1. Hogyan alakítja át a mobil-Hogyan alakítja át a mobil-
kommunikáció a klasszikuskommunikáció a klasszikus
tanítás paradigmáját?tanítás paradigmáját? 11
Vassné Juhász JuliannaVassné Juhász Julianna
PedagógiatanárPedagógiatanár
(LMP_PD110G2)-02(LMP_PD110G2)-02
Neptun: FB0E8XNeptun: FB0E8X

2. 1. A kommunikáció fejlődése1. A kommunikáció fejlődése

3. 3
Technológiai fejlődés
• Oktatástechnikai szempontból az alapokat az
elektronikus tanulás adja
– Alapja a számítógépre alapozott képzés
– Elemei: PC, adathordozók (CD-ROM, DVD)
• A közeljövő népszerű eszköze várhatóan a
Personal Digital Assisstent (PDA) lesz
– Segítségével on-line szemináriumokat, konzultációkat is lehet
majd tartani valamennyi diák és tanár összekapcsolásával.
• E-learning: egyesíti a hagyományos és a
távoktatás módszerét az internet adta
lehetőségekkel
– Kezdetben az e-learning médiák statikusak voltak: HTML
hyperlink, CD melléklet, stb.
– Ma már az INTERNET széles eszköztárát használja

4. 4
Az emberi kommunikáció fejlődése
• Mobiltelefon megjelenése
– Minden eddigi kommunikációs funkciót integrál
– Alkalmazása nem kötődik szorosan társadalmi
intézményekhez, mint pl. az iskola
• kutatási projekt
Hatás elemzés: a mobilkommunikáció
elterjedésének hatása az oktatásra
• A mobilkommunikáció jóvoltából személyes
tanulói közösségek rendszere jött létre
• Ezen lehetőség kihasználása az internet alapú
képzés (WEB Based Training) elterjedésével
vált konkréttá és egyre tömegesebbé

5. 5
A mobil kommunikáció elterjedése
• Különösen a fiatalok szeretik a digitális technika
termékeit
– Interaktív
– Teret ad a kreativitásnak
– Játszva tanít
• Kiválóan támogatják a hagyományos oktatási
módszereket.
– A legtöbb kulturális intézménynek ma már van saját
WEB oldala. Információs pontok működnek.
• Figyelemre méltó, hogy ma már azok körében is
hozzáférhetővé váltak az infókommunikációso
eszközök, akiket eddig a társadalmi kirekesztés
fenyegetett

6. 6
A mobil mindenhol jelen van…
• A munkában
• Otthon
• Úton
• És útfélen

7. 2. Új megközelítések a tanulásban2. Új megközelítések a tanulásban

8. 8
Új irányok megjelenése
• A hagyományos oktatási intézmények figyelmüket
a tudás átadására fordítják /tudás transzfer/
• A korszerű tanítási lehetőségek az egyén tanulási
képességeinek fejlesztésére irányulnak
• Az élethosszig tartó tanulás koncepciójának
központjában az áll, hogy az emberek
megtanulják, hogyan kell tanulni.
• A hosszú távú stratégiák (pl. EU akcióterv) már
tudatosan építenek az infokommunikációs
technológiák alkalmazására

9. 9
Szemlélet váltás
• Ebben az új virtuális térben nem érvényesülnek
a formális tanulásra jellemző kötöttségek,
melyek eddig gátlásokat is okozhattak
• Arra a félelemre, hogy a közösségi lét hiánya
szociális bezárkózást okoz komoly válasz van:
napjainkban a fejlődés egyik fő iránya éppen az,
hogy a résztvevők a netmeeting segítségével
jelentős szociális kohézióval rendelkező
csoportokat hoznak életre azonos érdeklődés
alapján.

10. 10
Virtuális valóság
• Szükség van még a klasszikus iskolára?
– Nyíri újragondolásra javasolja 2
• Jelenünkben megváltoznak a tudás
megszerzésének jellemző mintázatai
– Uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás
– Elhalványul a gyerek és felnőtt közötti éles
megkülönböztetés
– Az iskolákat, mint intézményeket egyre inkább
felváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei

11. 3.3. Szerves tanulási környezetekSzerves tanulási környezetek
létrejöttelétrejötte

