A szövegtípusok osztályozásának szempontjai, Jóbarátok-motivációval

3. A szövegtípusok
2014. október 16.

4. A szövegtípusok – a résztvevők száma szerint
Monologikus
• egyirányú kommunikáció
• egy feladó
• egy címzettnek
• mondja el/írja meg a
monológot
• pl.: előadás, ismertetés,
levél, hozzászólás,
történetmondás stb.
Dialogikus
• kétirányú kommunikáció
• a feladó és
• a címzett
• folyamatosan szerepet
váltanak
• pl.: társalgás,
telefonbeszélgetés, vita,
interjú, riport stb.

5. A szövegtípusok – a kommunikációs funkciók alapján
Elbeszélő
• célja a
tájékoztatás
• időrendet
követ, lineáris
• fordulatos,
élményszerű
• nézőpont –
igeragozás
• leíró elemek
Érvelő
• célja a
meggyőzés
• logikai rendre
épül, lineáris
• ok-okozati
kapcsolat az
állítások között
• fontos a beszéd
közben keltett
hatás
Leíró
• célja a jellemzés
• térbeliségre
épül, láncszerű
vagy
mozaikszerű
• tárgyilagos, a
leíró személye,
véleménye
háttérbe kerül

6. A szövegtípusok – a közeg szerint
Szóbeli
• kevésbé igényes
• szabálytalanabb szerkesztés
• gyakoribb ismétlések
• több visszautalás
• mert csak egyszer hangzik
el, helyhez kötött, mulandó
• azonnali visszajelzés
• több kifejezőeszköz (nem
nyelvi eszközök)
• több társasági fordulat,
töltelékszó
Írásbeli
• a szöveg formája,
megjelenése, tagolása stb.
is hat
• igényesebb, megformáltabb
• tömörebb, kevesebb az
ismétlés
• újra lehet olvasni
• késleltetett visszajelzés
• maradandóbb – a nyelvi
hagyomány örökítője

7. A szövegtípusok – a kommunikációs színterek szerint
• Magánéleti
Ezekhez ugyanilyen
néven stílusrétegek
• Közéleti
kapcsolódnak,
• Hivatalos
melyeknek
megvannak a maguk
• Egyházi
jellemzői
• Tudományos
• Sajtóban megjelenő, publicisztikai
• Szépirodalmi
Ezeken belül írásbeli és szóbeli, kivéve a szépirodalmit

8. A szövegtípusok – a szövegszerkesztés módja szerint
• Tervezett
– Előkészületek: anyaggyűjtés, jegyzetelés,
vázlatírás stb.
• Spontán
– Gyakoribb
– Nincs előkészület
– Rögtönzés