazásával ..........................................................10
Mik a tanulási technológiák? ............................................................................................................................10
Pókábra-készítés.................................................................................................................................................11
Hangjegyzetek....................................................................................................................................................11
1. lehetőség: Saját hangunk használata........................................................................................................11
2. lehetőség: Beszédszintetizátor használata................................................................................................11
Zsonglőrködés a neurológiai harmóniáért ........................................................................................................12
3. lecke - Anyagok ..............................................................................................................................................12
3. lecke - Feladatok............................................................................................................................................12
4. lecke: DAISY konverziók...........................................................................................................................13
Mi az a DAISY?....................................................................................................................................................13
4. lecke - Anyagok...............................................................................................................................................13
(1.4. kép: 4. lecke: DAISY konverziók végrehajtása) ......................................................................................13
4. lecke - Feladatok............................................................................................................................................14
5. lecke: E-könyv konverziók........................................................................................................................14
Mik azok az e-könyvek?......................................................................................................................................15
Milyen e-könyv formátumok léteznek?.............................................................................................................15
5. lecke - Anyagok...............................................................................................................................................15
5. lecke - Feladatok............................................................................................................................................16
6. lecke: Braille konverziók..........................................................................................................................17
Bevezetés a Braille-be........................................................................................................................................18
A Braille konverzió kihívásai...............................................................................................................................18
Konverzió a hatpontos és nyolcpontos Braille-be..............................................................................................18
Konverzió a nyomtató karakterkészletébe.........................................................................................................18
6. lecke - Feladatok............................................................................................................................................20
További információk .......................................................................................................................20
Hivatkozások ..................................................................................................................................21
3

4. Bevezetés a RoboBraille-be
A 2007 óta számos nemzetközi díjat nyert RoboBraille szolgáltatás Lars Ballieu Christensen és Svend
Thougaard ötletéből született. Jótékonysági kezdeményezéseknek, valamint pénzügyi és szakmai
partnerekkel folytatott együttműködésnek köszönhetően a szolgáltatás a világ számos országában
gyökeret vert; elsősorban a látássérült, diszlexiás vagy írástudatlan személyekkel foglalkozó
intézmények körében. A megvalósítást megelőzően a RoboBraille pusztán egy idea volt.
Egy idea alakot ölt
Az 1980-as évek vége óta Svend és Lars IKT-alapú (információs és kommunikációs technológiai)
megoldások kifejlesztésén dolgoztak, amelyek célja, hogy az elektronikus dokumentumok a látási
vagy olvasási problémákkal küzdők számára is hozzáférhetőek legyenek. A két feltalálót az a közös cél
mozgatta, hogy könnyebb, gyorsabb és olcsóbb módszert találjanak az oktatási célú anyagok
előállítására. 2004 tavaszán Lars és Svend megvitatták a lehetséges megoldásokat a Braille írás
elektronikus előállítására az előállított anyag minőségének romlása nélkül.
Ezenfelül olyan megoldást akartak létrehozni, amely az igen csekély, dán Braille felhasználók körén
kívülről is képes embereket magához vonzani, és ezzel lerakták egy életképes szolgáltatás alapjait - az
általunk ma is ismert RoboBraille alapjait.
A megoldást elsősorban az olyan helyeken alkalmazott önkiszolgáló digitális megoldások ihlették,
mint repterek és mozik;
„Biztosan megoldható egy olyan email-alapú szolgáltatás, amely e-mailen keresztül tud
dokumentumokat fogadni, majd visszaküldeni a felhasználónak, miután a szolgáltatás
automatikusan átkonvertálta a dokumentumot a megfelelő alternatív formátumba. Ha a
Braille mellett szintetikus beszéd-alapú alternatívát is tudunk kínálni az írott anyagokra,
akkor ez a megoldás a diszlexiás és írástudatlan felhasználók számára is vonzó lehet a
látáskárosultak mellett. Azáltal, hogy a szolgáltatás e-mail-alapú, az egész világról igénybe
lehet venni a szolgáltatást”
Lars Ballieu Christensen.
A RoboBraille első verziója
Nem tartott sokáig a RoboBraille első verziójának megvalósítása: mindössze három hónapnyi
fejlesztés és tesztelés után 2004 augusztusában elindult a szolgáltatás.
A korai szakaszban ennek a verziónak Sensus Auto Mail Responder (AMR) volt a neve, és dán
dokumentumokat tudott szövegről Braille-re konvertálni, valamint angol és dán dokumentumokat
szintetikus beszédre, például mp3 formátumú hangfájlokra.
A szolgáltatást nem sokkal elindulása után átnevezték RoboBraille-re, és hamar népszerűségre tett
szert a látássérültekkel dolgozó szakemberek között.
2004 karácsonya előtt a helyi megyei vezetés értesült a RoboBraille szolgáltatásról. A megye arra
biztatta a feltalálókat és a Synscenter Refsnæs-t (a dán – gyermek és fiatal – látássérültek központja),
hogy pályázzanak európai forrásokra, hogy a szolgáltatás átterjedhessen más országokba is. A tanács
segített a RoboBraille csapatnak a pályázásban brüsszeli irodájuk és szaktanácsadóik rendelkezésre
bocsátásával.
4

5. RoboBraille az EU-ban
2005 májusában a Synscenter Refsnæs projekttámogatásra pályázott az EU Bizottságánál, hogy a
RoboBraille szolgáltatást honosítsák és teszteljék Írországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban,
Portugáliában és Cipruson. A projekt 2006-2007 során került megvalósításra, számottevő sikerrel. A
projekt három általánosabb eredménye:
 Számos új beszédmodullal egészült ki a RoboBraille szolgáltatás (brit angol, olasz, portugál és
görög).
 A RoboBraille képes lett angol, olasz, portugál és görög nyelvű Braille előállítására.
 A RoboBraille felhasználói felület testreszabhatóvá vált a fent nyelvekre.
A folyamat során a RoboBraille Franciaországtól és Litvániától is kapott támogatásokat, amely által a
szolgáltatás kiegészült francia és litván nyelvű beszéddel is.
Az EU Bizottsága a RoboBraille-t választotta a „hónap projektjének” 2007 decemberében; a The
British Computer Society a RoboBraille-t hozta ki nyertesnek a komoly nívójú Társadalmi Hozzájárulás
Díjára 2007-ben.
A RoboBraille működését és fejlesztését biztosító többéves támogatás
A RoboBraille fejlesztését továbbviendő, a Synscenter Refsnæs folytatta támogatásgyűjtési
tevékenységét és sikeresen elnyert két dán minisztériumtól is támogatásokat. A Belügyi és szociális
ügyek minisztériuma a RoboBraille szolgáltatás számára egy többéves támogatást ítélt oda a dán
állami költségvetés módosításaként 2008 és 2011 között. Ezen felül az Oktatási minisztérium 2008-
2009 között támogatta a szolgáltatást egy olyan projekt keretében, melynek célja a diszlexiával és
olvasási nehézségekkel élők megsegítésére irányuló szolgáltatások fejlesztése volt.
A pénzügyi források a napi szintű működést segítik, beleértve a technikai segítségnyújtást, valamint a
RoboBraille további fejlesztését. A cél ezután további nyelvek (német, spanyol, francia és orosz),
különböző dokumentumformátumok (pdf, szkennelt dokumentumok) és kiadói formátumok (DAISY -
strukturált hangoskönyvek, formattált Braille) hozzáadása lett. Emellett a támogatásokat alapvető új
funkciók fejlesztésére használhatók, úgy mint formattálás és szóelválasztás a Braille-ben. Ezáltal
lehetővé válik a Braille előállítása Dániában a RoboBraille technológiára építve. Ezt a RoboBraille és a
Nota (a dán könyvtár vakok számára) közötti együttműködés tette lehetővé.
Az innováció elismerése
A RoboBraille széles körű elismerést élvez, és elnyerte a 2010-es „megoldások sajátos nevelési
igényűek számára” BETT díjat. A velük járó elismerés és a további munkára való motiváció mellett a
díjak számos kézzelfogható előnnyel is jártak. Például: a RoboBraille szolgáltatás elnyerte az EU
Bizottságának fő digitális hozzáférhetőségi díját; ez a tényező pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy
a Microsoft licenceket adományozott a RoboBraille-nek 2008-ban.
A globális“Raising the Floor” kezdeményezés
2012-ben a RoboBraille csapat részt vett az Információs Társadalom Csúcstalálkozóján (World Summit
on Information Society, WSIS) az Egyesült Nemzetekhez tartozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
központjában Genfben (Svájc). Ennek során a RoboBraille csatlakozott a "Raising the Floor"
kezdeményezéshez.
A Raising the Floor (RtF, padlószintemelés) magánszemélyek és szervezetek nemzetközi koalíciója,
akiknek célja az internet, és minden általa elérhető tartalom hozzáférhetővé tétele azok számára,
akik a hozzáférhetőség tekintetében akadályba ütköznek fogyatékosságuk, írás-olvasási képességeik
5

