Megemlékezést olvashat az érdeklődő Karácsony Sándor pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanárról és az ő baráti viszonyáról Mata János fametsző, illusztrátorral. Ismertető levél ifj. Mata Jánostól.

1. In memoriam: Karácsony Sándor.
Összeállította: Csatáry Orendt Mihály
Előzmények.
Azon kevesek közzé tarozom, - ugyanakkor nagy
megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan neves
emberrel folytathatok levelezést, mint az egykori Mata
János fametsző fia ifj. Mata János tévé- és filmrendező,
grafikus.
Édesapjának az életrajzát megtaláltam az egyik újság
hasábjain és honlapomon azt közzétettem, mint a Bihari
Hegyköz egyik neves szülöttét. Mindehhez tudni kell,
hogy honlapom a Bihari Hegyköz neves személyiségeit
hivatott bemutatni az olvasóknak mindazon oknál fogva,
hogy nevük fennmaradjon az utókor számára is, és ne
tűnjön el végleg a történelem útvesztőjében.
Ifj. Mata János édesapja tehetséges, lázadó, nyílt
gondolkodású ember volt és egy apró Partium-i kisközségben Hegyközkovácsiban látta meg a
napvilágot. Sorsa végül Debrecenhez kötötte, oda, ahol művészi tehetsége kiteljesedhetett,
gondolatai és eszméi megvalósulhattak. Fia János nemrég vette fel velem a kapcsolatot és az óta már
több alkalommal is ellátott érdekességekkel, különlegességekkel, ugyanakkor elkezdtük édesapja
élettörténetét egyre színesebbé és igazabbá formálni.
Apja számos fametszetet és illusztrációkat készített rövid élete során. Munkássága folytán sok híres
emberrel került kapcsolatba. Ilyen különleges és neves ember volt a következő személy is. Olvassuk
bele ifj. Mata János legutóbb hozzám írt levelébe, melyből néhány igazán fontos momentum kerül
napvilágra, továbbá tekintsék meg azt a fametszetet is, melyet édesapja a ’30-as évek vége felé
készített Karácsony Sándorról.
ifj. Mata János egyik hozzám intézett leveléből idézek: „Kedves jó Uram!”
„… tudja, úgy van ez az életrajzokkal, meg minden
kutakodással, mint egy összegabalyodott fonal
halommal, megfogsz egy szálat, s lám vele jön egy
másik, aztán egy harmadik, és így tovább. Nos, apám
(id. Mata János fametsző) életének gombolyagja is
ilyen, sok szál még mindig ott lapul összefonódva, más
történésekkel, s embersorsokkal együtt…
Ilyen szál Karácsony Sándor1
szerepe is apám
életében. Sándor bácsi, aki sajátos filozófiájával, egész
iskolát teremtett, továbbá filozófiáját nagyszerű
pedagógusi gyakorlattal is igazolta.
Mindez így, mondhatnám, frivolnak tűnik, de a
társas lélektan megteremtése, mint tudomány, és az
empátia, vezérlő szerepe Sándor bácsi pedagógiai
elméletében, és gyakorlatában, ma is igencsak
követendő példa lenne.
Vallom mindezt, mert nagy szerencsémre abba a
gimnáziumba járhattam. Sajnos ma már csak egy
emléktábla a debreceni Simonyi úti villa falán, melyet
közvetlenül a háború után Sándor bácsi elméletének
gyakorlati megvalósítására alapítottak, mint a
Református Kollégium Gyakorló Gimnáziumát.
1 Pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár. A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja;

2. Nem sokáig működött, az államosítás 1951-ben elseperte, de az ott nevelkedett diákok
legtöbbjének meghatározta későbbi életét. Az ott tanító tanárok, legtöbbje Karácsony Sándor köréhez
tartoztak. Később legtöbbjük a magyar szellemi életben igen csak komoly szerepet játszottak. Csak
néhány nevet említenék: Papp István,2
Gyarmati István,3
Újfalussy József,4
Komjáthy István5
, Varga
Balázs,6
Lükő Gábor7
stb. … közöttük lettem én is kiskamasz, ugyanakkor későbbi életemet is sokban
meghatározták.”
