EKTF

1. Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék
KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETE
Orosz József
EKTF
CO48ND

2. Bevezetés
 Közös célok meghatározása
 Csoportnormák meghatározása
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

3. Bevezetés
 A „jéghegy elmélete” – iceberg
theory
 Fogalom eredete: Sigmund Freud
(topológiai modell)
 A jéghegy csúcsa: a tartalom –
alapgondolatok: a beszélgetés
témája
 A jéghegy víz alatti része: a
folyamatok – az a mód, ahogyan
a csoport a beszélgetés alatt
interakcionál, megfigyelhető
viselkedésminták
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

4. A kommunikáció meghatározása
 Számos meghatározása létezik, pl:
= Tájékoztatás, közlés
= Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók
= A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és
befolyásolási szándékot takar.
= Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy az
információ milyen jelekben van kifejezve.
= A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és
cselekvési kapcsolatteremtést jelenet.
= Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre
szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.)
útján
 Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló
felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek
egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni
egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi
lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még
valamire utal.
Eszterházy Károly Főiskola
Mozgóképkultúra Tanszék

5. A kommunikáció meghatározása II.
 Jelek csoportosítása:
o Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem
mutatható ki pl.: füst és tűzjelek
o Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés
alapján jöttek létre pl.: nyelvek, jelképek
 Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető,
amelyben két vagy több, viszonylag független rendszer
egymást szabályozva áll szemben.
 Kommunikáció története (5 korszaka van):
o Beszéd kialakulása
o Írás kialakulása
o Nyomtatás
o Távközlés
o Informatika
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

6. A kommunikáció klasszikus modellje
 Shannon és Weaver modellje (1949)
 Telekommunikációs modell
 Kommunikáció = üzenetek továbbitása
 Kutatási céljuk: kidolgozni a
kommunikációs csatornák használatának
leghatékonyabb módját
 csatorna: telefonkábel, rádióhullám
 befogadó: rádióvevő
 Elmélet központi kérdése:
 Hogyan lehet egy adott csatornán minél
nagyobb mennyiségű információt továbbítani?
 Modelljük a kommunikációt egyszerű
lineáris folyamatnak ábrázolja
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

7. A Shannon-Weaver kommunikációelméleti modell
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

8. Kommunikációs modell
 Kommunikáció üzenetek szervezett cseréje.
 Adótól indul az információ, csatornában áramlik a befogadó
számára, amit ő dekódol. Fontos, hogy a kommunikáció
folyamatában biztosított legyen a visszacsatolás lehetősége.
 A kommunikáció információtovábbítás.
 Feladó közlő.
 Kódolás a közlendő továbbítandó jelekké alakítása valamely
jelrendszerben
 Jel az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban
helyettesít, illetve felidéz.
 Dekódolás a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése
 Vevő befogadó.
 Csatorna a jeltovábbítás módja
 Zaj minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt érkező inger,
ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

9. A kommunikáció kontextus szerinti
felosztása
 Személyen belüli – gondolkodás
 Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja
 Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja
 Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe, egy szervezet külső
és belső kommunikációját értjük rajta
 Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a közvélemény
vizsgálata
 Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy nemcsak kultúrák,
de szubkultúrák között is ez működik.
 Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs folyamatainak azon
formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által
feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig.
 A tömegkommunikációnak nem szinonímája a média. A média az az
intézményrendszer, melyen keresztül a tömegkommunikáció zajlik.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

10. A kommunikáció fajtái:
 egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a
visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya)
 két- vagy többirányú komm. (amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld.
egy interjú)
 közvetlen komm. (a közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással)
 közvetett komm. (amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van
 egylépcsős komm. (ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás)
 többlépcsős komm. (ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be)
 vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld.
a kormányzat és a „nép” viszonya)
 horizontális (pld. egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között)
 személyes komm.(csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli)
 csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. fórum)
 tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett)
Játék: 4. sz.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