6. vagy koruk miatt. Különösen azok érintettek, akiknek csak limitált vagy semmilyen szolgáltatáshoz
nincs hozzáférésük fogyatékosságaik, lakóhelyük vagy korlátolt (pénzügyi vagy technikai) erőforrásaik
miatt. A cél a mindenki számára elérhető technológiai szint (a padlószint) megemelése, és egy olyan
infrastruktúra létrehozása, amely segíti a megfizethető, hozzáférhetőséget célzó megoldások minél
szélesebb palettájának fejlesztését, terjesztését és támogatását nemzetközi szinten.
RoboBraille Szolgáltatás az oktatásban és a Jó Gyakorlatok Gyűjteménye
A RoboBraille szolgáltatás az oktatásban programot az Európai Bizottság támogatja és hat különböző
országból vesznek részt benne partnerek; Dánia, Ciprus, az Egyesült Királyság, Írország, Magyarország
és Olaszország. A projekt fő célja annak feltárása volt, milyen hatást képes a RoboBraille az oktatásra
gyakorolni. Ez a következő feladatok segítségével vált lehetővé:
 A RoboBraille szolgáltatás új fejlesztéseinek ismertetése
 RoboBraille jelenlegi gyakorlati használati módjainak vizsgálata
 Egy RoboBraille metodológia és egy RoboBraille didaktika kidolgozása
 A RoboBraille és használatának minél szélesebb körű megismertetése
 A RoboBraille mint szolgáltatás hatásának kiértékelése
 A RoboBraille szolgáltatással kapcsolatos kutatások disszeminációja
Ezen tevékenységek nyomán a kutatócsapat egy jó gyakorlatok gyűjteményben gyűjtötte össze
eredményeit. A gyűjtemény célja, hogy az érdeklődő és az érdekelt felek számára rálátást nyújtson
arra, hogy miként segíthet a RoboBraille az inkluzív oktatási gyakorlatok fejlesztésében Európa-szerte.
A gyűjtemény a következő hivatkozáson érhető el: Online link a Projekt Jó gyakorlatok
Gyűjteményéhez
A RoboBraille szolgáltatás az oktatásban projekt eredményei
A RoboBraille szolgáltatás a gyakorlatban projekt eredményeit elemezve a konzorcium azt találta,
hogy a résztvevőknek több tudatosságra és tréningre van szükségük a főiskola/egyetem megkezdését
megelőzően. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a RoboBraille-hez hasonló szolgáltatásoknak
sokkal elterjedtebbé kellene válniuk a tanulók és résztvevők otthoni és iskolai életében egyaránt,
ezen célra pedig egy kimondottan ennek szentelt kurzusra van szükség.
RoboBraille SMART
A RoboBraille SMART projekt célja, hogy új, okosabb és könnyebb módszereket tárjon fel az oktatási
anyagok alternatív formátumokban (pl. digitális Braille, hangoskönyvek, e-könyvek és egyéb
hozzáférhető dokumentumok) való előállításához a RoboBraille és más ingyenes IKT-eszköz
segítségével, valamint hogy ezen módszerek és eszközök használatában továbbképezze a tanárokat,
szülőket és a látássérült, illetve olvasási nehézséggel küzdőket segítő, alternatív média előállításával
foglalkozó szakembereket.
A projekt eredménye a RoboBraille SMART kurzus, amelyet a jelen kézikönyv ad közre. Mindegyik
leckében egy-egy technológiát vagy stratégiát mutatunk be, a kurzus tartalmához kapcsolódó
információkat pedig újrahasznosítható tartalmakra mutató hiperhivatkozás formájában tesszük
elérhetővé.
6

7. A kézikönyv
A kézkönyv előszava felvázolja a kurzus felépítését, a tanítási és a tanulási, valamint a mérési
stratégiákat.
Az 1. lecke a kurzus első témáját járja körül, az inkluzív oktatásba vezeti be a résztvevőket. A lecke
végére a résztvevők alapvető ismeretekkel rendelkeznek majd az inkluzív oktatásról.
A 2. lecke betekintést nyújt a dokumentumok megtervezéséről és létrehozásáról. A lecke végére a
résztvevők képesek lesznek hozzáférhető dokumentumokat tervezni és kidolgozni.
A 3. lecke az inkluzív oktatás alapelveire épít majd, és betekintést nyújt majd a résztvevőknek abba,
miként tudják a tanulásban kihasználni a meglévő ingyenes tanulási technológiákat. A lecke végére a
résztvevők képesek lesznek alkalmazni a megfelelő technológiákat.
A 4. lecke a DAISY konverziók végrehajtásához szükséges ismereteket alapozza meg. A lecke végére a
résztvevők képesek lesznek DAISY konverziókat végrehajtani.
Az 5. lecke az e-könyv konverziókba, és néhány, a konverziót egyszerűsítő eszközbe nyújt betekintést.
A lecke végére a résztvevők képesek lesznek e-könyv konverziókat végrehajtani.
A 6. lecke során a résztvevők megismerkednek a Braille konverziókkal, és megtanulnak Braille
konverziókat végrehajtani. A lecke végére a résztvevők képesek lesznek Braille konverziókat
végrehajtani.
7

