PhD-értekezés Munkahelyi vita

1. RACSKO RÉKA
ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK
A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MÓDSZERTANI
MEGALAPOZÁSÁRÓL
PhD-értekezés
Munkahelyi vita
Témavezető: Kis-Tóth Lajos
Eszterházy Károly Egyetem.
Neveléstudományi Doktori Iskola

2. Az értekezés felépítése
1. A kutatás operatív célja
2. Elméleti keret
2.1. Technológiai determinizmus: az információs társadalom és az oktatás kapcsolata
2.2. Az információs kultúra helye a pedagógiában, az oktatásban
2.3. A tanulási környezet jellemzése
2.4. Információs és kommunikációs technológia
2.5. Újmédia
2.6. Elektronikus tanulási környezet
2.7. A digitális ökoszisztéma fogalmi kerete
2.8. A digitális átállás fogalmi keretei
3. A humánerőforrások jelentősége az oktatásban
3.1. A kultúraváltás és az új alapkészségek kapcsolata
3.2. Kompetenciák az elektronikus tanulási környezetben
3.3. Az információs írástudás/műveltség modelljei
3.4. Komplex modellek (mérési-értékelési-fejlesztési sztenderdek) a digitális környezetben való tevekénységekhez
3.5. A 21. században elvárt alapkészségek új értelmezései
3.6. Humán Teljesítmény(t)támogató Technológia
3.7. Személyes tanulási környezet
4. A kvalitatív, összehasonlító vizsgálat jellemzése
5. A vizsgálat területei
6. A tartalomelemzés eredményei
7. Jövőkép
Ábrajegyzék
Táblázatok jegyzéke
Irodalomjegyzék
Melléklet

3. Problémafelvetés és a kutatás célja
Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története.
Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
Kultúra
Információs
kultúra
Digitális kultúra- Nem
digitális kultúra
Hálózati
kultúra

4. A digitális átállás fogalmi keretei
A digitális átállás alatt azt a folyamatot értjük, amely során:
• az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg,
• a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének
alkalmazásával,
• az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és
integrálása révén.
Ennek során kiemelt szerepet kapnak :
• az eszközök
• és azok virtuális környezetei (applikációk, internet),
• ill. azok a készségek és kompetenciák, amely révén ezen elemek
• magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása valósul meg, a
• tanulás-tanítás céljából,
• a tartalomhoz való kötöttség nélkül,
• a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezet kialakítása
révén.
Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról.
Doktori disszertáció. Eszterházy Károly Egyetem. Neveléstudományi Doktori Iskola.

5. A kvalitatív, összehasonlító vizsgálat jellemzése
Kutatás jellege
összehasonlító, komparatív pedagógia. tartalomelemzés
módszere
idiografikus funkció
Módszere
kvalitatív, nem (non) reaktív módszer
indirekt megfigyelés
Kutatási stratégia induktív
Mintavételi stratégia szelektív többdimenziójú mintavétel
Kvalitatív adatkorpusz
nemzeti infokokommunikációs statégia
nemzeti tanterv
Kutatás eszközrendszere MaxQda tartalomelemző szoftver
Elméleti háttér, módszertan Grounded theory (megalapozott elmélet)
Kódolási folyamat induktív és deduktív kódolás
Metodológiai
követelmények
Objektivitás (hermeneutikai kör)
Megbízhatóság
Érvényesség
Kimenet Idézetmátrix; fogalomtérkép (gráf)

6. A megalapozott elmélet (Grounded Theory)
módszertana
„A kvantitatív kutatáshoz képest a kvalitatív kutatásnál kevesebb kijelölt ösvény van,
amelyen végig kell haladni, minden ellenőrzőpontot érintve.
Ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeknek a kritériumoknak eleget teszünk,
akkor eredményesen zárjuk a kutatást.”
(1) Mitev, 2015. 15. o.
A Grounded Theory folyamata és a tartalomelemzés fázisai Strauss és Corbin kódolási logikája alapján
(2) Mitev, 2012. 22. o. (3) Gelencsér, 2003 idézi Sántha 2009. 77. o.
eredmények prezentálása
az elmélet teljessé tétele
elméleti telítődés elérése
feljegyzések (memók) írása
többlépcsős kódolási folyamat: nyílt, axiális, szelektív kódolás
állandó összehasonlítás használata
elméleti mintavétel
egyidejű adatgyűjtés és elemzés
elmerülés az adatokban
(1) Mitev Ariel Zoltán (2015). Alternatív felvezetés - a kvalitatív kutatás formabontó szerepe. In: Horváth Dóra és Mitev Ariel Zoltán, Alternatív kutatási
kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
(2) Mitev Ariel Zoltán (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43 (1). pp. 17-30.
(3) Sántha Kálmán (2009). Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Budapest: Eötvös József Kiadó.