12. 12
Út a szerves tanulási környezet felé
• A mobilkommunikáció jóvoltából jellemző, hogy
a közeg, amelyben a gyerekek tanulnak egyre
inkább azonos lesz azzal, amiben a felnőttek
kommunikálnak, dolgoznak, szórakoznak
• Az INTERNET és a mobiltelefonok világa
egyfajta szerves tanulási környezetté válik
• A szerves tanulási környezet hatásai olyan
mértékűek, hogy kikényszerítik a pedagógiai
szemlélet- és módszer váltást

13. 13
Út a szerves tanulási környezet felé
• A mobiltechnológiák hatására átalakulnak azok
a tevékenységek, amik addig a szabadidő
eltöltését jellemezték
– Mást és másképp játszunk
– Másképp ápoljuk baráti kapcsolatainkat
– Másképpen szórakozunk
• Érdekközösségeket hoz létre különböző földrajzi
és műveltségi szintű csoportok között. Virtuális
tanulási környezet jön létre (VLE), mely
rendszerezi és közvetíti a „tanulási tárgyakat”.

14. 14
Áramlások tere és az időtlen idő
• Fenti tényezők egyre inkább feszítik az oktatás
tradicionális formáit, az osztálytermek zárt
világának változatlanságát
• Pedagógiai szempontból az új paradigma
differencia az interaktivitás és a tér-idő
rugalmasságának kezelése (aszinkron tanulás)
• Manuel Castells:
Létrejön a valóságos virtualitás kultúrája a
virtuális világ szemünk láttára formálódik
valósággá.
Erre kell megfelelő választ találni!

15. 15
Kritikák és válaszok
• Osztálytermek zártsága, szabályai
– Az új kommunikációs eszközökkel megszűnik
• A hagyományos pedagógus szerep
anakronisztikussá válik
– A társadalom térben és időben is virtualizálódik
• Buda Béla dr.3
: A normarendszerek erodálódnak
– Az embert elidegeníti a természetes kapcsolatoktól
Elvetendő lenne ezen kritikák miatt?
Ellenkezőleg!
Be kell épülnie az új pedagógiai paradigmába!

16. 4.4. Pedagógiai paradigma váltásPedagógiai paradigma váltás
szükségességeszükségessége

17. 17
Új pedagógiai paradigma
• A fiatalok körében a mobilkommunikáció lényegi
tevékenységgé vált
– Már-már függésbe kerülnek a kommunikációs
eszközeikkel
Hazaérkezés után első mozdulat a pc/laptop
bekapcsolása
Szünetben (ha nem az órán) az első mozdulat a
mobil, az sms
– A fiatalok és felnőttek közötti különbségtételnek
nincs sok értelme.

18. 18
Új pedagógiai paradigma
• Használni kell a tudás megszerzésére,
megosztására.
– Új lehetőségeket ad, melyek alkalmazásával új
dimenziók nyílnak meg a tudás átadásában, egyéni
tanulásában
– Az új technológia bevetésével kibővülnek a lehetőségek
a kognitív megismerés előtt
– Az oktatáselmélet új elemei válnak hétköznapi
módszerré: mikrolearning, networking, közetlen
adatbázis hozzáférés, időmegosztás optimalizálása.

19. 19
Az új paradigma új elemei
• Mikrolearning
– személyre szabottan teszi lehetővé a
tudás megszerzését és
feldolgozását.
• Networking
– célokhoz és feladatokhoz bekapcsolt
csoportok rugalmas képzését,
működtetését teszi lehetővé

20. 20
Az új paradigma új elemei
• Közetlen adatbázis hozzáférés
– Integrált tudásbázis alakítható ki, illetve
ezek kombinációjával komplex tanulási,
megismerési, tevékenységek alapjait
lehet megteremteni.
• Timesharing optimalizálása
– A fenti feladatok és funkciók térbeli
megosztása mellett a különböző
tevékenységeket időben is
megosszuk, s így optimalizáljuk.

21. 21
Összefoglalás
• Alapjaiban kell megreformálni a
tradicionális tanítás módszereit, ahol
megfelelő helyet kap a mobilkommunikáció,
mely lényegesen tágabb teret nyit a tudás
hatékony átadásának.
• Az életen át tartó, kortól független
folyamatos tanulás hatékony eszköze.

22. 22
Hivatkozások
1. Benedek András: Mobil tanulás és az egész
életen át megszerezhető tudás
2. Nyíri Kristóf: Enciklopédikus tudás a 21.
században (előadás)
3. Buda Béla dr.: Az elektronikus kommunikációs
kultúra árnyoldalai

23. 2323
VÉGE
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!