8. Előszó: A RoboBraille SMART mögötti elgondolás
A RoboBraille SMART projektben a programot megtervező csapat meghatározta a szükséges
paramétereket, hogy egy ilyen programból mire van a legjobban szüksége a célközönségnek, illetve
hogy milyen tanulási és tanítási stratégiákat, valamint milyen mérési stratégiákat érdemes alkalmazni
az egyes leckékben. A konzorcium egyik kulcs döntése az volt, hogy a RoboBraille SMART minél
rugalmasabb legyen, ami azt jelenti, hogy minden egyes lecke megáll önmagában és önállóan
átadható egy műhelymunka formájában, vagy egy, a SMART technológiákról szóló egynapos
műhelymunka blokkjaként.
Programfunkciók
A SMART kurzus elsősorban az inkluzív oktatás területére nyújt szakmai betekintést. A technológiai és
az oktatási ismereteket ötvözve a SMART csapata egy olyan kurzust tervezett, amely az inkluzív
oktatási gyakorlatok különböző oktatási környezetekben és szinteken történő kivitelezéséhez
szükséges ismereteket és készségeket hivatott átadni. A kurzus résztvevői megismerkednek
különböző ingyenes online eszközökkel, inkluzív oktatási gyakorlatokkal, valamint azzal, mikor és
miként hozzanak létre hozzáférhető anyagokat.
Célközönség
A SMART elsődleges célközönsége tanárok, oktatók és alternatív média-készítők, akik középiskolai
oktatásban, továbbképzésben vagy felsőoktatásban dolgoznak. Emellett a kurzus fogyatékkal vagy
specifikus tanulási nehézséggel élő tanulók családtagjainak is szól, akik szeretnének többet megtudni
arról, milyen fajta segítő módszerek léteznek családtagjaik számára. A SMART erőforrások
használatához feltételezzük az alapszintű digitális ismeretek meglétét a kurzus résztvevőinél.
Tanítási és tanulási stratégiák
A kurzus felépítése a konstruktivista tanulás paradigmát tükrözi, és előadások, online tartalmak és
tanulási feladatok együtteséből áll. A megfelelő pontokon multimédiás klipeket és tanulási
technológiákat integrálunk és teszünk elérhetővé az órák során és egyéni tanulás céljából. A
résztvevőktől az órákon aktív részvételt várunk. A következő linken néhány mintaóra megtekinthető:
Tanulási technológiák Dr. Mike Goldrick-kal Tanulási technológiák Dr. Gyarmathy Évával
Felmérés
Az egyes leckékhez tartozó felméréseket konstruktivista tanítási és tanulási stratégiákkal kombinálva
az órán vagy otthon lehet elvégezni. A feladatokat tipikusan vagy számítógéplaborban vagy „Hozd a
saját eszközödet” (Bring your own Device, BYOD) módon tervezzük elvégeztetni. A feladatok a rövid
választ kívánó kérdésektől a hosszabb válaszokat kívánó kérdéseken át a gyakorlati feladatokig
többféle formát öltenek majd. A teljes SMART kurzus elvégzéséhez a résztvevőknek minden leckét el
kell végeznie.
8

9. 1. lecke: Bevezetés az inkluzív oktatásba
Első műhelymunkánkon bemutatjuk az inkluzív oktatást és esettanulmányokon keresztül ismertetjük.
Az inkluzív oktatás a SMART kurzus kulcseleme, és ehhez kapcsolódóan a tanulókat megismertetjük
olyan fogalmakkal, mint az egyetemes tervezés elmélet, segítő technológiák és tanulási technológiák.
Ezekre építve a tanulók megismerkednek a RoboBraille konzorciummal és tagjaival, és különösen
azzal, miként lehet helyi, regionális és nemzeti szinten alkalmazni az inkluzív oktatást.
Inkluzív oktatás
Az inkluzív oktatás meghatározza mindazokat az eljárásokat és intézkedéseket, amik
nélkülözhetetlenek az összes tanuló tanulási szükségleteinek kielégítéséhez,, függetlenül a tanulók
fizikai, intellektuális, érzelmi, nyelvi és társadalmi-gazdasági állapotától (UNESCO, 2001). Az inkluzív
oktatás átfogó célja, hogy minél több ember számára minden szinten biztosítsa a lehetőséget az
oktatásban való részvételre, gyerekkortól kezdve egészen felnőttkorig.
Ezzel párhuzamosan az „inkluzív oktatás” egyben egy transzverzális kérdés, amely áthatja az
összes oktatási kezdeményezést - a kisgyerekkori neveléstől az általános iskolai oktatáson,
szakoktatáson és felnőtt oktatáson át a tanárképzésig és a tananyagfejlesztésig - továbbá a
kultúrához és a társadalmi fejlődéshez kapcsolódó területeket (UNESCO, 2001)
Az utóbbi két évtizedben számos innovatív változás történt az inkluzív oktatási politikában és
gyakorlatban. Nem könnyű azonban mindenkit kortól, nemtől, háttértől és fogyatékosságtól
függetlenül az oktatáspedagógia középpontjába helyezni. Például néhány korai, fejlett országbeli
próbálkozás esetében számos oktató úgy érezte, hogy az oktatásban való részvétel kiterjesztését
célzó politikai ideológia olyan ígéretet tett, ami nem keresztülvihető. Ezek a kétségek szükségszerűen
beigazolódtak, mivel a „csoda nem jött el” (Schütze & Slowey, 2000);
„Ha minden egyes gyerek egyedi és mindegyik egyedi, kimondottan rászabott pedagógiai
megközelítést igényel, ami kizárólag az ő számára megfelelő, lehetetlenné válik egy mindent
átfogó pedagógia, illetve általános tanítási elvek kidolgozása.” (Simon, 2005, p18)
Ilyen kihívásokkal találkoztak az Egyesült Királyságban és szélesebb körben egész Európában is,
amikor az integráció ígérete nélkülözhetetlenné tette a tanítósegédek alkalmazását, hogy „segítő
kezet” kapjanak a tanárok (Moon, Ben-Peretz & Brown, 2000).
Ezeket a korai kihívásokat tovább súlyosbította a nemzetközi szintű emberi jogok, a helyi szabályozás
és az osztálytermi pedagógia közötti kapcsolat hiánya. Sok esetben a tanulók szükségleteinek kérdése
sajnos háttérbe szorult a gazdasági tényezőkkel szemben, amik határt szabnak az inkluzív oktatás
szellemiségének, sőt, néha egyenesen felhigítják azt. Az irányelvek és a gyakorlat közötti szakadék
általánosan ismert mind fejlett, mind fejlődő országokban, így politikai és oktatói szinten egyaránt
felmerül állandóan a kérdés, hogy miként lehetséges biztosítani az egyenlőséget és méltányosságot
az oktatásban.
A megfelelő támogatások kérdésének megválaszolásához számos fejlődő országban bevetették a
segítő technológiák alkalmazását, hogy javítsák a tanulók ön-irányított tanulásra való képességét.
Egészen a közelmúltig sok ilyen segítő technológia meglehetősen drága volt, és kizárólag fogyatékkal
élő vagy specifikus tanulási nehézséggel küzdő tanulók támogatására voltak kifejlesztve. Az utóbbi
időben azonban alapvető elmozdulás történt a technológiák tervezésében. Ami azt illeti, a segítő
technológiák és tanulási technológiák közötti különbség egyre inkább elhomályosul, ahogy a tanulási
technológiát fejlesztők és az oktatók egyre általánosabban használható megoldások felé mozdulnak
el (EDUCAUSE, 2009; Goldrick, Stevns & Christensen, 2014).
9

