AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI Az összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült. www.elearning.ektf.hu

1. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ
MODELLJEI
KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET, 2011-ELSŐ FÉLÉV
Az összefoglaló DR. Forgó Sándor tanár úr
Készítette: Magi Csaba
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS rendszerezése alapján készült.
MÉDIAISMERET, MA- 1
2011/2012
www.elearning.ektf.hu

2. A modelleket a tudomány minden területe
használja, azért hogy egy fogalom, vagy egy
szerkezet legfontosabb jegyeit, tulajdonságait
bemutassa.
Az első kommunikációs modellek az 1950-es
években születtek
• matematikai
• információelméleti
• pszichológiai
• biológiai alapokon.
2

3. Egyetlen modell azonban nem lehet
egyetemes érvényű, ezért az 1950-es évektől
kezdve folyamatosan születnek új modellek.
• Új kérdéseket tesznek fel, az eddigiekhez
képest más szemszögből vizsgálják a
kommunikációt.
• Új válaszokat adnak a régi kérdésekre.
3

4. Arisztotelész felfogása
A RETORIKAI SZITUÁCIÓ
Szempontjai:
• A kommunikáció beszédhelyzetben jön létre.
• A kommunikátor beszédével
hatni akar hallgatóságára.
• A közlés eredményessége függ a
kommunikátor és a beszéd
alkalmasságától valamint a
hallgatók fogékonyságától.
BESZÉLŐ—BESZÉD— HALLGATÓ
4

5. Shannon-Weaver modellje – A híradástechnikai
modell (1947)
• Matematikai és híradástechnikai megközelítés
• A kommunikáció egyirányú, később a modellt
kiegészítették a visszacsatolás (feedback)
fogalmával.
5

6. Shannon-Weaver modell – A híradástechnikai
modell (1947)
Példa a közvetlen emberi beszéd esetében
• információforrás: a beszélő agya
adó: hangképző szervek
vevő: a beszédet hallgató füle és a hallóidegek
hírközlő csatorna: levegő
rendeltetési hely: a másik ember füle és agya
kódolás/dekódolás: nyelvi jelek
zaj: halk vagy túl gyors a beszéd
6

7. Ruesch and Bateson – funkcionális
modell (1951)
• Kiemeli , hogy a kommunikációs egy
sokrétű, többdimenziós folyamat.
• Az egyes dimenziók egymásra épülnek és
egyre több embert érintenek.
• Minden dimenziót áthat az
értékelés, küldés, fogadás és továbbítás
tevékenysége.
10/24/2011 7

8. Ruesch and Bateson – funkcionális modell
(1951)
• Kultúrák közötti
kommunikáció
É K F T
R Ü O O
• Csoportos T L G V
kommunikáció É D A Á
K É D B
E S Á B
• Személyek közötti L S Í
É T
kommunikáció S Á
S
• Intraperszonális
kommunikáció
8

9. Newcomb – A társadalmi kommunikációs
modell (1953)
• Fontos felismerése, hogy a
kommunikációs
folyamatba bevonja a
kommunikátorok
társadalmi környezetét is.
• A kommunikátorok nem
csak átadják az
információt, hanem kapják Az interakcióban
is. résztvevők tárgyról
alkotott ismerete a tárgy
• A felek kölcsönösen
észlelésétől és a másik
orientálódnak egymásra
beszámolójától függ
és mindketten a tárgyra.
9

10. Newcomb – A társadalmi kommunikációs
modell (1953)
• Az előbb említett A-B-X
rendszer minimális
alkotóelemei a következőek:
• A orientációja X-re, mely
magába foglalja az azzal
kapcsolatos attitűdöket
is, mely lehet kedvező és
kedvezőtlen.
• A orientációja B-re, melybe
szintén benne értjük a vele
kapcsolatos attitűdöket.
Vagyis A-nak pozitív vagy
negatív a viszonya B-hez
• B orientációja X-re.
• B orientációja A-ra.
10

11. Osgood és Schramm által kifejlesztett cirkuláris
megközelítés (1954 -1961)
• A kommunikáció
körkörösségét emeli ki
• A lineáris, egyirányú
kapcsolatok helyett bevezeti a
kommunikációs szerepek
cserélhetőségének
lehetőségét
• A kommunikációs folyamat
résztvevői a
forrás/bekódolás, illetve a
fogadás/üzenetfejtés vagy
dekódolás közötti funkciókat
cserélik egymás között.
11

12. W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan
jeleknek tekinti, amelyek a befogadónak
ismerősnek kell, hogy tűnjenek. Azaz minél
jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a
befogadóét, annál valószínűbb az üzenet
hatékonysága. „A forrás tud kódolni, a
rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak
azoknak a tapasztalatoknak alapján, amellyel
mindegyikük rendelkezik”.
12

