A tanárképzés szervezetrendszeri sajátosságai

1. A tanárképzés szervezetrendszeri sajátosságai
TUDÓS TANÁROK – TANÁR TUDÓSOK
KONFERENCIA A MINŐSÉGI TANÁRKÉPZÉSRŐL ELTE 2014. 11. 10-11.
Lükő István
Ny. egyetemi magántanár

2. Indítékok,célok,tartalom
• Tartalmi és szervezeti struktúrák együtt
• Fókuszban a szervezeti struktúra > Tanárképző Központok
• Történeti vázlatok
• Tanárképző helyek, intézmények
• A vizsgálat célja
• A vizsgálat módszerei:
• Eredmények
• Irodalmi források

3. Történeti vázlatok
• 1, Eötvös József második kultuszminisztersége idején 1870. –től Közép(ta-
nodai) iskolai Tanárképző Intézetet szerveztek.
• 2, Trefort> 1873 bölcsészettudományi kar mellett, közvetlenül a minisztérium
alatt működnek a TI-k.
• 3, Klebersberg reformja > tananyag korszerűsítés, a középiskolák
differenciálása > 1924. évi törvény
• 4, Finánczy az MPT elnöke kritizál és javasol(1922) > Budapesti Tanárvizsgáló
Bizottság felé.
• 5, Az 1924. évi tv. A négy tudományegyetem mellett 1-1 tanárképző intézetet
szerveztek(Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs), amelyek a vallás és
közoktatási minisztérium alá tartoztak.
• 6, 1949.-ig Pl. A Debreceni Magyar Királyi Tanárképző Intézet elnökségi tagjainak
portréi a levéltári kutatások tükrében 1948
– Elnök: dr. Karácsony Sándor
– Tagok: dr. Barta Károly, dr. Gacsályi Sándor, dr. Hankiss János, dr. Juhász Géza, dr. Kádár László,
dr. Lükő Gábor, dr. Soó Rezső, dr. Szabó István
• 7, 2005 Ftv. > Szervezeti egység, vagy Testület
• 8, 2011. NFTV. Tanárképző Központ

4. Tanárképző helyek, intézmények
• 1, Közismereti tanárképző
intézmények
• ELTE, DE, SZTE, PTE, NYF,
EKF,PPKE,PE, SE, ME,
• 2, Szakmai tanárképző
intézmények
• BME, OE,NYME, BCE, DE, SZTE,
PTE, KE, DF, KF, BGF,

5. A vizsgálatról röviden
• A vizsgálat célja:
- Célja, hogy bemutassa a tanárképző helyek intézményeinek szervezeti hátterét,
benne a tanszékek, intézetek, központok tevékenységét, méretét, oktatási-
tudományos hátterét.
- Célunk továbbá, hogy a Tanárképzési Központok (vagy azzal egyenértékű)
szervezeteket feltárja, és a neveléstudományi valamint nem neveléstudományi
doktori iskolák szakmódszertanhoz kötődő témáit kimutassa.
• Kérdések:
– Milyen szervezeti formában működnek a TI-k, TKK- k?
– Mi jellemző a belső struktúrára, és a tevékenységeikre?
– A neveléstudományi doktori iskolák és a szakmódszertan kapcsolata
• Módszerek:
– Neveléstörténeti cikkek tanulmányozása, elemzése
– Internetes felületekről információ gyűjtés és elemzés a neveléstudományi
intézetekről/tanszékekről és a tanárképző központokról, valamint a Doktori iskolák
szakmódszertani témáiról.
– Kérdőíves felmérés a szervezet méretéről, egységeiről és tevékenységeiről.
Kiküldve: 10 helyre, válaszolt: 7 egyetem/főiskola

6. A Tanárképző Központok 1
1, Fejlesztési koncepciók
• Tanárképző Központ
• Térségi Pedagógiai Központ
2, Törvényi háttér> 2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról 103. §
• (1) Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai
tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és
tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés
szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató.
Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető.
• (2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást,
felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének
folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi
a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez.
• (3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények - a tanárképző központon
keresztül - részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a
pedagógusok minősítési eljárásában.
3, Példa egy intézményi szabályzatból> Semmelweisz E.