10. Ezt a trendet talán legjobban az alternatív formátumok terén lehet legjobban látni, ahol egyre
növekvő trend a DAISY könyvek helyett az inkluzívabb formátumok előállítása, mint amilyenek az e-
könyvek, amelyek sokkal nagyobb potenciált mutatnak mint áttördelhető írott
dokumentumformátum. Ez figyelemre méltó trend, mind a fejlett országokban, ahol a mobil
technológiák alkalmazása divatos választás, mind a fejlődő országokban, ahol az internetes
infrastruktúra sokszor korlátozott és megbízhatatlan, így nem sok alternatíva van a tanulók számára
saját kézi eszközeik használatára (Grimus, Ebner & Holzinger, 2013).
Az ilyen mainstream megoldások egyre nagyobb teret nyerő alkalmazása megerősíti azt, hogy míg a
segítő technológia kifejezés pontos lehet az érzékszervi és motorikus fogyatékkal élők esetében,
számtalan kialakulóban lévő ingyenes technológia létezik, amelyek az oktatásban minden tanuló
számára hasznosak. Ilyenekre példa a RoboBraille által nyújtott önálló formátum-kezelő megoldások,
valamint számos egyéb, a jelen kurzusban ismertetett technológia.
Pedagógiai szemszögből nézve a tanulási technológiák, mint a RoboBraille és egyéb technológiák, úgy
mint a pókábrák (mind map-ek), hangfelvevő szoftverek és jegyzetelő technológiák minimális
instrukcióval az összes tanuló számára segíthet fókuszáltabbá és rugalmasabbá válni a tanulási
anyagokkal való interakció, valamint anyagok létrehozása során. Mindezt szem előtt tartva, a jelen
SMART kézikönyv második leckéje áttekintést nyújt a hozzáférhető dokumentumok tervezéséről és
létrehozásáról.
1. lecke - Anyagok
Az első lecke diáin Svend Thougaard, a RoboBraille szolgáltatás társlétrehozója nyújt betekintést az
inkluzív oktatásba személyes tapasztalatain keresztül. Az alábbi feladatok megoldása előtt ajánlott
letölteni a diákat. Az 1. lecke diái a következő linkről letölthetők:
http://www.robobraille.org/resources/smart-training-course
Feladatok
1. kérdés: Írja le mit ért inkluzív oktatás alatt! (350–500 szó)
2. kérdés: Mi a különbség a segítő technológiák és a tanulási technológiák között? (100–200 szó)
10

11. 2. lecke: Hozzáférhető dokumentumok tervezése
Ebben a második leckében bemutatjuk, miként lehet hozzáférhető dokumentumokat létrehozni.
Először is bevezetjük az egyetemes tervezés elmélet fogalmát és bemutatjuk, honnan ered a
hozzáférhetőség az oktatásban. Ezután ismertetjük a gyakori dokumentumtípusok hozzáférhető
módon történő előállításával kapcsolatos eljárásokat és kihívásokat. Ezen belül útmutatót adunk a
hozzáférhető Word dokumentumok és PDF-ek előállításához. Ezután a lecke átfogó képet nyújt a
hozzáférhető PowerPoint dokumentumok készítésével kapcsolatos kihívásokról. Végezetül pedig a
lecke bepillantást nyújt a hozzáférhető webes tartalmak elveibe.
Egyetemes Tervezés Elmélet és az Alternatív Média Piramis
Ahogy a neve is mutatja, az Egyetemes Tervezés Elmélet egy olyan szabvány, amelyen keresztül
minden tanulási tartalmat hozzáférhetővé és kellően rugalmassá tehetünk minden potenciális tanuló
számára, beleértve a fogyatékkal élő tanulókat (EDUCAUSE, 2009, Goldrick, 2010). Az építészet
területéről származó (Mace et al, 1991) egyetemes tervezés azon a nézeten alapul, hogy az azon
építészeti és technológiai innovációkat, amiket egykoron kizárólag a fogyatékkal élők megsegítésére
használtak, bármely ember hatékonyan tudja használni (Thirunarayanan & Pérez-Prado, 2005).
Ezen elvekre alapozva Christensen és Stevns (2015) az általuk Alternatív Média Piramis által nevezett
rendszerben mutatták be az általános, hierarchikus elveit annak, miként alakítható át bármely
dokumentum:
1. ábra Az Alternatív Média Piramis
A hierarchia legalján az a feltétel található, hogy a dokumentum megfelel a digitális hozzáférhetőség
elvének. A digitális hozzáférhetőség elvei azt hivatottak biztosítani, hogy a dokumentumhoz a lehető
legtöbb ember hozzáférhessen, a lehető legtöbb platformról, ésa lehető legtöbb különböző
helyzetekben. Ezen digitális hozzáférhetőségi elveket követve a dokumentum – legalább elméletben
– hozzáférhető lesz fogyatékkal élők számára, akár használnak segítő technológiát, akár nem. Ez azt is
jelenti, hogy a dokumentum átalakítható és prezentálható a nyomtatotton kívül más modalitásokban
is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dokumentum érthető.
11

12. A hierarchia középső szintje egy sor, Ronald L. Mace és mások által az egyetemes tervezés általános
definíciójából levezetett egyetemes tervezési elvet tartalmaz. A dokumentumtervezési egyetemes
tervezési elvek célja, hogy a dokumentum általános érthetőségét javítsák.
A hierarchia legfelsőbb szintje egy sor specifikus adaptációt tartalmaz, amik specifikus felhasználókat
segítenek. Ha egy dokumentumot célzottan gyengén látó olvasók számára állítunk össze, megéri nagy
kontrasztot, nagy betűméretet és könnyen olvasható, sans serif betűtípust választani. Ha a
célközönség diszlexiás vagy korlátozottak az olvasó nyelvi készségei, megéri még jobban
lecsökkenteni a szöveg nyelvi összetettségét. Kognitív fogyatékkal élő, illetve írástudatlan olvasó
esetén érdemes megváltoztatni a prezentáció módját, és a tartalmakat piktogrammokkal
helyettesíteni vagy képregényes formában átadni. Ehhez a szinthez tartoznak a kiegészítő, támogató
elemekkel kapcsolatos döntések, úgy mint tapintható illusztrációk, 3D modellek, hallható anyagok és
hasonlók. A közreadott anyag ilyen jellegű módosítása azonban nagy valószínűséggel befolyásolja a
későbbi újrafelhasználhatóságát, illetve más olvasócsoportok számára való hasznosíthatóságát.
Az alternatív média piramis és az egyetemes tervezési elvek elkezdtek hatással lenni arra, miként
állnak az oktatók és a hozzáférhető dokumentumok készítői a tanulási anyagok kialakításához, és
több hozzáférhető tervezési alapelv létrejöttéhez vezettek. A következőkben ezen kulcs elveket
vesszük sorra. A feladatok megoldásához hozzáférés szükséges az alábbi szekciókhoz egy PC-n vagy
egy laptopon keresztül. A feladatok elvégzéséhez emellett feltételezzük az alapszintű digitális
ismeretek meglétét.
Word dokumentumok, PDF-ek és weboldalak
Első lépésben minden tanulótól kérjük, hogy töltse le az összes, 2. leckéhez tartozó diákat a
következő helyről: http://www.robobraille.org/resources/smart-training-course
2. ábra: Hozzáférhető dokumentumok készítése – A. rész
12

13. Ebben a részben ismertetjük a dokumentumhozzáférhetőség elveit. Az ehhez kapcsolódó
műhelymunka és feladatok a következő elemekre terjednek ki:
 Címsorok,
 Képek,
 Diagramok és grafikonok,
 Hiperhivatkozások,
 Listák, hozzáférhető ellenőrző,
 Word verziók,
 PDF-be konvertálás Acrobatban,
 Hozzáférhetőségi ellenőrző eszközök.
 Hiperhivatkozások és listák
 Címkézett PDF-ek
 Webes tartalomra vonatkozó hozzáférhetőségi iránymutatások (WCAG) és a W3C folyamat
2. lecke - Feladatok
1. feladat: Mik az egyetemes tervezés előnyei? (300–500 szó).
2. feladat: Hozzon létre egy rövid Word dokumentumot, amiben van Címsor 1 és Címsor 2!
3. feladat: Írja le mi az Alternatív szöveg célja és előnyei! (50 -100 words).
4. feladat: Másolja ki és illessze be a megadott képet az Ön Word dokumentumába és hozzon létre
egy ALT szöveget, amely leírja a képet!
5. feladat: Másoljon ki és illesszen be egy minta grafikont a Word dokumentumába és hozzon létre
egy ALT szöveget, amely leírja az ábrát!
6. feladat: Hozzon létre egy ALT szöveget egy hiperhivatkozáshoz!
13