11. Kommunikációs korlátok I.
 Blokád – a kommunikáció teljes megszakadása
objektív vagy szubjektív okok miatt
 Zavarás – részleges és átmeneti zavarkeltés,
mely lehet szándékos vagy akaratlan.
 Szűrés – az információ részleges továbbítása és
befogadása. A szűrés mindig akaratlan.
 Az információ torzulása – az információ
akaratlan leépülése a közvetítés során.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

12. Kommunikációs korlátok II.
Más kategorizálás:
 Külső korlátok
o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a beszélgetés
időtartama
o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan
 Belső korlátok
o Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk információt általunk
kedvelt személyek részéről, ilyen esetben sokszor nem figyelünk oda az
információ hitelességére)
o Negatív érzelmi részvétel (ne szimpatikus személy, negatívan
értelmezzük az általa kibocsátott információt)
o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem tudunk
odafigyelni az információra)
o Figyelem elkalandozása
o Álmodozás
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

13. Kommunikáció korlátjai.
 Nyelvi
o Ugyanazon szó többletjelentése
o Kifejezési nehézségek
o Szakkifejezések
 Környezeti
o Nem megfelelő munkakörnyezet
 A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából
adódó korlátok
o Társadalmi imázs
 Felfogásbeli
o Előítéletek
o Figyelmetlenség
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

14. Kommunikációs korlátok kiküszöbölése
 Az információ torzulás okai:
o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elviszik
o nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális szükségleteinkhez képest túl erős,
vagy gyenge (zajok vannak, fizikaiak könnyen megszüntethetőek, ha én
csinálom)
o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk
o szelektív figyelem
o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó hibája)
o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)
o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatás
o szervezetlenség (szervezeti kommunikáció esetén), stb.
 Lehetséges kiküszöbölési eszközök:
o A beszélgetés megtervezése
o A beszélgetés céljának meghatározása
o A továbbítandó üzenet szempontjából legmegfelelőbb tartalom kiválasztása
o A gondolatok letisztázása
o Visszakérdezés
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

15. A kommunikáció típusai
1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal
) a gondolati tartalmat továbbítja
2. Nem verbális ( szavak nélkül,
megjelenéssel és jelekkel, gesztusokkal,
testbeszéd) a kapcsolatra utaló egyéb
jeleket és emocionális tényezőket
továbbítja
3. Metakommunikáció (hangszín hordozás,
stb.)
Az emberek ált. a köv. arányban használják
ezt a 3 típusú kommunikációt.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

16. Verbális kommunikáció I.
 Gondolatok szavakkal megfogalmazott és kifejezett közlése.
 Eszköze a nyelv.
 Lehet közvetlen ( beszéd) vagy közvetett ( írás). A beszéd racionális
tartalmat közöl, kifejezi az emóciót és a viszonyt is.
 A szavaknak csak összefüggésükben van értelmük. A szavak és kifejezések
értelmét a szövegkörnyezet, és a nonverbális üzenetek is meghatározzák.
 Igényesség szerint lehet:
o 1. Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra )
o 2. Választékos ( ünnepélyes alkalomkor )
o 3. Igénytelen
 Nyelvrétegek:
o a köznyelv (a megfogalmazás alapja) , stílusa egyszerű, metaforákat is
tartalmazhat
o a szaknyelv ( jogi, közgazdasági, stb.) használatos; speciális
kifejezéseket alkalmaz, ’’szakzsargon’’
o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, elit nyelv, szleng-, táj-nyelv
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

17. Verbális kommunikáció típusai
 párbeszéd: lehet spontán ( hétköznapi közlés) vagy
célzott beszélgetés ( meggyőző közlés – tárgyalás, vita),
lehet ügyintézés (kétszemélyes tárgyalás, lehet
telefonbeszélgetés
 csoportos beszélgetés: lehet társalgás ( spontán,
kötetlen), lehet értekezlet (lehet munkaértekezlet,
szervezett vita, tájékoztató, konzultáció stb. ), lehet
tárgyalás ( többszemélyes, résztvevők cégek
képviseletében )
 előadás
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