7. Azon. Kutatási kérdések Elemzési egység
Általános helyzetkép
K1 Mi a stratégiák általános célja? infokommunikációs stratégia
K2
A három vizsgált országban mely területek körvonalazódnak kiemelt
fontossággal? Mely területek a prioritások? Milyen pilléreket neveznek meg?
infokommunikációs stratégia
K3 Milyen különbségek és hasonlóságok mutatkoznak a kiemelt területek kapcsán? infokommunikációs stratégia
K4A
Hol áll jelenleg az ország a digitális átállásában az infrastruktúra, társadalmi
felzárkóztatás és az oktatás területén?
infokommunikációs stratégia
K4B Mi történt a közszférában és mi az oktatásban a digitális átállás kapcsán? infokommunikációs stratégia
Az információs és kommunikációs stratégia és az oktatási közeg erőforrásai
K5 Mi jelenleg az IKT szerepe? Milyen célokat rendelnek hozzá? infokommunikációs stratégia
K6 Melyek a digitális ökoszisztéma összetevői? infokommunikációs stratégia
K7 Hogyan definiálják és milyen összetevőit nevezik meg a digitális átállásnak? infokommunikációs stratégia
K8 A támogató rendszerek milyen formában jelennek meg a digitális átállás kapcsán? infokommunikációs stratégia
K13
Az információs és kommunikációs technológia (IKT) fogalmi kerete milyen
formában jelenik meg a tantervben?
nemzeti tanterv
K14 Hogyan definiálják a tanulási környezetet? nemzeti tanterv
A humánerőforrás szerepe és kompetenciái
K9 A humánerőforrás kapcsán milyen elvárásokat támasztanak? infokommunikációs stratégia
K10
Hogyan feleltethetőek meg az egyes célok és elvárások a digitális állampolgárság
kompetenciarendszerének?
infokommunikációs stratégia
K11 Milyen elvárások fogalmazódnak meg a pedagógussal szemben? infokommunikációs stratégia
K12 Az élethosszig tartó tanulás (LLL) milyen formában jelenik meg? infokommunikációs stratégia
K15 Milyen kulcskompetenciák fejlesztését tűzték ki célul? nemzeti tanterv
K16
Hogyan illeszkednek tantervek kulcskompetenciái a digitális állampolgárság
kompetenciamodellhez?
nemzeti tanterv

8. A mintavételi stratégia bemutatása
Empirica (2014) DESI klaszter
Észtország
Magas IKT innovációs képesség
és magas szakpolitikai aktivitás
előreszaladt,
haladó
(running ahead)
Finnország
Magas IKT innovációs képesség
és alacsony szakpolitikai aktivitás
előre lemaradás
(lagging ahead)
Magyarország
Alacsony IKT innovációs
képesség és alacsony szakpolitikai
aktivitás
leszakadók
(falling behind)
• kvalitatív mintavétel mintavételi eljárás
• tipikus/intenzív stratégia
• többdimenziójú mintavételi eljárás
DESI-Digitális gazdaság és a társadalmi index 2015
Mason, 2005 idézi Sántha Kálmán (2006). Mintavétel a kvalitatív kutatásokban. Budapest: Gondolat Kiadó. Kutatatásmódszertani kiskönyvtár. 55. o.

9. A kutatás érvényességi kritériumai
Érvényesség típusa
Jelen kutatásban
érvényesül
Trianguláció
▪ módszer trianguláció √
További trianguláció típusok (~kvalitatív kulcsdimenziók)
▪ időbeli √
▪ térbeli √
▪ szintbeli √
Komprehenzív adatelemzés √
Reflexivitás √
Dokumentáció, átláthatóság √
Kumulatív érvényesség √
Sántha Kálmán (2007). A kvalitatív metodológiai követelmények problémái. Iskolakultúra, 67. sz. 168-177.
Szokolszky Ágnes (2014). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó.

10. A kutatás megbízhatósága
Megbízhatóság típusa
Jelen kutatásban
megvalósul
Következetes adatkezelés, táblázatok, kvantifikáció √
Megfigyelők közötti egyetértés ellenőrzése
részben megvalósult,
intrakódolással
Teljes dokumentáció, átláthatóság √
Főkód megnevezése km
Digitális írástudás tartalma az
oktatásban
0,69
IKT szerepe az oktatásban 0,75
Tanulási környezet fogalmi keretei 0,66
(km>0,06)
A megbízhatóság képlete és magyarázata
Greve és Wentura, 1997; Landis és Koch, 1997 idézi Sántha Kálmán (2012). Numerikus problémák a kvalitatív megbízhatósági mutatók meghatározásánál.
Iskolakultúra, 3. sz. 64-73.

11. A kutatás eszközrendszere

12. K5 Mi jelenleg az IKT szerepe? Milyen célokat rendelnek hozzá?
Az IKT oktatásba integrálásának fogalmi kapcsolatainak rendszere a kódátfedésekkel együtt
a 3 ország infokommunikációs stratégiájában

13. K14 Hogyan definiálják a tanulási környezetet?
Észtország
Finnország

14. Összegzés: eredmények és ajánlások
• pedagógusok
• közszolgáltatásban
dolgozók
• IT-szakemberek
• lakosság
• digitális közszolgáltatások
• oktatási tartalmak és
támogató rendszerek
• gazdasági szereplőket
kiszolgáló fejlesztések
• innovációk (K+F+I szektor)
• internetlefedettség
• hardvereszközök
• alkalmazások
• jövőkép felvázolása
• elérendő célok
• hatókör megtervezése
• ütemezés
• célok meghatározása
• ellenőrzés módjainak
kidolgozása
1.
A bevezetési
módszertan
kidolgozása.
2.
Az
infrastruktúra
kiépítése.
4.
A humán-
erőforrás-
képzése.
3.
A tartalom
és
szolgáltatás
előállítása.

15. A kutatás folytatása
• Összehasonlító pedagógia melorisztikus funkciójának alkalmazása:
a digitális átállás különböző fázisainak legjobb modell keresése.
• A tantervek műveltségtartalmának mélyelemzése IKT-
szempontból, különös tekintettel a módszerekre és az értékelésre.
• A kulcskompetencia-felfogások és tanulási környezet fogalmak
kronologikus, retrospektív elemzése.
• A nemzeti fejlesztési stratégiák tartalomelemzése és
összehasonlítása.
• Interkódolás kutatócsoportban (Cohen-kappa).
• Deduktív kódolás a Humán Teljesítmény(t) Támogató Technológia
szempontjai alapján.

16. Köszönöm a figyelmet!