14. 3. lecke: A tanulók támogatása tanulási technikák alkalmazásával
A jelen, 3. leckében bemutatjuk, miként használhatók különböző tanulási technológiák inkluzív
tanulási környezetben. Először betekintést nyújtunk ingyenes tanulási technológiákba, úgy mint
pókábrák, hangjegyzetek és a RoboBraille. Erre építve a lecke során bemutatunk egy inkluzív
játékstratégiát, amely javítja az agyi harmonizációt és a koordinációt. Ezután a résztvevők a 3. lecke
diáin megismerhetik azokat a speciális kihívásokat, amikkel a látáskárosult, illetve specifikus tanulási
nehézséggel küzdő tanulók szembesülnek.
Mik a tanulási technológiák?
A tanulási technikák olyan technikák, amelyeket egy inkluzív tanulási környezetben minden tanuló
használ. A tanulási technikák célja, hogy elősegítsék a rugalmas tanulási lehetőségeket és hogy a
tanulók a maximumot kihozhassák tanulási preferenciáikból.
Pókábra-készítés
A pókábrák (mind map-ek) híveinek érve szerint az emberi agy összetartozó csoportokban képes
információt tárolni, amiképp a számítógép fájljait is könyvtárakba rendezzük (Woolfolk, 1998).
3. kép: Pókábra (mind map) példa
Az információfeldolgozási elméletekből merítő pókábra tervezők úgy vélik, a színek és a jelentésalapú
társítások képesek egy emléket felidézni, ezáltal pedig megnövelni az információtárolás és -előhívás
esélyét (Collins & Quillian, 1969). Ezt a feltételezést támasztja alá az a kutatás is, amely szerint a
pókábrák használata szignifikánsan segítheti az előhívást és javíthatja a vizsgaeredményeket (Farrand,
Hussain & Hennessy, 2002). Túl azon azonban, hogy emlékezetsegítőként használhatók, a pókábrák az
olyan aktív tanulási feladatok előmozdítására is alkalmasak, úgy mint csoportmunka, vita és
problémamegoldás (Willis & Miertschin, 2006). Saját pókábrák készítéséhez keresse fel a Text to
Mind Map (szöveget pókábrává) weboldalt.
14

15. Hangjegyzetek
A saját készítésű hangjegyzetek gyökerei az aszinkron oktatásban találhatók, és az utóbbi időben
népszerűek lettek a felvett előadásokat közzétevő podcastoknak köszönhetően (Hopper, 2009). A
hangjegyzeteknek számos potenciális előnyei vannak;
 Csökkenthetik a szemnek a számítógéppel való jegyzetelés miatti túlerőltetésének
valószínűségét.
 Nagyobb rugalmasságot nyújtanak (tanulhatunk a vonaton, a buszon, a kanapén).
 Használhatjuk beszédek és prezentációk gyakorlására, elpróbálására. (Goldrick, 2010)
Talán a fenti három előny közül a legvonzóbb a hangjegyzetek adta megnövelt rugalmasság, aminek
köszönhetően a tanuló akkor is tanulhat, ha úton van;
Ahelyett, hogy jegyzeteit tömör formában leírta volna, inkább felolvasta tömör jegyzeteit egy
magnószalagra. Ezeket a jegyzeteket tanulgatta, mialatt a kampuszon sétált fejhallgatóval a fülén
- saját összefoglalásait hallgatva.
(Fleming, 1995, 4. o.)
Ha hangjegyzeteket készítünk, két lehetőség áll rendelkezésünkre tanulóként, illetve alternatív média
készítőként:
1. lehetőség: Saját hangunk használata
Míg a legtöbb okos (SMART) telefon már képes támogatni a távoli rögzítést, számos ingyenesen
elérhető eszköz létezik, aminek segítségével saját hangunkkal készíthetünk hangjegyzeteket. A jelen
SMART kurzus során az Audacity programot teszteltük ezen célból, ami itt érhető el: link az Audacity-
re.
Ezeknek a programoknak a segítségével felvehetjük saját hangunkat és készíthetünk egy mp3 fájlt,
amit utána bármely mp3 lejátszóra, modern mobiltelefonra vagy CD-re másolhatunk. Míg ez a
lehetőség a legtöbb tanuló számára hasznos lehet, széles körben elterjedt vélekedés, hogy a tanulók
és az oktatók számára egyaránt célszerű automatikusan generált hangjegyzeteket is készíteni.
2. lehetőség: Beszédszintetizátor használata
A második lehetőség által biztosított nagyobb rugalmasság és inkluzivitás miatt a SMART konzorcium
a tanulók számára a RoboBraille szolgáltatást ajánlja természetesen hangzó hangjegyzetek
készítéséhez. Ezeket a jegyzeteket különböző típusú dokumentumokból (például Word, PDF, HTML
oldal) készíthetjük el, elküldve azokat email csatolmányként vagy közvetlenül feltöltve őket. A
csatolmányban vagy feltöltött fájlként megadott dokumentum , egy bizonyos idő után (a fájl
méretétől függően), megérkezik a beküldőhöz egy hangfájl linkjeként, amit meghallgathat egyből a
számítógépen vagy letölthet bármely külső eszközre.
Zsonglőrködés a neurológiai harmóniáért
A leckében bemutatott harmadik tanulási technológia szigorúan szólva nem technológia, hanem
metodológia. A lecke harmadik tréningötlete a zsonglőrködés, ami a kognitív fejlődésre gyakorolt
számos előnye és a specifikus tanulási nehézségekkel összefüggő kihívásokhoz kapcsolódó közvetlen
hatása miatt kerül megemlítésre;
15

16. A zsonglőrködés már régóta az emberi lét részét képezi. A három labdával zsonglőrködés
neurológiai harmonizáció, és nem csupán egy cirkuszi mutatvány. Emellett szórakoztató!
Bárki megtanulhatja. Csupán a megfelelő instrukcióra és sok gyakorlásra van szükség.
(Gyarmathy, 2012)
A neurológiai harmonizáció csupán egy a zsonglőrködés számos előnye közül; Dr. Gyarmathy szerint a
zsonglőrködésnek számos segítő hatása van:
 az észlelés és mozgás koordinációja;
 önkontroll;
 a két agyfélteke harmonizációja;
 a figyelem fejlesztése;
 az önbizalom javítása;
 a gyakorlás teljesítményre gyakorolt hatásának megtapasztalása.
A következő online videó hasznos lehet kurzus résztvevőinek, hogy az órák előtt megismerkedjenek a
zsonglőrködéssel: Link a zsonglőr oktatóvideóhoz.
3. lecke - Anyagok
A 3. lecke feladatainak elvégzése előtt a résztvevők számára ajánlott letölteni a 3. lecke diáit, amik
segítenek jobban megismerni a látásukban korlátozott, illetve specifikus tanulási nehézséggel küzdő
tanulók segítéséhez kapcsolódó kihívásokat. A 3. lecke diái a következő helyről tölthetők le:
http://www.robobraille.org/resources/smart-training-course
4. ábra: SMART támogatások
3. lecke - Feladatok
1. feladat: A résztvevők mp3 fájlt hoznak létre a RoboBraille segítségével.
2. feladat: A résztvevők pókábrát készítenek egy témáról.
3. feladat: A résztvevők elsajátítják az alap, a koordináció javítását célzó zsonglőrködési technikákat.
16