„Szívélyes baráti üdvözlettel: ifj. Mata János.”
Eddig az idézet.
Mata János fametszete Karácsony Sándorról, az 1930-as évek vége felé.
(ifj. Mata János gyűjteményének egyik darabja)
KARÁCSONY SÁNDOR RÖVID ÉLETRAJZA (Wikipédia, rövidített változat)
Karácsony Sándor (sz. 1891. január 10-én, Földes - mh. 1952. február 23-án, Budapest) pedagógiai,
filozófiai író, egyetemi tanár. A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja. Szülőfaluja,
Földes akkoriban Hajdú megye déli határán, Biharország közvetlen közelében, a Sárréten terült el,
5000 lelket számláló, virágzó nagyközség volt. Lakosai szabad birtokosok és kuriális nemesek voltak.
2 A ’60-as évek elején a finnugor nyelvtudományi tanszék vezetői állását pályázza meg, ennek ellenére a magyar tanszék vezetését (1952-71)
bízzák rá;
3 Állami díjas fizikus, kémikus, a fizikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti és matematikai fizika,
valamint a fizikai kémia területén ért el kimagasló tudományos eredményeket;;
4 Kossuth-díjas és Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, zeneesztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
5 Költő, műfordító, ifjúsági író, a debreceni irodalmi élet közszereplője;
6 Magyar író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, könyvtáros, pedagógus, a Csokonai monográfia szerzője;;
7 Kossuth-díjas (2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus, a magyar összehasonlító néprajz megteremtője;

3. A földesi református elemi népiskola a 16. századtól a debreceni kollégium partikulája, kihelyezett
részecskéje volt. Édesapja, Karácsony Zsigmond, sokat olvasó, könyvszerető ember, jómódú birtokos,
okleveles mezőgazda és rendkívül művelt ember, édesanyja pedig a balmazújvárosi református lelkész
leánya. Sándor az öt elemi osztályt Földesen, az iskola legjobb tanulójaként járja ki. Hamar kitűnik a
többiek közül éles eszével, élénk fantáziájával, folytonos érdeklődésével és rendkívüli
emlékezőképességével.
A gimnáziumot 1902-10 között a Debreceni Református Kollégiumban végzi. Diáktársainak
elbeszéléseket olvas fel, önálló nézőpontból kritizálja társait. Az ifjúsági gyülekezet „vigyázó
presbitereként” hetedik gimnazista korában színjátékot ír, melyet akkor és ott elő is ad. Később
„Úrnak szolgái mindnyájan” c.-el a darabot ki is adják.
Diákévei alatt már tisztában van azzal, hogy egykor tanárként fog tevékenykedni. Állandóan figyeli
és kritizálja diáktársait, töpreng és tervez, majd hamarosan kiváló érzékkel sajátítja el a tanárok
mentalitását.
1910-ben kitüntetéssel érettségizik.
Édesapja mindenáron mezőgazdasági akadémiára akarja küldeni, ő viszont foggal-körömmel
ragaszkodott a tanári pályához. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem
bölcsészkarának hallgatója lesz magyar-német szakon. Egyetemi évei előtt azonban egy esztendőt
szolgálnia kellett a közös hadseregben.
1914. július 22-én az Isonzó partján lévő Tolmein városában gyakorlatozik, amikor megtörténik a
hadüzenet. 1914. november 20-án olyan súlyosan megsebesül, hogy egész életében két mankóval,
illetve két bottal kell, hogy járjon.
1915. december 12-étől hadirokkant tartalékos főhadnagyként a Mahrisch-Weisskirchen katonai
középiskolában tanít sokféle tantárgyat németül.
1918. augusztus 12-én megkapja a hőn áhított tanári oklevelét, szeptembertől már a kassai
főreáliskolában tanít.
1919. nyár elején Pestre kerül, ahol a Közoktatási Népbizottságon tantervi munkálatokat végez
Nagy László mellett.