7. A Tanárképző Központok 1
Szervezeti modellek
• Elnevezés fajták:
– Tanárképző Központ
– Regionális Pedagógusképző és
Szolgáltató Központ
– Mérnökpedagógiai Központ
Szervezeti modellek
Regionális
Központ
Egyetem 1
Régió/Megye
1
Egyetem 2
Régió/megye
2
Rektor
KAR 1 KAR 2 KAR 3
TKK
FŐIG.
Rektor
Pedagógiai-
pszichológiai
szakcsoport
Asszisztens
Oktatástechnológ
iai-szakmódszer
tani szakcsoport
TKK
FŐIGAZGATÓ

8. A Tanárképző Központok 2
Belső felépítés modelljei Belső felépítés modelljei
NYME
PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT
Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ
 A Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatása
 Szakmai Szolgáltató Intézményegység
 Felsőoktatási és Kutató Intézményegység
Koordinációs Tanács
SEK Elnök RH,
4 DÉKÁN,
Tanulmányi Igazgató
Gyakorlati képzésért felelős egység vezetője
Kari szinten
Operatív részlegek> Pedagógusképző Iroda a BPK-n

9. A Tanárképző Központok 3
Szervezeti struktúra, méretek
Részterület/tevékenység-feladat
1, A Tanárképzést koordináló-szervező szervezeti egység pontos
neve:
TK, PKKK, TMPK, RPSZKK,BGYTK
2, Központi (Rektori, egyéb központi), vagy kari szervezet alá
tartozik a Tanárképző Központ?
K-Ö 4+2, RH 1
3, Hány tanár szakos hallgató ügyeit szervezi, koordinálja a
szervezet?
180, 1200, 150,927, 450, 250, 550
4, A szervezeti felépítés hány szintű? 2, 2, 2, - , 2, 3, 1
5, Hány részlege van a Központnak?
Ezek:
3, 7, 2, -, 4, 1, 1,
6, Melyik évben jött létre a Tanárképző Központ? 40 éve, 2008, 2012, 2013,
7, A szervezeti egységben dolgozók létszámadatai
7.1, Az összesen itt dolgozók/tevékenykedők létszáma:
18, 60, 14, 6, 5, 11, 5,
7.2, Ebből csak ebben a szervezetben végzi a tevékenységét: 4, 1, 14, 6, 3, 0, 2,
7.3, Hány oktató tevékenykedik a szervezetben? 10, 54, 12, (67+15+50), 2, 6, 3,
7.4, Hány adminisztratív-segéd erő segíti a munkát? 4, 7, 2, 23, 1, 1, 2
7.5, Hány külsős munkatárs vesz részt a szervezet munkájában? 6, 7, 0, 0, 0, 0, 0,
7.6, Hány egyéb tevékenységet végző tartozik a szervezethez? 4, 2, 0, 0, 0, 4, 0,
8, Hány gyakorló iskolája van a felsőoktatási intézménynek? 17, 4, 10, 3, 1+49, 3, 2,
9, A gyakorlóiskolákban hány gyakorlatvezető és mentor tanár
vesz részt a tanárképzésben?
35, 77, 10, 133, 200, 64, 30
10, Hány karral/intézettel van állandó munkakapcsolatban? 7, 7, 5, 4, 5, 4, 10 ,

10. A Tanárképző Központok 4
Tevékenység rendszerük
11, Hogyan ítéli meg a szervezet tevékenységének megoszlását? A táblázatban megadott területek mellé a számok alá X –el
jelölje be a tevékenység fokát! 1=Egyáltalán nem foglalkozunk vele, 2= Kismértékben foglalkozunk vele, 3= Átlagos
mértékben foglalkozunk vele, 4= Nagymértékben foglalkozunk vele, 5= Döntő mértékben foglalkozunk vele
Tevékenység 1 2 3 4 5
Hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt végez 1 6
Hallgatói átvételt, kreditelismerést végez 1 4 2
Pedagógiai szakképzést koordinál 1 1 1 4
Koordinálja a PEPSZI-Szakmódszertani és Szakterületi képzést 3 1 3
Záróvizsga letételének folyamatát szervezi 2 5
Szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatokat 1 6
Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. 1 1 2 3
Pedagógus továbbképzést szervez 2 5
Pedagógiai kutatásokban vesz részt 2 1 4
Pedagógusok minősítési eljárásában vesz részt 4 1 2
Egyéb tevékenység……………………….. 1

11. A Tanárképző Központok 4
Tevékenység rendszerük 2

12. Neveléstudományi/pedagógiai tanszékek-
intézetek helyzete
• Elnevezések
– Neveléstudományi intézet, Pedagógiai Intézet/tanszék,
– A TKK-k keretében működő sajátos elnevezések: Műszaki pedagógia
tanszék, Tanárképző(szakmai) tanszék, Mérnökpedagógiai Központ, Üzleti
szakoktató és Pedagógiai Intézet, Társadalomtudományi és Tanárképző
Intézet Pedagógiai és pályatervező tanszék
• Oktatói létszámok
– A legkisebb és a legnagyobb egység: 2 fő 22 fő
• Megoszlások a 10 válaszoló egyetemen
– Egyetemi tanár: 8 Főiskolai tanár: 4
– Neveléstudományban minősítettek száma: 38
• Szakmódszertant oktatók
– Szervezeti hovatartozása: Pedagógiai intézetben Szakmai tanszékeken
Szakmódszertani csoport elnevezéssel
– Egyetemi tanár(válaszoló 10): 3 fő