18. Nem verbális kommunikáció I.
 Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók:
o Örökölt (ontogenetikus) jelek
o Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük van.
Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag,
undor, érdeklődés
o Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek
 Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a
fejbólintás
 Egyezményes (konvencionális) jelek
 Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a
siketnémák abc-je, a vakok írása
 Összehasonlítása a verbálissal: Együtt alkotják a teljes kommunikációt, de a
nonverbális független lehet a verbálistól. A teljes kommunikáció kb. 55-60%-a
nonverbális.- ami pl. a közvetlen kommunikációból nem hiányozhat.A kettő
kiegészíti és erősíti egymást, de egyik a másik közlését módosíthatja.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

19. Nem verbális kommunikáció
típusai
 EKMAN és FRIESEN szerint a nem verbális kommunikáció
ötféle lehet:
o érzelemnyilvánítások
o illusztratív gesztusok (aláfestő és kiemelő nem verbális
megnyilvánulások
o szabályozók (a kommunikációs folyamatot szabályozó, annak
tartalmától független megnyilvánulások, pl.: felszólítás,
megszakító jelzések
o emblémák (egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek,
akkor ha a verbális közlést valami nehezíti vagy akadályozza
o adaptáló jelzések (a személyiség viszonyulását fejezik ki az adott
kommunikációs helyzethez)
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

20. Nem verbális jelek csoportja
 A nem verbális jelek csoportja:
o Vokális jelek
o Tekintet
o Mimika
o Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi mozgásos
megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág)
 gesztus
 testtartás
 térközszabályozás
o Emblémák (ruha, haj, díszek)
o Kronémika (az interakció időviszonya)
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

21. Vokális jelek
Hang
 A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk.
 Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk.
 Ebbe a „hogyan”-ba tartoznak bele a vokális jelek, melyeket gyakran nevez a
szakirodalom paralingvisztikai („a nyelv mellé rendelt”) jelzéseknek.
 A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy nyelvre
jellemző tényezők:
o Hangsúly
o Hangszín
o Hangerő
o Ritmus
o Hanglejtés
o Tempó
o Szünet, stb.
 a vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi a belső ellentmondást
 a pszichikus működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője
 a hangból meg lehet állapítani: a beszélő nemét, életkorát, természetét,
karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire
értelmes
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

22. Tekintet
Tekintet
 A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató
izmokkal hozzuk létre.
 Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé nézünk.
 Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel.
 A tekintetnek a kommunikációs folyamatba szabályozó szerepe van,
visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik
személyhez való érzelmi viszonyról.
 A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de
különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma.
(Pl.)
 A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel
funkcióját is betöltheti.
• Alapszabály: aki félrenéz, hazudik. Beszélgetés során el kell kapni a partner
tekintetét, de kerülni kell az erőszakos ’’fixírozást’’.
 3 fajta nézési mód van:
o bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb),
o távolsági (amikor a homlokára nézünk),
o hivatalos (lefelé nézünk a szájáig).
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

23. Mimika
 A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak
mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban.
 Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a
szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs.
 Piktografikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait
és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére, ezek: a szemek pontja,
szemöldök, a száj vonala, az orr nem eleme a mimikai kódnak.
 A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten
jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele.
 Mi ül ki az arcra?
 Darwin 8 érzelmet tételezett fel
 Ekman szerint 7 érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem,
szomorúság, harag, undor, érdeklődés
 - A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen
futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben, és ez biztosítja a
dekódolást.
 Vannak biológiailag meghatározott érzelemkifejezési mimikák, amelyek
kultúrától függetlenek, és az emberiség minden tagjában megfigyelhetők.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