1922-től kezdődően tíz éven keresztül szerkeszti „Az Erő”-t, a Magyar Evangéliumi Keresztyén
Diákszövetség havi folyóiratát. Még ebben az évben meg is írja doktori disszertációját, amit 1924-ben
nyújt be a Debreceni Tudomány Egyetemre.
1927 őszén bevonják a Magyar Tudományos Akadémia szótári munkálataiba. Magánéletének
legfontosabb eseménye, hogy feleségül veszi Szalay Terézt, a Keresztyén Leányegyesület hazai és
nemzetközi körökben egyaránt ismert vezetőjét. Házasságukból egy fiú és két leány születik.
1929 májusában a Debreceni Tudomány Egyetem bölcsészeti karán a filozófia, pedagógia és a
magyar nyelvészet doktorává avatják. Ugyanitt 1934-ben magántanári habilitációt szerez
pedagógiából; tárgyköre: Az iskola nevelőmunkája.
1934-1942 között Debrecenben, - mint magántanár - minden szemeszterben népes hallgatóság
előtt tart előadásokat. 1942. július 1-én a debreceni tudományegyetem bölcsészkarán nyilvános
rendes tanárrá, a pedagógia professzorává nevezik ki.
1942-től 1950-ig meg is marad ebben a pozícióban.
1944 márciusától vidéken tartózkodik, mert a Gestapo „érdeklődik utána". 1944 szeptemberében
visszatér Budapestre, az ostromot Budán éli át. 1945. október 9-én megalakul az Országos
Szabadművelődési Tanács, melynek első elnökévé Karácsony Sándort választják.
1946 szeptemberétől a debreceni tudományegyetem Tanárképző és Tanárvizsgáló Bizottságának
elnöke lesz.
1947-től 1948-ig főszerkesztője az Új Szántás című, havonként megjelenő folyóiratnak. Az erősödő
dogmatizmus lassan-lassan háttérbe szorítja. Az egyetemről nyugdíjazzák, irodalmi munkálkodását
pedig lehetetlenné teszik. Politikai nyomásra tisztségeiről és megbízatásairól szép sorjában lemond.
1950. március 28-án katedrájától megfosztják, augusztus 1-ei hatállyal nyugdíjazzák.
1952. február 23-án - teljes kirekesztésben - Budapesten hal meg. Utolsó útjára rengeteg tisztelője
kíséri el. Munkássága nem volt hiábavaló.

4. Tevékenységét Bognárné Kocsis Judit doktori értekezésében így méltatta:
„Karácsony Sándor tevékenységét a Magyar Kommunista Párt - különösen 1945 után - élesen
bírálta, megfigyelte, majd állásától elszakították, halála után nemigen lehetett róla nyilatkozni, -
legfeljebb elmarasztaló értelemben - a rendszerváltás után enyhült igazán ez a helyzet, egyre több
Karácsony Sándor kutatóról hallani, olvasni. Ezek tartalmukat tekintve sokat változtak, hiszen a
politikai nézőpont helyét, a különböző tudományterületek szempontjából történő szakmai vizsgálat
vette át.”
Karácsony Sándor családja körében
Egy igazán gazdag életpályát felépítő embert mutattam ma be, - aki szebbé, jobbá és
karizmatikusabbá szerette volna tenni a magyar társadalmat, aki tanítani, nevelni szerette volna még
nagyon sokáig a magyar fiatalokat és mindazokat, akik követték az ő eszméjét.
Karácsony Sándort véleményem szerint mindenféle képen meg kellett mutatni a világnak, hogy
soha, de soha ne feledkezzenek meg róla, és persze mindarról, amit felépített, amit átadott az
utókornak. Emlékét kegyelettel őrizzük.
(Forrás: Karácsony Sándor életrajzának rövidített változatát és a kísérő szöveget összeállította: Orendt Mihály Bihar-
kutató, író, költő, publicista - Debrecen, 2016-09-15.; Kiegészítő adatok: ifjabb Mata János tévé- és filmrendező,
grafikustól, Budapest);