17. 4. lecke: DAISY konverziók
A negyedik leckében a résztvevők megismerik a DAISY konverziókhoz szükséges eljárásokat. A lecke
először arra összpontosít, hogy mi is a DAISY, és betekintést nyújt a különböző típusú DAISY
konverziós lehetőségekbe. Ezután a lecke végigvezeti a résztvevőket a teljes DAISY folyamaton és
különböző specifikus feladatokat vázol fel, amit vagy az óra során vagy az órán kívül végeznek majd el
a résztvevők.
Mi az a DAISY?
A Digitális hozzáférhető információs rendszer (Digital Accessible Information System, DAISY)
konzorcium 1996 májusában alakult azzal a céllal, hogy az analóg könyvekből a digitális beszélő
könyvekre történő világszintű átállás élére álljon. (DAISY.org, 2015)
Az első, Svédországból származó DAISY szabvány védett volt. 1994 óta, a védett szabvány bejegyzése
óta a DAISY jelentős fejlődésen ment át. A DAISY rugalmasabbá és az emberek számára
hozzáférhetőbbé tette az olvasást világszerte, beleértve az Egyesült Királyságot, az Egyesült
Államokat, Svédországot és Japánt.
Azóta a DAISY egytechnikai szabvánnyá vált digitális hangoskönyvek, folyóiratok és számítógépes
szövegek számára (Wikipedia, 2015B). A kimondottan „írott szöveghez kapcsolódó fogyatékossággal”
élők számára kialakított DAISY a nyomtatott dokumentumok hangalapú helyettesítője hivatott lenni.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a DAISY nem csupán egy MP3 konverziós eszköz, hanem segítségével
a résztvevő kisebb és nagyobb dokumentumokban is képes navigálni, sőt, akár olyan összetettebb
dokumentumokban is, mint egy enciklopédia vagy egy tankönyv, ami hagyományos hangfelvételekkel
lehetetlen lenne (Wikipedia, 2015B).
Egy DAISY könyv a következő elemekből áll:
 Hangfájlok egy gyűjteménye, amik a forrásszöveg egy részének vagy egészének a felolvasott
narrációját tartalmazzák
 Egy jelölőnyelvű (marked-up) fájl, ami a szöveg egészét vagy egy részét tartalmazza
(opcionális)
 Egy fájl, ami szinkronizálja a szövegbeli jelöléseket a hangfájlokbeli időpontokkal
 Egy vezérlő fájl, aminek a segítségével a felhasználó a szinkronizációt megtartva a fájlok
között navigálhat.
4. lecke - Anyagok
Első lépésben minden tanulótól kérjük, hogy töltse le az összes, 4. leckéhez tartozó diát a következő
helyről: http://www.robobraille.org/resources/smart-training-course
17

18. 5. ábra: DAISY konverziók végrehajtása
Ebben a részben ismertetjük a DAISY konverzió elveit. Az ehhez kapcsolódó műhelymunka és
feladatok a következő elemekre terjednek ki:
 Mi az a DAISY
 DAISY könyvek olvasása
 DAISY olvasók
 Könyv olvasása DAISY-ben
 DAISY könyvek létrehozása
 Előfeltételek
 Létrehozó eszközök
 DAISY könyv létrehozása
4. lecke - Feladatok
1. Töltsön le és telepítsen egy megfelelő DAISY olvasót!
2. Szerezzen DAISY könyveket a SensusLibrary-ből (válassza a "download", azaz "letöltés"
opciót)
3. www.sensuslibrary.com
4. Felhasználónév („User”): leonardo
5. Jelszó ("Password"): leonardo
6. Keressen rá a következő címekre:
a. You are running and suddenly fall down a hole...
b. The Brother Sister Lamps
c. The Articulator
7. Nyissa meg és olvasson bele a könyvekbe a DAISY olvasójában!
8. Állítsa be a szöveget – nagyítsa és állítsa be a sebességet saját preferenciái szerint, ha
lehetséges
18

19. 5. lecke: E-könyv konverziók
Az ötödik leckében a résztvevők megismerik az e-könyv konverziókhoz használható eljárásokat. A
lecke először arra összpontosít, hogy mik azok az e-könyv konverziók, és betekintést nyújt a
különböző e-könyv konverzió-típusokba. Ezután a lecke végigvezeti a résztvevőket egy teljes e-könyv
konverziós folyamaton, és különböző specifikus feladatokat vázol fel, amit vagy az óra során vagy az
órán kívül végeznek majd el a résztvevők.
Mik azok az e-könyvek?
Első lépésként meg kell határozni, mi is pontosan egy e-könyv és miként osztályozza az e-könyveket a
SMART.
Egy elektronikus könyv (egyéb elnevezések: e-könyv, e-Könyv, ekönyv, eKönyv, e-book, e-
Book, ebook, eBook, digitális könyv, vagy e-kiadvány) egy könyvhosszúságú kiadvány digitális
formátumban, amely szöveget és/vagy képeket tartalmaz, és számítógépen vagy más
elektronikus eszközökön olvasható (Wikipedia, 2015).
Ezen meghatározás nyomán érdemes elgondolkodni a következő kérdéseken, aminek révén esetleg
tágíthatjuk is az ezzel a technológiával kapcsolatos kollektív ismereteket. Elsőként azt kell
átgondolnunk, vajon e-könyvnek számít-e minden, ami digitális és szöveget és képeket tartalmaz?
Másodszor, egy könyv vajon csupán szövegből és képekből áll-e? Végezetül, szükséges-e, hogy a
dokumentum könyvhosszúságú legyen?
Ezen kérdésekből kiindulva Dr. Lars Ballieu Christensen a következő SMART meghatározását javasolja
az e-könyvekre: Egy e-könyv egy dokumentum digitális reprezentációja, ami digitális eszközön való
olvasásra szolgál, és amely a következőket támogatja:
 Áttördelés
 Színek, betűtípusok és méretek személyre szabása
 Navigáció, tájolás, azonosítás, felfedezés
Milyen e-könyv formátumok léteznek?
Számos e-könyv formátum létezik. A leggyakoribbak a szűken értett e-könyv formátumok közül a
következők:
EPUB – Az EPUB formátum talán a legismertebb az összes e-könyv formátumok közül. Rengeteg
platform és e-olvasó támogatja. Az .epub vagy OEBPS formátum egy a Nemzetközi Digitális Kiadói
Fórum (International Digital Publishing Forum, IDPF) által kifejlesztett nyílt szabvány e-könyvek
számára. Három nyílt, IDPF szabványt foglal magába:
 Open Publication Structure (OPS) 2.0, amely a tartalom kinézetét kódolja (XHTML vagy Daisy
DTBook formátumban)
 Open Packaging Format (OPF) 2.0, amely egy .epub szerkezetét kódolja XML-ben
 OEBPS Container Format (OCF) 1.0, amely összefogja a fájlokat (átnevezett ZIP fájlként)
(Wikipedia, 2015)
Érdemes megjegyezni, hogy az EPUB3, ami a legutóbbi verzió, számos, jogos kritikaként
megfogalmazott hiányosságot kijavított, többek közt az EPUB speciális formázásra való
alkalmatlanságát, a MathML támogatásának hiányát, az EPUB dokumentumon belüli hivatkozásokat
és az annotáció hiányát.
19