13. Jacobson – A nyelvi modell (1960)
• KONTEXTUS: Egy olyan összefüggés, valóság, amely
mindkét fél számára ismert.
• KONTRAKTUS: A feladó és a címzett, vevő közötti
fizikai csatorna.
13

14. Jacobson – A nyelvi modell (1960)
Meghatározta a nyelvi kommunikáció alapelemeit
• Emotív-érzelmi
• konatív-felhívó (a címzettre irányul)
• fatikus-fenntartó (a csatornára irányul)
• metanyelvi, magyarázó
• poétikai
• referenciális-közlő, tájékoztató
14

15. Berlo – interperszonális tranzakciós S-M-C-R
modell (1960)
Source Message Channel Receiver
(Forrás) (Üzenet) (Csatorna) (Vevő)
KOMMUNIKÁCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS
KÉSZSÉG KÉSZSÉG
TUDÁS TUDÁS
SZOCIÁLIS HELYZET SZOCIÁLIS HELYZET
KULTÚRA
KULTÚRA
MAGATARTÁS
MAGATARTÁS
15

16. F. Dance spirálmodellje 1967
• A modell jellemzi a
tömegkommunikáció
komplexitását.
• A modell a valóságot spirál
formájában ábrázolja,
amelyben a társadalmi Az
kommunikáció, beleértve a események, jelensége
tömegkommunikációt is, k magyarázata az
számos szinten zajlik, s eredeti üzenetnek
folyamatosan gerjeszti újabb és
önmagát a végtelenségig újabb, továbbfejleszte
tt, módosított
változatait hozza létre
16

17. Watzlawick, Beavin, Jackson modellje (1967)
Lehetetlen nem kommunikálni!
• A küldő és fogadó
EGYIK
szerepe állandóan SZEMÉLY
változik. Ü
Z
E
• A kutatók figyelme a N
E
kommunikációs T
üzenetről annak MÁSIK
jelentésére tevődött át. SZEMÉLY
17

18. Becker mozaik modellje (1968)
• A kommunikáció során
üzenet darabok
összekapcsolása zajlik.
• Az üzenetelemek sokfélék
lehetnek (származhatnak
pl.
álmodozásból, társalgásból
, hírek
meghallgatásából, stb. …)
• A társadalmi helyzetben
elérhető üzenetek és a
belső világunkban lévő
üzenetértelmezés is
mozaikos 18

19. Barnlund posztulátumai /alapvetései
(1970)
1. Az ember jelentéseket produkál és tulajdonít, a
kommunikáció ennek a jelentésadásnak a fejlődését,
evolúcióját írja le.
2.-3. A kommunikáció dinamikus és folytonos.
4. A kommunikáció körkörös, folyamatosan megújuló
és táguló rendszer.
5.-6. Megismételhetetlen és visszafordíthatatlan.
7. Összetett folyamat.
19

20. Barnlund tranzakciós modelljei (1970)
Intraperszonális,
személyen belüli
kommunikáció
A nyilak jelentései:
• Privát támpontok
• Nyilvános támpontok
• Nem verbális viselkedési
támpontok
• Verbális viselkedési
támpontok
20

21. Barnlund tranzakciós modelljei (1970)
Interperszonális,
személyek közötti
kommunikáció
A nyilak jelentései:
• Privát támpontok
• Nyilvános támpontok
• Nem verbális viselkedési
támpontok
• Verbális viselkedési
támpontok
• Közlemény
21

22. Horányi – a kommunikációs cselekvés modellje
(1975)
• A kommunikáció folyamatából visszautalva
Shannon és Weawer modelljére a közleményátvitelt
ragadja meg. Ez az interakció viszont nem
láncszerű, hanem blokkszerű.
• A kommunikáció egyfajta
cselekvés, problémamegoldás olyan ügyek
elrendezésére, amelyeket a a közvetítők (ágensek)
közösnek ismertek fel.
22

23. Roberts - Barker – a személyen belüli
kommunikációs modellje (1987)
ÉRZÉKELÉS ÉS GONDOLKODÁS
23

24. Új kutatások és lehetőségek:
J. Wheatley – fraktál modellje (1992)
• A fraktálok önhasonló
alakzatok, amelyek
megtalálhatóak a
természetben de a
tudomány is definiálta
ezeket.
• A „fraktál kommunikáció”
egy olyan
interakció, amelynek
végeredménye egy másik
interakció kiindulópontja
lesz.
24

25. EREDMÉNYES TANULÁST KÍVÁNOK
MINDENKINEK!
25