24. Mozgásos kommunikáció I.
 A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a
mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a
mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet.
 Gesztus
 A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A
gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását.
 Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat.
 A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek.
 A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai közül
nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk,
elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is.
 A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban.
 A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba
sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet
(az érzelmi hatás fokozása a cél).
 A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő:
o A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől
o A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben!
o A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

25. Mozgásos kommunikáció III.
 Kézfogások:
o Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat
o Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó
o Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne
o A másik kezét ne törjük össze
o Kesztyűben nem illik kezet fogni
 Sajátos kézmozdulatok:
o A két kéz összedörzsölése: elégedettség
o A két kéz összekulcsolása: szorongás
o A karomat fogom: erőszakos vagyok
o Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás
o Csukló markolászása: nyugalom megőrzése
o Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

26. Mozgásos kommunikáció II.
 Állhoz tett kézgesztusok:
o Állhoz tett nyitott tenyér: unalom
o Állsimogatás: gondolkodás
o Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás
 Egyéb kézgesztusok:
o Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam ki
o Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat
o Nyakvakarás: kínos helyet
 Lábgesztusok:
o Keresztbe teszem a lábam: védekezés
o Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség
o Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát
átvesszük
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

27. Testtartás I.
 A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével,
beszéd közbeni mozgásával foglalkozik.
 A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha érdekel a
téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a
„testünk is figyel”.
 A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás,
megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi
előredöntése jelzi.
 Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós
helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását
(Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi)
 A testtartás érzelmi állapotot is kifejez:
o egyenes, álló: összhang, határozottság,
o kihúzom magam: elégedettség, önteltség
o összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz
o előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró
o hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság
 Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl
sokat mozog
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

28. Testtartás II.
Térköz
 A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés,
meglehetősen fontos szerepet játszik.
 HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat,
melyek a tér használatát befolyásolják, s ezt a tudományterületet
proxemikának nevezte.
 Négy távolságot különböztetett meg:
o Bizalmas: 0-45 cm
o Személyes: 45-120 cm
o Társasági: 120-360 cm
o Nyilvános: 360 cm-től nagyobb
 A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális
szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk.
 A térköz tárgyalásakor utalunk az érintésre, mint nem verbális
jelzésre. Az érintésnek az emberi kapcsolatokban komoly és
bonyolult, konvenciókra épülő szabályrendszere van.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

29. Emblémák
 Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző
díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak.
 A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve
jellemzik.Többségükben tudatosan választjuk őket.
 Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere,
kulturális szabályai és a divat határozzák meg.
 A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is
hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság
jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is
szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc
festése, a tetoválás stb.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

30. Kronémika
 A legfiatalabb kutatási ág.
 A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a
beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés,
közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak.
 szorosan összefügg a metakommunikációval, azaz a partner iránti
attitűdünkkel, azaz mennyire szimpatikus az, akivel találkozunk.
 Itt van jelentősége a csendnek is, amely kifejezheti a helyzet
kényelmetlenségét, amit a „kínos csend” kifejezéssel minősítünk.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

31. Metakommunikáció
 A metakommunikáció az élőszóbeli kommunikáció légkörét -
atmoszféráját - tükrözi.
 Kifejezi a kommunikációs folyamatban résztvevők viszonyát
(hangulatát) egyrészt egymáshoz - közlő < befogadó -, másrészt a
résztvevő-résztvevők viszonyulását a közlemény tartalmához.
 A nemverbális jelek csak közlő eszközök a metakommunikáció
folyamatában.
 Nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül.
 Meta = görög szó, valamin túl a jelentése
 A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek
megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján.
 Általában a testbeszéd hat metakommunikatív módon és így nem
igazi vagy önálló csatorna a köztes nyelv.
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