20. MOBI - A Mobipocket talán a másik legjobban ismert e-könyv formátum. Tulajdonosa az Amazon. A
Mobipocket a prc és a .mobi kiterjesztéseket használja, és nagyfokú tömörítés mellett indexelést is
támogat. Az EPUB 3-hoz hasonlóan a MOBI is képes áttördelt tartalmat meghatározott szélességben
megjeleníteni.
5. lecke - Anyagok
Első lépésben minden tanulótól kérjük, hogy töltse le az összes, 5. leckéhez tartozó diát a következő
helyről: http://www.robobraille.org/resources/smart-training-course
(1.5. kép: 5. lecke: E-könyv konverziók végrehajtása)
Ebben a részben ismertetjük az e-könyv konverzió elveit. Az ehhez kapcsolódó műhelymunka és
feladatok a következő elemekre terjednek ki:
 Mi egy e-könyv
 E-könyvek olvasása
 Appok
 Tabletek, telefonok és e-könyv-olvasók
 E-könyvek létrehozása
 Előfeltételek
 Létrehozó eszközök
 E-könyvek létrehozása
20

21. 5. lecke - Feladatok
Megjegyzés: A legjobb eredmények általában Word-del és RTF-fel érhetők el
A. rész:
1. Keressen egy dokumentumot és konvertálja EPUB e-könyvvé normális alapvonallal!
2. Nyissa meg az e-könyvet egy egyszerű e-könyv-olvasóval a számítógépén vagy tabletjén!
3. Használja ugyanezt a dokumentumot egy EPUB e-könyv kialakítására egy magasabb
kiindulásról
4. Nyissa meg az e-könyvet egy egyszerű e-könyv-olvasóval a számítógépén vagy tabletjén!
B. rész:
1. Töltse le és telepítse a Calibre-t!
2. Töltse be e-könyveit a Calibre-be!
3. Konvertáljon e-könyveket EPUB-ból RTF-be a Calibre-rel!
4. Nyissa meg a konvertált fájlokat és ellenőrizze tartalmukat!
21

22. 6. lecke: Braille konverziók
A hatodik leckében a résztvevők megismerik a Braille konverziókhoz használható eljárásokat. A lecke
először arra összpontosít, hogy mik a Braille konverziók, és betekintést nyújt a Braille konverziók
kihívásaiba. Ezután a lecke végigvezeti a résztvevőket egy Braille konverziós folyamaton, majd a
résztvevők számára az óra során vagy órán kívül elvégzendő feladatokat ad fel.
Bevezetés a Braille-be
A Braille a vakok által írásra és olvasásra használt írott nyelv.
A hagyományos Braille rendszer Braille karakterekből áll, amelyek mindegyike két oszlopból áll, mely
oszlopok három pozícióban pontokat tartalmazhatnak. Hat ponttal 64 különböző kombináció
lehetséges: 63 karakter és a szóköz. Ez a 63 karakter fejez ki mindent: Rendes szöveget, rövidítéseket
gyakran használt szavakra és szórészekre, költészetet, matematikai egyenleteket, kémiát, kottát, arab
karaktereket, orosz karaktereket, kínait és így tovább.
Ez természetesen azt jelenti, hogy egyazon Braille karaktert több célra is felhasználnak. Például
ugyanaz a karakter jelzi a kisbetűs g-t, a nagybetűs G-t, a 7-es számot, az angol „go”, azaz „menni”
szót, valamint egy nyolcad F zenei hangot. A jelentések megkülönböztetéséhez vezérlő jeleket
használnak, vagy a szövegkörnyezetből vezetik le a megfelelő jelentést.
Mindez azt jelenti, hogy nincs egy-az-egyhez megfeleltetés egy szokásos ábécével és egy Braille-ben
írt szöveg között. A sima szövegeket is át kell fordítani Braille-be az olvasás előtt. A helyzetet tovább
bonyolítja, hogy más nyelvekre mások a szabályok.
A Braille konverzió kihívásai
A Braille nyelvspecifikus, a Braille kód országról országra változik. Bár az Európai Vakok Szövetsége
(European Blind Union, EBU) tett kísérleteket a Braille kód szabványosítására, a gyógyszeres
csomagolásokon található Braille írást továbbra is adaptálni kell a helyi piacokra. Például az Európai
Unión belül több, mint 20 különböző módon írják a százalékjelet (%) Braille-ben. A Braille írást,
amellett, hogy a nemzeti Braille kódokhoz kell igazítani, megfelelő fizikai méretben kell megjeleníteni,
hogy a Braille olvasók számára észlelhető és olvasható legyen.
A Braille nem csak országról országra és nyelvről nyelvre változik: a Braille változik tárgyterületek (pl.
irodalmi Braille, tudományos Braille, Braille kotta, Braille költészet, illetve gyógyszerészeti Braille),
megjelenítés (hatpontos Braille papírra, nyolcpontos Braille számítógépre) és rövidítési fokozatok (a
brit angol Braille-beli két fokozattól a nemrég újra feltámasztott ötfokozatú norvég Braille kódig)
szerint is. Ehhez adódik a Braille karakterkészletek problémája (Ballieu Christensen, 2009).
Bár léteznek a Braille-re ISO kódok és egy Unicode kódolás, nem sok Braille eszköz követi ezeket.
Ehelyett a különböző eszközök, például Braille jegyzetelők és Braille nyomtatók, különböző Braille
karakterkészletekkel dolgoznak attól függően, hogy milyen országban hozták forgalomba, illetve hogy
ki felelős a forgalomba hozásáért. Ez az a kihívás – nagy vonalakban – aminek a megoldásába a
RoboBraille szolgáltatás mögött álló csapat belefogott 2004-ben: Céljuk az volt, hogy bevezessenek
egy lehetőség szerint ingyenes és könnyen használható rendszert, amely képes a kérdéses szöveg
által megkívánt nyelv- és tárgyspecifikus Braille-ben kódolt szöveget létrehozni a felhasználó által
megkívánt bármely rövidítési fokozatban, és hat- vagy nyolcpontos Braille-ként, a felhasználó által
megadott Braille karakterkészletben megjeleníteni azt (Ballieu Christensen, 2009).
22

23. Konverzió a hatpontos és nyolcpontos Braille-be
Bár a RoboBraille természetesen nem oldja meg az Braille-lel kapcsolatos összes kihívást, nagyban
egyszerűsíti a magas szintű, rövidített Braille előállításának a folyamatát. A Braille-t mindemellett
továbbra is nehéz látássérültként megtanulni, nehéz olvasni és írni benne látóként, továbbá a Braille
eszközök meglehetősen drágák. Ugyanakkor a szöveges dokumentumok, mint könyvek, cikkek, banki
kivonatok és orvosi instrukciók Braille-be való átalakításának tényleges folyamata jelentősen
egyszerűsödik a RoboBraille online szolgáltatásával (Ballieu Christensen, 2006).
Konverzió a nyomtató karakterkészletébe
A RoboBraille számos szolgáltatást nyújt a különböző karakterkészletbe való konverzióhoz, illetve
Braille dokumentumok formázásához és nyomtatásához. A RoboBraille belső rendszere az OctoBraille
karakterkészletet használja, ami a hagyományos Windows 1252, vagy más néven Latin 1
karakterkészlet egy Braille megfelelője.
Ha a felhasználó Braille nyomtatója képes formázni, tördelni és oldalakra tördelni a Braille
dokumentumokat, akkor elég, ha a RoboBraille a dokumentumot a felhasználó nyomtatója által
használt Braille karakterkészletben adja vissza, a többit pedig a nyomtató elvégzi. Ehhez egyszerűen
adjuk meg a Braille nyomtatónk Braille karakterkészletét a RoboBraille-nek írt levelünk tárgysorában!
A RoboBraille terminológiájában a karakterkészlet ilyen módon történő megadását exportszűrőnek
hívják. Az alábbi táblázat megadja a RoboBraille által jelenleg támogatott exportszűrőket:
logtext5 Log-Text Braille jegyzetelő régi karakterkészlettel.
logtext Log-Text Braille jegyzetelő régi karakterkészlettel.
braillelite Braille Lite amerikai angol karakterkészlettel.
braille-lite Braille Lite amerikai angol karakterkészlettel.
nacb Észak-amerikai számítógépes Braille. Ez sok Braille nyomtató
standard karakterkészlete.
computerbraille Észak-amerikai számítógépes Braille. Ez sok Braille nyomtató
standard karakterkészlete.
uscomputerbraille2 Észak-amerikai számítógépes Braille. Ez sok Braille nyomtató
standard karakterkészlete.
us437 IBM 437-es kódlap.
germanascii Német számítógépes ASCII.
german_ascii Német számítógépes ASCII.
23