13. Szakmódszertani témák a
Neveléstudományi Doktori Iskolákban
Kis-Tóth Lajos
Új információ- és kommunikációtechnikai eszközök
használatának módszertani vonatkozásai
2012-05-30 EKF
Dobos Ágota Maróti Andor 2012-06-21 10:00:00
Felnőttképzési módszerek és technikák az
amerikai közszolgálatban – adaptációs esélyek
2012-12-13
1.
Intézmény Nevelés
történeti
Nevelés
elméleti
Nevelés és
oktatás
szociológia
Didaktika Szakmód
szertan*
Összes téma*
ELTE 34 205
DE 5 98
SZTE 8 29
PTE 3 28
EKF 23 (tki) 47 (tki)
SEM/TE* 10 66

14. Szakmódszertani témák a nem
Neveléstudományi Doktori Iskolákban
Tudományterület
Intézmény Magyar Történelem Matematika Fizika Kémia Biológia
ELTE 9/224 12/264 1/58 1/135 1/167 5/285
DE 2/93 2/74 (T+Nr 38/144 (M+SZ) 0/49 5/182 1/128
SZTE 1/79 0/62 3/48 ( 1/56 1/65 1/249
PTE 1/40 - - 0/2 0/26 0/51
BME - - 1/42 0/119 2/168 -
PPKE 0/26 0/64 - - - -
NYME Faanyagtudomány Környezettudomány Erdészeti,
Vadgazd.
Gazd- és
Szervezés t.
Növ., Állat-,
Élelmiszert.
2/49 6/32 3/50 0/71 2/111

15. A vizsgálat eredményei, összegezés
• Valamennyi képzőhelyen létrejöttek Tanárképző Központok, vagy azzal
egyenértékű szervezetek.
• Ezek elnevezései utalnak az intézmény, a képzési profil, és a
kapcsolatrendszer jellemzőire(TKK, RPSZKK)
• A méretek, a belső és külső kapcsolatrendszer, a hierarchia nagy szórást
mutat, lényegében 2-3 modell szerint alakították ki a szervezetet, annak
részlegeit és irányítását.
• A tevékenységrendszerük nagyon jól lefedi a rendeletben is
megfogalmazott koordináló, operatív szervező, minősítő, a gyakorlatot
irányító stb. tevékenységeket.
• A neveléstudományi tanszékek és intézetek mérete szór,(2fő-24 főig)
összesen 9 egyetemi és 4 főiskolai tanár van
• A szakmódszertant oktatók közül 3 fő egyetemi tanár van
• A neveléstudományi doktori iskolákban a szakmódszertani témák aránya
5-37 % között szóródik
• A nem neveléstudományi doktori iskolákban 0- 26% között szóródik.

16. Irodalmi források
• Báthory Zoltán (2010): Aggódások és vívódások. Egységes tanárképzés? In: Hunyady György(2010., szerk.):
Pedagógusképzés a „magyar bolognai rendszerben”. A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési
Albizottságának válogatott dokumentumai 2003-2010. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. CD-ROM, 35.
• 2, Hunyady György (2010., szerk.): Pedagógusképzés a „magyar bolognai rendszerben”. A Nemzeti Bologna
Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003-2010. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest.
• 3, Perjés István (2011): Tanárképző Intézet? – A krétakör virradata? Szervezeti kérdések – Az eredetmítosz
igazsága. In: Baumstark Bea, Gombocz Orsolya és Hunyady György (szerk.,2011): A tanárképzés 2010-2011
fordulóján. A piliscsabai regionális tanácskozás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 172-192.
• 4, Pukánszky Béla (2010a): Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében. In: Fenyő Imre és Rébay
Magdolna (szerk., 2010): Felszántatlan területeken. Debrecen: Csokonai Kiadó, 11-24
• 5, LADÁNYI Andor (2008). A középiskolai tanárképzés története. Budapest: Új Mandátum.
• 6, Baráth Tibor(2010): MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 A pályázat koncepcionális elemei és a KÖVI lehetséges feladatai
a Támop-4.1.2.B.2-13.1 programban
• 7, Pukánszky Béla(2012): Paradigmák, viták és szervezeti legitimáció – A tanárképző központ történeti
előzményei Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Komarno
• 8, Venter György(2003): A tanári mesterség alapozása Oktatáskutató Intézet, Budapest
• 9, Lükő István(2011): Tartalmi és szervezeti átalakulások a szakképzésben Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest
• 10, Mudrák József(2007): A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1914-
1949 PhD Értekezés, Debrecen

17. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
sajokaza@chello.hu