1. Készítette:
Mády Judit és Knerli Viktória

2. Az üzleti kommunikáció
 Az üzleti kommunikációs modell és az általános
kommunikációs modell közötti különbség az adó és a
vevő, valamint a hír tartalmában van.
 Az üzleti kommunikáció nem más, mint a hír üzleti célú
áramoltatása gazdasági, üzleti környezetben.
 Másképpen olyan folyamat, melynek során egy
személy, csoport vagy szervezet (az adó) üzleti célzatú hírt
ad át egy másik személynek, csoportnak, szervezetnek
(vevőnek).
 Az információ-átadás módja kétféle: közvetett – közvetlen.

3.  Az üzleti tárgyalás sikere a kommunikáció hatékonyságára
épül.
 Jellemzők: manipulálás, titoktartás, elhallgatás, burkolt
üzenet, hatáskeltés.

4. A közvetlen és közvetett kommunikációs
formák rendszerezése
 Az emberi kommunikáció sok csatornán, megfoghatatlan
módon tartalmaz jeleket.
 A közvetlen emberi kommunikáció két meghatározó
csatornája a látás és a hallás.
 A közvetlen emberi kommunikáció: az információáramlás
személyes, több érzékszervi csatornán keresztül történik.
 A közvetett kommunikáció: nincs személyes
kapcsolat, csak technikai eszközök segítségével történik az
információáramlás.

5.  Az üzenet lehet: hiányos vagy pontos, konkrét vagy




elvont, közlő, információtovábbító vagy felszólító jellegű.
A kommunikáció a közlő fél szándéka szerint lehet:
célirányos, kifejező vagy spontán.
A kommunikáció lehet: verbális vagy non-verbális jellegű.
A kommunikáció irányultsága szerint, lehet egyirányú vagy
kétirányú.
A társadalom szféráiban végbemenő kommunikáció
típusai, lehetnek közvetlenek vagy közvetettek.

6. A közvetlen közlési formák

7. A kommunikáció szintjei
 A kommunikációban, a résztvevő személyek száma





szerint négy szintet különböztetnek meg.
Személyen belüli (intraperszonális) kommunikáció.
Személyek közötti (interperszonális )kommunikáció.
Csoportkommunikáció.
Tömegkommunikáció.
Ezek a kölcsönhatások mindig valamilyen személyi
vagy tárgyi feltételek között zajlanak le.

8. A verbális kommunikáció
 A verbális kommunikáció a nyelvből, és ennek
alkalmazásából, a beszédből és az írásból áll.
 A nyelv mindennemű emberi fejlődés egyik legfőbb
tényezője, sőt feltétele.

9. A nem verbális kommunikáció
 A nem verbális viselkedések részben ösztönösek, részben
tanítottak, részben pedig utánzottak.
 Kutatók szerint közléseink 2/3-a nem szóban, hanem
testbeszéd által jut el másokhoz.

10. A jel- és gesztusbeszéd
 A jel- és gesztusbeszéd: egyezményes (kódolt) jelekből álló
kifejezésformák.
 A magatartáskutatás kialakulása majd elterjedése fokozta
az érdeklődést a jelzések és a gesztusok kutatása iránt.

12. A Palo Alto-i kommunikációkutató iskola
 Minden kommunikatív aktusnak van egy tárgyszintje és
van egy viszonyszintje.
 Tárgyszinten információközlés zajlik, viszonyszinten pedig
a kapcsolat által éltetett érzelmek és minősítések
kommunikációja megy végbe.
 Az érzelmek és minősítések kommunikációja három
tényezőtől függenek:
a) A közlés tartalmától.
b) A közlés szituációjától.
c) A közlés jellegétől, kulturális minősítésétől.

13. A metakommunikáció
 Közléseink direkt tartalmát mindig kíséri egy indirekt
kommunikáció.
 A metakommunikáció jelzésfolyamata főleg a nem verbális
csatornákat veszi igénybe.
 A metakommunikáció nem szándékolt, nem tudatos
jelzések, amelyek közleményeinket kísérik.
 A nem verbális jelek használata, csak akkor tekinthető
metakommunikációnak, ha az a közléseink nem tudatos és
nem szándékos változata.

14.  A metakommunikáció a mediális kommunikációs
formákban is jelen van.
 Metakommunikációs csatornák:
- Vizuális, akusztikus, írott, lelki folyamatok.
 A metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre.

15. A hatásos kommunikáció és akadályai
 Mindennapi közléseink során egyidejűleg több




kommunikációs csatornát veszünk igénybe.
Kongruens – inkongruens üzenetek.
Direkt, szándékolt közlések szférája, indirekt, nem
szándékolt közlések.
A kommunikáció akkor meggyőző, ha tartalmazza az egyén
tudatos törekvését.
A kommunikáció hatékonysága a kommunikátor és a
befogadó viselkedése közötti megfelelés természetétől, a
szándék és bekövetkező viselkedés közötti megfelelés
fokától és a kommunikátor által vállalt feladat nehézségi
fokától függ.

16.  Jelek, amelyek a meggyőzés hatékonyságáról árulkodnak:
a) Megváltozik a befogadó véleménye.
b) Megváltozik az észlelése.
c) Az érzelmi állapotában is változás áll be.
d) A viselkedése is megváltozik.

17. Köszönjük a figyelmet!