24. ibm850 IBM 850-ös kódlap.
eurobraille EuroBraille.
italianjaws Olasz JAWS.
italian_jaws Olasz JAWS.
braillenote Braillenote jegyzetelő
braille-note Braillenote jegyzetelő
dbs InterpointElekul a Dán Vakok Szövetségénél.
dbs_elekul InterpointElekul a Dán Vakok Szövetségénél.
ibos_elekul6 InterpointElekul a Vakok és Gyengén látók Intézeténél
Unicode Unicode Braille (a 2800-28FF tartományban).
6. lecke - Feladatok
1. A résztvevők 6-pontos dokumentummá konvertálnak egy meglévő Word dokumentumot.
2. A résztvevők 8-pontos dokumentummá konvertálnak egy meglévő Word dokumentumot.
További információk
Miközben csapatunkkal a RoboBraille továbbfejlesztésén dolgozunk, célunk, hogy minél több tanár,
oktató, politikai döntéshozó, tanuló és családtag minél többet megtudjon arról, miként hozhat a
RoboBraille változásokat mindennapi életükbe.
Ha információt keres jövőbeli projektjeinkről, vagy segítséget szeretne a RoboBraille használatával
kapcsolatban, kérjük, keresse fel a weboldalunkat a www.robobraille.org./ címen, illetve
útmutatónkat a http://www.robobraille.org/rb/subpage1692.aspx címen!
Végezetül pedig köszönjük, hogy elolvasta ezt a SMART kézikönyvet! Ha bármilyen kérdése vagy
javaslata lenne, kérjük, lépjen velünk kapcsolatba!
24

25. Hivatkozások
 Christensen, L.B (2009) RoboBraille – Braille Unlimited: Published in The Educator, Volume
XXI – Issue 2, ICEVI 2009, p. 32-37.
 Christensen, L.B (2006) RoboBraille – by Means of an E-Mail RobotAutomated Braille
Translation. Letölthető:
http://www.robobraille.org/sites/default/files/resourcefiles/RoboBraille%20ICCHP
%202006%20-%20Published.pdf.
 Christensen, L.B; Keegan, S.J., and Stevns, T: (2012) SCRIBE: A Model for Implementing
Robobraille in a Higher Education Institution, K. Miesenberger et al. (Eds.): ICCHP 2012, Part
I, LNCS 7382, pp. 77–83, 2012
 Christensen, L.B and Stevns, T: (2015) Universal Access to Alternate Media. 17th International
Conference on Human-Computer Interaction. L.A.
 Collins, A. M., & Quillian, M. R. (1969). Retrieval Time from Semantic Memory. Journal of
Verbal Learning and Verbal Behavior, 8, 240-247.
 CUD, 2008) Seven Principles of Universal Design
http://www.design.ncsu.edu/cud/about_ud/udprincipleshtmlformat.html#top.
 DAISY Consortinum, http://www.daisy.org
 EDUCAUSE, (2009) Learning Technologies.
http://www.educause.edu/ELI/EDUCAUSELearningInitiative/LearningTechnologies/5672
[accessed on the 12/01/2013]
 Farrand, P.; Hussain, F.; Hennessy, E. (2002). "The efficacy of the mind map study technique".
Medical Education 36 (5): 426–431.
 Fleming, N.D; (1995), I'm different; not dumb. Modes of presentation (VARK) in the tertiary
classroom, in Zelmer,A., (ed.) Research and Development in Higher Education, Proceedings of
the 1995 Annual Conference of the Higher Education and Research Development Society of
Australasia (HERDSA),HERDSA, Volume 18, pp. 308 – 313. Letölthető:
http://www.mohawk.k12.pa.us/187110111293315897/lib/187110111293315897/_files/Lea
rning_differently-__not_dumb.pdf. [Utolsó hozzáférés: 07/10/09]
 Goldrick, M.; Stevns, T; and Christensen, L (2014) The Use of Assistive Technologies as
Learning Technologies to Facilitate Flexible Learning in Higher Education. In K. Miesenberger
et al. (Eds.): ICCHP 2014, Part II, LNCS 8548, pp. 342–349, 2014. © Springer International
Publishing Switzerland 2014.
 Goldrick, M (2014) When the miracle does not arrive: The Future of Inclusive Education in
Developing Countries. The United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization
UNESCO. November 2014.
 Goldrick, M (2010) The Principles of Student Centrism: Focussing on the role of learning
support and development in Irish higher education. LAP Lambert Academic Publishing.
 Grimus, M., Ebner, M. Holzinger, A. (2013) Mobile Learning as a Chance to Enhance
Education in Developing Countries - on the Example of Ghana. mLearn 2012, Conference on
Mobile and Contextual Learning, ceur-ws.org/Vol-955/ pp 340-345.
25

26.  Gyarmathy, E (2012) Juggling and meditation for the neurological harmony. Letölthető:
http://opina.indra.es/LP/loadTopicDetail.do;jsessionid=42A0FF8810B1BAD748BB95F555A89
8B3?q=19.
 Hopper, C (2009) Practicing College Learning Strategies. Wadsworth. Cengage. Belmont.
 Mace, R L, Hardie, G.L and Place J.P (1991) Accessible environments: Towards Universal
Design. In Presier W.E Vischer, J.C and White, E.T (eds). Innovation by design. New York: Van
Nostrand Reinhold.
 Moon, Ben-Peretz and Brown, S (2000) Routlege International Companion to Education.
Routlege London.
 Schütze, H.G and Slowey, M (2000) Higher Education and lifelong learning. Routledge.
 Simon, B, (2005) Why no pedagogy in England? In Moon, B & Mayes, S, (eds) Teaching and
Learning in the secondary school. Routledge. Oxon. Open University.
 Thirunarayanan, O & Pérez-Prado, A (2005) Integrating technology in higher education.
University Press of America.
 UNESCO (2001) Inclusive Education http://www.unesco.org/education/sne/
 Wikipedia (2015A) Comparison of e-book formats:
https://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_e-book_formats#EPUB
 Wikipedia (2015B) DAISY: https://en.wikipedia.org/wiki/DAISY_Digital_Talking_Book
 Willis, C.L. & Miertschin, S.L, (2006) Mind maps as active learning tools. Journal of
Computing Sciences in Colleges. Volume 21, Issue 4. Pages: 266 – 272
26

27. RoboBraille SMART Alternatív Média
Kurzus Kézikönyv
Projektszám: 2013-1-DK1-LEO04-072407
A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. A jelen kurzus kézikönyv a kutatási
partnerek véleményét tükrözi, és a Bizottságot nem terheli felelősség az itt található információkért.
27