32. Aktív hallgatás / Értő figyelem
 Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és értelmezésében
 Akadályok:
o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos
o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)
o figyelem hiánya a hallgató részéről
 Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót tud
feldolgozni, míg a beszélő szerepében egy perc alatt csak 200 szót
tudunk kimondani
 Tévhit, hogy a hallgatás passzív cselekvés
 A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek fel,
parafrazálnak, megnyugtatják a beszélőt, hogy értik miről van szó
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

33. Kérdés típusok
 Egy beszélgetés során több típusú kérdést tudunk feltenni:
1. Zárt kérdések:
 Pl. Már végeztél az egyetemmel?
2. Nyílt kérdések:
 Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan?
3. Hipotetikus kérdések:
 Mi történne, ha?
4.Tárgyilagos kérdések:
 Mikor fedezted fel? - objektív válasz
5.Véleménykérő kérdések:
 Mit gondolsz, mi az oka?
6. Elsődleges kérdések:
 Hány napra viszed el a sátrat?
7. Másodlagos kérdések:
 Mesélj többet erről?
8. Direkt kérdések:
 Értetted?
9. Közvetett kérdések:
 Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál?
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

34. A hatékony kommunikáció szempontjából nem
ajánlott kérdés típusok
1. Többszörös kérdés:
 Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni
2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát:
 Nem lenne jobb, ha?
 Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol?
3. Igazoló kérdések:
 Támadó magatartást sugall
Javaslatok:
 Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel
 Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért
 Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett
meg először, fogalmazzuk újra.
 Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit
Feladat: báli émény
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

35. Visszajelzés – feedback
módszere
„Furcsa ellentmondás, hogy az embernek a Holdra már
sikerült eljutnia, de még ma sem tudja, hogyan érintkezzen
embertársaival ...Valódi dialógust csak azok tudnak
egymással folytatni, akiket érdekelnek embertársaik. Csak
az képes másokat igazán meghallgatni és nekik válaszolni,
aki lemond a hatalomról és az erőszakról.”
Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatokk, 177. oldal
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

36. Visszajelzés – feedback
módszere
 A "feedback" visszajelzés fogalmát Kurt Lewin - a laboratóriumi oktatás megalapítója
- vette kölcsön az űrhajó-szerkesztésből. Az űrbe küldött rakéta egy szerkezetet
tartalmaz, amely jeleket küld vissza a Földre.
 Ezeket a jeleket - visszajelzéseket - az egyén az irány korrigálására használhatja.
 A visszajelzés adása - az a verbális és/vagy nem verbális folyamat, melynek során a
másik magatartásáról való észleléseimet és érzéseimet neki átadom. / én adok neki/
 A visszajelzés kérése - az egyén kéri a másik észleléseit és érzéseit saját
magatartásáról. /én kapok tőle/
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

37. Hatékony visszajelzés
Hatékony visszajelzés ismérvei:
 Hozzásegít a cselekvéseink tudatosításához
 Lehetőséget ad a magatartásunk, viselkedésünk megváltoztatására
 Kifejezési módja támogató kell legyen, és nem támadó
A feedback jellemzői:
 A beszélő által elmondott dolgokra kell vonatkozzon, nem pedig a hallgató elvárásaira vagy
értelmezéseire
o Pl. A kijelentéseid sok vitatható gondolatot tartalmaztak a nők szerepével, nem pedig, Te egyértelműen nőgyűlölő
vagy.
 Legyen leíró, és ne értékelő.
o Pl: Szóval az a véleményed, és nem Te biztos, hogy tévedsz.
 Érzéseket és gondolatokat osszon meg.
o Pl: Tetszik, ahogy kifejezed magad.
 A visszajelzést sose használd arra, hogy levezesd valakin a feszültséged
Az aki visszajelzést kap:
 Figyeljen oda, amit mondanak neki
 Kérdezzen vissza, ha nem érti pontosan, amit mondtak
 Köszönje meg a visszajelzést
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

38. A vetítés véget ért!
Köszönöm a
megtisztelő
figyelmüket! 
Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék